Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)

1980-11-09 / 262. szám

Lakóhelyi környezetünk védelme Vita és urbenvita Városunk építőiparával ismerkedtek Elutazott a kassai küldöttség Néhány napos látogatáson Miskolcon tartózkodott — az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottsá­gának meghívására — a Kassa megyei építőipari szakszervezet küldöttsége. A vendégeli Emri László­nak, az Építők Szakszerveze­te Borsod megyei Bizottsága titkárának ki sóletében mély­rehatóbban is megismerked­tek városunk építőiparával. Ellátogattak több építkezés-- re, új lakótelepeinkra, ta­pasztalatokat szereztek az építőmunkások élet- és munkakörülményeiről. Elis­merően szóltak a kombinált acélmű építésének szerve­zettségéről. A megyei tanács építőipa­ri vállalatánál részt vettek a november 7-i ünnepségen; utána részletesen is megis­merkedtek munkájukkal. A szociális és kulturális kap­csolatokon túlmenően, ja­vaslatokat tettek szorosabb gazdasági jellegű együttmű­ködésre is. A kelet-szlovákiai vendé­gek csütörtökön Hollóházá­ra, a porcelángyárba láto­gattak. A delegáció — Lok- sa Lajos, a Kassa megyei építőipari szakszervezet tit­kárának vezetésével — ezt követően hazautazott me­gyénkből. Tejrekord Amikor e hír megfogal­mazódott. még nem tudhat­tuk, mennyire lesznek elé­gedettek a miskolciak az ünnepi tej- és tejtermék-, ellátással. Reméljük, nem volt okuk panaszra. Tény, hogy a tejipari vállalat miskolci üzeme november 6-án 300 ezer liter tejet szállított ki, ez rekordmeny- nyiség. (Tíz éve, ugyaneb­ben az időpontban 100 ezer litert hordtak szét a város­ban.) A Borsod megyei Tej­ipari Vállalat 1 millió em­bert lát el 2500 kereskedel­mi egységen keresatüd. 1976-ban hatályon kívül he­lyezték. azóta sincs újabb. Csökkent az egy főre jutó zöldterület, s bizony az új lakótelepek esztétikai kör­nyezete sem becsülhető sok­ra. A legnehezebb helyzet­ben hat város van: Miskolc. Tatabánya. Várpalota. Ajka. Kazincbarcika és Leninváros E teleDüléseken a következő tervidőszakban tízmilliárd fo­rint kellene a környezeti szennyeződések kiküszöbölé­sére. Mivé; aligha várható, hogy ennyit lehet fordítani errre, a bajokat, gondokat rangsorolni kell. s a legége­tőbbeket. például a szenny­víztisztítást kell megoldani. Természetesen a környe- zetvédelem csak részben pénzkérdés. Az URBENVITA egyik legfőbb feladáta abban állt, hogy a közvélemény, il­letve a szakemberek figyel­mét felhívja á. települési öko­lógia fontos kérdéseire, s ily módon megélénkítse az újí­tói. feltalálói kedvet. Az építés életünk kényel­mesebbé. civilizáltabbá téte­lét szolgálja, nem pedig a rombolást. Kétségtelen ugyan­akkor, hogy a természet egy­kori egyensúlya megbomlik; így az építés legfőbb felada­ta, hogy új harmóniát te­remtsen. a természet és az urbanizáció, az iparosítás viszonyában. Másrészt vi­szont — mert hiszen a Duna már nagyon szennyezett, egyes városainkban kezd el­viselhetetlen lenni a szmog — előbb-utóbb minden el­maradt ökológiai beruházás­nak el kell készülnie! SZ. P. Község a város peremén Alsózsolca pontosan 15,7 kilométerre van Miskolctól, s a .felmérések szerint ezt — tömegközlekedési eszközök­kel — átlagosan 19, perc alatt lehet megtenni. Nem .sokkal hosszabb — sőt idő­ben rövidebb — ez a távol­ság annál a kikerülhetetlen „közlekedési fejadagnál”, •amelyet mondjuk egy — az Avas-délen lakó, és az LKM-ben dolgozó — mis­kolci tesz meg naponta. Egy kilométer itt is. ott is ezer .méterből áll, s a két dolog valahogyan mégsem ugyan­az... SZÁMVETÉS, ITT ÉS MOST Alsózsolca kilenc éve lett nagyközség, ami nem egy­szerű címváltozást jelent. vasolnak. Ha mondjuk, a szoba egyik sarkában sze­retnénk olvasni, akkor cél­szerűbb ott. egy 60 wattos., jo fényhasznosítasú lámpát égetni, mint a szoba köze­pén egy nagy csillárt Kár, hogy az állítólagos fogyasz­tói igény miatt még mindig gyártanak agyondíszítetit, giocses lámpákat, ízléstelen világítófigurákkal, kiváló fényelnyelő burákkal. Ezek semmiképpen nem szolgál­ják a „fényesen, de takaré­kosan !” elvet. Nem ártana ezt a szlogent fényesen, íz­lésesen, de takar ékosan-ra bővíteni. Az ország energiafelhasz­nálásának körülbelü három- négy százaléka megy el la­kásvilágításra. Megfelelő, korszerű lámpákkal, lámpa­testekkel ez a szám — ha ezrelékekkel is —, de Csök­kenthető lenne. Egy-két ez­relék, kimondva jelentékte­lennek tűnik, abszolút ér­tékben kifejezve viszont óriási lehet (kerényi) hanem jelzi azt a tényt hogy a lélekszám meghalad­ta az ötezret. Az idei év te­hát nem kerek évforduló, ami a nagyközség létét ille­ti, mégis alkalmas a szám­vetésre, hiszen ez az V. öt­éves terv utolsó éve. Nem­csak a tanácstörvény köte­lező előírása miatt tartanak november végén falugyű­lést. hanem az egész közös­ségnek jóleső visszaemlé­kezni a megvalósult tervek­re. melyek néhány évvel ez­előtt még csak elképzelés — netán jogos követelés — for­májában léteztek. Ami akkor csak tervraj­zokon, költségvetési vázla­tokban létezett, mára isko­la. óvoda, tanmedence vagy járda lett. Az 5 + 1 tanter­mes általános iskola mar négy éve áll, az eredetileg 50 férőhelyesre i tervezett óvodában éppen száz gye- .rakat kell elhelyezni: köz­ben megnőtt az igény, mó­dosítani kelteit az elképze­lést ... Alsózsolcán különösen büszkék az elkészült tanme­dencére, hiszen a tervekben nem is szerepelt. A rendel­kezésre álló 84 ezer forint a szó szoros értelmében csak a hideg vízre lett vol­na elég.' de a környező vál­lalatok segítsége és a társa­dalmi összefogás végül is megvalósította a tanmeden­cét, melynek valódi értéke — mármint a forintban ki­fejezhető — egymilliónál is több. A JÁRDAÉPÍTÉS MÁR HAGYOMÁNY Az igenvek — bárhol a világon — általában na­gyobbak a lehetőségeknél, így Alsózsolcán is. Szeren­csés esetben — ebben a nagyközségben is — sikerült a kettőt közelebb hozni egy­máshoz: a lakosság összefo­gásával. így épült az óvo­dások számára KRESZ- park is, meg a nagyközség járdáinak túlnyomó többsé­ge. Az eredeti költségvetés Műveltségi A Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál az ünnep tiszte­letéi-e rendezték meg a szo­cialista brigádok műveltségi vetélkedőjének második for­dulóját, amely egyben a ve­télkedő döntője is volt. A versenyben 18 szocia­lista brigád csapata indult, fele-fele arányban fizikaiak és alkalmazottak. A vetélke­dőn József Attilával. Ady- val és Csehovva] kapcsola­tos irodalmi. Erkellel és Csajkovszkijjal kapcsolatos zenei kérdésekre kellett vá­laszt adni. Természetesen nem hiányoztak a politikai kérdések sem. A kiegyensú- lyooott mezőnyben végűi az szerint évente 200 ezer fo­rintot szántak útépítésre társadalmi munkával együtt ez az érték elérte a három és fél miílió forintot az elmúlt öt évben. Nemigen érheti tehát az a szokásos vád az itteni ingá­zókat, hogy végül is gyökér- telenek, hogy életük két színtere közül egyiket sem érzik igazán magukénak. Pedig az itteniek 11 száza­léka jár be Miskolcra dol­gozni, s még többen a kör­nyékbeli üzemekbe, gyárak­ba: a betonelemgvárba. a házgyárba, a kavicsbányá­hoz. GYÓGYSZERTÁR, PÁR LÉPÉSRE A falugyűléseken évről évre visszatérő, örökzöld té­ma volt a gyógyszertár hiá­nya: ez aligha szerepel jö­vőre a napirenden, még eb­ben az évben befejezik az új egeszségház építését. Eb­ben a gyógyszertár mellett gyermekorvosi rendelő és egészségügyi tanácsadó is helyet kap. A régen várt létesítmény elkészültéhez igencsak szükség volt a helybeliek segítségére: szom­baton. vasárnap készült a belső vakolás, festés. A megvalósult tervek sommásan jelzik az itt élők igényeit: mások ezek az igények, mint egy hasonló nagyságú települések között elterülő faluban. Az igénye­ket itt inkább a városhoz mérik, ezt mutatja néhány — az előbbiekhez mérten kisebb, de mégis je'*entős — vívmány is. Városiasodra annyi,, mint közművesíteni — így hangzik leegyszerű­sítve. de fontosságát itt is felismerték. A szennyvízhá­lózat még hiányzik, de ta­valy óta már szervezetten folyik a szemétszállítás, és a tanácsi építési telkek árá­ban a víz- és villanyháló­zat költsége is benne van. KISS JÖZSEF vetélkedő alábbi eredmények szület­tek : 1. A pénzügyi osztály Bé­ke szocialista brigádjának É csapata (Koncz Gáborné, Ardai Aranka, Balogh Ká- rolyné); 2. A számviteli osztály Hámán Kató szocia­lista brigádja (Barna József* né, Kató Andrásáé. Stabe* reczné Kálna Magdolna); 3. A pénzügyi osztály Béke szocialista brigádjának IIJ csapata (Fekete Dezsőné, Tőzsér. Béláné, Szántó Zol* tánné). A győztes csapatok köny­veket, vásárlási utalványo­kat, illetve Balatonlelléres, Siófokra és Leányfalura szóló beutalókat nyertek. Az ország lakosságának több mint ^ fele a kilenc­venhat városban lakik. Az urbanizáció jelentősen kiter­jedt az elmúlt néhány évti­zedben. Üj városok, gyárte­lepek, lakónegyedek szület­tek, de mindebből az áldá­sok mellett gondok, nehézsé­gek is származnak. Minden­nek visszahatása az emberi magatartás változásában, a kapcsolatok lazulásában (az úgynevezett * lelki urbanizá­ciós ártalmakban) jelentke­zett, és magában hordta a települési környezet jelentős romlását is. Október végén Budapesten rendezték meg az URBEN­VITA ’80 elnevezésű nem­zetközi konferenciát, amely ezekkel a környezeti, kör­nyezetvédelmi gondokkal foglalkozott. Ezúttal másod­ízben jöttek össze az érdek­lődők: az első URBENVITA nyolc esztendeje, 1972-ben volt. Akkoriban a környezet- védelem ügye még gyermek­cipőben járt nálunk, sem jog­szabályi keretei, sem szerve­zeti rendszere nem volt. Ma­ga a fogalom is hiányzott az értelmező szótárból. A mostani URBENVITA feladata elsősorban abban állt hogy összegezze a tele­pülési környezet gondjait, az eddig elért eredményeket, s most már a tpvábbi cselek­vés útjelzőit tűzte ki. Csak­nem nyolcvan hazai és kül­földi előadó mondta el vé­leményét. ötleteit. Élénk vita zajlott az építőipar képvise­lőivel. az Országos Környe­zet- és Termeszetvédelmi Hi­vatal vezetőivel és más szak­emberekkel. Amiben megegyeztek: a te­lepülések legsúlyosabb gond­ja ma a csatornázatlanság, ebből is elsősorban a szenny­vizeknek a környezetre ve­szélytelen elvezetése, közöm­bösítése. Bonyolult kérdés a levegőszennyezésé is, növek­szik a zajártalom, ráadásul az idejétmúlt csendrendeletet Olcsóbban is lehet Világos, hogy világos Magas villanyszámla lát­tán ritkán marad el a szü­lői korholás; nem csoda, hi­szen ez a kölyök állandóan bömböiteti a magnót! Pedig a villanyórát nem a rádió és a magnó, de még csak nem is a televízió pör­geti igazán. Még a napjaink­ban már toronnyá nőtt elektronikai szett sem tud vetekedni egy automata mo­sógép. vízmelegítő vagy egy vasaló elektromos étvágyá­val. A korszerű félvezetős készülékek csak akkor ter­helik igazán a hálózatot, ha nagyon hangosan szóinak. Ezit pedig a szomszédok előbb-utóbb úgyis megelé­gelnék. A magas áramdíjért leg­inkább a világítás a felelős. Hangerősító legyen a talpán, amelyik jobban meg tudja pörgetni az órát. mint mond­juk egy ötkajrú csillár. Ha pedig ennek a esi 1 lámák sö­tét burái vannak, akkor két- háromszáz wattot pocséko­lunk el, tulajdonképpen hangulatvilágításra. Energia­ügyekkel foglalkozó szak­emberek érzik is. hogy a világítással még sokat lehet­ne megspórolni. Ennek jegyében rendeztek Budapesten, a Technika Há­zában lakásvilágítási kiállí­tást. Hazai és külföldi vál­lalatok és szövetkezetek több mint 800 világítótestet mu­tattak itt be. Fényesen, de takarékosan! — hirdette a meghívó, s a 'kiállított da­rabok többsége szolgálta is ezt a jelszót. Az energiata­karékos fénycsövet egyelő­re csak konyhába és a mel­lékhelyiségekbe ajánlják. A szobákba inkább több izzó­lámpás helyi világítást ja­+ Az alsózsolcdiak, számára nemcsak Miskolc közelsége biztosít munkalehetőséget. A kö­zeli üzemek — például a nyéki kavicsbánya — is sok embert foglalkoztatnak. Nem messze Miskolctól Csökken az egy főre jutó zöldterület T

Next

/
Oldalképek
Tartalom