Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-07 / 4. szám

A dolgozók jogai ILL A nők és a fiatalkorúak fokozott védelme Magyarországon a munka­jogi szabályozás alapelvei közé tartozik a nők és a fia­talkorú — tehát 18 éven aluli — munkavállalok foko­zott védelme. A törvény ál­talános előírásként mondja ki, hogy nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi al­katára. illetve fejlettségére tekintettel, rá hátrányos kö­vetkezményekkel járhat. A munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel és az érintett ágazati miniszter­rel egyetértésben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben nők. illetve fia­talkorúak egyáltalán nem, vagy csak meghatárooztt munkafeltételek biztosítása esetén, esetleg előzetes orvo­si vizsgálat alapján foglal­koztathatók. Tekintsük át ezek után, hogy milyen tilalmak, korlá­tozások érvényesülnek a nők munkaidő-beosztásában, túl­munkájában! Az első és a legfontosabb szabály, hogy a dolgozó nő terhessége negyedik hónapjá­nak kezdetétől gyermekének egyéves koráig nem kötelez­hető éjszakai munkára. Ezt a már korábban is létező ren­delkezést az 1980. január 1-én hatályba lépett módosítás még határozottabbá tette az­zal. hogy az eddigi utalás he­lyett pontosan meghatározta a védettség kezdetének idő­pontját. Szintén garanciális jelentő­ségű szabály, hogy a nőket terhességük negyedik hónap­jának kezdetétől gyermekük hathónapos koráig túlmunká­ra vagy készenlétre rendelni egyáltalán nem szabad. Ez az előírás a gyermek hathóna­pos korától egyéves koráig már valamivel enyhébb: ilyenkor ugyanis a vállalat az anyát már beoszthatja túl­munkára, vagy készenlétre, de csakis a saját beleegyezé­sével. Ebből logikusan követ­kezik tehát, hogy a terhesség negyedik hónapjának kezde­tétől a gyermek hathónapos koráig az anya akkor sem osztható be túlmunkára, ké­szenlétre, ha ő ezt vállalja. Csak kivételesen rendelhető túlmunkára az egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiata­labb gyermekét gondozó anya. Előfordulhat a nők éjsza­kai munkájának tilalmával kapcsolatosan olyan eset, hogy a vállalat arra hivatko­zik: az adott munkakörben a dolgozó foglalkoztatása az éj­szakai műszakra történő be­osztás nélkül nem oldható meg. Az anyát ilyenkor a ter­hesség és a szülést követő egy év időtartamára másik munkakörbe kell áthelyezni. Az áthelyezés következtében a keresete azonban nem csökkenhet; ha mégis keve­sebb lesz, azt ki kell egészí­teni korábbi átlagkeresetére. A nőket terhességük ne­gyedik hónapjának kezdeté­től gyermekük egyéves ko­ráig tehát éjszakai műszakba beosztani tilos. De jogos a kérdés: vajon beoszthatók-e délutáni műszakba? A jog­szabályok erre vonatkozóan kifejezett tilalmat nem tar­talmaznak, azt azonban ki­mondják, hogy őket lehetőleg délelőtti műszakba kell be­osztani. Az állandó délelőtti műszak tehát csak lehetőség, ennek megadására a vállala­tok általában nem kötelesek. A kollektív szerződés azon­ban minden további nélkül előírhatja a vállalat köteles­ségeként az állandó délelőtti műszakban történő foglalkoz­tatást. Ha tehát a terhes nő vagy a kisgyermekes an^i munkaidőbeosztását sérel­mesnek tartja, tanácsos a kol­lektív szerződésben ellenőriz­ni, hogy a vállalat törvénye­sen járt-e el vele szemben. Ami most már a fiatalko­rúak fokozott munkajogi vé­delmét illeti, ebben az idén hatályba lépett módosítás je­lentős előrelépést hozott. Ne­vezetesen arról van szó, hogy a jogszabály kimondta a fia­talkorúak éjszakai foglalkoz­tatásának teljes tilalmát. A fiatalkorúak éjszakai munká­ját általában az eddigi sza­bályok sem engedték meg, de a tilalom alól a 16 éven fe­lüliekre nézve a jogszabály eddig kivételt tehetett. Ilyen alapon foglalkoztattak pél­dául 16—17 éves fiatalokat a textiliparban. Az új szabá­lyok ezt a lehetőséget foko­zatosan megszüntetik. 1982. január 1. után fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatottságára már egyáltalán nem kerülhet sor. A vállalatok a 16 éven aluli fiatalokat semmilyen körül­mények között nem vehetik igénybe túlmunkára, illető­leg készenlétre. Ez olyan szi­gorú szabály, hogy még rend­kívüli eseményekre hivatkoz­va sem szeghető meg. Vagyis ha például baleset vagy ele­mi csapás történik, a 16 éven aluliak túlmunkára akkor sem kötelezhetők. Jelenleg a 16 éven felüli fiatalok meg a textiliparban, a könnyűipari miniszter által meghatározott keretek között, foglalkoztathatók éjszakai műszakban. Egyébként az iparban a fiatalkorú csak ak­kor foglalkoztatható éjszaka, ha már a 17. évét is betöltöt­te. a szakmunkásbizonyít­ványt megszerezte és az ipar­ági miniszter által kijelölt ágazatban dolgozik. A kohá­szatban a 17 éven felüli fia­talok szakmunkásbizonyít­vány nélkül is beoszthatok kivételesen éjszakai műszak­ba. de csakis akkor, ha erre éppen a szakmunkásvizsga letételéhez szükséges szakmai gyakorlat megszerzése miatt kerül sor. Nemcsak az éjszakai mű­szakkal. hanem a fiatalko­rúak túlmunkájával kapcso­latban is lehetőség van arra, hogy a kollektív szerződés a jogszabályokban meghatáro­zottaknál szigorúbb korláto­kat írjon elő. DR. DEÁK ANDRÁS Hazai vízhatlan csizma Január 10-től 16-ig a Du­na Intercontinental Szálló­ban termékeinek teljes vá­lasztékát bemutató kiállítást rendez a martfűi Tisza Ci­pőgyár. Az ország legnagyobb cipőgyára több mint ezerféle gyermek-, női és férfiláb­belivel mutatkozik be az ér­deklődők. a vásárlók előtt. A kiállítás elsőrendű célja a piackutatás, a fogyasztók vé­leményének megismerése. Mintegy 20 ezer vásárló kér­dőíves „kifaggatására'’ ké­szültek fel. A közvélemény­kutatás. eredményeit már az idei választék kialakításánál figyelembe veszik. A Tisza Cipőgyárban na­ponta 45 ezer pár cipő ké­szül. A gyár termelési értéke az idén megközelíti a 3 mi- liárd forintot. A rendkívül széles termékválaszték 60 szá. zaléka a hazai fogyasztókhoz kerül. A második fél évben meg­kezdik a hazánkban eddig még csak külföldről beho­zott,. fröccsöntött, vízhatlan csizmák gyártását. A rend­kívül keresett csizmákat ha­zai pvc-ből készítik, az idén 100 ezer párat, jövőre pedig 300 ezret gyártanak, 23-astól 42-es méretig a belföldi fo­gyasztók számára. Emellett tovább bővítik a ma már minden korosztály, de főként a fiatalok körében kedvelt, sportos típusú cipők válasz­tékát is. Am a A cigánylakosság helyzeté­vel foglalkozó megyei koor­dinációs bizottság holnap dél­előtt fél 10-kor tartja soron következő ülését. Takács Ist­ván. Kazincbarcika tanács­elnöke a városban élő cigány­lakosság helyzetéről tart is­mertetést; ugyanezen téma­körben a szerencsi járási ta­pasztalatokról dr. Poczkodi Lajos, a járási hivatal elnöke számol be. Báthori Gábor, a megyei tanács osztályvezető­je a megye területén levő, a szociális követelményeknek nem megfelelő kolóniák fel­számolásáról értekezik, míg Borsos Árpád osztályvezető a cigánygyermekek nevelésé- ről-oktatásaról tart előadást. * Csodálatos a téli Bükk. A hó, a csend, az élelmet kereső madarak röppenésének nesze, a vékony jégpáncélba burkolózó patak mindenkit elgyönyörködtet, pihentet, felúdít. Vasárnaponként sokan nézelődnek a lillafüredi vízesés, a Hámori-tó alatti vízfolyás roman­tikus környékén. Áldozatkész természetbarátok Kifestik az erdőt Az új túrasorozat: Borsod szép útjain Aki szabad szombaton vagy vasárnap kirándulni megy a családdal, aligha gondol arra, mennyivel másabb a szerve­zett természetjárás, mint pusz­tán kimenni a Blikkbe, sza­lonnát sütni, meginni egy üveg sört. jót pihenni, azután jól­eső fáradtsággal eltelve haza­menni. Az elmúlt évben me­gyénkben 69«l szervezett ter­mészetjárót tartottak nyilván, akik a sok-sok száz kilomé­ternyi túra megtétele mellett nem kevesebb, mint 19 ezer óra társadalmi munkát is vé­geztek. A hegyekben, ahová ezrek csak kirándulni járnak, s azért, hogy ezek a kirán­dulók például el ne tévedje­nek . . . — Gazdag esztendőt zártak Borsod megye szervezett természetjárói — mondja Lendeczki László, a Borsod megyei Természetbarát Szö­vetség elnöke —, noha az időjárás 1980-ban minket sem fogadott kegyeibe. Az áldozatkész teunészetbarátok mintegy 19 ezer óra társa­dalmi munkát végeztek a Bükk, a Zempléni-hegység, az aggteleki hegység erdői­ben. S állítom, ha az időjá­rás nem akadályoz bennün­ket is a hétvégeken, még szebb eredményekről szá­molhatunk be. Több száz ki­lométer átjelzést újítottunk Ne kápráztasson Világítás az üzemben Mivel a termelés az üze­mek legnagyobb részében több műszakos, a természe­tes és mesterséges megvilá­gításnak egyaránt kielégítő­nek kell lennie. A megvilágítás erősségé­nek jó megválasztása a vilá­gítástervezés legfontosabb részlete, de a tervezésnél mindig figyelembe kell ven­ni a speciális követelménye­ket is. A tárgyak láthatósá­gát ugyanis fényvisszaverési tényezőjük, a környezethez viszonyított kontraszthatásuk, kiterjedésük és mozgási se­bességük szabja meg. Minél kisebb a visszaverési tényező, a kontraszthatásbeli különb­ség, a kiterjedés, és minél nagyobb a mozgás sebessége, annál erősebb , világításra van szükség. A mesterséges világítás ár­nyékhatásánál az az előnyös, ha megközelíti a természetes világítás árnyékhatásait. Munkahely-világítás céljá­ra legtöbb esetben a lágy árnyékot adó, vagy teljesen árnyékmentes világítás a leg­megfelelőbb. bár egyes mun­kahelyeken. például a vés- nöki munkánál az éles ár­nyékképződés fontos követel­mény. Tantermekben úgy kell a lámpatesteket elhe­lyezni. hogy a fény balról es­sék a munkafelületekre. Nagyon zavarhatja a mun­kahelyen a látást a káprá- zás. Ezt a látótérben levő olyan fényforrás idézheti elő, amelynek felületi fényessé­ge nagyobb egy bizonyos ha­tárértéknél. Olyan lámpatest alkalmazásával kerülhető el, amelynek felületi fénysűrű­sége nem éri el ezt a határ­értéket. de megszüntethető a fényforrásnak át nem látszó anyagból készült ernyőzésé­vel. vagy a fényt erősen szó­ró anyagú ernyőburkolással. A munkaterem megvilágí­tásának fontos követelménye még a térbeli egyenletesség, amelyet helyes lámpaal- osztással. megfelelő lámpa­testek kivilágításával, helyes felfüggesztési magassággal és a környezet reflexiójának a helyes kialakításával érhe­tünk el. A munkahelyek korszerű kialakítása ma már megkö­veteli. hogy a mesterséges világítási berendezések is fe­leljenek meg az egyszerű esz­tétikai feltételeknek. [el, forrásokat gondoztunk, útjelző táblákat készítettünk és tettünk ki. Ki gondolna s kirándulók közül arra, ami­kor jelzett úton halad, hogy vajon hányszor kellett fel­kelniük a szervezett termé­szetjárók egy csoportjának hajnali fél négykor, hogy el­érjék a Zemplén felé menő, zötvögő személyvonatot, s aztán, esetleg közben jól megázva. átjelzések festésé­vel töltsék a napjukat. A borsodi természetjárók ilyen­fajta önzetlenségét országo­san is elismerik . .. — Térjünk vissza a turiz­mushoz, hiszen 1980-ban ' is számos nagy rendezvényük volt a borsodi természetjárók­nak . .. — Ezek közül első helyen említhetem a jelvényszerző- túrasorozatot, amelynek so­rán Borsod műemlék jelle­gű kastélyait kerestük fel. Jártunk Fiizérradványban. Kazincbarcikán, Edelénvben, Bánhorvátiban. Sályban, Tor- nanádaskán. Természeti ér­tékeink e csoportját 4590 borsodi turista látta. Figyel­meztető viszont számunkra, hogy a túrakiírást közülük csak 271 teljesítette. Vagyis, valamennyi túrán csupán ennyien vettek részt. — Magam is itt voltam Ar- lóban a megyei táborozáson, ahol a szakosztályvezetők egy része azt javasolta: olyan jel- vényszerö túrasorozat kellene, ahol többet lehet gyalogolni Ez jobban vonzaná a fiatalo­kat, akik túlnyomó többség­ben vanak a megye termé­szetjárói között. .. — • Ezért is döntöttünk úgy, hogy 1981-ben újra in­dítunk jelvényszerző túraso­rozatot, ám némiképpen más jelleggel, mint eddig. Ez azt jelenti, hogy a túra végcél­jához több kilométeres gya­loglással is el lehet érni. „Borsod szép útjain” elneve­zéssel március 22-én. a ta­vasz első vasárnapját kez­dődik az új túrasorozat, amelyet ezúttal a DVTK. a leninvárosi Olefin SC, a Ka­zincbarcikai VSE, az Abaúj- szántói Mezőgazdasági Szak­középiskola ODK-vezetősége, az MVSC rendez ... Remél­jük. hogy e túrasorozat ke­retében ismét ezrek keresik fel szervezett formában" me­gyénk legszebb tájait. — Borsodban igen jelentős a túrázók, szervezett termé­szetjárók száma .. . — Ebben az országos él­vonalhoz tartozunk. Termé­szeti adottságaink nagysze­rűek, s • örök gondunk, hogy még többeket mozgósítsunk ezek kihasználására. Az elő­ző évhez, azaz 1979-hez ké­pest ugyan 10 százalékkal nőtt a taglétszámunk, ám a felnőtteknél valamit csök­kent. Az idei esztendő egyik feladata: a felnőttek közül tagokat toborozni. Ezért örü­lünk olyan új szakosztályok alakulásának, mint a miskol­ci Elektromos Vasas Sport­kör, vagy a hangonyi terme­lőszövetkezet természetjáró­szakosztálya. Minél többen vagyunk szervezett termé­szetjárók annál könnyebb megvalósítani fő célkitűzé­sünket: a tömegek ezreivel megszerettetni a természe­tet, megismertetni hazank és megyénk szép tájait. (nyikes) r Es a gyerekek? Dehogy is akarok tanácsot adni, s főleg újabb munkát a má­soknál amúgy is többet vallató természetbarátoknak . . de hát, eszembe jutottak a lakótelepi gyerekek Azok a kisiskolások, akik szabad szombatokon ott őgyelegnek a házak tövében. A lakásból ki vannak tiltva, mert ott éppen nagytakarítás folyik ... Ha valaki hét végi romantikát kínálva, kirándulásra invitálná őket, bizonyára örülnének a io ötletnek. Vajon az iskolákban van-e be­csülete a természet megszerettetésén fáradozó, a fiatalokat moz­gásra serkentő természetbarát pedagógusnak? s az úttörőszövetség: Annyi szakkör, annyi program, de a zöldbe kiruccanni — ahhoz már sátoros ünnep kell. Értem persze, hogy gyerekeket erdőkbe, hegyekbe vinni nem kis felelősség. De hát ott vannak a szülői munkaközösségek is. . . A lemaradókra ügyelni, s a nap fénypont­jaként mondjuk bográcsgulyást főzni — mindezért szép fizetség a kicsik öröme. Annyi áldozatkész természetbarát között nvilván akadna alkal­mi túravezetö. Talán csak az kellene, hogv kérjék ezt tőlük. Jön a tavasz nemsokára s oly kevesen múlik, hogy gyerekzsivalúil legyenek hangosak a hegyek! B. J. c

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom