Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-14 / 37. szám

jfc ,4 gyerekek a fodrásztál ban „Ilyen az ember, egyedüli példány’’ A szerda este látott doku- mwitumfilm bármelyik más famuan is késziillieteit voina. a téma mindenütt egyformán i/.galmas és aktuális. A halai és a kegyelet azonban olyan témák, amelyekről — ki tud­ja, miért? — csak ritkán be­szélünk. Akkor is Csak sze­mérmesen, kicsit elbáíortala- nodva. Két éve vihart kavart Han- kiss Elemér tanulmánya, amelyben nem kevesebbet ál­lít. mint azt, hogy .,a halál elveszítette méltóságát”. A putnoki javasasszonyról ve­tített tévéfilrri meg egyene­sen megosztotta az ország közvéleményét. Ez a két eset, példa is jelezte, hogy a kér­dés körül valami nincs rend­ben. A Napjaink februári számában F. Csillag Olga szomorú írása figyelmeztet arra, hogy a kegyelet érzé­sét helyenként és egyesekben valami egészen más váltotta fel, nyomta el. A kegyelet az élők dolga, s nagyon nem mindegy, hogy milyen is az. Jogos az írónő következtetése, amikor azt mondja, hogy az elevenekkel nem bánik az jól, .aki megfeledkezik az el­hunytaknak járó tiszteletről. Mihályfy Sándor rendező a félórányi dokumentumfilm­ben nem hatolhatott be a té­ma mélységéibe. Megszólal- talla Lengyel Lászlót, aki Nádudvaron, a helyi taná­cson dolgozik, s vállalja a társadalmi temetéseket, a re­formátus lelkészt, valamint a falu lakóit, akik igénybe ve­szik mindkettőjük szolgálta­tásait. Furcsának tűnhet ta­lán éppen a temetésre alkal­mazni ezt a kifejezést, de ténylegesen erről van szó. El­térés csupán a szolgáltatás megnevezésében volt az egy­ház és a tanács embere kö­zött, ám erre érdemes odafi­gyelni. A pap szolgálatnak nevezte a vigasznyújtást, míg Lengyel László munkának. Mindkettőt lehet jól és rosz. szul teljesíteni, végezni. Ér­zésünk szerint a rokonszen­ves fiatalember is egyfajta szolgálatot végez, s — a nád­udvariakat hallva — nem is rosszul; ám elgondolkodta­tó. hogy ő miért nem nevezi annak? Szemérmesség ez, .avagy az* a tétovaaág tükröt kzodik ebben is, amellyel ezt la lémát „kezeljük'? A ha- , Iái az utolsó stáció, életünk szerves tartozéka. Létező va­lóság, még akkor is, ha nem szívesén beszélünk róla. Mik nősíti is az életünket a tudat, hogy lezárt, véges. Aki hisz a túlvilágban, az,úgy szem­lélheti az életet, hogy az egy félegyenes, amely kezdődik, de vege nincs. Ez is ad egy­fajta erkölcsi tartást. de minket most a materialista szemlélet érdekel, nem a túl- világi élet morálja. Ha itt kell berendezked­nünk az egyetlen lehetséges életre, akkor fokozottan nem mindegy, hogy az milyen. Akkor az felelősség, az fel­adat, s az igazolást nem vár­hatjuk „lentről". Akkor fo­kozottan megnő az értéke, a felelősségünk egymás iránt. Mert • azért el kell számolni minden élettel, s el is számo­lunk a magunk módján min­dennel. De milyen az a mód? Milyen legyen? Aki a halál­ról gondolkodik, az az élet nagy kérdéseire keresi a vá­laszt ... Ezt tette Mihályfy Sándor és stábja is Nádud­varon. (horpácsi) Gyerekek kulisszatitok-nézöben Színházi séta ^ Horgas Béla Maskarák című mesejátéka vasárnap dél­előtt fél 12 előtt 10 perccel kezdődik a televízióban. Képün­kön: egy jelenet a mesejátékból. A magyar zeneoktatás fejlesztéséért Jött a telefon, mint hason­ló ügyben már kétszer. Az első alkalommal a Herman Ottó Múzeumba hívott min­ket Kis László, az úttörő- ház munkatársa. Elmentünk, tudósítottunk róla, hogy ve­télkedő keretében ismerked­tek a múzeummal a város­nak azok az úttörői, akik a felhívásnak eleget teve iga­zolták. hogy már előzőleg felkerestek egy múzeumot, il­letve tablót készítettek mis­kolci műemlékekről. A má­sodik telefonra nem kellett messze mennünk: hozzánk, a szerkesztösegbe es a nyomdá­ba látogattak a gyerekek, ennek eredményeként szüle­tett meg a pályázat: „Szer­kesszünk újságot!” Mármint az úttörőcsapatok. Tegnap pedig a színházba toborozta a felső tagozatosokat az út­törőház nevében Kis László. Létezik egy ajánlás — módszertani kiadvány —, ami az úttörő-csapatvezetők­nek szól. Abban találhatók ilyen ötletek: „Barátunk, a múzeum”, „Barátunk a szín­ház”, „Barátunk az újság" . .. Hogy a csapatvezetők meny­nyire élnek az ötletek adta lehetőségekkel, nem tudjuk, de az úttörőház kezdeménye- zese mindenképpen dicséret­re méltó. Oldott formában megismertetni, megszel ettet­Február 23-án, hétfőn este 17 óra 10 perces kezdettel a Magyar Rádió Miskolc-kör- zeti és Nemzetiségi Szerkesz­tősége Nyugdíjasoknak — nyugdíjasokról címmel Fó­rum-műsort sugároz. A stúdióba meghívott ille­tékes vezetők a hallgatók kérdéseire válaszolvd, tájé­koztatást adnak az új nyug­díjrendeletről. Ki kaphat korengedményt nyugdíjbavonulásra? Hogyan állapítják meg a nyugdí­jat? Milyen munkát vállal­hat a nyugdíjas? Mennyi a nyugdíjon kívül engedélye­zett ossz kereseti összeg? Meddig jár a férj után özve­gyi nyugdíj? Hogyan törté­ni a gyerekekkel például a színházat. A színházlátogatás feltétele az volt, hogy mis­kolci előadások, színészek fényképéiből kellett összeál­lítást készíteniük. A legjob­bak meghívást kaptak a teg­napi • ,,kulisszatitok-néző'’ színházi, barangolásra. A színészbejárón léptek be az épületbe a gyerekek, ösz- szesen huszonheten. Nyolc is­kolából jöttek, két csoportot tanárnő is kísért. Lovas Im­re, a Miskolci Nemzeti Szín­ház műszaki titkára kalauzol­ta a csoportot. Az első találkozás: rögtön a belépés után a folyosón, színészek vártak a Lear ki­rály próbájára Polgar Géza. Újlaki Dénes, Somló István és mások ültek, álltak a vas­ajtó előtt, a gyerekek egy­másnak suttogták a felismert művészek nevét, vagy kér­dezgették, hogy ki, kicsoda. És máris a színpadon vol­tak, a díszletek között. A né­zőtér üres, a gyerekek a színpadon, még pár perc a Lear-próbáig. itt a nagv le­hetőség, szerepelni a „világot jelentő deszkákon". Lesz mit mesélni az iskolában, mert néhányan valóban bemutat­tak egy-egy kis jelenetet. Az utolsó „műsorszámot” már a Lear rendezője, Csiszár Im­re' is végignézte, türelemmel kivárta, míg felhangzik a társak tapsa. nik a leszázalékolas, a rok­kantság megállapítása? Ilyen és hasonló kérdések tehetők fel levélben és az adás idő­pontjában telefonon. A leveleket legkésőbb feb­ruár 20-ig kell eljuttatni a stúdió címére, Miskolc, Kor­vin Ottó u. 1. 3530. Az adás ideje alatt Mis­kolcon a 35-510, Egerben a 12-946-os telefonon lehet kérdéseket feltenni. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! Magyar Rádió Miskolc-körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége Irány a fodrásztár. majd a női ruhatár. Utána a Csa­podár madárka díszletei kö­zött újabb szereplési lehető­ség., A kelléktár csodálatos, titokzatos világa is kitárult a gyerekek előtt. A háziszín­padon az olvasópróbákról be­szélt Lovas Imre. Itt kapták meg a gyerekek a szereplé­sért járó könyvjutalmakat. És végül a legnagyobb ju­talom: pár percig nézhettek a Lear-kírály próbáját, csak „nekik” játszott Major Ta­más, Igó Éva, Újlaki Dénes, Gáspár Tibor. Ilyen élmény után — azt hiszem —, nem nehéz szín­házbaráttá válni. Rendkívüli érdeklődés, nagy várakozás előzte meg városunkban Fischer Annie zenekari zongoraestjét. A Magyar Televízió jóvoltából ezekben a hetekben milliós közönség előtt mutatta be népszerű művésznőnk a zon­gorairodalom remek verseny- műveit. így érthetően sokan szerettek volna élőben is megcsodálni művészetét. Hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban Fischer Annie két koncertet játszott, Mozart C-dúr — (K. 467) és, Bartók 111. zongoraverse­nyét. Ügy tűnt, mintha a Mozarl-versenymű csak fel­készülés lett volna az igazi nagy eseményhez, a Bartók- opusz megvalósításához. A salzburgi mester áttetsző mu­zsikája, könnyedsége, bája nem érvényesült kellőképpen ebben az interpretációban. Leginkább a lassú . tétel pár­beszédes egyszerűsége szó­lalt meg élménytadóan, a szélső tételek esetlegességé­ben „ludas” volt a nem min­Festik a húsvéti tojásokat Kalocsa-vidék népmüvészasz- szonyai. A tojásremekeken, amelyek többségét exportál­ják, sokszínűén /elevenedik meg az itt élők sajátos nép­művészete. A szakmán, a homokmegyi pingaló asszo­nyok élénk színekkel, válto­zatos motívumokkal festik a húsvéti tojásokat, az ordasiak és az uszodiak pedig hajszál­vékony mintákat „vésnek” a színesített tojáshéjra. A hí- mes tojások nagy részét, zsi­nórra fűzve, „füllel” hozzák forgalomba, s így falra is felakasztható a húsvéti lo­csoló legények hagyományos ajándéka. A külföldi meg­rendeléseken kívül a hazai népművészeti boltokba is el­küldik portékáikat a tojás- iesíők. dig pontos zenekari kíséret is. Hozzá kell meg tennem, hogy az első tétel roman­tikus hangvételű kadenciája idegen Mozart muzsikájától. Bartók -utolsó művének előadasu már mindenben megfelelt a várakozásnak. Ezt a vallomásszerű, sejtel­mes, gondolatilag és effektu­sait tekintve, összetett mu­zsikát gyönyörűen játszotta el Fischer Annie. Énnél a versenyműnél is a lassú té­tel volt a legszebb. A szélső tételek világos vonalvezeté­se, a hangokon túlmutató költői mondanivaló kifeje­ződése utolérhetetlen varázs- zsal szolgált. Mura Péter vezényletével egy Mozarl-szimjonia egé­szítette ki a hangverseny programját. A 200-as K. szá­mú C-dúr mu nem tartozik a mester ismert szimfóniái közé. Pontos, hangulatos megszólaltatása becsületére vált zenekarunknak. BARTA PÉTER A Fészek Művészklubban tartotta tegnap VII. közgyűlé­sét a Zeneművészek Szakszer­vezetének országos zenepeda­gógiai ' szakosztálya. A szer­vezet — amelynek legfőbb célja a magyár zeneoktatás fejlesztésének elősegítése — a VI. közgyűlés óta eltelt négy év tevékenységét elemezve megállapította: eredménye­sen járult hozzá a zeneokta­tás reformjához. A felszaba­dulás utáni zeneoktatás tör­ténetében első ízben az ének­zene oktatás új tantervei a nevelési oktatási új tanter­vekkel csaknem egyidőben készültek el. A szakközépis­kolákban már e tanévtől, a zenei iskolákban a következő tanévtől alkalmazzák ezeket. Sajnálatos, hogy csökken az énekórák száma mind az általános, a közép-, mind az ének-zene tagozatos iskolák, ban, sőt csökkent a zenetago­zatos iskolák száma is. A szakmunkásképzőkben nincs zeneóra. A tanítóképzésben sem kapott méltó helyet az, ének-zene tantárgy. A szak- kollégium bevezetése nem ki­elégítő megoldás, amikor a tanítóképzőbe felvételizők számára még a minimális ze­nei képességvizsgálat sem kö­vetelmény. A BANKI DONAT GÉPIPARI MŰSZAKI FŐISKOLA felvételt hirdet 1981 82. tanévre a miskolci konzultációs központjában (3530 Miskolc, Kun Béla út 10.) folyó szervező szakos üzemmérnök képzésit A képzési idő 4 év, oktatást levelező tagozaton tartunk. A szakon végzett hallgatók tanulmányaik befejezése után szervező üzemmérnöki oklevelet kapnak. A jelentkezőket felvételi vizsgára hívjuk be. Vizsgatárgyak: matematika és fizika. Jelentkezes a Tü. 821. sz. nyomtatványon. A jelentkezési lapokat 1981. március 25-ig kell a konzultációs központ címére beküldeni. Az új nyugdíjrendelet fórum a miskolci rádióban (szabados) A Miskolci Szimfonikusok köz rém üködésével Fischer Annie zongoraestje

Next

/
Oldalképek
Tartalom