Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-04 / 28. szám
1 Zoli bácsi elmondja,* Milyen a jó úszóedző? Zoli bácsi egyik tanítványa volt a ma népszerű táncdal- énekes, Koós János is. Képünkön sikereinek egykori színhelyén, a miskolci fedett uszodában találkozik mestere mai tanítványaival. Dr. Bitskey Zoltán évtizedek ötá tevékenykedik az »szupportban. Sorra nyerte a hazai bajnokságokat, nemzetközi versenyeket. Bejárta Európát, sok barátra, tapasztalatra tett szert. Életelemévé vált ez a sportág, ezért hagyta ott idő előtt civil foglalkozását és lett edző 1930-ben a DVTK-nál. A tanítás nem volt számára újdonság, mert versenypályafutása idején már foglalkozott a kisebbekkel. „Igazi” edzőnek hívták külföldre is. — Az egyik főiskolai világbajnokságon meglátott Turatti olasz sportügyi államtitkár. Ez a Turatti nagyon megkedvelt és eljött a világbajnokság után Egerbe. Azzal az ajánlattal, hogy menjek Olaszországba, legyek az olimpiai csapatuk edzője. Másodállásban még klubedzőséget is kínált, természetesen remek fizetésért, szállásért. Sok pénzt kereshettem volna, de apám nem engedett el, így nem lett az egészből semmi. Helyettem egy másik egri fiú ment el. aki aztán szép eredményeket ért el, meg is gazdagodott. Edzősége idején elsősorban az edzői utánpótlás megszervezését tűzte ki célul. Érthető, hiszen 1950-ben egyedül kezdett a gyerekekkel foglalkozni. Ez a vágya valóra vált, hiszen olyan tanítványai voltak, mint Rent- ka László, aki később Debrecenben vált sikeres edzővé, vagy mint Urbancsok János, aki az Egyesült Államokban két olimpiai és egy világbajnokot nevelt ki, de Zoli bácsitól tanulta az edzőséget Bárány István is, aki ugyancsak eredményes edző lett. A DVTK-ban nagyon nehéz körülmények között tanította a gyerekeket úszni. A fedett uszoda hol nyitva volt, hol nem. A tapolcai strandra jártak ki, de a hely ott is szűkös volt. így csak a tömegbázist lehetett megteremteni. A minőséggel nem sokat tudtak törődni, de még így is egy sor elsőosztályú versenyzőt, több, korosztályában bajnokságot nyert versenyzőt nevelt ki. Aztán 1966-ban megszüntették az DVTK úszószakosztályát, s ezzel Zoli bácsi életének nehéz időszaka kezdődött el. — Én szívvel-lélekkel dolgoztam mindennap reggel 6 órától sokszor este 9—10 óráig. Olyan munkát is elvégeztem, ami nem az edzőre tartozik, mint például a versenyek szervezése. Mégis mellőzni kezdtek. Nem értettek meg. Pedig merem állítani, hogy új technikát, új stílust, új edzésmódszereket vezettem be. Mindig újítottam, hogy jobb eredmények szülessenek. Ez a korszak három évig tartott, amikor a Miskolci Spartacus edzője voltam. A fájdalmas emlékek ideje után 1970-ben már az MVSC úszóit edzi. Az első években ebben az egyesületben is egyedül volt, majd később jöttek fiatal edzők, akik segítették munkájában. Az MVSC-ben 1977-ig volt vezető edző, aztán átadta a helyét Temesvári Pálnak. Azóta is dolgozik mint sportaktíva, elsősorban adminisztratív munkát végez. Azok a miskolci versenyzők, akik ma már egyre szebb eredményeket érnek el az MVSC színeiben, az úszás ábécéjét Zoli bácsitól tanulták. Ezekhez az eredményekhez neki is van némi köze — Tudomásul kellett vennem, hogy felettem is elszaladt az idő. Munkakörömet Temesvári Pali vette át, aki jól képzett edző és szigorúan „viszi” a gyerekeket. Jó kezekbe kerültek a tanítványaim, és ennek nagyon örülök. Zoli bácsi szerint az úszás a legnehezebb sportág. Hogy miért? — A mai káprázatos teljesítményekre csak különleges adottsággal rendelkező emberek képesek. Komoly orvosi ellenőrzés szükséges hozzá, mert veszélyes a munka. Mindig