Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-16 / 62. szám

Szelidgesztenyék köré épülnek majd a házak Ez is az Avas! Az érdekeltek találkozója az MTESZ-ben * Félezernél több lakás épül majd magánerőből az Avas keleti lejtőjén, a miskolci Rózsa­domb” folytatásaként. Rajzunkon a fehéren hagyott terület jelzi a beépítendő domboldalt. Ne igyon a kocsikísérő... Baleset ellen van orvosság A Miskolci Vendéglátó lett az első Amire a vállalat történeté­ben még nem volt példa: Borsod megye kereskedelmi vállalatainak munkavédelmi versenyében a Miskolci Ven­déglátó Vállalat lett az első. A díszes serleget és okleve­let dr. Sugár János igazgató vehette át a megyei munka- védelmi konferencián. — Szakács, cukrász, felszol­gáló éppúgy megsérülhet — mondja —, mint az ipari vál­lalat munkása. Igaz, az el­múlt évre nem panaszkodhat lünk, hiszen az üzemi balese­tek száma 20 százalékkal, az egy balesetre jutó, munkából kieső napok száma körülbelül ugyanennyivel csökkent. S ahol nincs baleset, ott jobb a dolgozók hangulata, s ennek a vendégek is hasznát látják. — Javultak-e a munkahelyi körülmények? — Az elmúlt tervidőszak­ban a minimális ellátottságú munkahelyen dolgozók szama 166-ról 88-ra csökkent, a kö­zepes ellátottságú helyen dol­gozók száma 338-ról 428-ra nőtt, s ugyancsak nőtt, 1080- i'ól 1309-re, az előírásoknak megfelelő munkahelyen dol­gozók száma. Ezek az adatok egyértelműen tükrözik erőfe­szítéseinket, eredményeinket, ám tennivalóinkat is . .. A vendéglátó szakma két bal­esetveszélyes helye a konyha, illetve az anyagmozgatás­szállítás. Viszonylag sok üze­mi baleset történt csúszás miatt. Ennek legfőbb okozója a drága, ám jóformán semmit nem érő, az egész országban kritika tárgyát képező védő­cipő. A másik: a fegyelmezet­lenség. Mert ahol a konyha­főnök megköveteli a rendet, ott kevesebb a csúszásból származó baleset, vagy nem is fordul elő. Nagy gondunk az anyagmozgatás (árukihor­dás) és a szállítás; sajnos, ne­héz leszoktatni a bolt- és egy­ségvezetőket arról, hogy a ko­csikísérőket itallal kínálják. — Nem lehetne itt is na­gyobb fegyelmet megköve­telni? — Próbáljuk. Nem egy eset­ben már egészen odáig elju­tottunk, hogy kimondtuk; az illető vezető nem alkalmas arra, hogy egy kollektívát ve­zessen. Munkaköri kötelessé­gei sorába ugyanis beletarto­zik a dolgozók testi épségé­nek biztosítása, s ha ezért a lehetőségeken belül nem tesz meg mindent, sőt ha egy üze­mi baleset az ő felelősségére vezethető vissza, el is válhat­nak útjaink. Dr. Sugár János vaskos je­lentést vesz elő: ‘ — Az V. ötéves tervben meghatározott szociálpolitikai tervünket 153 százalékra tel­jesítettük, a tervezett 25,2 millió forint helyett 38,6 mil­liót költöttünk ilyen célokra. Ezen beiül közvetlen munka- védelemre a tervezett 17,1 he­lyett öt év alatt 26,9 milliót fordítottunk. Ügy gondolom, ezek a számok is tükrözik jó szándékú törekvéseinket. A most következő években is gondoskodnunk kell a mun­kavédelem anyagi feltételei­ről. Ugyanakkor eltökélt szán­dékunk, hogy jobban kihasz­náljuk a pénzt nem igénylő lehetősegeket, például erősít­jük a munkafegyelmet, javít­juk a vezetés színvonalat. Ny. I. Lehet, hogy sok építi élő­nek csalódást okozott, amikor kiderült az MTESZ az Avas- kelet beépítési terveit ismer­tető rendelvényén; a szobait forgó területen leghamarabb négy-öt év múlva emelked­hetnek majd az első új épü­letek. Pedig nem korai egy ilyen tanácskozás, legfeljebb szo­katlannak tűnik — sajnos — az eddigi gyakorlat ismerete alapján. Építtetők és terve­zők, igények és lehetőségek találkoztak az MTESZ-dél- utánján. A véleményeknek itt súlya volt: hiszen nem kész tervről foiyt a beszélgetés, hanem formálható, változtat­ható, továbbtervezés előtt álki elgondolásokról. le replies simulva Avas-kelet: csak a neve emlékeztet az Avas-délre, s az, hogy ez is lejtőn épül. — Itt, az Avas keleti lejtő­jén 567 lakást terveztünk — mondta Fáik Judit építész, a tervet készítő ÉSZAKTERV kollektíva vezetője —. s ez 2400 ember otthonát jelenti maid. A lakások magánerő­ből, előreláthatólag OTP- konstrukcióban épülnek. Hol is van ez a terület pon­tosan? Keletről az Aulich La­jos utca, délről a Deikovits utcai lgkások, nyugatról az Avas déli hárn^js üteme ha­tárolják. Egyik legszebb domboldala Miskofenak, de a.Z egyik legnehezebben be­építhető is, talajadottságai «wart*. A szépségnél maradva: a lejtő szánté kínaite magát a tervezett beépítésre, a lenem­hez simuló, lépcsőzetes éps- ietsorokhoz. Négy sávban következnek fentrőí lefelé az épüleltípu- sok. A tetőn négy lakószintes teraszházak, majd kétszintes sorházak;, alattuk átrium jel­legű, csoportosan telepített házaké s végül a kétszintes teraszházak zárják a lejtőt. A lakások mai léptékkel mérve, nagyok, tágasak, átla­gosan 80 négyzetméteren fe­lüliek. Sok köztük a kétszin­tes is. Egyébként a lakásnagy­ság nemcsak a tervező szán­dékainak függvényében ala­kult így, hanem széles körű felmérésre támaszkodva ügy találták, hogy mindenkinek a nagy lakás kell inkább. Nem panelből készül Nagy örömmel tapasztal­hatjuk, hogy a legutóbbi idők­ben napvilágot látott beépí­tési tervek többségé kizárja a házak közül az autókat, Nincs ez másképpen az Avas-kele­ten sem. A körgyűrűt képező forgalmi út közbezárta terü­leten gyalogszerrel lehet majd közlekedni, de nem kell meg­ijedni a lustábbaknak sem: félszáz méteren belül min­denhonnan a kocsijához érhet bárki. Az előbbiekben emlegettük, hogy ez egy szép lejtő, s La­katos Miklós,' a terület zöld­felületi tervezője megtoldotta azzal is, hegy városunkban ritkaságszámba menően kel­lemes éghajlatú. Itt még a szelídgesztenye is termest ho­zót, s fog is hozni majd a megépülő parkban. A volt ,.Greuter’'-telek védett gesz­tenyefái körül áriákul k<i a központi zöld, de sportolási, sétalehetőségekben sem lesz hiány. Ha nem is karnyújtás­Kutya-dolog nyira, de 500—600 méterre •van ide az avasi ifjúsági és haditechnikai park. A majdan megépülő intéz­ményközpont nemcsak az Avas-kelet, hanem a csatla­kozó, régebbi lakóterület el- lására is szolgál. S ami sokakat érdekel ma, ha - új épületekről, városré­szekről esik szó: itt nem való­színű, hogy panelból épülnek meg a házak. A bemutatott terv — a tervező statikus sza­vaival élve — a hagyomá­nyostól az alagútzsalusig min­den technológiával építhető, de a jelenleg meglevő ház­gyári elemkészlettel nem. Szerle a városban Ez a találkozó második a sorban: az MTESZ keretein belül már volt ilyen építész— építtető találkozó, s a közel­jövőben még sokszor lesz ha­sonló. — A magánerős építkezések területeinek kijelölése, tervei­nek elkészítése — mondta vá­rosunk főépítésze, dr. Hor­váth Béla — egy átfogó kon­cepció részeiként folyamato­san történik. Sorra készülnek a Berekalja, a Tömörkény ut­ca térségének, Görömböly e* Szirma egyes területeinek ter­vei. A feladat nem kevés: a. VI. ötévEs terv során 4000 magán­erőből épülő lakás helyét ke* megkeresni, előkészíteni. Hogy ebből mennyi és milyen ha­mar valósulhat meg, abban — az Avas-kelet esetében is — nagy előremozditó erők le­hetnek — lehetnének — a dol­gozóik lakáshoz jutását segí­tő, az építkezést anyagiakkal, vagy munkával támogató vál­lalatok. KISS LÁSZLÓ Városi B. András, a Sajtókonfe­rencia című rádióadásban óhajtott válását kapni kér­déseire, erre azonban — idő hiányában — nem volt mód. Ezért hárul rám az a meg­tisztelő kötelesség, hogy sze­rény tudásomhoz mérten, megpróbáljak felelni neki. Nem lesz könnyű, hiszen nem is kérdést, sokkal in­kább kérdéscsokrot intézett a rádiófórumhoz, és olyan kényes témákat feszeget, mint a város közbiztonsága, a munkakerülés és a bérházi kutyatartás. Essünk túl a ne­hezed, kezdjük a kutyák­kal !. . . Nehéz itt igazságot teóni, kedves B. András! Sokan azt kifogásolják — persze csak egészen halkan —, hogy az igazán nagy kutyák nem bérházban laknak, ön vi­szont éppen ellenkezőleg, felpanaszolja, hogy bérházuk függőfolyosóján borjú nagy­ságú ebekkel találják szem­ben magukat a lakók. A fé­lelmetes jószágok sokszor póráz és szájkosár nélkül sé­tálnak, és — állítólag — volt rá példa, hogy valakit vala­mikor meg is haraptak. De bármilyen harapósak is a bérházi kutyák, ön szerint is kevésbé veszedelmesek, mint a garázda kétlábúak. Szó ami szó, meglehetősen radikális intézkedést sürget a következő kérdéssel: „Mi­kor fogják megszüntetni Miskolc váróéban a köteke- S- Sás; nokat én sem kedvelem, ám „megszüntetésüket” túl ke­mény büntetésnek tartom. Különösen, ha — mint írja — több ezerre tehető váro­sunkban a nem uoigozó, lé­zengő, nőkkel szemielenkedő fiatalok száma. A tömeges likvidálás ugyanis nem tar­tozik a módszereink közé. Azzal a javaslattal viszont nyitott kapukat dönget B. András, hogy az embereket munkára kell kötelezni. Nmcs szükség az Alkotmány módosítására — mellesleg erre a sajtókonferencia rész­vevői sem voltak felhatal­mazva —, hiszen a munka nemcsak joga, hanem köte­lessége is minden munkaké- pés korú magyar állampol­gárnak. Hogy egyesek még­sem élnek ezzel a joggal, az­az figyelmen kívül hagyják kötelességüket? Ez bizony szomorú. Ám a régi jelszó­val — „aki nem dolgozik, ne is egyék!” — nem sokra mennénk. Pénzt szerezni, sajnos, munka nélkül is le­het — ha nem is hosszú ideig —, és az élelmiszerbol­tok eladói éppen annyi ke­nyeret, pafizert és pálinkát adnak a csalárd módon szer­zett forintokért, mint azo­kért, melyekért verítékével fizetett a vásárló. Bizony, tisztelt B. András, előfordulnak verekedések szeretett pátriánkban, és akadnak, akik biciklilánccal, sörösüveggel, bicskával tá­figyelembe vesszük, hogy Miskolcon legalább tízezer kutya van, munkakerülő, ré­szeges, garázda „elem” ennél jóval kevesebb, a könnyebb, vagy súlyosabb sérülések el- söprö többségét mégis az utóbbiak okozzák, akkor adódik egy következtetés. Nem is tudom, hol olvas­tam, hogy a legagresszivabb- nrfk tartott négylábúnál, a foltos hiénánál, az eipberbe sokszorosan több agresszió szorult. Alighanem közreját­szott e meghökkentő megál­lapítás kialakításában törté­nelmünk is. De az is lehet, hogy a tudós kutatók sokat olvassák a rendőrségi, bíró­sági tudósításokat, netán szemközt találták magukat egy aluljáróban azokkal, akikkel hébe-hóba Miskol­con is meggyűlik a baja a békés járókelőknek, no meg a hatóságnak. De mi nem vagyunk tudó­sok, tisztelt B. András, és ha elfogultak sem vagyunk — fajunk rovására —, akkor kikérjük magunknak a fol­tos hiénával való összevetést. Legfeljebb annyit kockázta­tunk meg, hogy a póráz, szájkosár' nélkül, függőfolyo­són csellengő ebek koránt­sem okoznak annyi kelle­metlenséget, mint amennyit mi, kétlábúak tudunk okoz­ni egymásnak. Tisztelet a kivételnek tanácstagok beszámolói Ma tartja tanácstagi beszámoló­ját; Bumbera László, 20. sz. Ál­talános Iskola, Elek Tamás u. 4L, 18 órakor; Gado László, 3. sz. Általános Iskola, Középszer u. 3. sz., 18 órakor; dr. Gyimesi Béla, Kohóipari Technikum kollégiu­ma, Kiss tábornok u. 32), 17 óra­kor; Halász András és Nagy Já­nos, JII/5. sz. pártszervezet, Gor- kij-telep 1. sz., 17 órakor; Hor­váth imréné, Nehézipari Műszaki Egyelem központi könyvtára, 17 órakor; Kamecz István, József Attila u. 53. sz., 17.30 órakor; Ke. rényi József, IV/4. sz. pártszer­vezet, Kuruc u. 47,a., 17 órakor; Komlősi Tamásné, 12. sz. Általá­nos Iskola, Kun Béla út 37. sz., 18 órakor; Kossár Erzsébet, 20, sz. Általános Iskola, Elek Tamás u. 41. sz., 18 órakor; Lehóczki And­rás és Béres Pál, 15. sz. Általános Iskola (Szirma), 18 órakor; Len­gyel András, Állategészségügyi Intézet, Dóéi u. 2. sz., 17 órakor; Leskó Sándor, 5. sz. Általános Is­kola, József Attila u. 48. sz., 17 órakor; Kovács Ernönc és Keszt­helyi Zoltán, 14. sz. Általános Is­kola, Forgács u. 18—20. sz., 17 óra­kor; Márkusz Dezső, II/l. sz. pártalapszervezet, Csaba vezér u. 93., 17 órakor; Süti Gábor, 1. sz. Kisegítő Iskola, Budai József u. 2. sz., 17 órakor; Szanyl Péter, Csabai kapu 8. sz., 17 órakor; Szentesi istvánné, HNF-tanács- terem (Szikra mozi), 17 órakor; Recskó Péterné, 36. sz. Általános Iskola, Sas u. 11. sz., 17.15 óra­kor; Winkler Józsefné, Erény írt Általános iskola, Kara József hó 4^17- orakar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom