Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-09 / 32. szám

Mellékszereplő-e a szerelő? Várják a lakosság észrevételeit jf: A szerelő gyorsasága, ügyessége is pénzt hozhat (Kiss jelv.) Volánosok vállalták Már évek óta bele-bele- hallgatok a Volán 3-as szá­mú Vállalat brigádvezetői­nek a társadalmi és gazda­sági vezetőkkel folytatott év eleji párbeszédébe. Ahogy sokan fogadalmat tesznek újévkor egy új élet­re, tulajdonképpen egy vál­lalatnál is így kell fogadkoz- ni. Az idén már nem lesz­nek elegendőek a múlt évi sikerek. Ahogy szigorodnak az üzemanyagnormák, a pi­lótáknak úgy kell finomíta­ni vezetési technikájukat. Örök vita. tárgya minden hasonló vállalatnál, hogy mellékszereplők-e a szere­lők? Mert az igaz, a gépko­csivezető hozza, keresi meg a pénzt. De a porlasztót már a szerelő állítja be, s az ő érdeme is lehet, ha a pilóta nem kerül a túlfogyasztók feketelistájára. Minden magára valamit is adó pilóta ettől fél az idén a legjobban. Mondták is: szerelők és gépkocsivezetők összefogására sosem volt még ekkora szükség. • • Dr. Juhász György igazga­tó ezen a tanácskozáson is­mertette azt is, hogy a fej­lesztési alapból mi minden­re futja az idén. Az első fél évben át szeretnék adni a miskolci oktatási központot, az év végéig állami támo­gatással szennyvíztisztítót kell építeni a miskolci komp­lextelepen. Befejezésre vár a sátoraljaújhelyi telep bővíté­se, de Leninvárosban is foly­tatni kell a munkát, hogy az 1982-es végső határidőt be tudják tartani. Zörgöj János a miskolci műszaki üzem dolgozóinak nevében szólt. Egészségtelen körülmények között dolgoz­nak, s a tizennégy szocialis­ta brigád arra is hajlandó lenne, hogy társadalmi mun­kában megépít egy elszívd berendezést. Kovács István az ózdiak nevében kérte a vállalat vezetőinek segítsé­gét, hogy a lehetőségekhez képest javítsák munkakörül­ményeiket. Kispál Albert, a Gömöri pályaudvar darab­árus kirendeltségének gépko­csivezetője is hasonló óhajjal állt elő. Lovas kocsik mére­téhez épült raktárakban keli dolgozniuk. A konténerek már az út mellett állnak, mert a kijelölt helyen nem férnek el. Kamiontól targon­cáig mindenféle jármű for­golódik igen kis területen. Csoda, hogy balesetmentesen tudnak dolgozni. S minden bizonnyal lenne még egy sor jogos óhaj. Az igazgató válaszában csak egyetlen példát említett. Űj üzemanyagkutakat kellene építeni, a végösszeg 30 mil­lióra tehető. A vezetők tud­ják, hol kellene sürgetően javítani a munkakörülmé­nyeken. Nem vigaszképpen jegyezte meg, hogy az ózdiak még rosszabb körülmények között dolgoznak, mint a miskolciak. Egyébként az el­szívó berendezés terveit meg_ rendelték, mert a rendszer nem olyan egyszerű, hogy házon belül is elkészíthetnék a mérnökök. Ebben az évben sem futja tehát mindenre. Mint egy családban, úgy be kell osztani a pénzt nagyban is. Mert valószínű, hogy a család minden tagjának nem jut egyszerre új kabát... Menet közben, ahogy a vál­lalat pénzügyi lehetőségei alakulnak, kell majd lelemé­nyesnek lenni, hogy még az égetően szükséges kiadások­ra jusson. • • A vállalat igazgatója egyébként éppen ezért szor­galmazza: a brigádok mun­kaversenyének értékelése so­rán figyelemb'e kellene ven­ni, ki milyen körülmények között éri el eredményeit. Mert látványos sikereket produkálni ott, ahol gomb­nyomásra mozgatják a ton­nákat, sokkal könnyebb. Re­méljük, a Volán 3-asnál en­nek szellemében zsűrizik a brigádok munkáját. - Leg­alábbis addig, míg egyformán ideálissá nem válnak az üze­mek munkakörülményei. O. E. Színe és Ha fogadós lehetnék Régi szakácskönyveket la­pozgatok, és hitelért ostrom­lom rokonaimat, ismerősei­met ... Ha csak ennyit árul­nék el, talán akkor is kita­lálnák, mire készülök: igen, arra, hogy megpályázzam valamelyik miskolci étterem üzemeltetését. Híre jár, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat is bérbe adja néhány üzletét. Ha jól tudom, március de^ rekán lesz az „árverés”. Ak­kor derül majd ki, hogy „ki ad többet érte”. Mert az nyeri el az üzemeltetési jo­got. aki több pénzt, nagyobb jövedelmet kínál a vállalat­nak. Ha holtverseny alakul ki két vagy több aspiráns között, akkor az dönt. meny­nyit hajlandók megváltani a forgóeszközökből, azaz a tő­keerősebb egyén, vagy tár­saság nyer. Mert lehet pá­lyázni együtteseknek is. Ez esetben elegendő, ha a tár­saság egyik tagja szakkép­zett, a többi lehet olyan ci­vil, mint amilyen én is va­gyok. Lelkesen készülök a nagy napra, és közben fő a fe­jem. Nem tudom ugyanis, hogy kit szemeljek ki társul a profi vendéglátósok közül. Számba vettem már mindkét nembéli pincérismeröseimet, majd osztályoztam magam­ban a szakácsokat a külön­böző éttermekben fogyasztott kosztok minősége alapján. Töredelmesen be kell valla­nom, hogy igen kevésnek lennék szívesen az üzlettár­sa. De az is lehet, hogy rosz- szpl mérlegelek. A minap nyilatkozott a televízióban néhány olyan ember, aki — hasonló feltételekkel — gaz­dája lett egy-egy budapesti vendéglőnek. Sok tapasztala­tot még nem szerezhettek az uj viszonyok között, annyit azonban máris megtanul­tak, hogy egészen másként kell viszonyulniuk a vendé­gekhez, mint korábban, kü­lönben a gatyájukat is ráfi­zetik a boltra. Könnyen elő­fordulhat tehát, hogy — si­keres pályázat esetén — valósággal megtáltosodik az a vendéglátóipari dolgozó, aki ízetlen menüt kotyvasz­tó szakácsnak, flegmatikus felszolgálónak ismertem idá­ig­De én sem akarok készü­letlenül belevágni a dolgok­ba, ezért böngészem a sza­kácskönyveket. Nem külön­leges, ilyen-olyan módra ké­szült, tájjellegű, avagy kül­földi eredetű ételek recept­jét Olvasgatom, hanem a csülkös bablevesét, a pörköl­tét, a töltött káposztáét és a többi régi, hétköznapi falni- valóét. Mielőtt megmoso­lyognának, ajánlom, hogy olvassák el egyszer a leírá­sokat. Megdöbbenve tapasz­talják majd, hogy amit ilyen címen elénk szoktak tálalni, annyira áll az eredetitől, mint Makó vitéz Jeruzsá­lemtől. De egyelőre nem árulok el többet a konkurenciá­nak. Különben is ezer a dol­gom: új tömés kell a bal szemfogamba, s ha majd ez is meglesz, visszaülök a tü­kör elé gyakorolni a mo­solygást. Attól tartok ugyan­is, hogy szakképzett társam helyett mosolyogni mindig nekem kell majd, mert sok­sok évig nem használt ne- vetőizmai oly mértékben megmacskásodhattak, hogy megmozdításuk esetleg orvo­si segédlettel sem sikerül. (békés) ' Irányelvek Miskolc fejlesztésére A közelmúltban a városi párt-végrehajtóbizottság — alapos vi­ta után — irányelveket fogadott el Miskolc VI. ötéves fejleszté­si tervéről. Az irányelvek — a szó is erre utal — nem teljes es nem végleges feladatokat tartalmaznak; csupán elgondolásokat a legszükségesebbekről. Az elképzelésekről a döntés előtt város­szerte viIákat szerveznek, tovább munkálják a témát a szak- émberek, s lesz még egy együttes tanácskozás a párt-vb és a tanács végrehajtó bizottsága között. (Lapunk is kötelességszervi­en — részt vállal a vélemények publikálásából, a vitából. Szí­vesen várjuk az olvasók leveleit!) Közismert, hogy Miskolc az elmúlt ötéves terv idején az országos átlagot meghaladó­an fejlődött. Öt év alatt a la­kosságnak mintegy egyötöde költözött új lakásba. A vá­rosszerkezet formálódását megfelelően követte a nagyon költséges közműépítés és a közlekedés fejlesztése. A kul­turális és egészségügyi ellá­tás gyorsabb javítására a tervezettet meghaladó össze­get költöttünk. Tovább fejlő­dött a kereskedelem és a szolgáltatás. (Lapunknak sok­szor volt módja rá, hogy be­mutassunk egy-egy új objek­tumot.) Az eredményeket» hosszan és nem kevés öröm­mel sorolhatnánk. HOSSZABB TÁVÚ GONDOK Tény, hogy bármennyire igyekeztünk, s bármilyen jól éltünk is az adott lehetőség­gel, több vonatkozásban nem tudtunk megszüntetni bizo­nyos feszültségeket és ellátá­si differenciákat. Ezeknek egy része már hosszabb ideje létezik; nyilvánvaló hát, hogy ezekre — a lehetőség kere­tein belül! — tekintettel kell lenni —, ha nem is a teljes­ség igényével — a