Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

Kökényszezon Sampon lesz a vadgesztenyéből Ai. Erdei Termék Vállalat ü'/emeben sorra telnek a sseörpösüvegek. bennük az idei termes. A kultúrgyü- mölcsök szezonja már véget ért: meggy, maina és eper váltogatta egymást a palac­kozó gépsoron. Az idén ele­gendő meggy termett, bár egy-ket jégesővel kísért ziva­tar miatt befőzésre nem volt alkalmas a minőség, igy csak szörp készült belőle. A málnával és az eperrel már több volt a gond: mind­kettőből kévés termett, külö­nösen málnából: alig egv- ti/ede a várt mennyiségnek. Borsodban eppen a termés- kötés kritikus ideien esett hbsszan az eső. így az ország más területeiről kellett ide- szallítani a málnaszörpnek valót. Most az erdei gyümölcsök szezonja tart. míg az időjárás engedi. Eddig 10 vagonnyi kökény érkezett be. valamint hat vagon som és 15 vagon csipke. Ilyen hatalmas menv- nyiséget nem kis fáradságba kerül összegyűjteni, de — mint az ezzel foglalkozók mondják — mégiscsak meg­éri lesz.üretelni. amit |Vetni sem kell. .. A vadgesztenye is keresett cikk: főként Nyugaton. Ott a magyar . vadgesztenyéből gyógyszer készül, sőt — ke­vesen tudják — drága sam­ponok alapanyaga is. Itthon nem dolgozzák fel nagy mennyiségben, inkább vad­etetésre használják: a szárí­tott vadgesztenye ugyanis a szarvas kedvenc csemegéje. A vontatási főnökség kommunista műszakjai A KISZ-esek kezdemé­nyezték. de valamennyi dol­gozó csatlakozott a felhívás­hoz a MÁV miskolci vonta­tási főnökségen: november 7. tiszteletére tartsanak kom- «ftumst-a műszakokat. Válla­lásuk szerint — a forgalmi, javítási és szerelési munkák­tól függően — októben 18. és 26. között' tart kommunista műszakokat ez a vasutas kol­lektíva. ♦ fimlel; a nyárból. . . Igaz. a tapolcai csónakázótavon jó par csónak még- mindig a kikötőben vesztegel, ám csónakázni már nem lehet. Az idő sem engedi. A tó szeptember 15-én ..bezárt", vendégeket már csak jövőre fogad. A tanács és az úttörők A Magyar Úttörők Orszá­gos Szövetsége lényeges fel­adatnak tartja a helyi taná­csokkal való együttműködést. Ennek rendszeressé és szo­(Kiss József felvétele) rosabbá tételéről tárgyal ma a Miskolc városi Úttörőel­nökség. Az ülésre természe­tesen meghívták a városi ta­nács illetékeseit is. korszerű lakóépületek A Gárdonyi Géza Műve­lődési Házban október 30-ig nvitvatartó Lakásépítés 1980 című — a családi és társas- ház-építők számára rendezett — kiállítás keretében hol­nap a korszerű lakóépületek telepítéséről, valamint külső és belső kialakításukról tart előadást dr. Horváth Béla városi főépítész, délután 6 órai kezdettel. Ezer méter a hossza Kipróbálták az új távfűtővezetéket Az utca embere többnyire csak a leglátványosabb, legin­kább szembetűnő részét lát­ja az új lakások, lakótelepek építésének. A földből szem­látomást kiemelkedő új há­zak látványa jóleső, ám ez csak egy része annak a mun­kának. melynek eredménye­képpen újabb családok köl­tözhetnek távfűtéses, hideg- meleg vízzel ellátott lakások­ba. Gyakran a munkák fele a főid alatt zajlik s az új lakásokra szánt pénz is a szó szoros értelmében oda kerül. A sajtóban tegnap megje­lent közlemény telhívta a Győri kapu, Vologda és az összekötő városrész lakóinak figyelmét, hogy kisebb zava­rokra számíthatnak a fűtés­ben, valamint a melegviz- szoigálbatásban. Az ok: teg­nap végezték el az új 700 milliméteres távfűtővezeték üzembe helyezés előti kerin­getés! próbáját. Az új veze­téknek most a Tatár utcai fűtőműtől a Szánva melletti átadóállomásig terjedő — mintegy ezerméteres — sza­kasza készült el. Az új ve­zeték elsősorban a közeljövő lakásépítéseinek előfeltétele, de már most is meghatározó szerepel, játszik a Népkert melletti lakótelep lakásainak fűtésénél. A tegnapi próba fő célja elsősorban a tapasz­talatszerzés: hogyan műkö­dik az új rendszer, hogyan kell beszabályozni újra a hő­központokat, kapcsolt bérén* dezéseket. A kezdeti időszak­ban — főleg a próba idején — előfordulhat néhány he­lyen a túl-, illetve alulfűtött- ség. ezek a zavarok azonban a beszabályozás után meg­szűnnek. hogy a Pecét zárt szelvénybe bujtatják. Főleg a 3-as út es a lakótelepek építése tette szükségessé a munkát, mely egyes szakaszokon még be sem fejeződött. • • A végére hagytuk, pedig az ái vízveszélyt tekintve a Sa­jótól kapta a legtöbb fenye­getést Miskolc. A legutóbbi nagy áradás óta — az Észak- magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság beruházásában — el­készült a Szinva torkolati visszaduzzasztási szakasz véd- töltése. Így a Sajó áradása esetén sem lesz szükség köz­vetlen védekezésre, nem fe­nyegetik a szennyes hullámok a keleti iparterület üzemeit, például a pamutfonót. 9 • Az elmúlt öt év alatt .meg­valósított beruházások 30.5 millió forintba kerültek, ám ezért cserébe nem keveset kapott a város: minimálisra csökkent az árvízveszély. A munka azonban nem állhat meg. még legalább 50—60 millió forintra lenne szükség, hogy a patakok még rende­zetlen szakaszait is kiépítsék. A VI. ötéves terv időszaká­ban — ahogy ma meg lehet ítélni — ennyi pénzt nem ál­dozhat a város mederrende­zésre. Inkább csak a mosta­ni. viszonylag kedvező álla­pot tartósítása lehet a cél, értve ez alatt a nyílt vízfo­lyások belvízelvezető-csator­nák tervszerű karbantartását. (békés) • Még emlékszünk 1974-re! ♦ Ha egészségesebben, okosabban élnénk, talán nem kellene ennyi kórházi ágy (Herényi László felvétele) Orvosok mondták Ügyük az egészségügy (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségügyi aktíva résztvevői korábban kezhez kapták azt a tájékoztató fü­zetet. amely Borsod megye egészségügyi és szociális fej­lesztésének irányelveit tar­talmazza a VI. ötéves terv időszakára. Hogy ez mennyi gondolatot vetett fel, bizo­nyítja: 29-en jelentkeztek felszólalásra. Tulajdonképpen valamenv- nyi szakágazat problémái felszínre vetődtek a jobbí­tás szándékával. A járási körzeti orvosé, akinek két berhazn.vi lakót 10 kilomé­ter hatósugarú körben kell ellátnia. Az aprófalvas éncsi varasban ez rója a legna­gyobb feladatot az egészség­ügy munkásaira. Dr. Argay István szülész-nőgyógyász főorvos arról beszélt, milyen nehéz végrehajtani olyan döntést, amivel nem értenek egyet. Éppen az anva- es cse­csemővédelem nevében, a je­lenleg érvényben levő abor­tusztörvény ellen szól. Dr. Bánfalvi Sarolta gyermek­fogorvos a 16, igen korsze­rű iskolafogászat munkáját méltatta, melynek annyi a szépséghibája, hogy az állá­sok közül ésak 6 van betölt­ve. Dr. Ditrói Sándor, a Vas­gyári Kórház igazgató főor­vosa üzemegészségügyi mun­kájukról szólt és arról az ipari háttérről, amit mindeh­hez a Medicor Művek Mis­kolci Gyára nyújt. Ám a III. kerületben is elkelnének a szolgálati lakások, s nem kis gondjaink vannak az új osz­tályok építési terveivel. Dr. Berkö Péter, az egészségügyi párt-végrehajtóbizottság tag­ja a káder- és szeméi vezeti munka színvonalának eme­lését szorgalmazta, mond­ván : ne csak téglákban, kór­házi ágyakban és műszerek­ben gondolkozzunk, hiszen a gyógyító munka színvonalá­nak emele.se szakmai előme­netel nélkül elképzelhetet­len. Dr. Prónay Gábor főorvos, mint a Miskolci Akadémiai Bizottság egészségügyi szek­ciójának elnöke . számolt be az idén megkezdődött igen magas szintű tudományos mun kasságu'król. A teljesség igénye nélkül szólhatunk csak áz egészség­ügyi aktívaértekezlet mun­kájáról. Mivel sok sző esett a sajtó felelősségéről és fel­adatáról is. miszerint az egészségügyi kultúra terjesz­tésében még aktívabban részt kellene vennünk — .ok muníciót kaptunk —. az itt felvetődött témákra visszaté­rünk. Dr. Medve László egész­ségügyi miniszterhelyettes felszólalása akár befejező mottója is lehet a tanácsko­zásnak. Akik szót kaptak, nem azon vitatkoztak, hogy mik a feladatok, hiszen va­lamennyit tisztán látják, ha­nem azt elemezték, hogyan váltsák ezeket valóra. • Megszűnt a köz rét len veszély • Omassát sem fenyegeti Bár az elmúlt helek esőzései megduzzasztottak a folyókat, szerencsére nem ez ad aktualitást cikkünknek. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága vette számba a közelmúltban, mit tettek az utóbbi években Miskolcon a bel- és árvizek meg­előzése érdekében. Az 1974-es, emlékezetes áradást követően, fokozott erővel láttak hozzá a várost veszélyeztető nyílt víz­folyások medrének rendezéséhez, az árvízvédelmi töltések épí­téséhez. Hal évvel ezelőtt a Sajó, a Szinva és a Garádna ára­dása nehez helyzetet teremtett a város keleti részén, illetve Lillafüred, Felsőhámor és Ómassa térségében. Az árvíz elvo­nulása után felmérték a leginkább veszélyeztetett pontokat, és 1975-től napjainkig tetemes költséggel elvégezték a megelőzést szolgáló munkálatokat. A Szinva valami vei több mint 27 kilométer hosszából 23 kilométer Miskolc terüle­tére jut. A városi szakaszból csaknem Ifi kilométer a kor­szerűen kiépített meder. A fennmaradó résznek csak a fele. mintegy 3.6 kilométer kíván további rendezést. (A Molnár csárda, a lillafüredi Erzsébet sétány és a kerek­hegyi rakodó térségéről van szó.) Kész a kiviteli terv. es ha a VI. ötéves tervben lesz rá elegendő pénz, a patak tel­jes lillafüredi szakaszát meg- feleleőn kiépítik. Ezen a ré­szen egyébként nem fenyeget közvetlen veszély akkor sem, ha árvizes helyzet következ­ne be. A csendesen csordogáló Ga- radna-patak is veszélyessé válhat, hiszen nagy esőzésen. vagy hóolvadás ideién való­sággal zudul belé a környező hegyoldalakról a víz. Az el­múlt két évben hét és fél millió forintot költöttek a patak medrének rendezésére, és így ma már Ómassát sem fenyegeti aradas. A Hejő szelíd vízfolyás, kü­lönösen azóta, mióta négy és fél kilométer hosszan bizton­ságos mederbe terelték. To­vábbi 8.6 kilométer jut teljes hosszából a városra. Ez ugyan még burkolat nélküli, termé­szetes meder, de a szakem­berek szerint árvízveszélyt nem okoz. Egyébként rend­szeresen karbantartják, ko­torják a patak ágyát. A Pece nyílt városi meder­szakaszai nem éppen esztéti­kus látványt nyújtottak. A Szinva befedéséről megoszla­nak a vélemények, azt vi­szont senki sem sajnálja, A DH várospolitikai fóruma „Megágyaztak” a patakoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom