Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-13 / 9. szám
Hízik a folyók jege A dolgozók jogai Vili, A munkaügyi viták intézése A dolgozóknak jogukban áll minden olyan esetben, amikor munkaviszonnyal kapcsolatos jogaikat munkáltatójuk megsértette, munkaügyi vitát kezdeményezni. A vállalati munkaügyi döntő- bizottság olyankor is köteles foglalkozni a dolgozó kérelmével, ha az nem valós, csupán vélt sérelmet tartalmaz. Az alaptalan követeléseket azonban nyilvánvalóan el kell utasítani. Hogyan lehet megindítani a munkaügyi vitát? A dolgozónak szóbeli vagy írásbeli kérelmével első fokon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulnia. Ha a dolgozó vagy képviselője maga fogalmazza meg a kérelmet, jó tudni, hogy azt két példányban kell készíteni és beadni. Emellett azonban lehetőség van arra is. hogy a panaszt a dolgozó jegyzőkönyvbe mondja. Rendkívül fontos tudni, hogy a dolgozók jogos sérelmeik orvoslását csak meghatározott határidőn belül kérhetik. A Munka Törvény- könyve szerint ugyan a munkaviszonyból származó igény általában három év alatt évül el. de egyes esetekben a jogszabály ennél jóval rövidebb határidőt ír elő. így például a kézbesítést követő 15 napon belül lehet előterjeszteni a kérelmet a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott tényleges munkaszerzodés- módosítás. a munkaviszony megszüntetése, a fegyelmi határozat, a munkáltatói fi-' gyelmeztetés. a kártérítésre, leltárhiány megfizetésére és a tévesen kifizetett munkabér visszafizetésére kőtelező határozat, valamint a fizetési felszólítás ellen. Ezt a rövid határidőt az említett ügyeknél'elsősorban az- indokolja, hogy a vita természeténél fogva egyik fél sem tartható hosszabb ideig bizonytalanságban. A munkaviszony megszüntetésénél. a fegyelminél a munkáltatónak is érdeke mielőbb tisztázni, hogy alkal- mazhat-e új dolgozót, és a munkavállalónak is tudnia kell, hogy új munkahelyet kell-e keresnie, vagy visszakerülhet az addigi munkahelyére. A fegyelmi, kártérítési határozatoknál is csak úgy érvényesülhet igazán a kellő nevelő hatás, ha az ügyet viszonylag rövid idő alatt lezárják. Természetesen előfordulhat olyan eset is, hogy a dolgozó önhibáján kívül mulasztja el a 15 napos határidőt: ilyenkor, ha ezt valószínűsíti, utólag lehetősége van mulasztásának pótlására. Rendkívül fontos tudnivaló. hogy mit kell tartalmaznia a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelemnek. Erre nincsenek szigorú formai előírások, általános elv ugyanis, hogy a beadványt mindig a tartalma szerint kell elbírálni. A kérelem lényeges tartalmi kelléke a dolgozó számára sérelmes intézkedés megváltoztatására vagy az elmulasztott intézkedés teljesítésére vonatkozó határozott indítvány, továbbá a kérelem alapjául szolgáló tények és bizonyítékok felsorolása. Hangsúlyozzuk, hogy a döntőbizottsághoz előterjesztett kérelemnek megalapozottnak kell lennie. Érdemi vizsgálatra alkalmatlan az olyan kérelem, amely csupán a kérés lényegét tartalmazza és utal arra, hogy a bizonyítékokat a dolgozó majd a tárgyaláson előterjeszti. Ilyen esetben a döntőbizottság nem tűz ki tárgyalásokat, hanem elrendeli a kérelem kiegészítését, s csupán ennek megtörténte, a bizonyítékok pontos megjelölése után kezdi meg az ügy érdemi vizsgálatát. A kérelemnek az említetteken kívül még tartalmaznia kell a dolgozó fontosabb személyi adatait, így a nevét, munkakörét (beosztását), lakcímét. Célszerű feltüntetni a beadványban azt is. hogy az illető mióta áll a vállalat alkalmazásában. Az ügyben bizonyítékként használható iratokat célszerű rögtön a kérelemhez csatolni, s fel kell tüntetni a beadványon azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik meghallgatására a dolgozó szerint az ügy tisztázásához feltétlenül szükség van. A' dolgozó kérelméről a munkaügyi döntőbizottság határozattal dönt. Ennek ren. delkező részében fel kell hívni a felek figyelmét a jogorvoslat lehetőségére. A határozat ellen a dolgozó és a vállalat egyaránt 30 napon belül keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz. A keresetet a határozatot hozó döntőbizottságnál kell előterjeszteni, amelynek elnöke azt az ügy összes irataival együtt három napon belül köteles továbbítani a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi döntőbizottság jogerős határozata rendkívüli jogorvoslatként ügyészi óvással is megtámadható. DR. DEÁK ANDRÁS (Vége) A fagypont alatti hőmérsékleten tovább hízik a jég a borsodi folyókon. A Tiszán egyes helyeken már 20 centiméter vastagságú a jég, a folyó csaknem az egész Borsod megyei szakaszon beállt. Ti- szakarád térségében, mintegy 10 kilométer hosszúságban egy méter magas jégdugó képződött. Hétfőre folytatódott a je- gesedés a He-nádon is, ahol a folyó mintegy 70 kilométeres szakaszán, egészen a torkolatig összefüggő jégmező alakult ki. A jég vastagsága egyes helyeken már a gyalogosokat is megbírja. Megkezdődött a jégképződés a Sajón is, míg a Bodrog továbbra is jégmentes, csak a folyó kiöntéseit borítja jégréteg. Az iparilag fejlett országok ismét gondoltak a szélre, mint energiaforrásra. Svédország például 1917—1979-ben 7 millió dollárt irányzóit elő műszaki fejlesztésekre. Az amerikai kongresszus különböző olyan vállalatok létesítésének egymiliiárd dollár értékű programját tekinti át, amelyek szélenergiát hasznosítanak. Xyugat-NTémetországban pedig 1981-ben átadják a világ legnagyobb szélmalmát, a szél energiáját villamos energiává alakító Growiant. A malmot a julichi atomkutató laboratóriumban tervezték. A malom két, 300 láb átmérőjű forgórészét a híres kölni dóm magasságában szerelték fel, tehát 430 láb magasan. A tervek szerint a nyugatnémet tengerparton 4000 ilyen generátort építenek, amelyek az ország villamosener- gia-sziikségletének több mint 14 százalékát fedezik, nagyobb hányadát, mint 1977-ben az atomerőművek. A nemzetközi energiaügynökség nagyon kedvezőnek találja a kilátásokat. Bár az első Growian értéke 3 millió dollár, tömeg- gyártás esetén 5,5 millió dollárra csökkenhet. Korszerű anyagmozgatás Az MTESZ Technika Házában ma délelőtt szakmai nap kezdődött. A filmvetítéssel és konzultációkkal egybekötött előadásokat az MTESZ megyei .szervezetének anyagmozgatási és csomagolási bizottsága, valamint a város több más, anyagmozgatással foglalkozó szervezete rendez, a szovjet Vnyestorgreklama cég segítségével. Munkaközvetítés, más módon Felajánlják, de elfogadni nem kötelező (Folytatás az 1. oldalról) A munkaerő-közvetítő szerveknek igen fontos feladata lesz az, hogy a munkaerő- ellátási gondok megoldása érdekében a munkáltatók számára tájékoztatást adjanak az elhelyezkedni szándékozókról. illetve felvételi ajánlást tegyenek mind a dolgozó, mind a munkáltató szempontjából megfelelőnek ígérkező igények kielégítésére. A tényleges megfelelés esetén elvégzik a közvetítést — vállalási kötelezettség tehát egyik részről sem áll fenn. A közvetítő szervek szolgáltatási tevékenysége elsősorban az állampolgárok érdekeit szolgálja. Az új rendelei ezért a következőkről intézkedik: a munkáltatók kötelességévé teszi, hogy — miközben bejelentik a különböző munkakörök betöltéséhez szükséges pontos munkaerőigényeiket — egy- egy fél évre előre számszerű tájékoztatást is adjanak foglalkoztatási szándékaikról, nevezetesen a várható teljes munkaerő-szükségletükről, valamint a felszabadítani tervezett munkaerő létszámáról. A közvetítő szervek ennek ismeretében a munkáltatókkal, szükség esetén a felügyeleti, illetve irányító szervekkel együttműködve felkészülnek a teendőkre. A munkaerő-közvetítő' szervek a munkaerőigények, a munkalehetőségek feltárása alapján biztosítják mindazokat az információkat, feltételeket, amelyek az adott területen történő munkába állást lehetővé teszik, illetve közük az állampolgárokkal a muhkahelyajánlatokat. A felajánlott munkakör elfogadása azonban nem kötelező. A munkalehetőségekre vonatkozó tájékoztatást a munka- viszonyban (tagsági viszonyban) állók is igénybe vehetik. + Vasúti szállítás a Tüzépen. A MÁV az idén megpróbálja visszaszerezni a hosszú távi fuvarokat. Búcsú a gőzöstől? Vissza a vasúira + Kevesebb személyvonat közlekedik majd, több lesz a gyors és az expressz ... (Folytatás az 1. oldalról) A vasútnak mennie kell! És a vasút — tervük szerint — az idén jobban megy majd, mint tavaly. Az elmúlt hért végén Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója mondotta sajtótájékoztatóján: — A múlt évi tapasztalatok arra utalnak, hogy a személy- és árufuvarozásban megszűnnek a feszültségek, így a túlterhelés- tói megszabadulva, a korábbi erőfeszítéseket szolgáltatásainak javítására fordítja a vasút. Az idei terv célja a termelékenyebb, biztonságo- sa’oo. színvonalasabb áru- és személyszállítás. A vasúti szállítás ma a legolcsóbb. Erre a tényre is alapoz a MÁV. Arra törekszenek, hogy visszaszerezzék azokat a hosszú távú fuvarokat is, amelyekkel pár évvel ezelőtt a közúti közlekedést bízták meg. A miskolci igazgatóság helyettes vezetőjét, Miskolczi Sándort kérdeztük 1981-ről: — Országos szinten a vasúti személyforgalom csökkenési üteme mérséklődött. A mi területünkre különben is az volt a jellemző, hogy itt mindig többen utaztak, mint a társ-igazgatóságok vonalain. Most 29,5 millió utast szándékszunk elszállítani. (összesen, a tavalyi 285 millió helyett 288 millió utasra számít a MÁV. Gondot fordítanak a személy-, szállítás minőségének javítására. Ennek érdekében egyebek közt a távolsági forgalomban tovább csökkentik a személyvonatok számát, viszont fejlesztik az expressz- és gyorsvonati hálózatot, sűrítik a városkörnyéki vonatforgalmat. Több kocsit kapcsolnak a mozdonyok után. növelik az utazási sebességet, javítják a menetrendszerűséget. Ez a terv! Hogy mi válik be belőle, az év végén megtudjuk!) — Villamosítottuk a lenin- városi vonalat, ide több vonatot indítunk. Elképzeléseink közt szereoel, hogy közvetlen vonattal kössük össze az ország északnyugati részét Miskolccal. Sopronba megy majd szerelvény ... Am nemcsak a személyszállításban, hanem az áru- szállításban is a minőségi munka fejlesztése a fő feladat. A belföldi árufuvarozási igények nem növekednek. így a MÁV 133 millió tonna áru továbbítását tervezi. Ez, ennek ellenére, 2 millió tonnával több az egy évvel ezelőttinél. A már említett hosszú távú fuvarok visszaszerzésében reménykedik a vasút. — Ránk ebből a 133 millióból — mondja Miskolczi Sándor — 30,5 millió tonna jut, 27 350 000 tonnát itt, a területünkön kell berakni, a többi import- és tranzitszál- lítmány. Az év végére, a többszöri huzavona ellenére, üzemszerűen működni fog a konténerpályaudvar, s a korszerű árufuvarozásban jelentős szerep jut erre is. (A MÁV rendelkezésére 7,6 milliárd forint áll beruházásokra, fejlesztésekre. Sok- minden megvalósul ebből a jelentékeny összegből. Űj vágányokat fektetnek le. villamosítanak. biztosító berendezéseket építenek ki.) — A miskolci igazgatóság 408 millió forintból gazdálkodik. Csaknem 300 millió forintot fordítunk a pályák korszerűsítésére, automatizálására. Füzesabony és Kál- Kápolíia között mindkét vagányt kicseréljük. Eger—Bélapátfalva térségében szintén rekonstrukciók lesznek, csakúgy mint Tiszapalkonyán. Három fénysorompói is megépítünk. (Hogy az utasnak jó legyen. a vasutasoknak is jobb körülményeket kell biztosítani. Munkavédelmi és szociális beruházásokra mintegy 1.5—1.5 milliárd forintot fordít a MÁV.) — A Tiszai pályaudvaron egy 440 férőhelyes öltöző— mosdót építünk, no és üzembe helyezzük a 2000 adagos üzemi konyhánkat. Ezzel, ha nem is teljes egészében, de megoldjuk a nyílt pályán dolgozók étkeztetését is. — És még valamit el kell mondani: az idén.- várhatóan az év első negyedében, megszűnik Miskolcon a gőz- vontatás ...
