Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-20 / 66. szám

if Tárlatlátogató gyerekek Bari Árpád kiállításán, a Képmásunk című olajfestmény előtt (Sólymos László felvétele) í Hét végi kalauz Hány éves lenne Rejtő Jenő? IPARMŰVÉSZETI TÁRGYAK A LAKASBAN Iparművészeti tárgyak min­dennapi környezetünkben címmel nyílik kiállítás ma délután 5 órakor a Miskolci Galériában. Aradi Ildikó, Golarits Erzsébet. Lovas Ilo­na es Pauli Anna textilek­kel, Gerle Margit, Gergely Nóra, Karsay Judit és Orosz Maria Kerámiákkal szerepel a tárlaton; a bemutatott mű­vek a helyszínen megvásárol­hatók. Herczeg Iboiya művé­szettörténész rendezte a ki­állítást, tegnap délelőtt ő kalauzolt minket a Galériá­ban. Golarits Erzsébet filmnyo­móit, mintás függönyei biz­tosan nemsokára sok mis­kolci lakást díszítenek, áruk ellogadható. Ardai Ildikó re­jti szövéstechnikákat újított lel, íaliszőnyegeinek anyaga szizál. Ezek ára borsosabb, de örök darabok. Pauli- An­na szövött párnái, Gergely Nóra samottos kerámiái, Lo­vas Ilona terítékei kínalják magukat, akárcsak Gerle Margit kávéskészietei, Orosz Mária virágtartó „sorozatai”, Karsay Judit korongozott edényei. Az ízlésesen rende­zett tárlat április 19-ig lesz nyitva, addig tart a vásár is. A HÉTEN OLVASTUK Thomas Mann levelezésében (amely a Thomas Mann és Ma­gyarország című kötetben látott napvilágot) megemlíti, hogy a magyar irodalomból ismeri töb­bek között Hatvány (Lajos Bondy junior című könyvét. Nos, ez a könyv annak idején Zsiga a csa­ládban címmel jelent meg, majd később előkerült a folytatás, a Zsiga az életben és a Zsigmond a kastélyban is. Így az annak Idején — 1926-ban — megjelente­tett L'rak és emberek trilógia első kötetét, a Zsiga a család­ban címüt Belia György kuta­tása jóvoltából, Hatvány halála után Követhette a teljes trilógia mt0jeiemetese is. Erűiéit), hogy Thoinan Mann érdeklődéssel olvasta a Zsiga a csatádban-1, hiszen ez az o első nagy , sikerű regényének, a Buti úenorook l)áz címűnek magyar utánérzésé. Hatvány megírja egy zsidó polgári csaiad meggazda­godását a múlt században, kicsit azt, ahogy a saját családja az egykori Deutsch és fiai cégét a báró Hatvány céggé fejlesztette, II. József lioeraiis intézkedései­től kezdve a XX. századi kapi­talista fejlődésig. Egy magyar Buddenbrook család története nagyon olvasmányosan elbeszél­je, amelynek külön érdekessé­get ad, hogy ez egy emancipált zsidó család és így a magyar zsidó polgárság megmagyaicso­dásának története is. A könyv 1926-ban egyaránt elutasításra ta­lált az antiszemita hivatalos jobboldal és — túlságosan őszin­te, deheroizáló hangja miatt — a zsidó polgárság részéről is. Ma már ezek az averziók a múlté, így mi úgy olvashatjuk, mint történelmi ismereteket is adó családregényt. (máté) BOHÓCVERSENY NÉPMŰVÉSZETI VÁSÁR j A MEN-EN Az egyetemen a miskolci egyetemi napok alkalmából népművészeti vásárt rendez­nek. melyre minden érdek­lődőt várnak Miskolcról is. Húsz népművészt hívtak meg a holnap reggeltől dél­utánig tartó vásárra. Csont­faragó. fazekasok, szövők, fonók, bőrdíszművesek vár­ják. mások mellett, a vásár­lókat. BARI ÁRPÁD FESTMÉNYEI A Vasas Művelődési Központ amatórfórum-sorozatában Bari Árpád mutatkozik be ez alka­lommal. Tegnap megnyílt tárla­tai április 6-ig láthatja!*. az ér­deklődök a Vasas Galériában. Bari Árpád így ír a katalógus­ban: „Kérdések és válaszok. Miért fest az ember? Mit akar a képekkel mondani? A kérdés mindig ugyanaz, a válaszok is kísértetiesen hasonlítanak. Az ember mond valamit arról, hogy belső kényszer, önmegvalósítás, a. valóság vissza tükrözése stb. . . . Az ember érzéseiről soha nem tud úgy beszélni, hogy a hall­gatója pontosan ugyanazt érez­ze, mint ő. Az értelem és az ér­zelem el nem választható, és mégis sokszor homály borítja az egyiktől a másikig vezető utat. És a művészet a híd, ami össze­köti a két fogalmat, de egyben el is választja egymástól őket...” JAZZ-PINCE Mivel Rejtő Jenő (P. Ho­ward) 19U5. március 29-én született, néhány nap múlva lenne 76 éves. ha 1943 ja­nuárjában munkaszolgálatCKS- ként nem válik a háború ál­dozatává. A „kiemelt” megemlékezé­sek 25-tel osztható évfordu­lók kiváltságai. Pénteken es­te láttuk a P. Howard. Irta: Rejtő Jenő című emlékmű­sort, melyben el is hangzott, hogy most lenne az író het­venöt éves. A műsor előtt a bemondónő közölte: abból az alkalomból sugározzák az összeállítást. hogy Rejtő most lenne 76. Mindebből mi következik? Az, hogy a háromnegyed órás összeállí­PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Hét végi panoráma. — 13.54: Zongoramuzsika. — 14.26: Beride Zsolt enekel. —1 14.44: Ma­gyarán szólva. — 15.00: Hírek. — 15.10: Grieg: Változatok egy régi norvég románcra. — 15.28: Hobbi dominó. — 16.00: Útköz­ben. — 16.05: A szállítók fele­lőssége, — 17.00: Hírek, Út­közben. — 17.10: Láttuk, hallot­tuk. — 17.35: Színes népi mu­zsika. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Homo ludens. Az Iskola­rádió műsora. — 19.35: örökzöld dallamok. — 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel!'— 21.30: Vá­lasztóvonal. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A ka­marazene kedvelőinek.' — 23.47: Az ÉDOSZ Szilágyi Erzsébet női kara énekel. — 24.00: Hírek. — 0.10: Melódiakoktél. . Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Édes anyanyelvűnk. — 12.38: Nótamuzsika. — 13.15: Gyermekeknek. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.06: Nem tudom a leckéi! — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Nosztal- gíahuJlám. — 19.26: Otthona-e a kultúrának a művelődési ház fahm? — 20.00: Fél óra népzene. — 20.30: Hírek. — 20.33: Tóték. Komédia. — 22.21: Operettrész le­tek. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nó­ták. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.07: ..Szép szemberí állni ezernyi po­kolnak.” Dokumentumjáték. — 13.59: d’Albert: Hegyek alján. Opera. — 16.26: Dr. Hook és a Medicine Show együttes felvé­teleiből. — 16.56: Zempléni Mária énekel, Horváth Anikó csemba­lózik. — 18.00: Igazgató kereste­tik. — 18.30: Rádióhangverse­nyekről. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.35: A Buda­tás egy évig pihent, egy esz­tendőt késett. Hogy miért? Ki tudja? Hegedűs Géza aranyosan mesélt az ünnepsUröl, a kórról, melyben zseniális könyveit írta. Szívesen hal­lottunk yoina még többet tő­le — mármint Hegedűstől — róla — tudniillik Rejtőről. Vonatkozik ez a műsorra is. Jómagam — a késői időpont ellenére — meg legalább egy órán át tudtam volna élvez­ni a hasonló színvonalú je­leneteket, de hát azt hiszem, rengetegen vagyunk, akiknek Rejtőből semennyi sem elég. Vagyis: tetszett a műsor. (Ungvári Tamás írta a for­gatókönyvet, Ágoston György pesti Filharmóniai Társaság ze­nekarának hangversenye. Kb. 22.00: Artur Rubinstein Chopin- mazurkákat zongorázik. — 22.30: Költészet és valóság. — 23.00: Zenei panoráma. — 23.30: Hírek. Televízió, 1. műsor: 15.45: Hí­rek. — 15.50: Egy'óra múlva itt vagyok. — 17.30: Keresztkérdés. — 18.00: Ablak. — 19.10: Tévé­torna. — 19.15: Esti mese. — • 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Delta. — 20.25: A Népszabadság és a Hét kerekasztala a lakásgazdál­kodásról. — 21.25: Dalok, táncok a Szovjetunióból. — 21.35: Száza­dunk ifjúsága. — 22.20: Tv-liír­adó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Mi- reille Mathieu. — 21.05: Tv-hír­adó 2. — 21.30: A bábu. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás-jelentés. •<— 17.05: Pódium. A zenedében (ism.). Szerkesztő: Antal Magda. — 17.40: Képek községeinkből. Abaújvár. Szer­kesztő-riporter: G. Tóth Ferenc. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Koszorúzási ünnepsé­gek a Tanácsköztársaság 62. év­fordulója alkalmából. — Az' ÉPFU szakmunk'^tanuló-verse­nyének döntője Miskolcon.) — 18.25—18.30: Lap- és müsorelő- zetes. Szlovák televízió: 15.50: Hírek. — 15.55: Slovan Bratislava—Bo­hemians Praha bajnoki labda­rúgó-mérkőzés. — 17.45: A fehér kövecske. — 18.15: Pozsonyi ma­gazin. — 18.30: Esti mese. — 18.40: Tévétorna. — ISAS': Zenés műsor. — 18.55: Természetfilm. — 19.30: Tv-híradó. — 20.15: Ve­volt a dramaturg, rendezte Palásthy György.) Olyannyi­ra, hogy nagy hiányérzetem­ben rögtön leemeltem a polc­ról A láthatatlan légiót, és fájó szívvel gondoltam azok­ra a Rejtő-könyvekre, ame­lyet' ostobaságomban — most már mindörökre — köl­csönadtam. Örömmel láttam Garas Dezsőt, Sinkovits Imrét es mind a többieket; ritka éi- méhy ilyen kis szerepekben ilyen nagy színészek játékát élvezni. Csak az az egy év, csak azt tudnám feledni! (szabados) télkedősorozat. — 21.50: Huszon­négy óra a világban. — 22.OS: A repülés története. — 23.00: A2 NDK Tévé szilveszteri műsorá­ból. — 0.30: Híreit. Miskolci Nemzeti Színház (?): Lear király. . Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum tlo—18): Ember és munka. — Barlangkutátás Magyarorázát gon. — Miskolci Képtar (18—18): Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10 —18): Műtárgyvédelem a nép­rajzi muzeologiában. — Kondor Béla-emlékkíállítás. — Korb Er- zsebet-emlékkiállitás. — József Attila Könyvtár (12—20): Haiman György tipográfus . és könyvter- vezö kiállítása. — Mini Galéria (10—18) : Kass János plasztikai. — Vasas Galéria (14—19): Változatok öt témára. Fotókiállítás. — Forra­dalmi tavaszok. — Amatórfórum. Bari Árpád festményei. Filmszínházak: Béke (í4, hoS, 8): Baliagas (színes magyar fiúm, 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk!) — Béke karaaramozi ’ (*): Végzetes aranyrögök (szovjet film). — Kossuth (iS): Herkules- fürdői emlék (színes magyar film). — (hn5): Rally (színé« szovjet film). — (7): A nyolca­dik utas: a halai (színes angol film. 18 éven felülieknek. III. helyár!) — Heresy Iván Fim. klub (fö, f7): Annie Hall (színes amerikai tilm, 14 éven aluliak­nak nem ajánljuk!) — Tánesies (15. f7): Sakknovella <mb. NSZK film). — Táncsics, kamaramozi (ti): Amarcord (színes olasz film, ltí éven felülieknek!) — Szikra (4. 6) : Korkedvezmény (színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Fáklya (15, 17): s. o. s. Concorde! (mb. színes olasz film, III. helyár!) — Petőfi <f3, f7): Psyche I. (Psyche és Nárcisz) (színes ma­gyar film, 18 éven felülieknek, II. helyár:) — Görömböly, Krúdy (6): Kaliforniai lakosztály (mb. v, színes amerikai film, ni. hely- ar!) — Tokaj vendéglátóház (7): Lavina (mb. színes kanadai film). — Szirma (f6) : A Sólvom . nyomában (njb. színes NDK film). — Hámor (6): Lövések lioldi'énynél (mb. román film). SZOMBAT Kossuth rádiő: 8.CK): Hírek. — Ko. 8.20: Mai kulturális progra­mok. — 8.30: Lányok, asszo­nyok. — 8.55: Yehudi Menuhin hegedül. — 9.30: Üj május felé.. — 10.00: Hírek. — 10.05: Magyar operaénekesek — operettszer.e- pekben. — 10.50: Hazatérés. — 11.41: Korda György enekeL Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: . Mireille Mathieu és Gilbert Béeaud énekel. Paul Maurlat ze­nekara játszik. — 8.50: Dzsessz- felvételekből. — 9.42: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.00: Szombat délelőtt... 3. műsor: 8.00: Hírek. — 8.H; Nemzetközi szerződések a XX. században. — 8.41: Mindenki zeneiskolája. — 9.27: Hangver­seny. — 10.40: Operafinálék. — 11.30: Zenekari muzsika. Miskolci rádió: 8.30: Hírek, idő­járás, lapszemle. — Dicsőséges 133 nap. Dr. Fodor László jegy­zete- — 8.50: Visszapillantó. (In­formációk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiről.) — 9.00: Észak-magyarországi Krónika. (Miskolci egyetemi na­pok... — a harsányi Petőfi Ter­melőszövetkezet fejlesztéséről. — Koszorúzási ünnepségek Egerben a Tanácsköztársaság 62. évfor­dulója tiszteletére.) — A Panta Rliei felvételeiből. — Közremű­ködik Acs Enikő. — Napjaink kérdései. Onodvári Miklós jegy­zete. — 9.30: Mikrofonlánc. Mltn- kö Lászlóval, a KISZ Heves me­gyei Bizottsága első titkárával Zakar János beszélget. — 9.45: Hová menjünk, mit csináljunk? Zenés programajánlat. — Sport, — 9.55: Müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 8.05: Tévé­torna. — 8.10: Iskolatévé. — 8.581 Mes^, mese, mátka.. — 9.15: Ha­lász Judit zenés-verses műsora. — 9.50: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. — 10.10: Századunk. — n.45: Emlékműsor a Tanacskr*- társaságról. Gyuszi bohóc. Patócs mes­ter. Roli bűvész, Csanoki bábművész szórakoztatja a gyerekeket a Meseszínház Bohócverseny Című produk­ciójában vasárnap délelőtt 10 órától. A műsor házagazdá- ja a Rónai Sándor Művelő- J dési Központ. A Jazz-pincében a Balogh trió után Binder Károly kvartettje szerepel holnap este. A műsor 8 órakor kez­dődik. * Gerle Margit kávéskészletei szépek a szemnek, jó őket kézbe fogni Sumonyi Zoltán regénye o Panel-halom Az 1875-ös Halácsy-féle térképén Angyal­föld még nem is szerepel, mocsaras puszta­ságnak ábrázolják, pedig a terület lakott, s ekkor már valószínűleg így is emlegetik. Sőt, már jóval korábban is ismerhették a pestiek ezt az elnevezést: erre utal a régi Pest egyik utcaneve, az Engelsfeld gasse. amely északi irányban vezetett ki a varosból. Mas forrá­sok szerint az, 1840-es években még Ördög- íöidnek nevezték ezt a részt — a Rákos-pa­tak mentén levő híres Ördögmalomról —, de hogy az. ördögből miért és mikor lett angyal, erről nincsenek adatok. Elmélet viszont annál több akad. Például: bizonyos Engel nevű kereskedőnek voltak itt bérelt földjei, s innen az Engelsfeld — majd nevét magyarosítván (Engel is meg a Feld is), Angyalföld lett belőle. Vagy egy másik, Nagy Ignácékat is igazoló feltételezés: a ré­gi Pest dámái nagy titokban ide jártak a hírhedt angyalcsináló bábákhoz, elrekken-“' tetni nem kívánt magzataikat. Piát, lehet, le­het. Ám az elméletek és a valóság viszo­nyának ismeretében, valamint a névadások földhözragadó szemléletéből következtetve mégis az a legvalószínűbb, hogy valamely majorsági épület falán tévedésből árválkodó angyalszoborról nevezte el a földet egy át­utazóban levő leleményes hajós vagy ke­reskedő. — Végül is jobb, ha beismerjük: a városrész nevének eredete ismeretlen. Hanem ismert és adománylevelekkel is bi­zonyítható tény. hogy Árpád-házi királyaink idején három virágzó falu: Üj-Bécs, Jenő és Üj-Jenő állt a mai Angyalföld területén. A nárom falu királyi birtok, mígnem 1243 után IV. Béla az éppen átellenben levő nyulak-szigeti domonkosrendi apácáknak adományozza. (Lehet, hogy Margit hozomá­nyaként?) Az apácáktól később az eszter­gomi érsek birtokába kerül, tehát minden bizonnyal értékes terület. A lakosság a halászat, a hajózás és a ke­reskedés mellett szőlőtermesztéssel is foglal­kozott: méghozzá nagyon jó bort termelhet­tek, ha Zsigmond királynak rendeletileg kellett megtiltani az „angyalföldi borok” budai árusítását, mert rontották a gellért­hegyi és tabáni szőlősgazdák üzletét. A tö­rök hódoltság idején még mindig nagy és gazdag települések lehettek itt, hiszen kora­beli leírások szerint „ser és gyertyatartó há­zak”, vagyis több kocsma volt mindegyik faluban. Azután a török hódoltság megszűn­tevei, szinte egyik napról a másikra eltűn­tek a föld színéről, valószínűleg egy nagyobb dunai áradás sodorta el őket. Csak termé­szeti csapás végezhet olyan alapos munkát, hogy mindössze tizenhét évvel Buda felsza­badítása után, I. Lipól 1703-as kiváltságle­vele már meg sem említi a három közép­kori falut. Abban már csak Szent László- puszta szerepel, mint Pest és Buda szabad királyi városok tulajdona. Szent László- puszta pedig az egykori Üj-Bécs és Új-Jenő által közrefogott terület, amelynek egy ré­sze Szent LászJó-major néven még az 1900- as évek elején is állott, a Frangepán utca és Hajdú utca kereszteződésénél. Mindezek ellenére Halácsy térképének nemcsak 1875-ben — amikor már jelentős iparvállalatok: gőzmalmok, szeszfőzdék, egy gvap.iúmosó és egy gépgyár működik An­gyalföldön —, de az ezt megelőző százötven evre vonatkoztatva sem volt igaza. Mert Üj-Bécs. Jenő és Üj-Jenő elpusztult ugyan, de a hajósok, kereskedők és halászok itt él­nek azután is. Mert a Duna azért még' itt folyik, mert a kereskedőutak itt húzódnak észak felé, mert a patakokkal, árkokkal szabdalt folyami árterület biztos halászzsák­mányt jelent. Bolondok is lennének elmen­ni innen, hiszen közigazgatásilag szinté se­hova sem tartoznak, s élnek a gyűjtögető gazdálkodás szabadságában. Vizafogónál a Fekete-tengerből felúszó vizákat fogják ki a Dunából, a Rakos-patakból rákot, pontyot sörgőcsét. kárászt, vörösszemű koncért, a Csík-árokból — amely a Teve utca környé­kén folyt — természetesen csíkot. Legföl­jebb az áradások jelenthettek némi veszélyt. (Folytatjuk) l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom