Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)

1980-11-09 / 262. szám

a miskolciaké a szó

Rovatvezető: Radványi Éva — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221

Néhány kőkocka hiányzik

A DH-ban már többször olvastam arról, hogy városunk aluljáróiban vagy például az Avasi lakótelep meredek lépcsősorainak tervezése-épitése idején nem gondoltak a babakocsival közlekedő kismamákra. Magyarán: a lépcsősorokhoz nem építettek gyermekkocsi-feljárókat.

Nos. a Vologda lakótelepen építettek. Az ABC-áruház mellett. De... ezeket sajnos csak a nagyméretű babakocsival rendelkezők tudják használni. Mert... a kisebbfajta babakocsik tenge ye keskenyebb, mint a betonsáv, amelyen a kerekeknek futni kell. (Jaj. ezt írásban igen nehéz megmagyarázni. de remélem, hogy a hasonló gondokkal küszködő kismamák megértik miről van szó.)

A helyzet gyakorlatilag tehát az, hogy a Vologda lakótelepi kismamák közül sokan kénytelenek ma is a „hagyományos” módon, a lépcsőn közlekedni. Ügy, hogy felemelik a kicsi kocsikat gyermekeikkel együtt, s úgy cipelik fel a lépcsősoron botladozva.

Kár, hogy így van. Mert szerintem csak néhány lapáttal több beton, esetleg kőkocka beépítésével már univerzálisabb feljárót építhettek volna. Mert az a néhány' kőkocka, vagy pá- lapát beton bizony sokunknak hiányaik a feljáróból.

Mi lenne, ha a beruházók, tervezők, kivitelezők egyszer megkérdeznék a legilletékesebbeket is. mielőtt csinálnak valamit? Ez esetben mondjuk a kismamákat!

Katona I.-né Miskolc. Mátyás király u.

... az élelmiszerkereskedelem korszerűsítésének, továbbfejlesztésének útja a teljes önkiszolgálásra való áttérés. Ezt szolgálja a többi között a péksütemények adá- golótartályból való árusítása is. Miskolcon a többi között a Zamat ABC-áruháznál alkalmazzák már ezt a módszert, elsősorban a fogyasztók érdekében. Segítségével lényegesen meggyorsul a vásárlás, hiszen néhány zsemléért, kifliért már nem kell a pultnál sorba állni. Igaz. a felnőtteknek le kell hajolniuk az adagoló nyílásához. Konstruktőrei nyilván abból indultak ki, hogy ez még mindig könnyebb, mint a gyermekeknek ágaskodni, ha magasabbra helyezik. Ugyanakkor az áru összefogdosását, szennyezését is meg kellett akadályozni. Igaz. előfordulhat. hogy kevésbé friss péksütemény kerül alulra, hiszen felülről töltik rá a frisset. Ám az érintett Zamat ABC- áruházban —, ahová naponta kétszer szállít a sütőipar friss pékárut — ritka kivétel lehet a szikkadt zsemle az adagolóban. . rendszerint friss pékáru áll kedves vásárlóink rendelkezésére” — írta rovatunk október 30-i számában megjelent olvasói észrevételre válaszként a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója.

__a Köztisztasági Vállalat

igazgatója intézkedett, hogy

a tapolcai Anna-szállóhoz a korábbi, kis méretű hulladéktároló konténerék helyeit egy négy köbméteres konténert helyezzenek el, s a tartály környékét tartsák rendben. Az intézkedésre a városi tanács II. kerületi hivatalának elnöke hívta fel a figyelmet. (A válasz a rovatunkban Hol vannak a mókusok? címmel megjelent észrevételre érkezett.)

... valóban selejt volt az a harisnyanadrág, amelyet Nagy Attiláné olvasónk másodosztályúként vásárolt a harisnyaszaküzletben. Egyetlen mentségük, hogy a portékát nem ők. hanem a gyártó' cég sorolta be — helytelenül • — a II. osztályba. A szaküzlet panaszolt dolgozója viszont akkor járt el helytelenül, amikor türelmetlenül foglalkozott a jogos reklamációval, s elküldte a vásárlót anélkül, hogy a selejt árut kicserélte, vagy olvasónkat kártalanította volna. Ezért ót figyelmeztették, azzal, hogy hasonló esetben fegyelmi eljárást indítanak ellene. A történtekért a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese elnézést kért Nagy Attilánétól. akinek panaszát azóta nyilván orvosolták. (A válasz a rovatunkban, Lehet-e II. osztályú, ha használhatatlan? címmel megjelent panaszra érkezett.)

Méltó környezet a Rorinak

A DH-ból nem elő-, szőr olvasom, hogy sok

miskolci szívén viseli a régi Roráriusz cukrászda berendezésének sorsát. Legutóbb arról szólt egy cikk. hogy méltó környezetbe hozhatnánk vissza városunkba például a Rákóczi utcába. Űr,ry gondolom hogv szóba jöhet még a Hunyadi utcán levő, s a Déryné- emléktáblával ielölt épület is. Félő ugyanis, hogy az a ház a szanálás sorsára jut. Kár lenne erte. Véleményem szerint a Rori ennél méltóbb helyre nemigen kerülhetne. S általa a rövid főutcánk is hosszabbodna talán, hiszen vonzaná az embereket. Értő kezek nyilván szakszerűen nyúlnának a 100—150 éves falakhoz. Úgy vélem. ez is megfontolásra .érdemes.

Dr. Szalay Veronika

Miskolc, Kiss Ernő út 9. sz.

Balogh László né, Miskolc, Chlep- ko u. 13. sz.:

Köszönjük a valóban ritka fotót. Kár. hogy nem miskolci sem a témája, sem a készítője, s egy kicsit • ki is futottunk vele az időből. Közölni éppen ezért nem tudjuk.

Natkó Mihály, Miskolc. János

át 7. sz.:

Nálunk nyitott kapukat dönget. A többi sajnos nem rajiunk múlik. Annjit tehetünk, hogy figyelemmel kísérjük a ff-keményeket. Ezt viszont ígérjük.

Fodor .Miklós, Onga:

Szeretnénk kicsit többet tudni a levelében írt históriáról. Rendkívül szűkszavú 3 tá1ékorta*áca. Ha teheti, keressen me? bennünket. vagy írja meg a pontos lakcímét.

I. L., Miskolc:

A poén ió. a többi nem vicc.

Mikor fesz napraforgóolaj?

Diétára vagyunk „ítélve”, ám az utóbbi időben vajmi nehezen tudjuk megoldani diétázásunkat. Miskolcon ugyanis hiába keresünk napraforgóolajat a főzéshez, az üzletekben egy csöpp sincs. A közelmúltban éppen ezért meg is lepődtem, hogy azt mondogatták: jó volt a napraforgótermés. s piacot Keresnek az aranysárga étolajnak. Vajon akkor Miskolcon miért'nincs?

Németh Sándorné

Miskolc,

Szabó L. u. 32. sz.

Az ellátási problémát az okozta — mint azt Balogh Györgytől, az Élelmiszer es Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat osztályvezetőjétől megtudtuk —. hogy a növényolajipari országos vállalatnál a szokásos, kéthetes karbantartás zajlott. A munkák befejeztével megkezdték az olaj gyártását, s előreláthatóan a hónap közevén már nagyobb mennyiségű árut szállítanak Miskolcra, Kis türelem. A diétázók egyébként kitűnően helyettesíthetik az étolajat margarinnal

Furcsa véletlen

Meglepődtem november 3án az esti vásárlásnál a Szemere utcai élelmiszérboltban. Először azért, mert későn vettem észre, hogy nincs nálam semmiféle cekker. Aztán azért, mert egy semmi kis reklámszatyrot tíz forintért adnak ebben az üzletben. Persze, hogy sokalltam, és reklamáltam. A válasz: ennyi az ára.

Máig sem tudom elhinni, hogy tíz forintba kerüljön egy reklámszatyor. Kérem, nyugtassanak meg.

Bóta István

Miskolc, Hejő u. 52.

Megnyugtatjuk. Nem tíz forint. Magának volt igaza. A boltban rosszul számoltak. A reklámszatyor ugyanis — mint utóbb kiderült — öt forint hatvan fillér. A korábban árusított, jobb minőségű nylonszatyor ára „rögződött” az eladók emlékezetében. Az üzlet helyettes vezetője elnézést kár. Olvasónk nyilván visszakapja a többletként fizetett összeget.

(De nekünk is van egy kérdésünk: mi kerül egy reklámszatyron öt forint hatvan fillérbe? Valaki nyugtasson meg bennünket.)

Amikor egy lóerő viszi az autót

Hová lett a

A Selyemléten lakóknak második hete hiányérzetük van: eltűnt a Petőfi Kollégium elől a több mint két év- zede odatelepített, betonba ágyazott levélgyűjtő postaláda. Legközelebb a Tiszai pályaudvarnál. vágj’ a Katalin utcánál van hasonló alkal- ■natosság, esetleg a Kun Béla utcai postahivatalt kel] felkeresnie annak, aki levelét nem a szélre óhajtja bízni. Mi történt a selyemrétiek

postaláda?

postaládájával? — kérdezik többen is.

Szemán István, a 2-es számú Postahivatal forgalmi előadója adott választ a kérdésre.

— A Iádat összetörték, persze a tettesek most is ismeretlenek. A Posta szakemberei kénytelenek voltak leszerelni a helyéröl. s a héten újabb ládát telepíteni a kollégium elé.

Az elfelejtett gödör

Még javában tartott a nyár. amikor házunk előtt eltörött egy vízvezetékcső. Azonnal jelentettem a Vízművek hibaelhárítóinak, ahonnan ki ts jöttek. Egy hónap múlva. Az eltört vezetéket megjavították ugyan, ám a feltört úttestet azóta sem hozták helyre. A hónapok telnek, s a csak nagyjából betemetett gödör mélyül. Körülkerítették ugyan, de hát mit ért az, hiszen a gyerekek szétszedték. Akkor sem sokat használt, míg egyben volt. miután az esti órákban nem látszott. Kivilágításáról

ugyanis megieledkeztek. Nem kell mondani, hogy mennyire balesetveszélyes egy-egy ilyen elfeledett gödör. Jó lenne felhívni az illetékesek figyelmét az úttest mielőbbi rendbetételére. Addig, amíg baleset nem történik.

Demjén Péter

Miskolc.

Dankó Pista u.

(A Vízművek illetékese ígéri: mire e sorok megjelennek, a valóban elfeledett gödröt eltüntetik, s megcsinálják az úttestet-)

+ Micsoda paradoxon: öt ven lóerő egy lóerőn. De jó is látni, hogy van ilyen. Ötletet adhat sokaknak arra, hogyan szabaduljanak meg fölösleges autóroncsaiktól. Hiszem: ha a példa követőkre talál, városunk különböző területeiről eltűnnek a dekorálásra abszolút alkalmatlan, ócskavastelepre kívánkozó gépjárműkasznik.

(Ä. T. felvételei

Minek az fTyen?

+ A Szemere utca sarkán — a Szinva-hídtól karnyújtásnyira — található ez a fénycsőreklám, amelyből tulajdonképpen nem látszik semmi. A fenyöfacsemeték ugyanis felnőttek, időközben könyv-, menet jegyárusító és zöldségespavilonokkal telepítették be a tenyérnyi terecskét, ..paraván” mögé került a színes neonhirdetmény: ..Kossuth utca 11. sz. — Óra javítás”. Minek az ilyen reklám? Nem érné meg vajon, hogy leszereljék, s elvigyék olyan helyre, ahol valóban felkelti a figyelmet?

J. L.

Miskolc

Ml TÖRTÉNIK,

HA ISMERETLEN GÉPKOCSI OKOZTA A KÁRT?

„A Győri kapui Csemege Áruház mellett parkoltam — írja S. E. miskolci lakos. — Amíg az áruházban vásároltam, egy gépkocsi, feltehetően tolatás közben, összetörte vadonatúj Lada 1300-asom fényszóróját. A károkozó gépkocsi adatai hátrahagyása nélkül távozott, és ezért a rendszáma is ismeretlen maradt. Gascóm ugyan nincsen, de miért nem térülhet meg a károm a kötelező felelősségbiztosítás alapján, amikor Magyarországon minden, rendszámmal ellátott gépkocsi biztosítva van. tehát az is. amelyik a káromat okoz&a?”

A gépjárművek felelősségbiztosítását kötelezően elrendelő jogszabályok alapján Magyarországon minden bélés külföldi rendszámú gépjármű üzemben tartója az AB-nál felelősségbiztosításban részesül. Ez azt jelenti, hogy az ÁB megtéríti mindazokat a károkat, amelyekért a gépjármű üzemben tartója e minőségében a magyar jog szerint felelősséggel tartozik. Az ide vonatkozó kormány- rendelet kiveszi a térítés köréből azt az esetet, ha ismeretlen rendszámú gépkocsi másik gépjárműben ókoz kárt. (Ha a károkozó ismeretlen marad, nem derül ki az üzemben tartó kiléte. Ebben az estben azt sem lehet tudni, felelős volt-e egyáltalán. Valamint kérdés lehet az is. hogy valóban gépjármű okozta-e a kárt.)

Neve maradion fenn valamiképp

November 1-én országszerte megemlékeznek az elhaltakról, rendbe teszik, s a szeretet virágaival díszítik a sírhantokat, emlékhelyeket. így volt ez a vasgyári temetőben is. Szép volt a temetőkert ezen a napon.

Az egykori, vasgyári tanonciskola „öregtanoncait” — a még aktívan dolgozókat, s a már nyugdíjasokat — megható kép fogadta: hálás örömmel láttuk, hogy néhai nevelőnk, oktatónk — később igazgatónk —, Perlaki Jenő síremléke és környéke példás rendben van, s hozzá mészkőzúzalékkal terített út vezet. Akkor még — a sorra érkező volt tanítványok, tisztelői — nem tudtuk, hogy e sírhelyet a 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói gondozták ilyen széppé, nevelőik irányításával.

A lelkes fiataloknak, s az intézet vezetőinek szeretném a sajtó nyilvánossága útján tolmácsolni Perlaki Jenő volt tanítványainak, munkatársainak hálás köszönetét. Külön öröm számunkra, hogy annak az intézetnek a fiataljai emlékeztek meg róla, amely egyenes úton jogutódja a hajdani tanonciskolának, melynek országos rangja volt. Perlaki Jenő volt egyike azoknak, akik nagy hozzáértéssel, türelmes, és igen lelkes munkával vívták ki e rangot a diósgyőriek részére. Nemcsak' mint oktató volt kiváló, de az üzem felnőtt dolgozóinak is jó munkatársa tudott lenni. Még ma is élő szaktársai — Mráz Ferenc, Hudecz Sándor és a többiek — szeretettel emlékeznek az együtt töltött időre, a főnökre, a munkatársra.

Sokunk véleményét tolmácsolom akkor is, amikor javaslom: városunk tegye lehetővé, hogy Perlaki Jenő neve maradjon fenn valamiképpen az utókornak. Ügy véljük, egy vasgyári utcát, esetleg az LKM l. sz. kapuja előtti teret el lehetne nevezni róla. Szeretnénk, ha javaslatunkat a Hazafias Népfront városi bizottsága, és a kerületi tanácsi hivatal illetékesei támogatnák.

Lendeczky László nyugdíjas Miskolc, Kuruc u. 37. sz.