Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-04 / 28. szám

Jól érzem magam 0 és a számílóvép dő létére, elismervén szak­mai jártasságát, az ő véle­ménye alapján választották ezt a típust. Azóta egv ope­rátori segítséggel ez a biro­dalma. A tanszéken sokirá­nyú kutatási ' munka folyik, s bár a’ szerkesztést a rajz­asztaloknál végzik, a mérési adatok feldolgozását mindig a számítógépre bízzák A na­pi tevékenységét figyelve igazan irigylésre méltó eg.v lelked fiatal műszaki számá­— A munkám valóban ki­elégíti szakmai kíváncsiságo­mat — mondja. — Munka­társaim, feletteseim megbe­csülnek . . . Szóval, jól érzem magam. A számítógép keze­lése mellett gyakorlatokat, laborméréseket is vezetek a hallgatóknak. Elöu dús, unszol nyelven Vitrin a kapualfban % Megállnak a járókelők ... A DH várospolitikai fóruma X Csáki Tibor birodalmában, a számítógép mellett. Erd^mes-c* manapsa:? tovább­tanulni? 'Megéri-e a/ a m»gy-öt év. amit a szülők pénzén tölt el egy fiatal valamelyik főis­kolán vagy egyetemen? Az utóbbi időben pályaválasztáskor nagyon sokan felteszik maguk­nak ezt a kérdést, fis az ered­mény: az érdeklődés, különö­sen a műszaki felsőoktatási in­tézmények iránt, megcsappant. Ez a helyzet sajnos nem vélet­lenül alakult így: sok vállalat a fiatal diplomást sem anyagi­lag, sem erkölcsileg nem be­csüli eléggé. Pedig vannak lel­kes fiatalok, akik a szakma megszállottjai. Az ö kedvüket nem a kezdő fizetés szegi, ha­nem a mellőzöttség érzése. Több évi kemény tanulás után még csak meg sem ízlelhetik a komoly munka örömét, tu­dásukkal össze nem mérhető olyan feladatokkal bízzák meg őket, amit technikusok, sőt szakmunkások is elvégezhet­nek. Mindezek alátámasztására szolgáljon egy, pár nappal ez­előtt közreadott elgondolkod­ható statisztikai adat: hazánk- ba-n a mérnökök 40 százaléka nem mérnöki munkát végez. Csáki Tibor a Nehézipari Műszaki Egyetem Szerszám­gépek Tanszékén dolgozik. Meg fiatal mérnöknek szá­mít, közvetlenül a diploma- osztás után került ide, nyolc évvel ezelőtt. — A tanszék sok-sok gé­pészmérnöke között csak ket­ten vagyunk villamosmérnö­kök — mondja. — Igaz, a kollégámnak gépész oklevele is van. Mindig szerettem a villamosságot, ezt bizonyít­ja, hogy már a középiskolát is így választottam. Az d véleménye döntött A Bláthy Ottó Villamos- energia-ipari Technikumba iratkozott, azaz felvételizett. Akkoriban még alapos rosta után lehetett csak odakerül­ni. A technikusi bizonyít; vánnyal a zsebében és egy sikeres felvételi után a Bu­dapesti Műszaki Egyetem vil­lamosmérnöki karára iratko­zott. 1973-ban végzett az grösáramp szakon, automati­zálási ágazaton. Most tanszéki mérnökként a számítógéplabor vezetője. A tanszék 1976-ban vette meg a TPÁ—70-es számító­gépet. A kiválasztásnál kez­Magánéletére terelve a szót, megtudtuk, hogy nős, ötéves fia mellé egy. hónapon belül várják a kistestvért. Szeren­csére van lakásuk, hála a szanálásoknak.. Mikor ideke­rült, 2250 forint kezdőfize­téssel vették fel, most 4200 forintnál tart. Az egyetemen azonban lehetőség nyílik más cégek számára úgynevezett szerződéses munkát végezni. Mindezért az etikai normá­ban meghatározott összeget Bojklogai} említi, hogy a tavalyi evben sike­rült 65 ezer forintot kapnia. Elsőként' a legfontosabbat, egy automata mosógépet vet­tek. Csáki Tibor párttag, a gé­pészkari MSZBT megbízott­ja. A tanszék tevékenységé­nek aktív propagálója, ami­kor szakmai kongresszusokon előadóként beszámol a mun­kájáról. Legutóbb Budapesten tartott előadást, a mini- és mikroszámítógépek felhaszná­lásáról. angol nyelven... HERÉNYI LÁSZLÓ • Keil a reklám • De milyen legyen? • Bírálfa el bizottság Tegnapi számunkban a mikrokörnyezet, egyenként tálán jelentéktelennek tűnő, de összességükben mégis városképet formáló elemeivel, a főutca házait díszítő erkélyekkel, rá­csokkal, kapukkal foglalkoztunk. Felhívtuk a figyelmet rá, hogy az épületek felújítása, egy-egy iakólömb rehabilitációja során ezekre is gondot kelt fordítani, hiszen az idő vasfoga nem kíméli sem a fát, sem a vasat, és kár lenne a Miskolc régi hangulatát őrző díszekért. Kár lenne akkor is, ha csak kisebb hányaduk bír önmagában művészeti értékkel. (Gondolunk itt például a Fazola-nnihelyböl kikerült vaska­pukra.) A tikk megjelenése után egyik olvasónk azt kérdez­te telefonon, hogy ha mar elszegődtünk a történelmi város­kép őreinek, nyilvánítsunk véleményt arról is, hogyan fes­tenek — végig a Széchenyi úton — a magánkézben levő divat­üzletek. butikok reklámvitrinjci. A kérdésben nem nehéz feliedezni a kritikát. És va­lóban ... Ha valaki ve­szi maganak a fáradságot és végigsétál a város főutcáján, a kapubejáratok mellett, és bent a kapualjakban a leg­változatosabb formájú, ren­deltetésű vitrinekkel, cégtáb­lákkal találkozhat. Nem egy csak előnyére válik az elha­nyagolt. sötét kapualjnak. De legalább ennyi, vagy meg több olyan van köztük, ami rontja a nemrégiben felújí­tott homlokzat kepei. A riasztó példák közül elég megemlíteni azt a reklám- szekrényt, amit „ügyesen" rá­Biikkalióról januárban: ’ Az esztendő első hónapjá­ban ötezer tonna szenet küld­tek a felszínre a Borsodi Szénbányák Vállalat Bükk- aljai Bányaüzeméből. Ez már jannak is eredménye, hogy — a VI. ötéves tervi feladatok- ,ra való felkészüléssel össze­függésben — új frontfejté­seket készítettek elő, s eze­ken már az új év első nap­jaitól szép eredményeket ér­nek el a szocialista brigá­dok. Különösen jól dolgoz­tak a bányászok Szeles-ak­nán. ahol másfél méter szé­les. több mint 80 méter hosz- iszú szénmezőt termelnek ki önjáró berendezésekkel, len­gyel maróhengerrel. E«y asszony reklamál Egy köztiszteletben álló, büntetlen előéletű dolgozó nő megsértett egy közmegbecsülésnek örvendő, s ugyancsak büntetlen előéletű hi­vatalnokot. Magyarán: lehülyez\e: A hivatali helyiségben persze kifinomultabban adnak hangot az effajta véleménynek. A hölgy fel­ajánlotta. hogy beprotezsálja az ideg- es el­meosztályra az értetlek férfit. Az asszony ugyanis a kórházban dolgozik. Az afférnak volt tanúja, de következménye nem. Már legalábbis olyan, amely becsület- sértés címén Jolyik a bíróságon. Az ..ügy” azonba n, amely ilyen keresetlen, szavakra ra­gadtatta hősünket, megoldódóit. Az egész do­logból természetesen nem az a tanulság, hogy aé ügyintézés legcélravezetőbb módja a go­rombaság. ‘Ez egyébként is tűrhetetlen, nem jellemző a hivatalnoki—ügyféli kapcsolatok­ra. S hogy mi menti mégis ezt a rendhagyó, de követésre vem ajánlott eljárást? Az ulti­ma ratio, a végső érv. Gyorsan, azonnal kel­lett tenni valamit, mert gyermekekről, kis­mamákról. s a családi egyensúly esetleges felborulásáról volt szó. A; óvoda nem nyílt meg az előre jelzett napon, de a kisgyerekes szülött már koráb­ban kivették csemetéjüket a bölcsődéből. A csere napján új gyerekek jöttek, az amúgy is zsúfolt intézmény még zsúfoltabb lett. Az óvoda megnyitásának határideje, a hiánypót­lásoktól függően, még mindig bizonytalan volt, igy hősünknek kellett lépnie. Felvette sárga garbóját, és nyakába vette a várost. Azt szerette volna elintézni, hogy az óvodanyitá­sig a túlkoros gyerekek maradhassanak a böl­csődében, s valami módon helyeztessenek el az új intézmény avatásának kényszerű elhú- , zódása miatt hoppon maradt óvodások is. Sok hivatalt megjárt, sok telefont lebonyolítóit. Hol az illetékes nem volt a helyén, hol pedig azt ajánlották, hogy jöjjön a hivatalos foga­dónapon. Megesett, hogy nem hagyták szohoz jutni, máshol a jogosítványa, felhatalmazása felől faggatták, nem értve, hogy milyen cí­men jár ö el tucatnyi avast kismama kép­viseletében. Nem volt neki semmi hivatalos papírja, nem tagja a tanácsnak, a népfrontnak, a la- kóbizottságnak: Egyszerűen: ismerik a szom­szédok, bíznak benne. Tudják, hogy ö elin­tézi, ha igaz ügyről van szó. Máskor is for­dultak mar hotzá. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a hegyre vezető lépcső­höz gyerekkocsidat is építettek .. . Nem, de­hogyis van neki protekciója. Érzékeny igaz­ságérzete olyasfajta tulajdonságokkal pá­rosul. amely a szó legnemesebb értelmében hangadóvá, ügyintézővé teszi egy kisebb kö­zösségben. Nem kér. nem várt viszonzást ezért, hiszen a tíz gyerek között ott van az övé is. De nemcsak neki kellett a feljáró, ha­nem a környékbelieknek is. A történet azóta már aktualitását vesztet­te. Az óvodát átadták, apró emberkékkel né­pesültek be a termek. Az indulat gőze is el­szállt. a sértő gorombaságok rossz emléke is megfakult. Csak a tanulság évülhetetlen. Aki a köz érdekében jár el, az sebeket kaphat, sebeket adhat. Ám a siker élménye megéde­sítheti az ilyenkor szinte elkerülhetetlen ku­darcok keserűségét is. B. I. függesztettek az ereszcsator­nára. Ha pusztán városképi szem­pontból közelítjük meg a kér­dést, könnyű szívvel ítéletet mondhatunk a vitrinek te­kintélyes hanyada — talán többsége — fölött. Csakhogy nem ilyen egyszerű az ügy. Induljunk ki abból, hogy V Széchenyi ut kapubohozatai alatt és bent, a hosszúra nyúlt udvarokban megbújó maszek üzletekre, kisiparos- műhelyekre szükség van. Va­lóságos igényt e.léaitenek l$i, hiszen ha nem így lenne, azaz nem húznának tisztes hasz­not. önmaguklól .becsuknák a boltot. Tevékenységük pem illegális, tanácsi engedéllyel működnek, és adóznak az allamnak. _ Afölött lehet A-'ii tatkozni, högy egyik-másik s/akma képviselőjéből nincs-e túl sok, ugyanakkor a másikból tül kevés a' vá­ros hagyományos üzletne­gyedében, ám e vitát sem­miképpen sem utólag kell eldönteni, hanem akkor, ami­kor a kérelmet elbírálják, az engedélyt kiadják. Tételez­zük fel, hogy hivatása ma­gaslatán áll az engedélyező szerv. Csak mellesleg jegyez­zük meg — noha nem éppen mellékes —, hogy az ilyen es másfajta magánvállalkozáso­kat, meghatározott keretek között, támogatja államunk. így. összetettségében kell tehát néznünk a vitrinkér­dést, hozzátéve a fentiekhez, hogy árujának, szolgáltatá­sának a reklámozásáról nem mondhat le a magánkereske­dő. illetve magániparos. Az udvar mélyén levő üzletnek pedig úgy kell propagandát csinálni, hogy megkapja az utcai járókelő szemét. Az utcaképet ábrázoló ré­gi miskolci képeslapok is ar­ról árulkodnak, hogy a Szé­chenyi úton végig kirakatok, üzletek, cégtáblák sorakoztak, sőt nem hiányoztak .innen a színes ernyő alá bújt árusok, s a járdából elrekesztett apró kerthelyiségek sem. A keres­kedelmi tevékenységet rek­lámozó tárgyaktól a világ egyetlen városában sem fél­tették soha a városképet. Sőt, nyugodtan megkockáz­tathatom: mozgalmasságot, életet, színt éppen a sok kis apró üzlet, vitrin, pavilon, árusítóhely visz az utca éle­tébe. összegezve: a vitrinekre, cégtáblákra szükség van. És nem is rontják a városképet — ha szépek. Terveztessék meg szakemberrel a kis ki­rakatokat a magánkereske­dők. iparosok és bírálja el e terveket egy erre hivatott bi­zottság. Befejezésül még egy meg­jegyzés: jó lenne, ha az ál­lami és szövetkezeti keres­kedelem járna elöl a köve­tendő példával, mert bizony számos olyan portál és kira­kat van a főutcán, ami bi­zony nem reprezentálja vá­rosunk üzletnegyedét. (békés) + Rácsos kapu mögött rácsos vitrin (Keringi felv.) Óira tonna szón terven felni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom