Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-31 / 177. szám

3k Eddig itt évente és átlagosan félmillió útlevelet ellenőriztek « határőrök. Most a forgalom dupláját várják ... (Adóm István felvétele) Uj határállomás Bánrévén Éjjel-nappal szolgálatban Évente és átlagosan körül­belül félmillió utas fordul meg Bánrévén, a magyar— csehszlovák határátkelő-ál­lomáson. Hidasnémeti—Törj njosnémetí, Sátoraljaújhely után ez az állomás volt a megyében a harmadik leg­nagyobb, annak ellenére, hogy itt éjjel nem volt út- levélkezclés, nem volt vám- vizsgálat. Tegnap este nyolc órától van. Ugyanis július 30-án új átkelőhelyet avat­tak itt. A legmodernebbet, a megyében. Az avatóünnepségen meg­jelent a \fem- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnok­ságának vezetője, dr. Ga- ramvölgyi Károly vezérőr­nagy ; a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Lo­vas Lajos; a miskolci ha­tárőrterület megbízott pa­rancsnoka, Ritter Ottó alez­redes. Az új határátkelőpont — amelynek átadásával meg­szűnt a régi — valóban ki­elégít minden igényt. A vá­mosok, a határőrök lényege­sen jobb munkakörülmé- . nvek közepette dolgozhat- , nak itt. Egyszerre hat köz­úti sávon zajlik a Magyar- országra be, illetve innen ki­lépő forgalom. A határőrök és a vámőrök külön végzik a személygépkocsik, a ka­mionok, s a gyalogosok el­lenőrzését. Az átadás alkalmából az ünnepi beszédet a csehszlo­vák központi vámszervek vezérigazgatója, dr. Jifi Broz mondotta. Kiemelte, hogy ezen a területen 1978-ban még tulajdonképpen semmi sem állt. A munka cseh­szlovák beruházásban, len­gyel munkások segítségéve] akkor kezdődött. A nyitrai magasépítő vállalat legna­gyobb feladata volt ez, ke­reken 50 millió koronába került, ami ha átszámítjuk, legalább 80 millió forintot ér. A közúti és a gyalogos­forgalom tegnap estg „meg­indult. Egyelőre még csak á csehszlovák és a magyar turisták, utasok használhat­ják a bánrévei átkelőhelyet, de szó van arról, hogy a közeljövőben nemzetközivé bővítik. Annál is inkább, mert ennél jobb nincs az országban. I. S. Az első fél év tapasztalatai Hogyan kezdtük a VI. ötéves tervet? HHk A városi pártbizottság ütésén hangzott el Miként hírül adtuk, a városi pártbizottság legutóbbi ülésén tárgyalt a VI. ötéves terv indulásának tapasztalatairól, a vál­lalatok, szövetkezetek és a városi tanács első félévi gazdál­kodásáról. A végrehajtó bizottság tájékoztatóját dr. Kovács László titkár terjesztette a testület elé. A tájékoztatót kivo­natosan ismertetjük. A gazdálkodás múlt évi ta­pasztalataira és eredményeire alapozva, időben elkezdődött a VI. öteves tervi és az 1981. évi, feladatok kialakítása és a végrehajtás előkészítése. Nagyobb szerepet kapott az átszervezés, a hatékonyság növelése, hangsúlyosabb lett a költséggazdálkodás. Az első fél év eredményeit összegez­ve megállapítható, hogy az ipari vállalatok és szövetke­zetek termelése differenciál­tan, sok tekintetben az érté­kesítési lehetőségek által meghatározottan alakult. Egyes - vállalatoknál (LKM. MEDICOR, BÁÉV, ÉÁÉV, HCM, BVM) a rendeléshiány okoz gondot, míg a DIGÉP a gyártáskapacitás leterheltsége miatt nem tudott fogadni minden rendelést; ezen most kooperációs gyártással igyek­szik változtatni. Hogyan gazdálkodtunk? Többnyire a gazdálkodó egységeken kívüli okok mi­att a tőkés export valame­lyest visszaesett, a rubelelszá­molású kivitelben 2—3 szá­zalékos a túlteljesítés A ter­mékszerkezetek korszerűsíté­sét és a piaci lehetőségeket kihasználva azonban, néhány vállálatnaK (DIGÉP, ÁHV, Üveggyár) sikerült növelnie töltés exportját A belföldi értékesítés ösz­szességében a tervezett, de az elmúlt évinél 5,4 százalékkal magasabb szin­ten realizálódott. A Tetemvár jövője Maradnak a pincék Nemrég az avasi pinceso­rok értékeiről, múltjáról ir­tunk hosszabban. A város területén nemcsak ott van­nak kiterjedt pincerendsze­rek, hanem például a Te­temvár dombjának oldalai­ban is. Amikor köztudottá vált, hogy a Tetemvár terü­letére beépítési terv készül, sokan feltették a kérdési: mj lesz a pincékkel? A választ az egyik, a Te­temvárt érintő tanácstagi in­terpelláció kapcsán adta meg a városi tanács építési osztálya. A Tetemvár terü­lete a második 15 éves la­kásépítési programban sze­repel. A tényleges kiépítés várhatóan és legkorábban a VII. ötéves terv második fe­lébe« és a VIII. ötéves terv időszakában valósulhat meg. A tetemvári pincerendszert meg kívánják tartani — az állandó lakások megszünte­tésével —. de a pincék mű­szaki adatainak ismerete nélkül döntést hozni nem lehet a súlytámfalak, utak és csapadékcsatornák építé­sére. A Tetemvár beépítési terület, és a, pincesorok ta­lajmechanikai vizsgálatát az építési osztály megindította. A mérés nagy figyelmet igényel: a DIGÉP műhelyében készülő henger átmérőjének méretét mikrométerrel ellen­őrzik. A Pestlörincre készülő hengermű-alkatrésznél a mil­liméter tört része is számít, s az óriás eszterga képes is erre a pontosságra. (Keringi fel».) A behozatal a tervezettnél kevesebb volt. Az iparvállalatok készletei ugyan meghaladják az előző év hasonló időszakáét, de a javuló készletgazdálkodás eredményeként ez kisebb mértékben emelkedett, mint a termelési érték; a tervezett szintet mindössze 0,8 száza­lékkal lépték túl. Az országos tendenciákkal ellentétben, a beruházási ráfordítás szinten maradt, és a beruházások szerkezetében is pozitív vál­tozások tapasztalhatók. A vá­rosban folyó ipari jellegű be­ruházások a megfelelő' ütem­ben folynak, a pénzügyi rea­lizálás is majdnem időará­nyos. Az LKM kombinált acélmű II. üteme a tervezett­hez képest meggyorsult. A nyereséget tekintve, né­hány vállalat (LKM, ÉÁÉV. HCM) komoly gondokkal küzd, annak ellenére, hogy elis­merésre méltó törekvések­kel. tartalékai jobb hasz­nosításával igyekszik ki­jutni nehéz helyzetéből. A munkaerő-gazdálkodás ésszerű tendenciákat tükröz. Az intézkedések eredménye­ként az egy főre jutó terme­lési érték a tervezettet vala­melyest meghaladó mérték­ben nőtt.-Az anyag- és energiagaz­dálkodás eredményei szeré­nyek, ebben a tekintetben még több a lehetőség. A termelési kooperáció te­kintetében sajnos nincs lé­nyeges változás. Ez eseten­ként nehezíti az export bő­vítését is. A szállítási fegye­lem nem javult a kívánt mértékben. A munkabérek, a népgaz­dasági előirányzatoknak megfelelően — a jelentős vál­lalati differenciálódás mel­lett — öt százalékkal nőttek. Július 1-től az LKM, a Vo­lán és a Pamutfonó áttért az ötnapos munkahétre, s a De­cember 4. Drótművek is ezi tervezi a második fél évben. Tanácsi beruházások Miskolcon az áruellátás az év első hat hónapjában ki­egyensúlyozott ivóit. A keres­kedelmi vállalatok többsége a bázist meghaladó, egyesek a tervezettet is jelentősen túl­szárnyaló forgalmat bonyolí­tottak le. Különösen kedvező volt az iparcikkellátás. A BIK növelte a magánerős lakás­építkezéseket szolgáló cikkek forgalmát is. A ruházati é£ élelmiszer­ellátás, a rövidebb vagy hosz- szabb ideig tartó hiányok mellett is; megfelelt az igé­nyeknek. A húsáremelés nem zavarta lényegesen a forgal­mat. Az elmúlt évhez képest javult a zöldség- és gyü­mölcsellátás, nőtt a forga­lom. Az árak a bázishoz viszonyít­va alacsonyabbak. A tanácsi beruházások — néhány terület kivételével — kielégítő ütemben folynak. Az első fél év végéig 497 célcso­portos lakás átadása történt meg (az éves lakásépítési terv 47,7 százaléka), s ebből 413 la­kást üzembe ^ helyeztek. A célcsoportos lakásberu­házáshoz kapcsolódó mélyépí­tési munkákban lemaradás van, a szakipari kapacitás hiánya t>edig a határidők be­tartását nehezíti. A magán­erős építkezések közműve- sltési munkálatait a Miskolci Mélyépítő Vállalat tervhiány miatt nem tudja elkezdeni. A társasházi és családiház-épí- tési feladatok keretében eddig elkészült 213 lakás, mely az éves terv 32 százaléka. A lakótelepeken jelenleg épülő iskolák átadása au­gusztusban várható, viszont az óvodáké és bölcsődéké esak szeptember—október­ben, de mindhárom csak nagyarányú összpontosítás­sal. Az ez évre tervezett kereske­delmi-szolgáltató létesítmé­nyek épületszerkezete elké­szült, most a szakipari mun­kák folynak. Az Avason át­adtak 820 négyzetméter ke­reskedelmi és 700 négyzetmé­ter szolgáltató létesítményt. A helyi közlekedés kritikus helyzetét enyhítő északi te­hermentesítő út Petőfi tér és Ilona utca közötti szakaszát átadták a forgalomnak, s vég­re — a múlt héten — a 3. sz. fő közlekedési út átvezető szakaszát is — ideiglenesen. Az egyéb beruházások közül még mindig nem épült meg a DVTK melletti fedett uszo­da. A város társadalmi munka- programja a korábbi éveknél jobban sikerült: a társadalmi munka értéke meghaladja a 31 millió forintot. A városi pártbizottság tit­kára végül a pártszervezetek gazdálkodást segítő politikai munkájáról szólt, hangsúlyoz­ván, hogy a pártmunkában a XII kongresszus óta érezhetően felerősödött a „népgazda­sági szemlélet”. A pártbizottság ülésén első­nek kért szót a város életét jelentősen befolyásoló LKM nagyüzemi pártbizottságának titkára. Rábai István. Felszó­lalásából röviden idézünk. Az LKM gondjai Az év első felére előirány­zott célokat nem sikerült ma­radéktalanul teljesíteni. En­nek két alapvető oka van: 1. a vállalati gazdálkodás külső feltételeinek a vártnál is ked­vezőtlenebb alakulása; 2. a vállalaton belüli erőfeszítések nem bizonyullak elegendő­nek. Milyen eredmények szü­lettek? Többek között: az LKM teljesítette acélgyártási tervét, a megszerzett kül- és belföldi rendeléskötelezettsé­geknek eleget tett, másod- és harmad termékgyártó üze­meinek kapacitását — igazod­va a piaci követelményekhez — maximálisan kihasználták, a kombinált acélmű II. sza­kaszát gyorsabb ütemben épí­tik, s ha szerényebb mérték­ben is, de növelték a mun­kások munka-, élet- és szo­ciális körülményeit Felada­tukat csökken* létszám mel­lett oldották meg. Milyen külső tényezők hat­nak az LKM munkájára? Néhány példa: az alapanyag beszerzése és minősége, vala­mint a tőkés export értéke­sítési lehetőségei tovább rom­lottak; nehézkes és drága a koksz beszerzése, drágább lett a dollár kitermelése is. A pártbizottság titkára őszintén szólt a vállalat t^iső gondjairól is. Ilyenek tölíbek között; nőttek a készletek az el­adatlan termékek és a gyenge színvonalú készlet­gazdálkodás miatt; a 'karbantartás koncentrálá­sát szolgáló vállalati szintű intézkedések végrehajtása nem eléggé dinamikus; pénz­ügyi helyzetük kiegyensúlyo­zatlan. a hitelek után fizeten­dő kamatterhek növelték a veszteséget. — A felsorolt, vázlatosan bejutatott tényezők együttes hatásaként, vállalatunk első féléves gazdálkodása jelentős veszteséggel zárult — mon­dotta Rábai István. — Pártbi­zottságunk, vállalatunk mű­szaki-gazdasági vezetése úgy ítéli meg, hogy a veszteség a külső feltételek alakulása mi­att elkerülhetetlen volt. A feltételek előreláthatóan a II. fél évben sem változnak. A pártbizottság ezért újabb feladatokat jelölt meg, melynek lényege: olyan politikai munkát végezni, amely eredményesebb gaz­dálkodáshoz vezet. Amennyire lehet, ellensú­lyozni kell a külső feltételek hatását. Az LKM belső erőfe­szítései nem elegendőek a ko­hászat nehéz helyzetének rendezéséhez, kérni kell a kormányzati szervek segítsé­gét A város és a vállalatok A pártbizottság ülésén fel­szólalt Rózsa Kálmán, a vá­rosi tanács elnöke is. Az ered­mények s néhány, a fejlődést akadályozó kérdés elemzése után a következőket mondot­ta: — Az LKM-nél, de más je­lentős vállalatoknál meglevő gazdálkodási problémák erő­teljesen hatnak a tanácsi gaz­dálkodásra is. A vállalati be­vételi források alapvetően befolyásolják a fenntartási, gazdasági lehetőségeinket. A városi tanács elnöke csak példaként hangsúlyozta, hogy az LKM a tanácsi bevételek terveiben ebben az esztendő­ben 101 millió forinttal sze­repel, ám az első fél évben mindössze 9 milliót kapott. Továbbá a két építőipari nagyvállalat 12 millió helyett csak ötmilliót fizetett be. — Ez a helyzet jelentős fe­szültségekkel jár, minden bizonnyal újra kell tárgyalni költségveté­sünket, és a kormányzati szervek segítségét keli kér­ni, hiszen a több tízmilliós kiesést semmiféle takaré­kossági intézkedéssel nem tudjuk kigazdálkodni... A jelenlegi helyzet egyúttal arra kötelez bennünket, hogy még jobban visszafogjuk ki­adásainkat. A tanács elnöke a továb­biakban szólt a lakosság áru­ellátásáról, mint olyan ténye­zőről, amely a politikai köz­érzetet jelentős mértékben befolyásolja. Egyértelműen meg kell állapítani — mon­dotta —, hogy a legfontosabb cikkekből megfelelően ki tud­tuk elégíteni az igényeket, néhány vonatkozásban még a múlt évinél is jobban. A zöldség-gyümölcs kínálata jó — ez látszik a piaci árakon is: nem magasabbak, mint a többi nagyvárosban, sőt — esetenként — egy árnyalattal alacsonyabbak. — A pártbizottság — az első napirendi pont befejezté­vel — a tájékoztatót’és a fel­szólalásokat elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom