Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-27 / 21. szám

Évről évre népszerűbb Sífutó OB Foci, kispályán 3k A sötét mezes TÜKl-sek az 1980-as bajnoki évben jól szere­peltek. A második helyen végeztek. (Szabó István felvétele) Még néhány nap, és lezá­rul a jelentkezés Miskolc város 1981. évi tömegsport kispályás labdarúgó-bajnok­ságára. Balog Péter, a Városi Tö­megsport Albizottság veze­tője értékelte a négy év munkáját. Szerkesztőségünk­höz küldött levelét idézzük (némi átalakítással): ..Miskolcon 1977-ben in­dult be a bajnokság a Váro­si Testnevelési és Sportfel- ügyelöség kezdeményezése alapján, a Déli Hírlap együtt­működésével. Az első évben kihívásos alapon történt a mérkőzések megszervezése. Ez gyakorlatilag azt jelen­tette, hogy bárki bárkivel kötetlen számú mérkőzést játszhatott. E rendszer nagy hátránya az volt, hogy a lé­tesítménnyel rendelkezők előnyt élveztek. A követke­ző években megszüntettük a kihívásos rendszert, és az­óta a jelenlegi forma, a baj­noki fordulók sora bevált. A csapatokban sok olyan fiatal játékos szerepel, akik még akár a városi NB-s, vagy a megyei együttesek­ben is rúghatnák a labdát. A bajnokságokban színvo­nalas, jó mérkőzéseket lát­hat az egyre nagyobb szá­mú nézőközönség. A zavar­talan lebonyolításban nagy segítséget kapunk a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Lab­darúgó Szövetség játékveze­tői bizottságától, ők biztosít­ják a játékvezetőket. A szabadtéri kispályás mérkőzéseket a városi sport­csarnok támogatásával min­den évben Tömegsport Te­remkupa néven újabb ver­seny zárja. A versenykiírás lehetősé­get ad az igen széles körű, nagy tömegeket megmozga­tó, állandó jellegű, szerve­zett formában történő rend­szeres játékra, örvendetes, hogy a vállalatok, intézmé­nyek mellett egyre nagyobb teret hódít a lakótelepi tö­megsport-mozgalom, és en­nek eredménye, hogy már három ilyen csapat is in­dult a kispályás labdarúgó­bajnokságban.” Balog Péter ezután az 1977-től folyó bajnokságo­kat bemutatta a számok tük­rében is. Ebből tallózunk: 1977-ben 16 csapat neve­zett be, 240 résztvevővel, a lejátszott mérkőzések száma 283 volt. Ugyanezek az i ! Gól, I I i zokniban i i A focifarsangon történt, i A Vasas serdülő csapa, l ta az Olefin ellen ját- i szott. Sokáig nem esett • gól, majd ... a Vasas ket­* tese, Lacza János óriási • bombát zúdított a kapu- 1 ra. Oly nagyot, hogy ci­pője remek ívben a pa­| Iánk mellett landolt. A i labdát azonban a kapus 1 megfogja, és támadhatott J az Olefin. Lacza eközben i a cipőjéért ment, és visszafelé ballagva pró- l bálta a fűzőt kibogozni. 1 így érte egy újabb Va- i sas-akció. Az Olefin-vé- i dők lemaradták, elöl csak ő tartózkodott. A I labda hozzágurult, erre J nem tektetóriázott: kezé- y ben a cipőjével, a zoknis 1 lábával nagy erővel lőtt ! a hálóba. Társai ölelget­* ték, ő pedig boldogan J dobta fel magasra a ci- i pőjét, mintha az góHÖvő cipő lenne . .. 1980- as évben a következő­ket mutatták: 24 csapat, 400 játékos, 408 (!) lejátszott mérkőzés. * Az érdeklődésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy 1981- re már 32 csapat indu­lására számítanak (jelentke­zési határidő csütörtök. 17 óra), mintegy 500 fő résztve­vővel és 480 tervezett, le­játszandó mérkőzéssel. Egy­úttal változik a rendszer is. A 32 csapatot két 16-os cso­portba osztják. Mégpedig úgy, hogy az 1980-as bajno­ki évben az első csoportban szereplőkhöz (ez 12) a má­sodik csoportból 4 csapatot felhoznak, a többiek pedig az új jelentkezőkkel az 1981. évi II. csoportot alkotják. Egyre több azon csapatok száma, amelyek pályával rendelkeznek. A tömegsport albizottság a jelentkezések elbírálásakor elsősorban eze­ket fogadja szívesen. De nem zárkózik el a pályával nem rendelkezők indulásától sem, ám ezeknek — értelemsze­rűen — hazai mérkőzéseiket is idegenben kelt játszaniuk. Az eddigiek alapján bí­zunk abban, hogy a megnö­vekedett csapat- és mérkő­zésszám sem eredményez majd pontatlanságot a szer­vezésben, esetleges játékve­zetői hiányt. Mint az utóbbi két évben mindig, ezúttal is ígérjük, hogy lapunk az eredmények­ről hétről hétre beszámol. D. TÓTH BÉLA ,,Dosek-napok” Galyatetőn Az 1981. évi országos sí- futóbajnoságot ideális kö­rülmények között, remek hóviszonyok mellett rendez­ték meg Galyatetőn. A ver­senyzők örömmel nyugtáz­ták, hogy a sífutó OB-k tör­ténetében először volt ün­nepélyes megnyitó, s ünne­pélyes záró is, díjátadással. Ez utóbbi elsősorban Dosek Ágostont, a DVTK kitűnő sífutóját érintette kelleme­sen, hiszen a legeredménye­sebb versenyzőnek kijáró díj mellett megkaphatta a Gyön­gyös város nagydíját is. Szól­nunk kell azonban a Hon­véd Papp J. SE csapatáról is, amelyik az esélyeseket megelőzve győzni tudott a háromszor 10 kilométeres váltóban. A csütörtöktől vasárnapig tartó versenyek eredményei: FÉRFIAK: 30 kilométer; l. Dosek Ágos­ton (DVTK, edzője; id. Spisák János (1:40:13, ... 4. Palácsik (Honvéd Papp J. SE) 1:43:37, 5. Szöllösi (Honvéd Papp J. SE). Csapatban: 1. Honvéd Papp J. SE (Palácsik, Szöllösi, Bokros, edző; id. Bokros György) 5:20:25. 15 km: 1. Dosek 45:52, 2. Szöl­lösi 46:10, ... 6. Papp Z. 47:48. Csapatban; 2. Honvéd Papp J. SE 2:25:58, ... 6. DVTK 2:31:40. 3X10 km váltó; 1. Honvéd Papp J. SE 1:34:11, ... 3. DVTK (Lihi, Spisák, Dosek Á.). NŐK: 10 kth: 3. Kaié (DVTK) 42:11. 5 km: 4. Káló 19:52. A DVTK elnöksége közli, hogy február 9-kői március 6-ig árusítja a labdarúgó­bérleteket. Hétfőtől péntekig 13—17 óra között állnak a szurkolók rendelkezésére az egyesület klubhelyiségében. A magyar ranglistán: 1. Oláh 1 EURÓPA m sa fäßjß'A Február 6—8-án Miskol­con, a városi sportcsarnok­ban rendezik meg az Euró­pa 12 asztalitenisz-versenyt. Ezen. mint az európai rang­sor tizedik helyezettje, részt vehet Oláh Zsuzsanna is, a Statisztika 21 éves kitűnő­sége. Oláht elsősorban a támadó játék jellemzi: remekül üt, jól kontrázik, és ugyanilyen jól pörget. Több mint öt­venszeres magyar válogatott, és négyszeres magyar baj­nok. Az egyik legnagyobb sikere 1978-hoz fűződik, ak­kor megnyerte a francia nemzetközi bajnokságot. A magyar ranglistán az első helyen áll, míg a világ 24. legjobb játékosa. Az Euró­pa 12-n 1979-ben hatodik lett, 1980-ban pedig Mün­chenben a nyolcadik. A müncheni Európa 12-n a következő eredményeket j érte el: Szabó 2:0; Magos fc.-O; Bettinán k:0; Vtűeae­koop 0:2: Bergeret 2:0; Uh- likova 1:2; Silhanova 0:2; Perkucsin 2:1; M-amrnersiey 0:2; Palatínus 1:2; Birsch­müller 2:0. Ez azt jelenti, hogy öt győzelmet szerzett. Reméljük, Miskolcon ennél többre lesz képes. Nem minden arany, ami fénylik Bagdadtól nem messze a régészek még 1936-ban egy 28 cen­timéter magas kerámia edényt találtakf amelyben egy kisebb rézhenger, ebben pedig egy asztfaltdugóval szigetelt vékony vasrúd volt. Később a Tigris folyó mentén végzett ásatások során egy hasonló, de fémrészek nélküli edényt fedeztek fel. Később ugyanezen a területen egy újabb lelet az alábbiakból állt: három nagy csobolyóból, az egyikbe tíz rézhengert, a má­sikba tíz vasrudat, a harmadikba pedig ugyanennyi aszfalt­dugót helyeztek. A tárgyak kora elérte a kétezer évet. Az egészben talált edény felépítése arra a következtetésre késztette a régészeket, hogy ez tulajdonképpen egy galván­elem lehetett, amelyet annak idején az itteni aranyművesek a különböző fémtárgyak galvanotechnikával történő aranyo­zására használtak. Nemrégiben sikerült bizonyítani ezt a feltételezést az edény pontos másolatával, amelyet Bagdad környékén ástak ki. Mi­után az edényt az ókorban ismeretes folyadékokkal, például borral vagy ecettel megtöltötték, a tárgy galvánelemmé válto­zott. A mérőműszerek kimutatták, hogy az alkalmazott elekt­rolittól függően az elem 0.5—5 milliamper erősségű és 0,25— 0,5 volt feszültségű áramot termel. Ezen áramforrás és a gal- vánfürdö egyesítése révén lehetővé válhatott, hogy két óra alatt vékony aranyréteggel borítsanak bármilyen figurát. Ha ez valóban így történt, lehet, hogy már az ókorban aranynak adták ki az aranyozott tárgyakat. így elgondolkoz­hatunk azon, hogy a ma múzeumban őrzött ókori tárgyak valóban aranyból készültek-e. Az akupunktúra: szédelgés és kínszenvedés Az akupunktúrával történő helyi érzés­telenítés, amit a nyugati szakorvosuk a kínai csodagyó­gyászat ragyogó pél­dájaként ünnepeltek, politikai szédelgés volt, a betegek ré­szére pedig kínszen­vedés. A pekingi „Mun­kás-, paraszt-, kato­na kórház” műtőasz­talán Hu Si-nuan ne­vű beteg fekszik — ébren van és nevet, miközben egy se­bészcsoport felnyitja a mellkasát és ueki- áll a tüdőm ötéinek. Hallani, ahogy a bor­dáit fűrészelik. Hu azonban nem nyug­talan: „Minden rend­ben, nincsenek fáj­dalmaim, folytassák csak”. A műtét befejezése után Hu — még min­dig nevetve — felül a műtőasztalon, kö­szönetét mond az or­vosoknak és kétszer elkiáitja: „Sokáig él­jen Mao elnök”. Csoda? Annak lát­szott. És mindössze két egyszerű, Hu fü­lébe helyezett tűvel csinálták. Legalábbis ezt le­hetett olvasni egy, az akupunktúrával tör­ténő érzéstelenítés­ről szóló értekezés­ben, amely 1972-ben Kínában jelent meg$ az esetet a kulturá­lis forradalom ide­jén a kínai csoda­gyógyászat ragyogó példájaként ünnepel­ték, Hu nevető ar­ca világszerte szám­talan újságban je­lent meg. Ma, nyolc év után senki sem tud ja, va­jon Hu túlélte-e azt a műtétet, amely oly híressé tette. Tudni csak azt lehet, hogy ebben a kórházban ma is műtétek szá­zait végzik, de már nem alKalmazzák az akupunktúrát érzés­telenítésre — egy mítosz szertefoszlott. Az akupunktúrá­nak Kmában 3000 éves története van, de narkózisra először 1958-ban használták. Az egyik orvos szin­te véletlenül próbál­ta ki az eljárást az egyik betegénél, ami­kor műtét után le akarta venni a kö­tését. Később az aku­punktúrát már fel­használta kisebb mű­tétekhez is, mint pl. a mandulakivétel. A kulturális forra­dalom politikai kö­telességgé tette ezt az érzéstelenítést „Kína fejlődése kü­lön útjának” az ideológia rangjára emelt jelszavával. „A mellette vagy el­lene elfoglalt állás­pont a forradalom­hoz való viszony pró­bájával vált egyen­lővé” — mondja most egy kínai or­vos. Lévén olcsó, egyszerű és könnyen alkalmazható, úgy látszott, hogy az aku­punktúrával való ér­zéstelenítés egy ilyen elmaradott ország­ban ideális megoldás egy sor orvosi prob­lémára. Mielőtt tudományos kísérleteket egyálta­lán végeztek és em­lítésre méltó tapasz­talatokkal vagy ku­tatási eredményekkel rendelkeztek volna, a politikai vezetés uta­sítására ezt az eljá­rást állandó gyakor­lattá tették a kato­nai és civil kórhá­zakban, mint az új Kína jelképét és Mao eszméi diadalá­nak bizonyítékát a gyógyászat terén. Kétmillió emberen alkalmazták ezt a beavatkozást. Most azonban be­bizonyosodott, hogy az akupunktúrával való érzéstelenítés sok esetben a meg­figyelő megtéveszté­se, a beteg részére pedig kínszenvedes volt. És ezt a kínai­ak most már a maói - lanítás útján, be is ismerik. Két sangháji pro­fesszor, Gan Zsi-hen és Tao Nai-huan, a „Ven Hűi Bao” cí­mű napilapban köz­zétett leleplező cik­kében megírja, hogy „néhány kórházban az orvosok elegendő kábítószert adtak a betegeknek, és a lát­szat kedvéért né­hány tűt szürkik a fülébe. A legtöbb esetben a betegeknek szörnyű fájdalmai voltak, de nem kia­bálhattak, hanem a kor politikai kény­szerénél fogva jel­szavakat kiáltoztak”. A két orvos felteszi a kérdést: „Ha ez az eljárás valóban olyan kiváló volt, miért vonakodtak azok az orvosok és ápolónők, akik ezt másokon alkalmazták és sike­resnek állították be, attól, hogy rajtuk is alkalmazzák?” Egyszer egy szem­orvos, akit meg kel­lett operálni, elha­tározta, hogy kipró­bálja magán a mód­szert. Tapasztalatai azonban olyan le.súj- tóak voltak, hogy je­lentést készíteti, ame­lyet megküldött tu­dományos és politi­kai fórumoknak — de csak azzal az eredménnyel, hogy polgári magatartású ellenforradalmárnak minősítették. KÖZÉRDEKŰ HIRDETMÉNY Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy az alant felsorolt kukásított területekről a rendszeres szent étszá II ítást ismét délelőtti műszakban végezzük, 1981. február hó 1-től. II. kér. Görömböly utcái Szirma utcái Hejőcsabo utcái Kérjük t. Ügyfeleinket, hogy a kukásedények ürítési lehetőségét 6—14 óra között biztosítani szíveskedjenek. A járati napok nem változnak. MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom