Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-27 / 21. szám
Megszűnt és megaUuiulí Feldolgozásra vár Marjalaki Kiss Lajos hagyatéka Édes gondok Di its gyűrű it hi sa kodnak A Herman Ottó Múzeum újjászületett. újrarendezett levéltári részében néhány vaskos dossziét tölt meg Marjalaki Kiss iMjos hagyatéka. A gyűjtőmunkán mar túl vannak a muzeum munkatársai, am ezzel nem tartják lezártnak az. ügyet. Bár a muzeum kiadványaiban. folyóiratokban, a helyi lapokban sok mindent publikállak már a gazdag anyagból. többet erdemel a hagyaték. már csak azért is. mert a mindmáig legtöbbet forgatott monográfia, a dr. Halmay Béla es Leszih Andor által irt Miskolc 1929- ben jelent meg. es Marjalaki Kiss Lajos munkássága túlnő az említett monográfia által feldolgozott időszakon. Már súlyos beteg volt Miskolc tudós kutatója, amikor megismerkedtünk. Óvakodtam tőle. hogy sokáig fárasszam kérdéseimmel, mégis felejthetetlen maradt számomra a beszélgetés. Mint annyi más lakója e 'városnak. én sem itt születtem, életem java részét az. ország rr(ás táján töltöttem, ezért mindmáig hálás szívvel fogadok minden. Miskolccal, Miskolc múltjával kapcsolatot tájékoztatást. Marjalaki Kiss Lajos pedig — még élete alkonyán is — adakozó természetű volt. tudásának tárházát önzetlenül nyitotta ki bárki előtt, akiben megérezte az őszinte érdeklődést. Lassan egy évtized távlatába vesz utolso találkozásunk mégis jól emiekszem rá. mi mindernd) meselt. a tuzo nyári nap ellenére gyapjúpiedbe burkolt idős ember. Tőle hallottam először, hogy a belváros hosz- szúra nyúlt szalagtelkei még a régi jobbágyíelkek emlékét őrzik. Beszelt az időközben jórészt lebontott Gordon nevű városrészről, a mes'terutcák nevenez eredetéről, a Szinva melletti emberpiacról, s a város hajdan igen gazdag malomiparáról. kézműves múltjáról. Büszke voltam rá. hogy amikor a Szinva medrének rendezésekor hatalmas faoszlopok tuskóit találták meg a fenék iszapjában a Munkácsy utca közelében, nekem nem kellett találgatnom. mi celt szolgálták egykor: vízimalom állt itt is, mint annyi más helyen, végig a patak mentép. Többségük gabonát őrölt, dé voltak úgynevezett gubacsmal- mok is — meselte Lajos bácsi —. melyekben a bőrök .cserzéséhez használt természetes alapanyagot, a guba- csot zúzták össze. Búcsúzóul megajándékozott néhány vékony füzettel. Miskolci kiadvány mindegyik, akad közöttük különnyomat a Borsodi Szemle számaiból, de a legtöbb a Herman Ottó Múzeum közleményeiből vétetett. Egy kivételesen gazdag életmű mozaikjai e ftizetecskék. Csak néhány cím ízelítőül: Az. első borsodi paraszt- megmozdulás 1406-ban; Űjabb adatok Miskolc 18. századi építkezéseihez; Regi népszámlálások Miskolcon. És az egésznek mintegy beHamum mi Vfc. **' q Ti.. ; « «vWm* dii-óOMa* 4'# *&%&***# tetéz , < AHtÉlSvi v v * ***%*$■*&&* vó« IV VArt'C s<. if** - ■ < x >•< J 9, . % /ó ^ ■ .... % Mint a legtöbb levél, ez is a Nyugat cégjelzéses papírjára íródott. Kérdezve adott tanácsokat Móricz a miskolci történésznek a készülő tanulmányhoz. külföldi lemezsláserek az Ezermesterboltban A feketepiac csillagászati árait mind kevesebben tudják megfizetni a lemezeket es lemezalbumokat gyűjtő fiatalok között. Nekik igyekezett kedvezni az Ezermester és Üttörőbolt Vállalat, amikor december közepén Jugoszláviából jelentős mennyiségű hanglemezt szerzett be. amelyeken a nyugati slágerlisták vezető •gydítesei és énekesei adják elő számaikat. A lemezeket 190. a dupla albumokat '580 forintos áron kínálták a fővárosi boltokban. A vállalat e tevékenységét most a vidékre is kiterjeszti; elsőként a miskolci boltban, heteken belül kaphatók lesznek a Jugoszláviából érkezett lemezek, így a város beat-rajon- góinak sem kell a feketepiacon drágán beszerezniük e ritkaságfelvételeket. tetőzéséül, elővette a könyv- szekrénye mélyéről a felejthetetlen baráttól. Móricz Zsigmondtól kapott levelek fénymásolt példányait. (E levelek eredetijét a múzeumban sem leltük. Talán valamelyik magángyűjteményben bujkálnak? Az Erdély-triló- gia írásának ide.jén gyakran megfordult városunkban Móricz — a magyarázatot a színházhoz fűződő ismert kapcsolatokban kell keresni —, s e látogatásai során hívtak fel a figyelmet a tudós tanárra, aki a magyarság eredetével és a honfoglalással is foglalkozott. Sokat beszélgettek a Korona-szállóban és a közös érdeklődés barátsággá nemesedett. A Nyugat szerkesztője számos levélben fejtette ki véleményét Marjalak) Kiss Lajos tanulmányáról, mely aztán meg is jelent a Nyugatban 19:50. június 16-án. Üj úton a magyar őshaza felé címmel. Marjalaki Kiss Lajos szerény ember volt. ám erre a barátságára és a Nyugatban publikált írására élete végéig nagyon büszke volt. Azt már csak később tudtam meg, hogy László Gyula professzor is hivatkozott erre a munkára, amikor a Kettős honfoglalás című — sokat vitatott — tanulmányát publikálta, sőt eszmét is cserélt Lajos bácsival a témáról. • • A Magyarország felfedezése sorozatból egyre jobban hiányzik — s azt hiszem, nemcsak nekünk, miskolciaknak — a Miskolc múltját. jelenét feldolgozó, jövőjét felvillantó kötet. Ahhoz viszont e városban is lenne — kell hogy legyen! — elegendő szellemi erő. hogy Marjalak) Kiss Lajos hagyatéka ne porosodjon tovább a múzeum polcán. Talán e monografikus munka ösztönzést adna a hiányolt kötet megírásához is. BÉKÉS DEZSŐ A magyar édesipar termékeinek mintegy egynegyedét Borsodban készítik. Január elsejével megszűnt a Magyar Édesipari Vállalat, s ugyanakkor megalakult három gyár — a Szerencsi Cukorgyár. a Szerencsi Csokoládégyár és a Diósgyőri Édesipari Gyár — egyesülésével a Szerencsi Édesipari Vállalat. Az új vállalat igazgatóját, Kovács Györgyöt arról kérdeztük: mit jelent ez. az önállóság egyrészt az új vállalatnak. másrészt a három gyárnak ? — A Szerencsi Édesipari* Vállalatot, közvetlenül a minisztérium irányítja. így egy jelentős áttétéi kiiktatásával kapcsolódik 'a kereskedelemhez. az exportot és importot lebonyolító MONIM- PEX-hez. Irányítjuk es segítjük a három gyár alapvető kereskedelempolitikáját. ugyanakkor fenntartjuk önállóságukat is. így mind a két szerencsi, mind a diósgyőri gyárnak operatív jogkört. biztosítunk az. anyagellátás és az értékesítés területén. Vállalatunk az elkép. zelísek szerint csak akkor kapcsolódik be e tevékenységbe. ha alapvető ellátási koordinációra van szükség. Kis létszámú kereskedelmi apparátusunk nagy tudású szakemberekre épül. akik segítik három gyárunk ilyen irányú munkáját, s vezetik az országos szervek és a vállalatok köz.ötti koordinálást. Eddigi tapasztalataink az önállóságot illetően igen kedvezőek, de az is igaz: igen feszített munka áll előttünk. hiszen a vevőkkel, szállítókkal újra kell építeni kapcsolatainkat. Egyébéként a cukorgyárban tervszerűen halad a nagyjavítás és a rekonstrukció, míg két édesipari gyárunkban időarányos a termelés. Bizakodással tekintünk a holnap elé . . . Amikoir bejelentették az új vállalat megalakulását, kinevezték a három gyár igazgatóját is. A Diósgyőri Tét és energia Ha az elkövetkezendő öl esztendőben nem teljesül energetikai programunk, akkor aligha valósíthatjuk meg a VI. ötéves terv gazdasági céljait... Egy mondatban így összegez- nető a múlt heti, parlamenti sajtótájékoztatón elhangzott ismertető lényege. Nem fenyegetés ez, hanem tény. És a tényék makacs dolgok. Az előző tervidőszakban húsz százalékkal növekedett az energiafelhasználás Magyarországon. A mostani terv, éppen azért, hogy ne szaladjon ki lábunk alól a talaj, csak tízszázalékos emelkedést tart még elviselnetönek. Azt viszont a korábbi gyakorlatból tudjuk — az iparszer kezet miatt és a viszonylagos hazai szűkösség következményeként —, hogy a termelés es a nemzeti jövedelem többlete arányaiban csaknem ilyen arányú energiaigénnyel járt. Ám az elmúlt esztendő kedvéző tapasztalata, hogy olajból, földgázból, villamos energiából a felhasználás nem növekedett: noha a gazdálkodás mennyiségi mutatói javultak. Nem véletlenül tűzte hát zászlajára a mostani terv a kevésbé energiaigényes ágazatok gyorsabb fejlesztését. Nem nőnek például a kohászat naturális előirányzatai, de a gépiparban nemcsak a minőségben, hanem a mennyiségben is lépni kell. Az. országos szándékok kitapinthatok a két diósgyőri nagyüzem, a kohászat és a gépgyár távlati gazdálkodási koncepciójában is. A szigorodó feltételek hatása sokféleképpen nyilvánul meg. A rugalmasabb gazdaságvezetést rugalmasabb szabályozó- rendszer kíséri. így például további adminisztratív intézkedések várhatók, beleértve azt is. hogy az árarányok optimáli- sabbá tétele érdekében az árakhoz nyúlnak. S bár a legnagyobb felhasználó az ipar, fokozott figyelem szorítja nagyobb fegyelemre a lakosságot is. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy költséges mulasztás volt rosszul szigetelt, vetemedő ablakú házakat építeni. Nem véletlen, hogy újmódi rendelkezések szabályozzák a lakóbosszantó, pazarló, egyénileg szabá- . lyozhatatlan egycsöves fűtési rendszer használatát, s esetleges utólagos korrekcióját. Mindezek ismeretében nem tűnhet filléres dolognak a fokokkal, félfokokkal való takarékosság, hiszen sok kicsi sokra megy. A becslések szerint például lakásonként csak a fűtés ésszerűsítésével, jobb szigeteléssel évente ezer-ezerötszáz forint spórolható meg. a. i. * Itt. Diósgyőrben, az asszonyokra, lányokra mindig lehet számítani... Édesipari Gyár első számú vezetője Nagy József né lett. (Nagy József né Szegeden végezte az Élelmiszeripari Főiskolát. Első munkahelye volt a Szerencsi Csokoládé- gyár diósgyőri gyáregysége. Több. mint egy évtizedig volt az alapanyag-üzemrész vezetője, innen került igazgatói beosztásba. Férjezett, egy 13 éves lánya van. Tagja a pártnak — pártvezetőségi tag is volt igazgatói kinevezése előtt —. a K1SZ- nek és a szakszervezetnek.) .— Bár igen nagy feladat áll előttünk, nem félek ettől a felelősségteljes, beosztástól, mert olyan kollektívát vezetek, amelyik mindenre képes. Amikor megtudtuk. milyen önállóság birtokába jutottunk, rendkívül jó hangulatú, s a gyárban nagy visszhangot kiváltó munkásgyűlést tartottunk. Pv.tics József, a Magyar Édesipari Vállalat volt vezérigazgatója itt arról beszélt: a dolgozóknak egy a fontos: legyen munkájuk, azt a lehetőségekhez képest a legjobb körülmények között végezzék, s megkapják az érte járó fizetséget. — Az önállóság minderre kötelez bennünket — folytatta az. igazgatónő. — Munkánk bőségesen van. hiszen idei terveink 2357.5 tonna édesipari termék — főként húsvéti és karácsonyi figurák — gyártását irányozzák elő. s jelentősek exportkötelezettségeink. Igyekszünk jobb körülményeket is biztosítani a munkához: folytatjuk a már korábban elkezdett rekonstrukciót. Az. idén az alapanyag-feldolgozó üzemrész kerül sorra, ez, biztosítja a jó minőségű csokoládét termékeinkhez. S hogy a fizetség is meglegyen, nagy hangsúlyt fektetünk a gazdaságosságra, a létszám- és bérgazdálkodásra. az. energiával való takarékosságra, mert ezek — a termelés növelésén túl — jelentősen javíthatják eredményeinket. Márpedig mi már az idén jelentős nyereséget akarunk elérni. 1982 tavaszán ■ értékelik majd munkánkat. Bízom abban: megelégedéssel szólhatnak eredményeinkről... * A munkasgyűiésen elhangzottak után bizakodó várakozással tekintenek a jövő elé Diósgyőrben a dolgozók. Akik mindig segítőkészek, akik előtt mindig csak a „hogyan" volt a kérdés. Az igazgatónő szerint: „a nehézségeket is bátran el lehet mondani nekik, mert partnerek a megoldásban is. Ezért sem félünk a megnövekedett önállóságtól"... T. Z. Kivénhedt járművek helyébe Ebben az esztendőben nem tudja járműparkját fejleszteni a Volán 3. sz. Vállalat. A selejtezésre kerülő buszok, tehergépkocsik, taxik és bérautók pótlására viszont kapnak új járműveket: összesen 166 tehergépkocsi. 90 pótkocsi. 11 rakodógép. 65 panorámaablakos autóbusz, s 30 személygépkocsi érkezik hozzájuk folyamatosan az idén. A lakóházak rendje Miskolc megyei város Tanácsa megalkotta „X lakóházak házirendjéről” szóló 5 1980. számú, valamint „A köztisztaság fenntartásáról. a közcélú zöldfelületek használatáról és a közterületi burkolatbontásokról” szóló 6/1980. sz. tanácsrendeleteit. I A tanácsrendeletek 1981. február 1. napjával lepnek hatályba, s azok megtekinthetők a VB Hivatal ügyfélszolgálati irodáján, a városi tanács építési és közlekedési osztályán és titkárságán.
