Déli Hírlap, 1980. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-01 / 281. szám

Százéves a MÁV-igazgatóság Kétszáz váltót, gomb­nyomással A múlt, a jelen r • •• r# es a jovo Jubilál a MÁV Miskolci Igazgatósága: 1980. november 23-én 100 évesek lettek. Egy évszázadnyi történelem van mögöttük. Persze, a miskolci vasút -története régebbre nyúlik vissza: „már az 1832—ti-iki országgyűlés kimondotta Miskolcznak a pesti vasútvo­nalba leendő felvételét”. A határidő már azokban az időkben is húzódott-ha- lasztódott (igaz, pénz se na­gyon volt), s végül is „1859. május 22-ike és 24-ike Mis- kolcz történetében igen ne­vezetes napok. Az elsőn nyit­tatott meg a tiszavidéki vasút, ünnepély nélkül, 24- én pedig a forgalomnak ada­tott át.”. Huszonegy évvel később, 1880. november 25-én álla­mosították a tiszavidéki vas­utakat. A száz évet innen számolja a miskolci igazga­tóság. ílliszt és szolga / Az épület még ma is áll a Tiszai pályaudvar tőszom­szédságában. Földszintjén élelmiszerbolt van, a régi miskolciak még most is úgy nevezik: a konzumház. Itt székelt 1880 végén az előd, az üzletvezetőség. Az üzletvezetőseg területe akkoriban óriási volt. Az egész Felvidék Miskolchoz tartozott, s innen irányítot­ták Hatvan—Kassa. Bánréve —Püspökladány, Vámosgyörk —Gyöngyös, Abony—Eger, Miskolc—Diósgyőr. Debrecen —Hajdúnánás vonalak for­galmát is. Itt bonjrolitották le a kereskedelmi kapcsolato­kat, innen szabályoztak a szolgálati helyek munkáját, s itt döntöttek a beruházá­sokról is. 1903-ban már 200 gözmoz- dony püfögött a vaspályákon, s vasutasnak lenni nagy rangnak bizonyult. Egy al­tiszt 1600 forintot, egv szol­* A gőzösök — talán kifutnak a Tiszairól... ga 360 forintot keresett, s már nők is kérhették felvé­telüket. Egy napig a f ői á rosba a Az első világháború elölt a fejlődés óriási volt. A gyorsvonat Miskolcról 3,5 óra alatt ért Pestre. Egységesí­tették a teherkocsiparkot, a személyvagonokat gázlám­pák világították, s a pontos­ságra is sokat adtak. Aztán jött az első. később a második világháború, s 1945 után 5 méteres síndara­bokból állították össze a pá­lyát. 24 óráig is eltartott az út a fővárosig. Akkor már az üzletvezetőség igazgatóság néven a Szemere utcai ház­ban székelt. 1960-ig csak a háborús ká­rok helyreállítására, az új­jáépítésre helyezték a hang­súlyt. Utána jöhetett a kor­szerűsítés, a rekonstrukció. A naptárak 1962-őt írtak, mikor begördült a Tiszaira az első villanymozdony. Búcsú a gőz­mozdonytól (?) A nem egészen húsz év- többet • hozott a Miskolci Igazgatóságnak, mint az első nyolcvan. Első ízben itt, a Nyékládháza—Miskolc vona­lon fektettek le 54 kilogram­mos síneket, először itt köz­lekedtek rádiós mozdonyok, Közép-Európa egyik legna­gyobb állomásbiztosítc be­rendezése is itt üzemel, gombnyomással több mint 2U0 váltót tudnak működtet­ni. meg ebben az évben végleg (Sólymos László felvétele) A fejlesztés nem állt meg. Az itt dolgozó 12,5 ezer em­ber egyre korszerűbb körül­mények között végezheti munkáját. Jövőre a rendező pályaudvaron számítógépet helyeznek üzembe, a napok­ban átadják a villamosított, leninvárosi vonalat. És min­den remény megvan arra. hogy több mint egy évszázad után végleg kifutnak a gő­zösök Miskolcról. Az üzemi demokráciáról is...- es aranyvasarnap A boltok nyitvatartása A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. és Miskolc megyei vá­rosi Tanács V. B. kereske­delmi osztálya — a KPVDSZ megyei bizottsága vélemé­nyének meghallgatása ntán — a 12 19*0. (Vili. 30.) BkM sz. rendelet, illetve az ezt módosító 3 1911. (VII. 11.) BkM sz. rendelet és a 15 1976. (Vili. 25.) BkM sz. rendele­tek, valamint a Belkereske­delmi Minisztérium irányel­vei alapján a kereskedelmi egységek ezüst- és aranyva­sárnapi nyitvatartását az alábbiak szerint szabályoz­zák: DECEMBER 11: A városok főútvonalain és üzletközpontjaiban levő áru­házak. iparcikk és ruházati üzletek 9—14 óráig tartanak nyitva. DECEMBER 21: A megye és város terüle­tén. a főútvonalakon és üz­letközpontokban levő áru­házak. iparcikk és ruházati boltok 9—16 óráig tartanak nyitva. Ezüst és aranyvasárnap kizárólag az általános áru­házakon belül működő azon élelmiszer osztályok tartha­tók nyitva, amelyek elkülö­nítését. illetve zárva tartá­sát nem lebet megoldani. A MÁV Miskolci Igazgató­ság a jubileum alkalmából kiállítást rendezett, amelyet Miskolc felszabadulásának napján, december 3-án nyit­nak meg, s e napon ünne­pelnek a vasutasok is. I. S. .................— ................... íjlest tartott a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezete Borsod megyei Bizottsága. Galló Fe­renc elnök a meghívottak kö­zött köszöntötte Farkas Sán­dort. a központi vezetőség közgazdasági osztályának munkatársát és Sárkány Fe­rencet. az SZMT képviselő­jét, A testület Fekete Gyula titkárhelyettes előterjesztése alapján megvitatta azt az in­tézkedési tervet, amely — megvalósulása esetén — hoz­zásegít az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséhez a költ­ségvetési üzemeknél. Juhász Ottó, a HVDSZ főtitkára ajánlást adott az intézkedési tervhez. A továbbiakban a megyei bizottság előtt Varsás Lajos, a Miskolci Kertészeti Válla­lat és Keszthelyi Elemér, a ktsz-alkalmazottak szakszer­vezeti bizottsága titkára ad­tak tájékoztatást a szerve­zettségről és a tagdíjfizetés alakulásáról. A megye: bizottság efőtt Molnár János szólt a bizott­ság vezető és irányító mun­kája módszertani továbbfej­lesztéséről, a testületi munka javításának feltételeiről. Végül Hernádi István, a gazdasági bizottság vezetője tájékoztatta a megyei bizott­ságot az 1981. évi költségve­tésről. majd Molnár János a legutóbbi ülés óta végzett munkáról. Az utolsó hónap Mától mar decembert írunk. Az év utolsó hónapjának el­ső napján — gondolván az ünnepekre, s az évválasztó, év­váltó szilveszterre — az ember hajlamos arra, hogy elér- zékenyedjen: közhelyes kifejezésekben szabad utat enged­ve nosztalgiájának. Mert például: hogy múlik az idő. Egy évvel megint öregebbek lettünk. Ezt a hónapot kihúzom, de, jövőre majd máskent lesz. S a többi. A realitások talajára sok. ilyenkor szokásos praktikus ten_ nivaló kényszeríthet vissza. A kereskedők készülnek a be­vásárló-rohamra. a vasutasok év végi csúcsra Számítanak. A családban összedugják a fejüket; mire futja majd. Nincs ez másként a nagyobb közösségekben sem. A leltár, a mérleg- készítés hava a december. A normás százalékban számol, a főkönyvelő forintban mér. Tartozik és követel. Ennyit kap­tunk, ennyit adtunk. Ennyit terveztünk, ennyit teljesítet­tünk. A mostani számbavétel azért is fontos, mert az utol­só hónap nemcsak ével. hanem tervidőszakot is zár. Ellent­mondásos. sokhatású (vagy ha úgy tetszik: sokkhatású) éveket élünk. A korábban ragyogóan prosperáló vállalatok kölcsönét sorakoznak a bankban. A jó gyárról egyik nap­ról a másikra kiderül, hogy- nem is olyan jó gyár, s a szak­mák rangja is évente átértékelődik. A gyorsan változó gaz­dasági helyzet hol bizonytalanságot, hol pedig vehemens ne­kibuzdulást szült. A kohászatban acélt csapoltak az új acél­műből. a gépgyárban új termékek gyártásába fogtak, a ce­mentgyárban férfias keménységgel vették tudomásul, hogy kevesebb cement kell. A lakásnévjegyzéken kevesebb név szerepelt, talán kevesebb jut a város cicomázására is, de a takarékbetétek összege már meghaladja a 140 milliárd fo­rintot. A lakásra, gépkocsira, színes televízióra várók sora hosszú. De kevés a jelentkező ott, ahol magyar filmet vetí­tenek. ahol segédmunkást toboroznak, ahol társadalmi mun­kát szerveznek. Zsúfolt viszont az ékszerbolt, s általába» minden üzlet, ahol venni lehet valamit. És persze a zálog­ház. s a bizományi is. A vállalatok bejárata elől nem ke­rül le hónapszámra a tábla, hogy „dolgozókat alkalmazunk” ilyen és ilyen munkakörben. A mérsékeltebb gazdasági prognózisok önmérsékletre in­tenek. Ám a nehézségek ellenére sem lesz, lehet rossz ez az év. Az előrejelzések szerint nincs ok megszaggatni ruháin­kat: bár ennyire futotta, de ez nem kevés. Nem csorbítja a hatékonyabb munkára (életvitelre) törekvő szándékokat: de az év végén nincs év végi hajrá. Ez a magabiztosság jele. De az is tény. hogy' aliol eddig nem húztak, ott egy jó hónap nem mentheti meg az évet. Ez a bizonyosság jele. Azé a bizonyosságé, amely igazabb. s egynek mondja az egyet. A 81-et is . ... (brackó) ) örösmartyra emlékeztek J Kápolnásnyéken Vörösmarty Mihály szüle­tésének 180. évfordulójára emlékeztek vasárnap szülőfa­luiéban, a Fejér megyei Ká­A nóta beli rámás csizma — kissé módosított változat­ban — ismét divat, hordják lányok, fiúk. hölgyek, urak — korra való tekintet nélkül. És térdig sárosak is, mert nagy tiíeléteK. mifelénk, egy­szóval itt Miskolcon a sár. A lábbeliknél többet tálán csak a gépkocsikat kell mos­ni és ez sem. az sem nagy öröni. Különösen, ha még hozzászámítjuk a nadrág szárát, szoknya és télikabát alját. Végül is. most van az ide­je a latyaknak, ködnek, szmognak, hiszen lassan tél­be fordul az ősz — mond­hatják. Valóban megszokhat­tuk volna már, de az idei november nemcsak változé­konyságával. hanem azzal is elütött a múltaktól, hogy több sarat zúdított ránk. pe­dig ez miskolci viszonylat­ban igazán nagy dolog. Én legalábbis azt hittem — mondjuk tavaly —. hogy az egy főre jutó szutvokmennyi- ségben elértük a felülmúl­hatatlan rekordot. De mint tapasztalhatjuk, még mindig érhetnek bennünket kelle­metlen meglepetések. Egy farát dobáló állami személygépkocsi jobb oldali első ülésében rettegtem vé­gig a nem is túl hosszú helybéli kocsikázást és hall­gattam a volánnal ügyeskedő vezető „áldását". Ha fogna az átok! ... A sűrű káromkodások és a kétségbeesett manőverek köz­ben azt is elmondta az én vezetőm, hogy van egy is­merőse. aki külföldi építke­zésen dolgozott. Tőle tudja, hogy ott — mondjuk Auszt­riában — a rendőrhatóság rendszeresen megjelent a munkaihelyen, ha esett az Sár eső. No, írem azért, hogy az „anyaggazdálkodást" szem­mel tartsa, hanem azért, mert meg akar t róla győződ­ni, betartják-e a jármüvek a szigorú előírásokait, azaz le­tisztít ják-e a gumiabroncstól a sarat, mielőtt a varos út­jaira ráhajlanuk. Mivel a kilátásba helyezett büntetés nem volt csekély, meg az is megérte a teher­autók, munkagépek vezetői­nek. hogy indulás előtt slag­gal letusolják a gumikat. S ha most valaki azt hozna fel ellenérvül, hogy olyan mun­katempó mellett, mint amit' a mi építőink diktálnak, nem jut idő, energia az ilyesmi­re, akkor azt tanácsolom ne­ki. nézzen körül bármelyik építkezésen és győződjön meg róla. mivel tölti idejét a dömpervezető két fuvar kö­zött. De levonhatnának bi­zonyos következtetést annak alapján is. hogyan alakul az állami építkezések közelében levő élelmiszerboltok italfor­galma. Mindez természetesen nem jelenti, hogy az építőket egy kalap alá lehet venni és minden munkahelyen lógás, lazsálás a jellemző. De azt azért ne mondja nekem sen­ki. hogy a sárrázók kialakí­tására, az ideiglenes utak megépítésére, az iszaptenger- ré vált kátyúk salakkal való feltöltésére és a járművek kerekei nek megtisztít ására nincs mód! A minap tanulságos ri­portot láthattunk a televízió­ban az egyik budapesti épít­kezés környékén uralkodó áldatlan állapotokról. Már hetek óla bukdacecúl a la­kosság az útialan utakon, rá­adásul vaksöietben. mivel a regi világítást megszüntet­tek. újat pedig nem állítot­tak a helyere. A többség beletörődött sanyarú helyze­tébe. azt hitte, hogy az épít­kezéssel törvényszerűen együtt járnak ezek a körül­mények. Voltak azonban, akik panaszt tettek és a te­levízió közbenjárásával gyor- { san Kiderült: lehet építeni ideiglenes járdát, söl helyre leket állítani az átmeneti időre a közvilágítást is. Csak azért idéztem a tévéripor­tot. mert itt Miskolcon is hajlamosak vagyunk elhin­ni: a városfejlesztés oltárán mindig lel kell áldozni az emberhez méitó környeze­tet, a kielégítő közlekedési viszonyokat. Ami pedig a köztisztasági vállalatot illeti: vádlón mu­togatnak az építőkre, s hogy még nagyobb nyomatéba le­gyen a sirámnak, szegényes felkészül tségi/kei em leget i k. Az építőkről — s velük együtt a számonkérést kö­vetkezetesen elhanyagoló be­ruházókról — már elmond­tam a magamét. De. hogy a • köztisztaságiak panaszt panasszal tromfoló játéká­ban lehet némi blöff, azt is gyanítom. A város tanács­elnöke mondta el a minap az egyik fórumon, hogy a kétségkívül rosszul felsze­relt köztisztasági vállalat fe­leannyi támogatást igényelt a városi tanácstól, mint amennyit szántak neki. Nos. ilyen és hasonló okok miatt sáros térdig a mi csizmánk fs ..sárosak” per­sze azok is. akiket a fen­tebb emlegetett gébkocsi ve­zető áldását» foglalt. (fcekess) polnásnyéken. A községi mű­velődési házban Polgár Judit előadóművész tolmácsolta a Szózat költőjének legszebb alkotásait, majd Lengyel Ti­bor irodalomtörténész mél­tatta a költő munkásságát. Kápolnásnyéken múzéüni őr­zi a költő emlékét. A kis húz ezen a hét végén nagy for­galmat bonyolított le: a ked­vezőtlen idő és a havazás el­lenére is az ország különböző tájairól érkeztek a Vörös­marty emlékének adózó láto­gatók. )/,t ny a musz-hutík A Méretes Ruházati Szö­vetkezet új — kis szériában készített női ruhákat árusító — üzletet nyitott a Szabad­ság tér 2. szám alatt. A di­vatos ruhák között más .szö­vetkezetek és vállalatok ter­mékei is megtalálhatók. Perzsa szőnyegek A regi perzsa szönyegekböi nyílt kiállítás vasárnap a« Iparművészeti Múzeum nagy­tétényi kastélymúzeumában. A tárlaton az 1502 és 1722 között hatalmon levő Szefa- vida perzsa uralkodócsalád korában készült több mint 36 nagy értékű szőnyeg látható. A kiállított tárgyakat állat­figurás, virágornamentikás minták díszítik. Ugyancsak kiállítottak ugyanebből a kor­ból származó, művészien meg­formált lótakarót, nyeregé tarisznyát, párnát is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom