Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-13 / 9. szám

A DVTK súlyemelői A sportág élvonalában A DVTK súlyemelőiről a tavalyi évben — eredménye­ik közlésén kívül — nem sok szó esett. Pedig a szakosz­tály olyan eredményeket produkált, ami a jelenlegi körülmények között bravúr­nak számít. Képletesen szól­va: minden évben maga­sabbra tették a súlyt, és a gyakorlatok minden esetben három fehér lámpát értek, azaz a gyakorlat sikeres volt. A sportot ma már többnyire íogcsikorgató, „vérre menő” küzdelem jel- ► lemzi. Különösen igaz ez a súlyemelés esetében, és ezért nem magától értető­dő az, hogy a diósgyőriek minden évben nagyot lép­nek előre. Mi lehet ennek a magyarázata? Ennek ered­tünk a nyomába. AZ EDZŐI KAR A szakosztályvezető, Petriko- vics Lajos nem régóta tölti be ezt a nagyon tontos posztot. Sokat tett már azért, hogy a korábbi áldatlan állapotok megváltozza­nak, de teljes felszámolásuk még nem sikerült, mert ehhez kelle­ne a szakosztályelnökség is, ami nincs. Talán nincs az országban még egy ilyen erős szakosztály, amelynek ilyen hiányos, gyenge szakosztályvezetése lenne. Ennek ellenére Petrikovics Lajos — aki társadalmi vezető — munkája révén valami már elkezdődött. A szakosztályt az LKM megfelelően támogatja, a másik bázisszerv, a DIGÉP még e lépés megtétele előtt áll... Az eredmények egy nagyon jól működő teamnek, csapatnak kö­szönhető. Kezdve a nagy szak­értelmű technikai vezetőtől, Her­nádi Páltól, aki amolyan min­denes, egészen a legkisebbekkel foglalkozó edzőig. Az edzői gár­dát Juhász István vezető edző irányítja, aki elsősorban az- él­versenyzőkkel foglalkozik. Neki adnak munkát Soltész László (a serdülő és úttörő-korosztály szervezője, felkészítője), Szűcs Lajos (a serdülő, az ifjúsági ezüst- és bronzjelvényes, és a fel­nőtt II. osztályú versenyzőkkel foglalkozik), Kardos Miklós (az úttörőkkel dolgozik, és ő jár az iskolákba a tehetségek felkuta­tására), Rácz Attila (a 6. sz. Ál­talános Iskola testnevelője, ahol az iskolai sportszakkörben fog­lalkozik az iskolai szervezéseken felbukkanó tehetségekkel) és Be­regi Sándor (társadalmi edző, katonai szolgálata miatt most nem tudott maximális munkát végezni, de számítanak rá) ed­zők, akik előkészítik a gyereke­ket arra a munkára, amit Ju­hász István vezet. GYEREKEK ÉS FELNŐTTEK Gyerekekről beszélünk, mert a szakosztályban több­ségében ők sportolnak, ke­vés a felnőtt szintű ver­senyző. A legutóbbi felmé­rések szerint 30 úttörő, 50 serdüjő, 35 ifjúsági II. 15 ifjúsági I. korcsoportos ver­senyző, valamint a 15 fős előkészítő csoport adja meg a szakosztályban versenyzők létszámát, ami összesítésben az országban a legnagyobb. Nincs tehát munka nélkül az edzői csapattal szorosan együttműködő dr. Fejér At­tila sportorvos és Leszták Miklós gyúró sem, akik nél­kül elképzelhetetlen a szak­osztályban folyó munka. A DVTK súlyemelői 1980- ban 76 olimpiai pontot sze­reztek, az előző évben elért 66 ponttal szemben. Ez azt jelenti, hogy az országban a szakosztályok között a má­sodik helyre kerültek. Min­den A-kategóriás szakosz­tályt megelőztek, dacára an­nak, hogy a piros-fehérek B- kategóriások. Két korosz­tály, a serdülők és az ifjú­sági II. a bajnokság élén végzett. A felnőttek eddig az NB II-ben szerepeltek, de a csapatbajnokságban meg­előztek néhány NB I-es együttest is (a pontszámítás alapján) és így a kilenc NB I-es csapat között a 7. he­lyen végeztek. Az ifjúsági CSB-n 45 csapat között a DVTK harmadik lett, míg a sportiskolások csapatbajnok­ságában (minden korosztály részt vesz), a diósgyőriek ne­gyedikek lettek. Egyénileg hat diósgyőri súlyemelő: két úttö­rő, egy serdülő, két ifjúsági II. és egy junior korosztályú nyert bajnokságot. A Ma­gyar Súlyemelő Szövetség ér­tékelése szerint a DVTK súlyemelő szakosztályában a felnőtt gárda 85 586 pontot, az utánpótlás gárda 57 085 pontot szerzett 1980-ban. Az országos rangsorban e pont­számok mindkét gárdának feltehetően első-második he­lyezést biztosítanak (még nem készült el a teljes rang­sor). Mindezek alapján vár­ható, hogy az MSSZ a szak­osztályt az A-kategóriába so­rolja be. A FIATALOK VÁLOGATOTTJÁBAN De kik voltak azok, akik 1980- ban kiemelkedő eredményükkel hozzájárultak e fényes sikerhez? Mindenekelőtt az az 59 verseny­ző, akik minősített súlyemelők lettek. Nyolcán I. osztályúak, va­lamennyien egyesületi nevelésü- ek — közülük hárman ifjúsági korosztályúak —, akik még nyolc ifjúsági aranyjelvényes szintet is teljesítettek. A szakosztályban 7 ifjúsági ezüst-, 4 ifjúsági bronz-, 10 serdülő arany-, 11 serdülő ezüst- és 8 serdülő bronzjeivé- « nyes súlyemelő van. Érthető hát, hogy az 1981-es versenyekre ké­szülő 22-es ifjúsági válogatott keretbe négy diósgyőri kapott meghívást, míg három serdülő versenyzőjük az IBV-keret tag­ja. Az ifiknél 56 kg-ban: Dal- los Péter (mindössze három éve emel súlyt, mégis. egykori olim­piai bajnokunk, Földi Imre súly­csoportjában csak 5 kg-mal ma­radt el a nemzetközi szinttől), 75 kg-ban: Barsi László (az IBV-n 5. lett, az idén hét kilót javított szakításban az országos csúcson, amit 240 kg-mal tart) és Kér'ész Attila (aki csak két és fél ve emel, de összteljesít­ménye 300 kg), míg 100 kg-ban: Jacsó József (kevés hiányzott ahhoz, hogy bajnokságot nyer­jen, nagyon sokat és gyorsan fejlődött, edzői szerint szuperte­hetség) képviseli a DVTK-t a vá­logatottban. Az IBV-re készülő serdülő válogatottnál Gosztonyi Györgyöt, Igó Zsoltot és Hor- nyák Józsefet (a több világ- versenyen szereplő és sikereket elérő Hornyák Ferenc öccse) vették számításba. KÖSZÖNIK AZ ISKOLÁKNAK Az elért eredményekhez a versenyzőkön, az edzőkön kí­vül nagy segítséget nyújtot­tak az iskolák is. Elsősor­ban az 1-es és a 3-as számú Szakközépiskola és a 100-as számú Szakmunkásképző In­tézet iskolai vezetése, tan­testülete, a testnevelő taná­rok odaadó támogatása di­cséretes. Ezt a DVTK na­gyon köszöni, s egyben kéri a nevelőket arra: a jövőben is segítsék a szakosztály- munkáját, hogy ezek a gye­rekek maximálisan kibonta­koztathassák a tehetségüket. Írásunkat azzal kezdtük, hogy az éves gyakorlat há­rom fehér lámpát kapott, azaz jó volt. De vajon med­dig lesz ez így? A súlyeme­lők terme kicsi és zsúfolt. A jelenlegi támogatás, mind az egyesület vezetése, mind a bázisszervek részéről kevés. A továbbfejlődéshez a mos­tani támogatásnál jóval több kell! Diósgyőr lehetne a súlyemelés egyik fellegvára, mint ahogy birkózásban már az. A versenyzőkön, edző­kön, iskolákon nem múlik, ők már letettek arra a bi­zonyos asztalra valamit és nem is keveset. Most már az illetékeseken a sor. Minél előbb! Reméljük, így lesz. DARAB GYULA Síelőink Jó hóviszonyok, precizen előkészített pálya: e két szó­val lehetne jellemezni az el­ső jelentősebb magyar alpesi síversenyt, amelyet Lillafüre­den bonyolítottak le szomba­ton és vasárnap. A KÜLKER SC és a Salgótarján sízőin kívül (ők külföldi edzőtábo­rozáson vannak) indult az egész magyar élmezőny, tíz egyesület több mint száz sportolója. Az elsőosztályú versenyen jó! szerepeltek a Honvéd Papp J. SE alpesi versenyzői. Eredmények: Oriásműlesiklás (a pálya hosz- sza 800 méter, a szintkülönbség 280 méter, 41 iránykapu): Dmglas, a balkezes bombázó feltámadt: hihetetlenül ne­héz labdákat adott vissza, s ezzel felőrölte Gergely ere­jét. Jelenleg egy düsseldorfi klub játékosa. 1973-ban mu­tatkozott be a szarajevói VB-n. A világranglista tizen­egyedik helyezettje, Európá­ban a harmadik, míg az an­gol ranglistát vezeti. Az Eu- róua 12 versenyen eddig két­szer vett részt. 1979-ben 2., tavaly Münchenben negye­dük lett. A miskolci közön­ség kíváncsian várja, hogy vajon a február 6—8. között megrendezendő Európa 12-n mit tud produkálni a magya­rok „örök mumusa”, Des­mond Douglas. (Szabó István felvételén Secretin mellett látható, a dobogó harmadik fokán.) Az asztaliteniszt nagyon értő, szerető miskolci közön­ség érdeklődéssel figyelte az angol színekben induló szí­nes bőrű, jamaicai 26 éves Desmond Douglas játékát. A legutóbbi magyar nemzetkö­zi bajnokságon a legnagyobb mérkőzést Gergellyel vív­ta... Gábor már 1:0 arány­ban vezetett, ellene, amikor Síkarnevál A hagyományos bánkúti síkarnevált az idén is meg­rendezi a Bánkúti Síklub. e hét vasárnapján, délelőtt tíz órai kezdettel. A tréfás ver­senyek most is jó szórako­zást Ígérnek a téli sportok és a vidámság kedvelőinek. Lesz hószoborépítő ver­seny (Kossuth-díjas szobrá­szok nem nevezhetnek...), jelmezes síelés, célbadobás hógolyóval, páros síverseny, lesiklás nylonzacskón (a nad­rág alá valót a rendezőség biztosítja!) és sí Ki, mit tud? A díjakról a Kisvárdai Szeszipari Vállalat kólaüze­me, az enni-innivalóról pe­dig a Bükkvidéki Vendéglá­tóipari Vállalat gondoskodik, az indulóknak csak jókedvet kell magukkal hozni... sikere Nők: 1. Bácsi (Kékesi Sas) 58.86, 2. Kővári (BKV) 59.61, 3. Apjók Cs. (OSC) 61.00 . . . , 7. Tavassy (Honvéd Papp J. SE) 66.47. Férfiak: 1. Kovács (Kékes) 55.80. 2. Völgyessy (BHSE) 56.38, 3. Mészáros (Kékes) 57.21 . . . , 5. Kriston 57.68. 8. Zalai 60.78, 10. Kékesi (mindhárom Honvéd Papp J. SE) 61.66. Műlesiklás (400 m, 180 m, i futam 41, 2. futam 37 kapu): Nők: l. Apjok 71.28, 2. Görgei (OSC) 78. 79, 3. Kiss (Honvéd Papp J. SE) 88.05. Férfiak: l. Völgyessy 69.39, 2. Bognár (Kékes) 70.33. 3. Kriston 71.96 . . . , 5. Zalai 75.16, 6. Kékesi 75.41. A női összetettben: i. Apjok 1237.96 pont, 2. Görgei 1330,72 pont, 3. Kiss 1505,31 pont. Férfiak: l. Völgyessy 1145,61, 2. Bognár 1169,13. 3. Kriston 1191.74, 4. Zalai 1266,48, 5. Kékesi 1284,19 pont. Kézilabda MNK Hazai, Tatabánya ellen el­szenvedett veresége ellenére is tartja második helyét a Borsodi Bányász NB I-be fel­került női kézilabdacsapata a Magyar Népköztársaság Ku­pában. Mint ismeretes, Tata­bányán a Borsodi Bányász győzött, míg legutóbb Miskol­con a dunántúliak visszavág­tak otthoni vereségükért, és 22:20 arányban voltak jobbak a sajószentpéterieknél. Im­már csak néhány forduló van hátra, de a táblázat egyértel­műen bizonyítja: a Borsodi Bányásznak nem sok esélye van arra, hogy a legjobb négy között szerepeljen. Ugyanis szerdán 16 órakor a Budapesti Spartacus ellen kell játszaniuk, és ez eset­ben a hazai környezet sem lehet elegendő a lényegesen nagyobb játékerőt képviselő és öt ponttal vezető főváro­siakkal szemben. Egyébként az MNK „A”- csoportjának állása a követ­kező: 1. Bp. Spartacus 7 6 1 — 162-119 P 2. Borsodi B. 7 4 — 3 141-141 8 3. TBSC 7 4 — 3 136-130 8 4. Győri T. 7 4 — 3 118-118 8 Meddig hülhet le a testünk? Az emberi testhőmérséklet legalsó értéke 22 fok. Orvo­si tapasztalatok szerint en­nél alacsonyabb hőrbérsékle- tet a szervezet nem élhet túl. Volt ugyan mar eset. amikor is — 1951 telén — egy chicagói parkban tiatal. eszméletlen lányt talaltak. Hőmérséklete 17.8 fok volt. Szive csupán 12-t vert per­cenként. Bár fagyott lábait és ujjait amputálni kellett, felgyógyult. 1974-ben. 44 éves korában halt meg — tüdőgyulladásban. A szobát nem, csak az embert melegíti A jelenleg forgalomban levő fűtéstechnikák energiapazarló kerülő úton melegítenek: a ra­diátorok és a kályhák főleg a levegőt és a falazatot melegítik tel, csak az egyenletesen felme­legedett helyiség melegíti fel az­tán a lakókat. Emellett, még jól szigetelt házakban is nagy mennyiségű hőenergia illan el a tetőn és a falakon keresztül. Az effajta fűtésnek az értelmetlen­ségét Pound amerikai fizikus akkor ismerte fel, amikor egy­szer barátainál egy nyílt kan­dalló előtt ült: noha a szoba hű­vös volt, a körülülőket a lobogó tűz sugármelege kellemesen me­legítette. A kandallóelvet, ,,a szoba he­lyett a szoba lakóit ellátni hő­energiával”, Pound megkísérelte modern technika segítségével megvalósítani — anélkül, hogy emellett az energia nagy részét, mint például nyílt tűzhely eseté­ben a kéményen engedné ki. Pound megfelelő energiaforrás utáni keresésekor nem véletle­nül akadt rá a mikrohullámok­ra. Ugyanis a szuper-rövidhul­lámú sugárzás kizárólag szerves anyagokat melegít fel, olyan ha­szontalan energiaelnyelőket, mint a falak, függönyök, vagy a leve­gő, még a legerősebb mikrohul­lámú sugárzás is hidegen hagy. A mikrohullámú adók gyártása ezenfelül még olcsó is, és egy­szerű is: ezek az eszközök elekt­romágnes segítségével nagyfrek­venciás hullámokat állítanak elő, amelyek a rádió hullámtartomá­nyában az infravörös (hősuga­rak) és az ultrarövid-tartomány között helyezkednek el. A mikrohullámoknak azt a sa­játosságát, hogy fémfelületekről úgy pattannak vissza, mint a kemény gumilabda a betonfalról, brit katonai technikusok már 1938-ban felhasználták. Miközben mikrohullámokat bocsátottak ki és újra befogtak, megfigyelhet­ték ellenséges repülőgépek és hajók mozdulatait: az angliai lé- gicsatát a radar döntötte el. A láthatatlan sugárzás eg,v má­sik különlegességéből, a második világháború után, az amerikai elektroiroskészülék-gyártók csi­náltak pénzt. Rájöttek arra, hogy a mikrohullámok élő sejtekben a vízmolekulákat mozgásba hoz­zák, és ily módon mélyen a szö­vetben (súrlódási) hőt idéznek elő: a mikrohullámú sütők, amelyekkel húst és zöldséget pillanatok alatt meg lehet sütni, illetve puhítani, igen kapóssá váltak. Pound fizikus a mikrohullá­moknak ezt a két tulajdonságát most mikrohullámú kályhájánál szeretné felhasználni: — A szobában, a sugárzás szempontjából előnyös helyen elhelyezett mikrohullámú adó felmelegíti a bőr alatti edény­alakú sejteket, és ily módon gondoskodik a kellemes testhő­mérsékletről, anélkül, hogy emel­lett a helyiséget is felmelegítené, — A tapéta alatt elhelyezett vékohy fémfóliák pedig vissza­verik a mikrohullámokat és egyenletesen elosztják a helyiség valamennyi részére. Pound fízfokos helyiség lakói részére, igen csekély energiafel­használás révén vél olyan mele­get biztosítani, amely 32 fokos szobahőmérsékletnek felel meg. A Pound-féle fűtéssel — így a Science — „a fűtési energiafel­használást jelentősen csökkenteni lehetne”. A sugárzásszakértők között azonban Pound tervezete vita­tott: néhány orvos attól fél, hogy a tartós mikrohullámú besugár­zás egészségi károsodást okozhat — rákot, genetikus változásokat, szívpanaszokat, szexuális zava­rokat. Kritikájukban megemlítik, hogy a mikrohullámok hatását az emberi testre még túl kevéssé kutatták ki. Gázzal működő autók Moszkvában mintegy 10 ezer tehei-autót állítottak át benzinről éghető gáz üzem­anyag használatára. Az új­fajta üzemanyag elégetése­kor nem keletkeznek káros anyagok, s nem szennyeződik a levegő sem. Sok taxi és autóbusz is gázzal működik a szovjet fővárosban. Kisebb számban villamos gépjár­művekkel szállítják a nem túlságosan nagy rakományo­kat. A nagy világvárosokhoz viszonyítva, Moszkva leve­gőjét a legtisztábbak között tartják számon. Kizsi kupolái A Szovjetunió európai felének északnyugati részén fekszik Kizsi szigete. Az alig 4 kilométer hosszú, 200—600 méter széles, az Onyega-tóban elterülő sziget arról ismert, hogy itt találhatók az ősi orosz építőművészet XVIII. századi nagy­szerű emlékei. A Preobrazsemszkij templom 20 hagymakupo­lája merészen tör az ég felé. A 37 méter magas gyönyörű műemlék és a mellette található Pokrovi templom egyetlen szög felhasználása nélkül készült. A műemlékeket nemrég restaurálták. Turisták százai érkeznek a szigetre, hogy meg­ismerkedjenek a táj megismételhetetlen szépségével, gyönyör­ködjenek a népművészet nagyszerű alkotásaiban, elismeréssel adózzanak az orosz mesterek munkájának és tehetségének. (Képünkön: a Preobradzsenszkij és a Pokrovszkij templom.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom