Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
1981-07-29 / 175. szám
■m Jf: Nagy gonddal töltik meg a teherautókat, ne peregjen a szem. Tömeges ételmérgezést okozhatnak Főtt kukorica, zugárustól Törött vödörből, rozsdás fazékból? Sokunk kedvence a forró, főtt csemege kukorica. Az ősz közeledtét jelzi majd, amikor a belvárosi kapualjakban megjelennek a vödrös kukoricaárusok. S bármennyire kívánjuk is ezt az ízes csemegét, néha elmegy a gusztusunk tőle, amikor meglátjuk: kopott zománcú vederből vagy rozsdás mosófazékból húzzák elő a kétes rongyokba burkolt, gőzölgő kukoricát. Ki és milyen körülmények között árusíthat főtt kukoricát? — kérdeztük Nagy Andr rástól, a KISOSZ megyei szervezetének titkárától. — Városunkban csak a pecsenyesütők és a lángosáru- sok kínálhatnak főtt kukoricát. Bizonyos esetekben — a szigorú egészségügyi szabályok megtartása mellett — a zöldségesek is. Természetesen az utcai árusításhoz közterület-foglalási engedély szükséges. — Hogyan és milyen körülmények között kínálhatják a Jött kukoricát? — A telephelyen főzött kukoricát árusíthatják a főzőüstből, edényből, fa-, fém- vagy műanyag csipesszel vagy villával közvetlenül a vízből kiemelve. A KÖJÁL ezzel kapcsolatós előírásait szigorúan ellenőrzik. — Van-e lehetőség alkalmi árusítási engedély kiadására? — Ilyen engedélyt sehol sem adnak ki. A főtt kukorica árusításához, mint minden más élelmiszeréhez, szükséges az érvényes egészségügyi könyv. Nem ajánlatos a kapualji zugárusoktól vásárolni, mivel nem tudhatjuk, milyen körülmények között készítették a csemegét. Arról már nem is Szolok, hogy a zugárusok nem adóznak, szennyezők a belvárost, s szakképzetlenségük miatt esetleg tömeges étel- mérgezést okozhatnak. Az idei szezonban már több magánkereskedő vállalkozik főtt kukorica árusítására, s bizonyára kiszorítják a zugárusokat a belvárosból... Ha magas a rakomány Veszélyes aluljáró Válasz cikkünkre Lapunk július 29-i számában foglalkoztunk a repülőtéri vasúti aluljáró veszélyeivel. Mint megírtuk: gyakran történik itt baleset amiatt, hogy — főleg az idegen gépkocsivezetők — nem ismerik, illetve nem veszik figyelembe a jelzőtáblákat, s aláhajtanak magas rakományukkal. Cikkünkre Varga Józseftől, a KPM Közúti Igazgatóság vezetőjétől a következő választ kaptuk: „Igazgatóságunknak tudomása van arról, hogy a magas járművek az aluljáró térségében rendszeresen forgalomtorlódást okoznak azzal, hogy a tilalmi tábla ellenére az aluljáró alá behajtanak, beszorulnak, tolatásra kényszerülnek. Különösen a vasanyagot szállító járműveknél fordul elő a helytelen rakodás miatt. Az ilyen esetek számának csökkentése érdekében az alábbi intézkedéseket tettük: — A vasúti aluljáró közút feletti szabad magasságát jelzőtáblával jeleztük, valamint az út főúthoz csatlakozó csomópontjánál — a járművezetők időben történő tájékoztatása érdekében — előjelzőket alkalmaztunk. — A műtárgy közút feletti, homlokzati részét fekete-fehér sávozással láttuk el, ezzel is érzékeltetve, hogy itt a közút feletti szabad magasság lényegesen kisebb a megszokottnál. A cikkben javasolt úgynevezett „lemezes jelző” alkalmazása csak ott célszerű, ahol a járművek megfordulása problémamentesen megoldható. Itt a mély bevágás és a VASVILL- és KOKTSZ-telepek bejáratának közelsége miatt erre nincs mód. Esetleges beépítése elviselhetetlenné tenné a tolatásokat, az abból adódó forgalomtorlódást, s lehetetlenné tenné a pótkocsis járművek visszafordulását is, mert a járművezetők hajlamosak lennének arra, hogy a rakomány magasságának előzetes ismerete nélkül hajtsanak az útvonalra. Jelenleg az egyedüli megoldás: a járművezetők, a figyelmeztető megerősített előjelzéseket tudomásul véve, a repülőtéri útra történő rahajtás előtt győződjenek meg járművük rakományának magasságáról.” Aratás A hónap végére elfogy a búsa Hogy halad megyénkben a betakarítás? A helyzetjelentést a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársaitól kaptuk. A hónap végére teljesen learatják az őszi búzát, legfeljebb egy-két északi fekvésű termelőszövetkezet táblái maradnak még hátra. Az őszi árpa betakarítása már befejeződött, a rozs aratását a hónap végére szintén elvégzik. A tavaszi árpa hatvan-hetven százalékával végeztek eddig az aratógépek, augusztus első felében sorra kerül az utolsó tábla is. A zabot augusztus elején kezdik levágni. A termésátlagok igen változóan alakultak, a tavaszi szárazság sok helyen erősen éreztette hatását. Búzából tíz mázsától ötven mázsáig terjedtek a hektáronkénti átlagok, a megyei átlag harminckét mázsa körül várható. A tavaszi árpából huszonhathuszonhét mázsát takarítottak be hektáronként, az ősziből huszonöt körül. A ~DHvárospolitikai fóruma | Ahol ma nádas hullámzik • Harc vadvízország ellen • A martintelepiek régi gondja • Megfogják a munka végét A város legmélyebben fekvő területe a Martintelep. Ebből fakad a 8000 lelket számláló negyed legfőbb gondja is. Szó szerint: fakad, hisz a talajvíz itt egy ásónyomban is felbuzog. Az utcák jó része nádas, zsombékos rétségbe fut. Ma még. Mert már hadat üzentek vadvízországnak; gépek, emberek cepes csapata tisztítja az árkokat, aztán pedig új csatornákat vágnak, sok kilométer hosszan. A martintelepiek régen „feltalálták” a tanácskozóközpontot. Az idevonatkozó rendelet születése előtt is rendszeresen összejöttek megvitatni egy-egy közérdekű témát a területi pártalapszer- vezet helyiségében, a tanácstagok, népfrontaktivisták és mindazok, akik szívükön viselik lakóhelyük sorsát. • • Most ,is itt van e testület magja: 1 Medve Ferenc, az I/7-es területi alapszervezet titkára, Kovács Ernöné és Keszthelyi Zoltán tanácstag, valamint Durst Károly, a Hazafias Népfront körzeti titkára. Őket hallgatva megértem, miért olyan lelkes szószólója hosszú évek óta a városi tanács végrehajtó bizottságában és más fórumokon is a martintelepi ügyeknek Keszthelyi Zoltán. — Így van eleresztve hazulról — Medve Ferenc szavaival élve. És nemcsak akkor vannak együtt — testben és lélekben —, amikor kérnek az általuk képviselt közösség nevében, hanem akkor is, amikor meg kell fogni a munka végét. • • Feri bácsi, így mondja: — Nem árt, ha a párttitkár, a népfrontos és a tanácstag nemcsak hirdeti, hanem végzi is a társadalmi munkát. A minap is, amikor járdalapokat fektettünk és köveztük a buszmegállót, ott voltunk az asszonnyal. Először csak néhányan dolgoztunk, de rövidesen húsz-harmincra nőtt a létszám. Jöttek a busszal az emberek, megkérdezték, mit csinálunk, aztán beálltak közénk. Sokan haza sem mentek addig, amíg be nem fejeztük. Munka után csatlakoztak hozzánk a gyógyszertáriak, a közeli élelmiszer- bolt dolgozói, és — hogy vidámabban menjen a dolog — volt aki kávét hozott termoszban, mások meg egy flaska bort a „háztájiból”, • • A nyugdíjban is nyughatatlan — párttitkár, munkásőr és minden martintelepi megmozdulásban részes — Medve Ferenc szavait hitelesíti az említetteken kívül az ugyancsak társadalmi munkában készült játszótér, a telep szélén frissen ásott vízlevezetőcsatorna és ki tudja, mennyi járhatóvá tett útszakasz. — így van ez, ha jó a prímás — ugratják a többiek. Erre pedig az ad alapot, hogy a „bátyus” nőnapi ünnepsé- I gekre hegedűvel érkezik, hogy alkalmi zenész társaival Mennyi ló van a városban? Miskolcon is lehet patkoltatni Szigorúan szabályozták Mis. kolcon, hogy hol és milyen körülmények között lehet lovat tartani. A város egyes részeiről teljesen kitiltották a lovakat, ám ennek ellenére a centrumban is több zabhengeres négylábú található. Csepregi Csaba, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elmondotta, hogy összesen 177 lovat tartanak Miskolcon. Közülük található néhány a belvárosi Bacsó Béla, a Mátyás király utcában, Perecesen és a zöme Görömbölyön. Sok lovat használnak gazdálkodáshoz, de a többségét fuvarozásra tartják. Mióta magánosok is tarthatnak kisteherautót, azóta vészesen fogyatkozik a fuvarozó lovak száma. A lótartás nem kis szakértelmet igényel. A csutakolás, az abrakolás és a felszerszá- mozás egyszerű, ám a patások manikűrjéhez már gyakorlott mesterember szükséges. Hol lehet Miskolcon patkoltatni? + Két ember kell a lómanikűrhöz... (Solymos felv.) — kérdeztük Hajdú Lászlót, a Borsod megyei KIOSZ ipar- igazgatási előadóját. Nos, mint megtudtuk, nem kell messzire mennünk: két helyen vállalnak lópatkolást a városban, Hejőcsabán Frigyik Sándor, a Sajó-parton pedig Szűcs Zoltán rak körömvédőt a négylábúak patáira. Mindketten a szakma kiváló mesterei. Végezetül még egy „lovas” kérdés: miért hagyjuk megfogyatkozni a lovak számát? Miért nem lehet valahol a vá. rosszélen, Mályinál is közelebb, sportlovaglásra alkalmas méntelepet létesíteni ? Biztosan akadna erre vállalkozó szellemű tsz vagy állami gazdaság . (szántó) elhúzza az ünnepeltek kedvenc nótáit. • • Amennyit tesznek, ahhoz képest szerény igényű emberek a martintelepiek. Megértik, hogy a régen, várt közművesítésre ebben a tervidőszakban sem tudja előteremteni a százmilliókat a városi tanács. És megbecsülik, amit kapnak: a nyolctantermes általános iskolát — az egyik telepi iskola csaknem százéves —, a MÁV-beruházásban megvalósuló óvodát, bölcsődét, az ugyancsak MÁV-pénzből épülő 120 lakást, a 115 magánerős otthon számára kijelölt parcellákat és végül, de nem utolsósorban a felszíni vízelvezetésre költendő milliókat. Éppen a helyszínen találjuk a talajvíz elleni harc irányítóit, Képes Zoltánnal, a városi tanács építési és közlekedési osztályának előadójával az élükön. Az ónodi téesz vállalta fel a meglevő árokrendszer kitisztítását, s a Hejő patakba való csatlakoztatását. Szinte hihetetlen, hogy az alig egy-két éve ásott csatornákat, árkokat hogy benőtte a szívós nád, s mennyire feltöltődtek iszappal, hordalékkal... Itt bizony a jövőben is folyamatos karbantartásra lesz szükség! De ami a fő: máris mutatkozik a munka eredménye, a telepszéli házak pincéjéből is eltűnt a víz, és művelésre alkalmassá váltak olyan területek, ahol hosszú idő óta csak buzogány, pióca termett. Hajdanán öntözéses gazdálkodást folytattak ezen a részen, a csatornák vizének felhasználásával. A jelenlegi gazdit, a borsodsziráki tsz is élhetne ezzel a lehetőséggel, hiszen a marti ntelepi bolgár- kertészek földjén kitűnő minőségű zöldség terem. Miért ne lehetne a telep határa a város nagy zöldségeskertje? Hiszen az a víz, ami eddig csak gondot, bajt okozott, megszelídítve, csatornákba szorítva, éltető elemmé válik. BÉKÉS DEZSŐ Kelendők a barkácsgépek Mindenki lehet ezermester! című kiállítását június elején, a városi sportcsarnokban rendezte meg az Ezermester és Üttörőbolt Vállalat. Ott igen nagy forgalma volt annak a mini barkácsműhelynek, ahol mindenki ingyen tanulhatta meg a különböző gépek, berendezések kezelését, sőt megismerhette a tapétázás fortélyait is. Másfél hónap telt el azóta, hogy a kiállítás bezárt Ám hogy nem volt hiábavaló a bemutató és vásár, azt bizonyítják a vállalat miskolci boltjának forgalmi számai is. Mint Juhász László, a bar- kácsműhely vezetője elmondotta, a kiállításról műhelyükbe szállított, több millió forint értékű áru és gép már szinte elfogyott. Az elmúlt heti leltározás után tegnap nyitottak ki ismét, s már a délelőtti órákban sokan vártak, hogy anyagot, berendezést vásároljanak, illetve kölcsönözzenek. /