tisztában kell lenni azzal, hogy a versenyzőnek milyen a teherbíró képessége. A két legfőbb kellék: az oxigénfelvétel és a vízérzék. De beszélhetnék még a testi felépítésről is. Az adottság azonban nincs senkinek a hátára írva; mi csak a mozgás alapján ítélünk. Abszolút siker csak ak- ' kor születhet, ha az edzőnek hihetetlenül pontos felmérései vannak a fiatalságról, és persze ehhez is kell szerencse. Az edzőnek ma már a kutatás a feladata, megkeresni azt az embert, aki ezt a hihetetlen nagy munkát vállalja, és a fiziológiás adottsága ezt a szuperterhelést elbírja. — Gondolom, az edző munkáját tanácsokkal segíti... — Ha kérdeznek, akkor igen, de egyébként nem szólok bele a munkájukba. — És megkérdezik? — Nem. Ezt nem lehet erőszakolni, hiszen minden edzőnek megvannak a maga elgondolásai. Az edzői munka megszállott embert kíván. Én nem az úszásból éltem — mert nagyon sanyarú keresetem volt —, hanem az úszásért. A gyerekeket nagyon szerettem és igyekeztem nemcsak az úszásra megtanítani őket, hanem az életre is. Szabad A péntektől vasárnapig tartó Európa 12 miskolci asztalitenisz-verseny döntőin láthatjuk a 29 éves Josef Dvoraceket is, a csehszlovák ranglista első. az európai ranglista ötödik helyezettjét. 1973-ban, a világbajnokságon Grofovával a harmadik helyen végeztek, míg Európa- bajnokságon a legjobb egyéni teljesítménye a második helyezés volt. A világbajnoki rangsorban jelenleg a 13.. az Európa 12-n, tavaly Münchenben a 9. helyen végzett. * Az elmúlt, mintegy két es fél, három hét alatt lapunk 30 európai asztaliteniszezőt mutatott be. Közülük — természetesen — csak tizenketten—tizenketten állhatnak asztalhoz. Tegnap a sport- csarnokban jártunk. Ott a szervező bizottság két tagja is állította. hogy minden valószínűség szerint részt vesznek a küzdelmekben az európai rangsor férfi és női meghívott helyezettjei. Azaz a férfiaknál: Hilton (angol), Klampár (magyar), .Douglas (angol). Secretin (francia), Dvoracek (csehszlovák), Orlows- ki (csehszlovák), Bengtsson (svéd), Gergely (magyar), Thor- sell (svéd), Carlsson (svéd), Sur- bek (jugoszláv), Jónyer (magyar), nők: Popova (szovjet), Vriesekoop (holland), Perkucin (jugoszláv), Hammersley (angol). időmben is mindig velük voltam. Edzői munkámba megpróbáltam bevonni a szülőket is. Hívtam’őket az uszodába, nézzék meg, mit csinál a gyerek, hogyan törődünk' velük, lássa, hogy jó kezekben van. Ez sokat segített nekem, mert a szülő otthon is buzdította gyermekét a jobb eredményekre, segített megteremteni a megfelelő körülményeket. Zoli bácsi könyvet ír, szerelméről, az úszásról a szülőknek. Szeretné őket megismertetni ezzel a sportággal és annak hátterével. Abban reménykedik, hogy ha majd elolvassák a könyvét, mindenki megérti, miért fontos, hasznos és szép sport az úszás. Családjában nincs aki folytassa az ő munkáját, gyermeke akkor halt meg, amikor hazatért a fogságból. — Az én gyerekem volt valamennyi tanítványom. Szerettem őket, örültem nekik, mert úgy érzem, lelkiekben fiatal maradtam. Hát ennyi volt. és ennyi az életem. Amíg bírom, ott leszek az uszodában. Szívből kívánjuk, hogy még sokáig találkozzunk a medencék partját! Zoli bá- csival. DARAB GYULA Ulilikova (csehszlovák). Magos (magyar), Heilman (svéd), Sil- hanova (csehszlovák), Lindblad (svéd), Oláh (magyar), Hrachova (csehszlovák), Palatínus (jugoszláv). *• Elkészült a névre szóló sorsolás is az Európa 12-t rendező bizottságnál. Anélkül, hogy ezt részleteznénk, a péntektől vasárnapig tartó progBérletek: február 9-töl A DVTK elnöksége közli, hogy február 9-től március 6-ig árusítja a labdarúgóbérleteket. Hétfőtől péntekig 13—17 óra között állnak a szurkolók rendelkezésére *az egyesület klubhelyiségében. Óriás műlesiklás Galyatető adott otthont a KÜLKER SC rangsoroló, óriás műlesikló versenyének. Mintegy 17()-en álltak rajthoz, és nem volt sokkal kisebb az értékelhető eredményt elért versenyzők száma sem. Ezért érdemes kiemelni a Honvéd Papp J. SE síle- siklóinak eredményét: női, ifjúsági: 4. Tavassy; felnőtt, férfi: 11. Kékesi; férfi, ifjúsági: 7. Boros«. ★ A magyar hóviszonyok ritkán teszik lehetővé, hogy több fordulóból álló alpesi összetett versenyt engedjenek meg maguknak a szervezők, illetve a rendezők. Most azonban a Magyar SíszÖvetség bízott abban, hogy a jó hóviszonyok még néhány hétig megmaradnak, így teljesíteni lehet az ötfordulós, Centrum Kupa elnevezésű küzdelemsorozatot, ahová az ország legjobb 30 sízöjét hívták meg. Az első fordulót Galyatetőn rendezték meg, és amint az várható volt, a Kékesi Sas sízője, Bognár végzett az első helyen. A Honvéd Papp J. SE versenyzői a 30 között vannak, de teljesítményükről csak az újabb fordulók lebonyolítása után adhatunk számot. A DVTK mellett a Honvéd Papp j. SE. birkózó-szakosztálya is toborzót tart (folyamatosan). Elsősorban azon fiatalok jelentkezését várják, akik az Eszperantó tértől a Tiszai pályaudvarig laknak, illetve azokét, akik a Bocskai laktanya körzeteiben. Jelentkezni is e laktanyában lehet az edzési napokon, tehát hétfőn, szerdán, pénteken 16.30-tól 18.30-ig. A korhatár: 12—16 év. A kapuügyeíetes útbaigazít minden érdeklődőt. Az első alkalomra sportfelszerelést vinni kell. vamot fordulószám szerint ismertetjük: pénteken 16 óra 15-től 20 óra 30-ig háromhárom forduló, szombaton 10 órától 12.45-ig két-két mérkőzést játszanak a versenyzők; 17 órától 21.15-ig ezt újabb három forduló követi. Vasárnap 14 órától 18 óra 15 percig a férfi és női mezőny három-három fordulójával fejeződik be a küzdelem. A csehszlovákok listavezetője: Dvoracek Festették a márványt A természetes árnyalatú fehér, vagy legalábbis világos márványt mindeddig az ókori emberek választékos művészi ízlése bizonyítékaként fogadtuk el, azokét. akik lenézték a rikító tarkaságot. A rómaiak az építményeikkel kapcsolatos állítólagos finnyásságukról voltak hiresek. A császárság korában (i. e. I—IV. sz.) keletkezett építmények vizsgálata azt eredményezte, hogy a régi építmények nemes fehér színe egyáltalán nem volt alkotóik szándéka szerint, hanem az évszázadok során az idő vasfogának következménye. Amikor nemrégiben Rómában egy sor műemléképület felszínét vegyileg és mikroszkóppal megvizsgálták, a kosz és az időjárás ráhordta réted között és alatt antik festés nyomait találták. Arany, kék és piros volt a kedvenc- szín, amivel a márvány fehérségét elfedték. így például a Traianus oszlopán körbe tekeredő, hatalmas, mintegy 200 m hosszú fríz relief- alakjai tarkára be voltak fest ve. a háttér arany volt. Ugyanez vonatkozik Hadrianus oszlopára, valamint azokra a diadalívekre, amelyeket Titus, Septimius Severus és Marcus Aurelius állíttatott a győzelme tiszteletére. A szakemberek kijelentették. hogy a rómaiak nemcsak esztétikai okokból festették be az építményeiket, hanem azért is, hogy a környezet ártalmaitól megvédjék őket. A görög és római szobrokon a festés nyomait már hosszú ideje felfedezték, de a szakemberek körein kívül ez keveseket érdekelt. Amíg a töltötoll megszületett... Az ember ősidők óta ismeri az elképzeléseit kifejező jeleket, amelyeket először egyszerű faágacskákkal, majd csiszolt kődarabokkal jelzett. így alakultak ki a fogalmak megjelölését szolgáló jelek, melyek rendszere az évezredek során a mai írássá fejlődött. A kőlapokba vésett jelek: közlemények, rendeletek voltak. Később a kőlapokat felváltotta a papirusz, melyet a Nílus-deltában az egyiptomiak i. e. 3000 évvel papirusznövényből készítettek: egyenletesen feldarabolták, enyvvel préselték össze a, papír ősét. A jeleket keményebb papirusz- ágacskából készített ecsettel írták fel rá. A papiruszt A/.siij népei is átvették, de Görögországba csak i, e. 600 körül jutott el, Rómába pedig további 300 év múlva. Addig itt viasszal bevont fatáblákra csontból, fából, vasból, elefántcsontból vagy aranyból készített hegyes rudacskákkal írták fel a jeleket. A papiruszra viszont nádDól faragott, hegyes íróeszközzel írtak úgy, hogy előbb gumival kevert koromba mártották (ez indította el a későbbi tinta használatát!). A pergamen, melyet a kisazsiai Pergamon- ban kezdtek i. e. 200 évvel készíteni, Rómában Is rövidesen tért hódított, majd az i. sz. első századában elterjedt a lúdtoll. Ez nemcsak lúd tollából készült, hanem felhasználták a hattyú, sas, holló stb. tollát is. Jellemző a konzervativizmusra, hogy pl. a roueni székesegyház papjai még a 18. század végén js viasszal bevont fatáblára, sty- lussal, a rómaiak írásvesszőjével írtak! Még a fémtoll fel* találása után is sok író használta a lüd- tollat, melyet megszokott (ma is divatos az íróasztalon elhelyezett lúdtoll, mint dísztárgy). Az írásra használt acél- toll feltalálását, melyet tolltartóba fogtak be, J. Alexander birminghami (angol) polgárnak tulajdonítják, mások viszont egy másik angolnak, aki a múlt század első évtizedében készítette volna el. Üjabb adatok megcáfolják ezt. Voltaire pl. (1694—1778) levelében arról panaszkodott egyik barátjának* hogy már nagyon megunta a lúd- tollat és megkérte, hogy küldjön neki néhány arany tollat! Ez pedig azt jelenti, hogy ebben az időben már nemcsak ismerték a tollat, hanem rendszeresen használhatták is. Bion matematikus viszont már 1725-ben lerajzolta az örök töltőtollat, mely — szerinte — a többiekhez (!) hasonlítva, igen sokáig használható. Ez azt jelentené, hogy az acél- toll előtt, vagy azzal egyitíőben már ismerték a töltőtollat is — ha nem is mai formájában és minőségében. 1783-ban a német Nicolai könyv- kereskedő már „úti” töltőtollat árusított, tehát olyat, mely jól használható az utazás, a helyváltoztatás kellemetlenségei között is. Ha szomjas a fa... Száraz, meleg időben a gyümölcsfák életműködéséhez szükséges vízmennyiség megszerzése nehézségekbe ütközhet. Alma- és cseresznyefákon végzett újabb kutatások kimutatták, hogy ezek ilyenkor a saját gyümölcseikben felhalmozott vízkészlet egy részét használják fel. Hasonló jelenség figyelhető meg a narancs-, a szilva-, a mandula- és a körtefákon is. Ha pontosan megmérjük a fán lógó cseresznyeszemek átmérőjét, azt tapasztaljuk, hogy ez az átmérő a nap folyamán változik: a hűvös hajnali órákban, napkelte előtt a cseresznye valamelyest megduzzad, napközben kissé összezsugorodik. Ez utóbbi oka az, hogy a fa nedvkeringése vizet von el belőle. Ez a zsugorodás a kora délutáni órákig tart. Ha a talajban tartós vízhiány van. a zsugorodás akár estig is folytatódhat. ÖN DÖNTÖTT: MI ÁZT GYÁRTJUK, AMIRE A BNV-N SZAVAZOTT Borneo szekrénysor irányár: 17 300 Ft Szeréna szekrénysor irányár; 15 900 Ft Kraszna szekrénysor irányár: 14 900 Ft Szatmdr VI., étkezős-, kárpitozott garnitúra irányár: 11 000 Ft Szeréna kárpitozott garnitúra, 2 egyszemélyes heverövel irányár: 12 500 Ft Az idén tehát CSAK SIKER8ÚTORT GYÁRT A SZATMÁR Várjuk Önöket a bútoráruházakban és a szaküzletekben.