VI. ötéves városfejlesztési terv kimun­kálásánál. Melyek a régbenyúló gond­jaink? íme néhány példa. Az elmúlt évtizedekben rendkí­vül gyors ütemű volt a né­pességnövekedés; ezzel a vá­rosfejlesztés, az ellátás sok vonatkozásában, nem tudott lépést tartani. (Gondoljunk csak a lakásigénylők nem csökkenő számára!) A népes­ségen belül komoly feszült­ség forrása lett az egyes kor­csoportok (fiatalok és időseb­bek) részarányának növeke­dése és az ebből sajátosan adódó igények fokozódása. Ellentmondások találhatók az egyes ágazatok között is (pl. városfejlesztés és városüze­meltetés). A város régi és új területei között nem csök­kentek a szükséges mérték­ben az ellátási különbségek. Gondoljunk továbbá a fel­gyorsult agglomerálódási fo­lyamatra, a környezetvéde­lem fokozott követelményeire. Az említett — és a nem említett — gondokkal a vá­ros párt- és állati testületéi több alkalommal foglalkoztak, s átfogó, hosszabb távra szóló tennivalókat határoztak meg. A végrehajtás folyamatos, de időigényes, s nem kevésbé befolyásolják az anyagiak. Az anyagiak, amelyek a koráb­binál szerényebb ütemű fej­lődést tesznek csak lehetővé,' s a körülmények ami kész­tetnek, hogy a döntésekben nagyobb szerepet kapjon a társadalmi mérlegelés, a meg­valósításban pedig a haté­konyság fokozása. A végre­hajtó bizottság hangsúlyozta: ..A fejlődés üteme, nem pe­diglen a fejlődés lassul le!” Az eddiginél is jobban kell törekedni a rendelkezésre álló eszközök, adottságok ki­használására, a vállalatok se- gítőkészségére, a lakosság ér­tékteremtő és -megőrző mun­kájára. A leírtak mérlegelése után foglalt állást a végrehajtó bi­zottság a városfejlesztés irányelveiben, amelynek lé­nyegét az alábbiakban ismer­tetjük. A fejlesztés összegének el­osztásakor az legyen a fő elv, hogy az alapvető feszültségek —. amelyekre fentá>b utal­tunk — enyhüljenek és újab­bak ne keletkezzenek,- Ennek érdekében az alapellátás fej­lesztésére koncentráló, ágaza­tilag arányosabb terv készül­jön. TOVÁBBRA IS: A LAKÁS A lakásellátást tovább kell javítani. Evégből szülessenek kellő intézkedések a lakás­építést, -fönntartást és -fel­újítást illetően, úgyszintén a lakásgazdálkodásra vonatko­zóan. Mint közismert, állami erőből kevesebb lakás épül. Ennek ellensúlyozására — területfeltárással, telekalakí­tással, előközművesítéssel — szorgalmazzuk a magánerős lakásépítést. A megyei tanács segítségével használjuk ki még jobban az agglomerációs övezetben a családi ház épí­tési lehetőségeit. Rugalma­sabb lakásgazdálkodással, az átlagosnál nagyobb alapterü­letű lakások építésével, la­káscserékkel és így tovább — fordítsunk nagyobb gon­dot a lakásállomány és a csa­ládnagyság összetételének összehangolására. Az elkövetkezendő években is megkülönböztetett figyel­met fordítsunk a kulturális • és oktatási szolgáltatásra. A demográfiai hullámmal ará­nyosan — továbbá szervezési intézkedésekkel — fejlesszük a tantermek számát, s töre­kedjünk kielégíteni minden jogos óvodai igényt. E két ki­emelt területen túl: a köz- művelődés, a kultúráiódás és a sport érdekében jobban használjuk ki az adott lehe­tőségeket. A kévés ráfordít­ható anyagiak mellett ez a fő teendőnk. Az egészségügyi ellátás el­múlt öt évben megkezdett javulása folytatódjon tovább. Kiemelt feladat: a fekvőbe­teg-ellátás jobbá tételét szol­gáló intézményhálózat fej­lesztése, rekonstrukciója; és elsősorban a lakótelepekhez kapcsolódóan bővüljön a böl­csődék befogadóképessége. A körzeti orvosi ellátás tartson lépést a népességnövekedés ütemével, javuljanak a tár­gyi feltételek. A szociális el­látás bővülésével fel kell ké­szülni a számában és ará­nyában növekvő nyugdíjasok, hátrányos helyzetű időskorú­ak mind szélesebb körű gon­dozására. A városfejlesztés egyik fő követelménye, hogy gyorsab­ban bővüljön a közműellátás. A lakótelepek kiszolgálását biztosító hálózaton túl, foly­tatni kell a nagy költségigé­nyű alapközművek, ezen be­lül a szennyvíztisztítómű épí­tését. További fejlesztések azokon a területeken legye­nek, ahol legkedvezőbbek a feltételei — tanácsi pénzesz­közökre alapozva — a lakos­sági társadalmi munkának. Az előbbihez hasonlóan, ki­emelten fontos a közlekedési ágazat fejlesztése is. A lakó­telepi úthálózat időben épül­jön meg, továbbá fő cél, hogy a város fő közlekedési irá­nyait megváltoztató utak, út­szakaszok alakuljanak ki. A tömegközlekedés korszerűsí­tése végett további autóbu­szokra, járatváltoztatásokra, új járatok indítására van szükség: a villamospálya re­konstrukcióját is el kell vé­gezni. A kereskedelmi és szolgál­tató hálózatban törekedjünk a területi differenciák csök­kentésére, különös tekintette! az alapellátási gondokkal küzdő peremterületekre. Tö­rődjünk többet a parkosítás­sal, a szemételhelyezéssel, s egyáltalán, a város tisztán­tartására tárgyi és szervezési teltételeink javításával. LEGFONTOSABB: AZ ALAPELLÁTÁS A végrehajtó bizottság az irányelvekben megjelölte a legfontosabb költségvetési fel­adatokat is. Súlyponti fel­adatként kell kezelni a lakos­ság nagy többségét érintő, az életkörülményeket döntőé n befolyásoló alapellátási kört. A kommunális feladatok kö­zül a köztisztaságé az elsőbb­ség; az egészségügyi és szo­ciális célok közül a járóbe­teg-ellátásé és a szociális gondoskodásé; a kulturális szolgáltatásban az óvodákon és az általános iskolákon a hangsúly. A fő cél: ezeket illetőjét a pénzügyi feltételek adjanak lehetőséget a szín­vonal javítására. A többi esetben a színvonal megtar­tására van szükség, de: szá­molni kell azzal, hogy némely esetben (sport, üdültetés, igazgatás stb.) differenciált színvonalcsökkenés követke. zik be. (A tartalékokat kell feltárni és kihasználni.) Az új fejlesztésekkel egyen­rangú feladatokat jelent n meglevő létesítmények állag­védelme, karbantartása, fel­újítása. Ezek pénzügyi felté­teleit folyamatosan biztosí­tani kell. És még valami: ja­vítani a felújítás szervezett­ségét, csökkenteni az átfutá­si időt és okos megoldások révén takarékoskodni a költ­séggel. Az út-, hídfelújítás célja a belvárosi úthálózat rekonst­rukciója; ott legyen az el­sőbbség, ahol ezt a növekvő forgalom leginkább indokolja. A városfejlesztés nem kizá­rólag tárgyi feltételeket je­lent. Ezért a végrehajtó bi­zottság az irányelvben meg­fogalmazta a várospolitika és az államigazgatás kiemelt feladatait is. Többek között*, fejlődjön tovább s gazdagod­jon új formákkal és tarta­lommal a lakosság és a ta­nács kapcsolata. „A nyílt vá­rospolitika megköveteli, hogy az eddigieknél nagyobb fi­gyelmet fordítsunk a város- fejlesztés és üzemeltetés él­ért eredményeinek ismertété- sére. A lakosság minél na­gyobb körét be kell vonni a város politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális előre­haladásának tervezésébe és megvalósításába. Kérjék ki a lakosság észrevételeit, javas­latait és véleményét, ugyan­akkor bátran és őszintén in­formáljanak és politizáljanak. Fokozni kell a lakosság reali­tásérzékét, növelni a tanácsi munkáról és törekvésekről való tájékozottságot,’’ ISMERJÜK MEG ÉS TEGYÜNK ERTE! Arról van szó; ismerjük meg a napi és a távlati fel­adatokat. A törekvés egyik célja: szűnjenek meg a lakos­ság közérzetét károsan befo­lyásoló tényezők. Javuljon a biztonságérzet, amelynek — többek között — feltételei: az állampolgári fegyelem, a szo­cialista közösségi normák be­tartása, a környezet tisztasá­ga, a közrend és közbiztonság, az ügyek gyors és lelkiisme­retes intézése, a közéleti ak­tivitás és a kezdeményező­készség. Az irányelvekben hangsúlyozottan szerepel, hogy a párt tagjai minden­ben mutassanak példát, le­gyenek vonzerői a célok vég­rehajtásának, hogy a város egész lakossága kövesse őket — a városért. Megismételjük, amit e tu­dósítás elején leírtunk. Az irányelvek — elképzelések. Ezek még — a döntésig — változnak, kiegészülnek. A város politikai és állami ve­zetése várja a bölcs, reális tanácsokat, észrevételeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom