Déli Hírlap, 1980. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

ate Mintha sétálóutca lenne . Csak lavasszal adják át az utat És addiff „sétálóutca ”? A városi párt-végrehajtóbizottság a minap — többek kö­zött — tárgyalt Miskolc munkaero-gazdálkodásának helyze­téről és a további teendőkről. A jelentést Székely László, a városi tanács elnökének általános helyettese terjesztette a testület elé. Nyár végén, ősz elején már látható volt, hogy ha rá nem kapcsolnak az építők, a 3-as ót városi szakaszát nem tud­jak befejezni az idén. Egyre többször került szóba a vá­rosi tanáé végrehajtó bizott­ságának ülésén és más fóru­mokon is a kényszerű határ­idő-módosítás. de még min­dig bizakodtunk, mert azt tapasztaltuk, hogy a KItV Metró növelte a munkáslét­számot. Közbejött azonban még valami: kiderült, hogy nem elég megerősíteni a S^jn va-meder betonfedelét, új hidat kell építeni. Hogy .szerepelt-e az erede­ti tervekben a betoncölöpök­re helyezett híd, avagy nem, s ha nem, miért nem. azt most ne firtassuk. A szakemberek állítása szerint híd ide vagy oda. meg mindig átadhatták voina az utat az év végéig, ha közbe nem szól a hirtelen téliesre fordult időjárás. Az úttest felső betonrétegét csak 5 Celsius-fok feletti hőmér­séklet mellett tanácsos elké­szíteni. November végén, amikor beköszöntött a zimankós, té­lies idő. annyi munkással ta­lálkozhattunk az útépítésnél' mint a korábbi hónapokban soha. Noha a remények meg­csappantak. elméletben még mindig létezett a december végi átadási határidő. A hó. jég. fagy azonban azóta sem hagyott el bennünket, legfel­jebb rövid néhány napra, és így nem segített a kései haj­rá. Ma már teljesen világos, hogy a városi, szakasz beto­nozását — bár viszonylag ké­vés munka van hátra —csak a jövő év tavaszán, március táján tudják befejezni. • • Marad tehát az ideiglenes állapot, ennek minden közle­kedési gondjával, bajával együtt. Pavel Jánostól, a vá­rosi tanács építési és közle­kedési osztályának vezetőjé­től azt kérdeztük, hogyan te­remtenek rendet az Ady-hí- di csomópontban. Jelenleg ugyanis teljes a zűrzavar. A gyalogosok körülbelül száz méter hosszban — az Ady- hídtól egészen a Centrum Áruházig — teljesen szaba­don járnak-kelnek az egyik oldalról a másikra. Ügy fest ez a rész. különösen most. az ünnepnap előtti vásárlások idején, mint egy sétálóutca. Csakhogy a Bajcsy-Zsilinsz- ky úton, illetve a Széchenyi úton nem szünetel a jármű­forgalom. és kész csoda, hogy eddig súlyos baleset nem for­dult elő. Tovább rontja a helyzetet, hogy az új út Szin- va felőli szakaszát ogyre többen használják parkoló­nak. Az építők által elhelye­zett korlátok szűk kapuján keresztül váratlanul kanya­rodhatnak ki személygépko­csik. teherautók a főútra. to­vább növelte a zűrzavart. A tömegközlekedés jármű­vei lépésben is alig mernek átevickélni ezen a szakaszon, s az állandó stresszhelyzet alaposan megvisel; a miskolci közlekedési viszonyok által egyébként is próbára telt idegrendszerüket. Végül, de nem utolsósorban: lelassul a közlekedés és növekszik a villamosok, autóbuszok zsú­foltsága. Az osztályvezető természe­tesen ismeri ezt a helyzetet. Ö is úgy véli. hogy rendet kell teremteni addig is. amíg az út elkészül, hiszen még hosszú hónapok vannak hát­ra. Ügy látják helyesnek, ha továbbra is építési terület­ként kezelik az Adv-hídi cso­mópontot. A közlekedési lámpát nem tudják üzembe helyezni, és zebra felfesté­sével sem próbálkoznak. (?) Az viszont mindenkeppen he­lyénvaló. hogy kérik a köz­lekedésrendészetet.: segítsen rendet, fegyelmet teremteni. Állítsák helyre a korlátokat, ne engedjék meg a parkolást és szűnjön meg az önkénye­sen kialakított „sétálóutca"! (békés) A végrehajtó bizottság át­tekintette. milyen főbb jel­lemzői voltak a munkaerő- gazdálkodásnak az V. ötéves terv időszakában. A város gazdasága ütemesen fejlő­dött. Bővültek termelőkapa­citásai, korszerűsödtek álló­alapjai. s ezzel egyidőben mérséklődött a nehéz fizikai munkahelyek száma, javul­tak a munkahelyi szociális körülmények. A foglalkozta­tott aktív keresők száma je­lenleg megközelíti a 130 ez­ret. Igazol ja az intézkedéseket Az iparon belül a bányá­szat. az építőanyag-ipar és az élelmiszeripar kivételével minden ágazatban csökkent a munkaerő-felhasználás. En­nek következtében az ipar foglalkoztatási szerkezete to­vább javult. A gazdálkodó szerveknek a tervidőszak el­ső éveiben tapasztalt mun­kaerőhiánya. munkaerő-ke­reslete 1979-től erőteljesen visszaesett. Ez a változás a munkaerő-felhasználás ko­rábbi hiányosságaira utal, másrészt igazolja a megtett intézkedések helyességét. A végrehajtó bizottság vitája alapján úgy összegezhetünk: a munkaerő-gazdálkodásban eddig elért eredmények első­sorban a gazdálkodási körül­mények szigorúbbá válásá­nak következményei. A tu­datos, tervszerű munkaerő­gazdálkodás jegyei néhány nagyvállalatnál már jelent­keznek, de a többségre to­vábbra is a bizonytalanság, a munkaszervezés hiányossá­t Gyorsan, gyorsan ... A szünet, arra is jó. hogy a házi fel­adatot lemásoljuk. A kórházat kapcsoltam Győzni kell szusszal Amikor már/ az ötvenedik rsöntfecCst számlálom, kezdek türelmetlen lenni. A megyei Kórházat hívom. De nem pró­bálom ajból. meri akkor biz­tos foglalt lesz. Mint laikus, hajlandó vagyok azt hinni, hogy a központ személyzete kávézik, reggelizik vagy eppen megbeszéli a karácsonyi aján­dékvásárlást. Vlár mérges is vagyok a követelődzőén csen­gő .készülékre a hatvanadiknál. Jön a gondolat, s mielőtt meg­kérném a hőn áhított mellé­ket. munkájukról tudakozó­dom Ha tisztában vagyok ve­le. miért is kell ilven ‘‘Okáig várni, legközelebb talán türel­mesebb leszek. Mohácsi Jánosnéból ömlik a szó, vegre vallhat. valaki­nek a telefonközpontosok sor­sáról. Hiszen ki tudhatná rajtuk kívül, milyen lehet az, hogy fülüknek, kezükneK gyakorlatilag a nyolc óra minden percében készenlét­ben kell lenni. No. nem pa­naszképpen mondja, hiszen erre szerződtek. De tény, hogy úgy esznek, hogy má­sik kezükben van a telef ári. Keveset mond a hozzá nem értőnek, hogy egy 1001-es tí­pusú Crosbarral és 500 mel­lékkel dolgoznak. Már útban is vagyok e vo­nalon. Átkapcsolnak egv mel­lékre. ahol Soltész Zoltán ve­szi át a szót. Ö elemzi to­vább a beszélgetéseket ösz- szekötő masinájukat, aminek a garanciális ideje még le sem járt. de már alig bírja szusszal az óriási igénybevé­telt. És a statisztika, ami csa­lóka, de nem hazudik, ez fi­gyelmeztet majd a jövőben meg több türelemre. Egy hónapon át rögzítette a számláló a hívásodat. A na­pi átlag 2000 kapcsolás. Ha jól számoltam, ez 78 má­sodperces időközökben zaj­lik. S mivel ebben benne van az éjszaka is — nyil­ván akkor csendesebbek az órák —, ebből következik, hogy nappal még boszorká- •nyosabban kell összekötni a vonalvégeket. Most már el­hiszem, hogy a két kezelő­nek arra a bizonyos dologra sem marad ideje. A harma­dikak ugyanis — jelen pil­lanatban Zilahi Sándorné — az interurbán hívásokat és táviratokat jegyzi. Ezekből eppen ötven vár a sorára. Hozzátartozóik érdeklőd­nek betegeik iránt. De tu­lajdonképpen a telefonkeze­lőknek kell kinyomozni, hogy az ügyben ki is tudna érdemi felvilágosítást adni. Emeletről emeletre, műtőről műtőre kell kutatniuk az orvosok után. S míg ők a betegágy mellől vagy a mű­tőből a telefonhoz tudnak jönni, az idő; a hívóknak pedig sok-sok csengetés. A kórház telefonja tehát nem beteg. S a kitartásom beszélgetést terem . .. O. E. gai, a belső tartalékok leple­zése jellemző. Munkaerőhi­ány jelenleg a nehéz fizikai munkahelyekhez között me­legüzemi. gépi forgácsoló, la­katos. hegesztő szakmákban jelentkezik nagyobb szám­ban, de a MÁV egyes mun­kahelyein és a húsfeldolgozó szakmában is tapasztalható. Az építőipari kapacitáskeres­let és -kínálat a tervidőszak végére általában kiegyenlítő­dött. sőt ebben az évbenonár néhány szakterületen csök­kentek az igények. A munkaerő-kereslet és -kínálat globális összhangjá­nak javulása ellenére a mun­kaerőhelyzet strukturális jel­legű feszültségei nem mér­séklődtek. sőt néhány szakte­rületen fokozódtak. Üzemen belül és kívül — néhol — munkaerő-felesleg is jelen van. Ez a helyzet a szakmá­val nem rendelkezők, a nem produktív fizikai állományú­ak és az adminisztratív mun­kakörben dolgozók egy ré­széből adódik. Az üzemen kívüli felesleget az egy mű­szakban , dolgozó betanított 'munkaerők, a nem fizikai munkaköröket kereső nők, valamint a gyakran munka­helyet változtató és elhelyez­kedni már nehezen tudó fér­fi segédmunkásréteg képezi. Javuló tendenciák A végrehajtó bizottság a továbbiakban megállapította: a város munkaerőhelyzeté­ben 1979 második feleben a korábbi évektől elterö ten­denciák boníaKOznak ki. A vállalatok többsége eredmé­nyesen felülvizsgálta lét­számfelhasználását éj intéz­kedett annak csökkenteséről, struKturálos összetéieiének javításáról. A munkaerő­igények a korábbinaK mint­egy harmadára csökkentek. A gazdálkodó szervek a csök­kentést úgy valósították meg, hogy a nyugdíjba vonulón helyére, valamint a kilépő dolgozók pótlására csak a legsürgősebb esetekben al­kalmaztak új munkaerőt. A szabályozórendszer ösz­tönző hatására a vállalatok­nál előtérbe került a foglal­koztatás hatékonyságának nö\ elése. Többségük korsze­rűsítette termelési szerkeze­téi. javította az élőmunka hatékonyságát. A munkaerő­átcsoportosítás mellett meg­kezdődött a nem fizikai ál­lományból a fizikai állo­mányba történő átcsoportosí­tás is, összekapcsolva az anyagi ösztönzés különféle formáival. Nőtt a teljesít­ménybérben dolgozók száma is a fizikai létszámon belül. A teljesítménykövetelmények megalapozottsága általában növekedett, a normakarban­tartások folyarhatosabbá es tervszerűbbé váltak. • További teendők A jövőre vonatkozóan a végrehajtó bizottság újabb teendőkre hívta fel a figyel­met. A város munkaerőhely­zetében kibontakozó új ten­denciák, folyamatok a követ­kező években feltehetően to­vább erősödnek. A munka- erőforrás előzetes számítá­sok szerint mintegy 3000 fő­vel növekszik, bővül a nyug­díjba vonulók köre; a kö­zépfokú képzésből kikerülő, első munkaviszonyt létesítő fiatalok , száma mersekelten bővül bár, de számuk így is meghaladja a nyugdíjba vo­nulókét. Még távolabb te­kintve. előre fel kell készül­nünk a 8—10 év múlva be­következő munkaerő-szaporo­dásra. amit majd a mostani demográfiai hullám idéz elő. A sok fontos feladat közül csak néhányat említünk. Szükség lesz a munkaerő ra­cionálisabb foglalkoztatására, a mobilitási készség javításá­ra, a vállalatok közötti es vállalatokon belüli átcsopor­tosításra, az' eddiginél na­gyobb arányú át- és tovább­képzésre. Tovább kell korsze­rűsíteni a nehéz fizikai mun­kát igénylő munkahelyeket. A minőségi termelés érdekében differenciáltabbak legyenek a bérek és keresetek: legyen rugalmasabb a munkarend, ésszerűbb a termelőberende­zések kihasználása. A struk­turális feszültségek mérsék­lése. az igényelt szakmai struktúra végett tovább kell javítani a középfokú képzé­si szerkezetet, az ifjúság kö­rében végzendő pályaorien- tálási tevékenységet. A végrehajtó bizottság na­gyon fontos feladatnak tart­ja, hogy a párt- és társadal­mi szervek, szervezetek nj'újt- sa'nak támogatást a hatékony és fegyelmezett munkát meg­követelő, bátor és ésszerűen kockázatot vállaló gazdasági vezetőknek. A tendenciákra fel kell készülni és eléje menni a várható gondoknak. A legjobbakat megjutalmazzák ■A Vöröskereszt évzáró értekezlete A Vöröskereszt városi szer­vezetének vezetősége rr)a év­záró tanácskozásra hívta meg az alapszervezeti titkárokat. Szászfái L ajosné, a városi szervezet titkára a Vöröske­reszt V. kongresszusának ha­tározatai alapján ad számot idei munkájukról. Városunk jó néhány nagyüzemében példásan szervezett vörös- keresztes munka folyik. Az LKM. a D1GÉP, a pamutfo- nő, a BÁÉV, a papírgyár, a MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak aktívái a legjobbak közé tartoznak, de legalább ilyen dicséretes a Miskplci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat. a Posta és jó néhány te­rületi alapszervezet tevékeny­sége. Az ÉMÁSZ kultúrter­mébe körülbelül 100 jutal­mat adnak át a Vöröskereszt alapszervezeti titkárainak, gazdaságfelelősöknek és vér­adásszervezőknek. Hogy állunk a munkaerő­gazdálkodással? •• Ülést tartott a városi párt-vb

Next

/
Oldalképek
Tartalom