Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-07 / 4. szám
Mindenki kedvére Sportoló kohászok Előttem egy írásos beszámoló, velem szemben Sver- csók Béla, az LKM vállalati szakszervezeti bizottsága tömegsportbizottságának vezetője. Az írásos anyag: beszámoló a tömegsportról; a bizottság vezetője pedig készséggel egészíti ki az adatokat — Milyen célokkal indultak az 1980-as évnek? — Két mozgalom — vagy ha úgy tetszik akció — határozta meg munkánkat. Az egyik a munkahelyi olimpia követelményrendszere, tömegbázisának kiszélesítése, a másik pedig az Edzett ifjúságért mozgalom feladatainak végrehajtása. — Ez nyilván kiemelt rendezvényekkel is igazolható. — Az LKM Kupában 13 gyáregység és öt igazgatóság csapata versenyzett, sikerült bevonni a kombinált acélmű építésében részt vevő vendég vállalatokat is. — Emellett a folyamatos testedzést, az állandó sportolást hogyan szervezték meg? — Minden gyáregységben, igazgatóságon a megbízott sportfelelősök ösztönözték a dolgozókat a különböző üzemi bajnokságokon, emlékversenyeken való részvételre. Ehhez a vszb tömegsportbizottsága megfelelő segítséget nyújtott. — Egy ilyen nagy üzemben nyilván több sportágat ölel fel a tömegsportbizottság által szervezett versenyek köre. Mégis, ha rangsorolni kellene, milyen sorrendet állapítana meg? — A legnagyobb tömeget — talán mondanom sem kellene — a kispályás labdarúgás vonzza. Férfiaknál, nőknél egyaránt. Az öregfiúk városi kispályás labdarúgóbajnokságában már két csapatot is indítottunk: LKM és LKM Acélmű néven. Az LKM immár harmadszor nyerte meg a városi bajnokságot. de jól sikerült az Acélmű csapatának bemutatkozása is. Rendkívül népszerű a teke. De sorolhatnám tovább: atlétika, kézilabda, röplabda, lövészet, sakk, asztalitenisz, tollaslabda... A tollaslabdát külön kiemelném, hiszen olyan nagy tömegeket mozgat meg, hogy már tervezzük az úgynevezett mini tenisz bevezetését is. Iskolásoknak Kézilabda teremtorna A városi úttörőszövetség, a városi testnevelési és sportfelügyelőség, a kézilabda szakszövetséggel karöltve, január 10-én, 11-én, illetve január 18-án a városi sport- csarnokban kézilabda teremtornát rendez általános iskolásak részére. A leányoknál 12 csapat, a fiúknál nyolc együttes részvételére számítanak, és bíznak abban, hogy a szakosztályok szakemberei ott lesznek, megfigyelik a serdülőket, s a tehetségesebbeket szakosztályukban foglalkoztatják majd tovább. — Nem szólt a természet- járásról. — Ehhez rendkívül kedvezőek az adottságok, hiszen a Bükk hegység a gyárig nyúlik, de nincs messze a Mátra és a Zemolén sem. A dolgozók szívesen élnek a családi kirándulás lehetőségeivel, emellett hétről hétre túrákat szervezünk, amelyeknek igen nagy a látogatottsága. Az idősebbeknek kisebb szintkülönbségű, a fiatalabbaknak nehezebb fokozatú útvonalakat állítunk össze már évek óta. — Mintha az utóbbi időben kevesebb szó esne a munkahelyi testnevelésről... — A vállalatnál jelenleg három egységben van rendszeres munkahelyi testnevelés: a tanműhelyben, a gépi adatfeldolgozóban és a kismamaüzemben. — És végezetül: milyen a kapcsolat a DVTK-val, annak létesítményeivel? — Mivel a DVTK bázisvállalata az LKM és a DI- GÉP, így természetes, hogy az elnökséggel, az egyes szakosztályokkal szoros, baráti munkakapcsolat alakult ki. Valamennyi kérésünket, amely a létesítmények használatára vonatkozik, azonnal kielégítik. Ezenkívül a versenyek lebonyolításában sok szervezési és szakmai segítséget adnak. Sikeres évet zárt tehát az LKM vszb tömegsportbizottsága. A tömegsport-tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése, a sportolási, a testedzési feltételek megteremtése megvalósult, és ez a biztosíték arra, hogy 1981 után sem mondhatnak majd kevesebbet. D. T. B. Jónyer és Miskolc Az Európa 12 asztalilenisz- versenyt február 6—8-án rendezik a városi sportcsarnokban. A tartalékokkal együtt 30 sportolót hívnak meg. Bemutatásukat kivel is kezdhetnénk, ha nem Jónyer Istvánnal, a négyszeres világ- és háromszoros Európa-baj- nokkal, a huszonháromszoros magyar bajnokkal, a Budapesti Spartacus 280-szoros válogatottjával. Ugyanis korábban Miskolcon élt. 1950. augusztus 4-én született Diósgyőrben. Édesapja az LKM-ben dolgozott, Pista az asztalitenisszel lakóházuk közelében. a játszótéren ismerkedett meg. Ha adataink jók, akkor neve a sportág történetében először 1963. január 13-án szerepel, Miskolc város serdülőbajnokságának eredménylistáján. A 13 éves úttörő a fiú egyesben 44 induló között a harmadik lett. Március 30-án már 140 versenyző között végzett a harmadik helyen az 1948-ban, illetve később született versenyzők társaságában. Bizonyára nagy gyermekkori élménye lehetett, hogy október 8-án Sidó Ferenc akkori szakfelügyelővel játszhatott egy-két percet a villamosipari technikum tornatermében. 1964-ben ismerte meg a dobogó legfelső fokát: január 11-én avatták a serdülő fiú egyéniben Miskolc város bajnokává. Másnap a megyeiben harmadik lett. Állandó tagjává vált a DVTK megyei ifjúsági csapatának, szinte valamennyi versenyen részt vett. Igen jó atlétikai eredményei is voltak: 100 méteren 14,3 másodpercet futott, a 800-at 2 perc 17 másodperc alatt futotta, a súlyt 9 méterre lökte. Az 1965-ös évben valamennyi serdülőszámot megnyerte, de már az ifjúságiak között is többször lett első. Sikersorozatát folytatta Miskolcon, és a várost, illetve a megyét elhagyva az országban, Európában és a nagyvilágban. VB-selejtezőkre készül a válogatott Norvégiáról, Angliáról A magyar labdarúgó-válogatott 1981-ben a harmadik VB-selejtező mérkőzését Norvégia ellen játssza. Norvégia labdarúgó-válogatottja ezúttal kilencedik alkalommal vesz részt a selejtezőkön. Eddig mindössze egyszer jutottak tovább, de akkor is (1938-ban) Olaszország ellen 2:l-es vereséget szenvedtek, és ezzel kiestek a további küzdelmekből. A tizenhatos döntőben mindmáig ez az egyetlen eredményük. Az 1978-as VB-selej- tezők csoportjában Svájcot legyőzték 1:0 arányban, de a visszavágón ugyanilyen arányban maradtak alul. Az akkori csoportgyőztes svédek ellen viszont 0:2-es és 2:l-es eredményt értek el. A selejtezőkben eddig 52 mérkőzést játszottak, 19-szer győztek, míg kilencszer döntetlen eredményt értek el, ami összesen 47 pontot eredményezett számukra. A 70 adott góllal szemben 91-et kaptak. A magyar és a norvég válogatott először 1912-ben. Norvégiában mérte össze erejét, amikor is Bodnár három, Schlosser két és Tóth-Potya egy góljával 6:0-ra nyertek a magyarok. Ezután 43 évi szünet következett, majd 1955-ben találkozott ismét a két együttes Oslóban, ekkor a magyarok Kocsis S. egy, Palotás két. Puskás és Tichy egy-egy góljával 5:0-ra győztek. Ezt követően négy tétmérkőzésre került sor. 1957-ben a svédországi VB-selejtező során az első találkozón 2:l-re vereséget szenvedett a magyar válogatott, de a visszavágón Bene két. Szűcs és Dunai II. egy-egy góljával kivívott 4:0-ás győzelemmel a magyarok jutottak tovább. 1970 és 1971 között az EB-selej- tezők során Magyarország 3:1 és 4:0 arányban győzött Norvégia ellen. A magyarok Norvégia elleni összesített mérlege: hat mérkőzésből öt magyar győzelem, egy vereség, s 24:3 a gólkülönbség, ugyancsak a magyarok javára. A tavaszi idény utolsó VB- selejtezőjét az 1966-os világ- bajnokság győztesével. Angliával játssza Mészöly csapata. Érdekesség, hogy bár a labdarúgást a szigetországban találták ki, az első három világbajnokságon nem indították válogatottjukat. Első VB-szereplésük 1950-ben (Brazília) volt. Eddig mindössze öt alkalommal vettek részt selejtező mérkőzéseken, s mindannyiszor sikerült kiharcolniuk a továbbjutást. Legutoljára 11 éve játszottak a legjobb tizenhat között, mivel 1974-ben Lengyelország, majd 1978-ban Olaszország ütötte el őket a továbbjutástól. Az angol válogatott VB- szereplésének mérlege: Selejtezők 24 19 4 1 79:21 42 A 16 között 24 10 6 8 34:28 26 Labdarúgásunk történetében Ausztria és Csehország után Anglia volt a magyar válogatott harmadik ellenfele. Az első mérkőzést Budapesten rendezték meg 1908. június 10-én, amikor is az angolok 7:0 arányban győztek ellenünk. Ezután három újabb vereség következett, és csak 1934-ben Budapesten sikerült legyőzni az angolokat 2:l-re. 1936-ban Londonban ismét Anglia bizonyult jobbnak, majd ezt követte az évszázad mérkőzése 1954. november 25-én, amikor a magyar „aranycsapat” 6:3-ra győzött a Wembley-ben. A visszavágón Puskásék 7:i-re nyertek Budapesten. Ezután hat év szünet következett, amikor is Albert két góljával sorrendben harmadszor győzött a magyar válogatott. Utolsó győzelmünket az angolok ellen a chilei VB-n (1962) jegyezhettük fel, amikor Tichy és Albert góljaival 2 :l-re nyertünk. Az azóta eltelt időszakban csupán kétszer találkozott egymással a két labdarúgó-válogatott, 1965-ben l:0-ra, majd 1978- ban 4:l-re nyert az angol csapat (mindkét találkozót Londonban játszották). A magyarok Anglia elleni összesített mérlege: öt győzelem, hét vereség, 36:43-as gólarány. A tizenharmadik találkozóra Budapesten került sor, 1909. május 31-én szenvedtünk a szigetországiaktól vereséget. Azóta hazai pályán veretlen a magyar labdarúgó-válogatott az angolok ellen. Remélhetőleg a négy ellenfél elleni magyar mérleg tavasszal csak javulni fog... (Vége) D. Gy. iMindenféle Lávaerőmu A láva eddig alighanem egyedülálló felhasználásával, ingyenes elsődleges energiává alakításával már 1974-ben kísérletezett két izlandi geológus, Björnsson és Sigurgeisson. Megpróbálták átfúrni a csak felszínesen megmerevedett lávát, abban a reményben, hogy alatta igen nagy hőfokú víz vagy gőz van. Az általuk kidolgozón módszerrel 50 méternyire lehet fúrni a folyékony lávatömegbe — ha nehézségek közepette is: a fúrógép rendkívül gyorsan elhasználódott és újra meg úira feltört a gőz. Az így szerzett tapasztalatokat a következő években arra használták fel, hogy a lávába történő fúrásokkal megállapítsák, milyen gyorsan fog az kihűlni, és hogy ezáltal megállapíthassák, a . lávameleg” alapján nyugvó átfogó központi fűtési rendszer jövedelmezőségét. A lávafolyam leküzdése során szerzett tapasztalatok után sikeres készüléket fejlesztettek ki a meleg nyerésére. Az izlandiak ezzel először értek el sikereket egy olyan tervvel, amelynek megvalósítása jelenleg szélesebb alapokon folyik az Egyesült Államokban: az új-mexikói Albuquerque-ben a magmaenergia nyerésének probJémaján dolgoznak A Föld nagy hatásfokú belső hőmérsékleti energiájának nyerése során nemcsak a felületi lávatavakból vagy folyamokból akarnak energiát kivonni, hanem mindenekelőtt föld alatti „magmakamrákat” akarnak fúrni és ott a vizet túlhevített gőzzé alakítani, Az Egyesült Államokban egyelőre előtanulmányok folynak, ezek során föld alatti magma- kannákat tárnak le», melyeknek lehetőleg laposan kell elhelyez- kezdniük, hogy határok között tartsák a fúrási költségeket, az ilyen megolvadt kőzet leglaposabb kamrája, melyet eddig -élfedeztek. a Yellowstone-parkban kereken 5 km mélységben tatáiba-ó. Ez „működteti” a híre.« gejzíreket. hőforrásokat és iszanvulkánokat. Feltárásról! azonban környezetvédelmi okokból egyelőre nincsen szó. Áz Egyesült Államokon kívül is mérlegelik azt a lehetőséget, hogy különösen nagv értékű geotermál-energiát nyerjenek a magmatömegekből, például a Szovjetunióban, Kamcsatka szigetén. Az erre vonatkozó megfontolások természetesen még kezdeti stádiumban vannak. Depresszió ellen: virrasztani Rainer Tölle professzornak és Urban Goetze okleveles pszichológusnak, a Münsteri Egyetemi Pszichiátriai Klinika munkatársainak a megfigyelései szerint az endogén depressziós esetek mintegy 5 százalékában egyetlen szándékosan átvirrasztott éjszaka elegendő volt a gyógyuláshoz, az esetek háromnegyed részében az észrevehető javulás valószínűsége, több hasonló effajta „kezelés” után igen nagy volt. A szervezet jó egészsége és teljesítőképessége igen nagy részben számos biológiai ritmus harmóniájától függ, amelyeket egy „belső óra” mintegy irányit. Depressziónál csakúgy, mint egyéb betegségeknél ebben az időbeli rendben zavarok mutatkoznak. Döntő befolyásukat mindenekelőtt azon ismerték' fel, hogy a depressziós páciensek betegségének a lefolyását az alvás—ébrenlét ritmusában eszközölt változtatásokkal befolyásolni lehetett. Hogy az itt elért gyógyító hatás az egyedi esetekben mire vezethető vissza, az még nem tisztázott. A jégvilág kincsei ^ Hajót fogadó pingvinek ..« Több mint húsz ország kutatói vesznek részt a szinte emberfeletti munkában, hogy megfejtsék az Antarktisz titkát. A feltárási munka legjelentősebb részét szovjet és amerikai kutatócsoportok végzik, de ma már több mint 70 kutatóállomás működik a területen. A másfél Európa nagyságú terület egészét másfél-három kilométer vastag jégtakaró borítja. Az esztendő kilenc hónapjában éjjel-nappal sötétség honol. Ilyenkor az átlaghőmérséklet mínusz b‘0 fok, „nyáron” ennek a fele. Nincs semmiféle növény, csupán a parti sziklák peremén valamiféle csenevész moszatfaj- ták. De a partmenti vizekben, becslések szerint sok milliárd tonna krill tanyázik. Ez az apró rákféle proteinben rendkívül gazdag, ízletes csemege. Tudósok úgy vélik, hogy ezek kielégíthetnék az egész emberiség fehér jeszükségletét. A legfontosabb kutatások az Antarktisz végtelenül gazdag ásványkincsének lehetőségeiről folynak. Szovjet geológusok megállapították, hogy a déli kontinens mélyében ugyanazok az ásványi kincsek fordulnak elő, mint a rézben, nikkelben, aranyban. gyémántban, vasércben, radioaktív ércekben és szénben rendkívül gazdag déli félteke más területein. Egy amerik; felmérés szerint az Antarktis kontinentális talapzatában uei kevesebb mint 45 milliárd lioi dónyi olaj (l hordóul 59 litei rejtőzik, (összehasonlításképpc az USA tartalékai — a felnit rések szerint — 15 milliárd hói dót tesznek ki.) A földgázkés, leteket 85 milliárd köbmétert becsülik. A kutatás és a feltárás mw kája azonban óriási nehézségeikéi jár. A már említett időj; rási tényezőkhöz járul az i hogy ezt a területet több mii ezer kilométer jeges óceán v; lasztja el a legközelebbi lakó szárazföldtől és olyan vihart tenger, mint sehol másutt földtekén. Ez a vállalkozás ké ségtelenül rendkívül költsége De nem feledhetjük: az ember ségnek óhatatlanul szükség van az itt rejlő hallatlan tai tájékokra. Az e célokra hozo áldozat mindenképpen megho; za gyümölcsét. Egvet kell értt mink Trevor Armbrister amer kai tudós véleményével, aki ar tarktiszi kutatóútiáról visszatéi ve kijelentette; a hadikiadást) akárcsak 20 százalékos csökker tése árán megoldhatánk les alább egy évszázadra a vilá energia-, nyersanyag-, s nei utolsósorban élelmezési problt máit.
