Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-15 / 242. szám
Cselgáncs Igen népes mezőny gyűlt össze Győrben, a kisdobos cselgáncs vidékbajnokságon. Az MVSC-sek az öt első hely mellett több értékes helyezést is szereztek. Eredményeik: 26 kg: 3. Pálinkás; 29 kg: 1. Molnár; 32 kg: 1. Kutlóczky, 2. Kovács, 3. Uralocki; 35 kg: 1. Bodnár, 2. Pethő; 38 kg: 2. Németh. 3. Berecki, 5. Hochwart; 41 leg: 1. Heydrich. 5. Krisko; 45 kg: 1. Szoboszlai, 2. Donga; 49 kg: 2. Tátrai; 53 kg: 2. Nagy. ☆ Ifjúsági. II. korcsoportos rangsorversenyt rendeztek Debrecenben, ahol Kántor (49 kg) és Hajtos (62 leg) — mindketten az MVSC csel- gáncsosai — másodikok lettek. * Az NB Il-es női kézilabda-bajnokság Keleti csoportjának bajnokcsapata, a Miskolci Spartacus. Álló sor (balról jobbra): Lakatos Gyöngyi, Pekk Edit, Tóth Ilona, Kukta János edző, Palatics Mária, Török Katalin, Tarrné Dusek Ilona. Guggoló sor (balról jobbra): Kéri Márta, Tóth Mária, Kovács Eleonóra, Szvaboda Mária, Brunyánszki Piroska, Kiss Edit. (Jakubik László felvétele) Jövőre az NB I B-ben (1.) Atlétika Középfokú iskolák Uj edzővel: régi célok A Kézilabdasport hívei majdnem Kel évtizede áhítoznak arra, hogy Miskolc valamelyik férfi- vagy női csapata bejusson az NB 1 B-be. Sokáig kellett várniuk, mert néha úgy tűnt: nemhogy a felsőbb osztályban nem játszhat miskolci együttes, hanem a miskolci „reprezentások” egyre lejjebb csúsznak. Most mégis sikerült. A Miskolci Spartacus női kézilabdázói — függetlenül az utolsó találkozótól — már megnyerték a bajnokságot es ezzel elérték, hogy jövőre az NB 1 B-ben indulhassanak. A kívülállónak váratlannak tűnik ez. Az egyesület a női kézilabda-szakosztályt bárom éve vette át a DVTK- tól. Akkor nem sokan hitték volna, hogy három esztendő ipúlva ilyen eredményre lesz képes a csapat. Az első két évben Szilágyi Imre vezette az edzéseket, az ő munkája — nem kisebbítve ezzel a mostani szakvezetés érdemeit — alapozta meg a mostani sikert. Olyan alapképzettséget adott a játékosoknak, amire lehetett építeni; a szakosztályban tervszerű és következetes munka folyt. Aztán egy évvel ezelőtt, a bajnokság kezdete előtt edzőváltás történt, a szakmai irányítást Kukta János vette át. Tudta, hogy nehéz dolga lesz. E megbízatásig a DVTK és a Borsodi Bányász férfi- csapatainál volt edző. Nem volt könnyű elfogadtatnia magát. férfiakhoz szokott stílusát, edzői módszereit Ennek ellenére rövid időn belül ideális és a későbbiekben gyümölcsöző kapcsolat alakult ki közte és az együttes között. A bajnoki célok mértéktartóak voltak, az első öt hely valamelyikét akarták megszerezni. Szándékosan írtuk azt, hogy akarták — mert ez volt a gárda egyik legjellemzőbb vonása. Mindig nyel ni akartak, még akkor is, ha erre nem sok esélyük volt. A tavaszi szezon az elgondolásoknak megfelelően alakult. Igaz, hazai pályán elszenvedtek egy vereséget a Debreceni Dózsától, ami nagyon fájó volt. Már csak azért is, mert ha ezt a találkozót > megnyerik, akkor nem a 4., hanem a 2. helyen várták volna az őszi folytatást. (És itt álljunk meg egy pillanatra! Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy ekkor zajlott az együttes egyik játékosának. Juhász Ilonának váratlan, Egerbe történő átigazolási ügye. A vereség ennek az epizódnak is köszönhető.) Voltak ezenkívül is kisiklások, idegenben: döntetlen a VOSE ellen, 25:20-as vereség a Nyíregyházi Tanárképzőtől. Ezeken az összecsapásokon mindenki győzelemre számított. Az utóbbi vereséget egy hét múlva korrigálták, miután 18:9-re hazai pályán nyertek a szabolcsiak ellen. A játékosok között van gyári, szövetkezeti dolgozó, iskolai tanuló, és van aki iskolában tanít. Ezért nem volt könnyű összehangolni az edzések időpontjait. Mégis sikerült erre is megoldást találni, mert a munkaadók megértőek voltak. Az edző szerint a legtöbb segítséget a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumtól kapták, elsősorban a testnevelő tanároktól. De a többiek is kitettek magukért. A két bajnoki szezon közötti szünetet sikerült maximálisan kihasználni. Az együttes tíznapos edzőtáborozáson vett részt, és ez idő alatt megfelelően felkészítették a csapatot az őszi szezonra. E munka lemérésére kitűnő alkalom volt a Spartacus Kupa, ahol erős ellenfelek ellen játszottak, nem is rosszul; harmadikok lettek. Ezt követően több edzőméi- kőzést vívtak, melyek lendületbe hozták a gárdát. A jó felkészülés jó eredményeket hozott, eddig tizenhárom találkozót játszottak sorozatban úgy, hogy valamennyit győztesként fejezték be. Amikor az ellenfelek látták, hogy a Spartacusnak mindig kijön a lépés, minden erejüket összeszedve megpróbálták a miskolciakat megállítani. Volt olyan ellenfél, akiket csak a Spari ellen tudtak feltüzelni. Mégis veretlenek maradtak a miskolciak. A negyedik fordulóban idegenben legyőzték a Debreceni Dózsát, ami felcsillantotta a reményt, hogy ezt a bajnokságot még meg is lehet nyerni. Ettől kezdve ez volt a cél. ujoncbajnoksága Az. MVSC-palya adott otthont a középfokú oktatási intézmények újonc atlétikai bajnokságának. Eredmények, fiuk: 100 m: 1. Jonap (Földes) 12.3; 2. Szíics (Bláthy) 12,4; 3. Balogh (Kohoipari) 12,5 — 400 m: 1. Gadai (105. sz.) 59,2; 2. Blacsai (Bláthy) 59,3: 3. Antal (Földes) 59.9 — 1000 m: 1. Kadas (Földes) 2:57,6; 2. Bodnár (Kilián) 2:59.5: 5 3. Farkas (Zrínyi) 3:01.4 — 4x100 J m: 1. Földes 41,7; 2. Kilián 51,i; * 3. 105. DSK 51,4 — 4X400 n»: 1. | Kilián 4:00.7: 2. földes <i:04.»: 3. Biátliy 4:09,8 — Magas: 1. B'eno |j (3 sz.) 155: 2. Szentesi 150: 3. Körösi 150 (mindkettő Kilián) -- | Távol: 1. Vidó (Gépipari) 547: 2. Tótfalusi (101. sz.) 542; 3. Kovács (3. sz.) 522 — Súly: 1. Kónya (Gépipari) 10,49; 2. Cselo (Í01. sz.) 10,08; 3. Dobai (Kilian) 9.98. Leányok: 100 ru: l. Fapp 14.00; 2. Zabar i 14.10 (mindkettő Zrínyi) ; 3. Kovács (Kereskedelmi) 14,20 — 300 m: 1. Molnár 47.$0: 2. Czu- for 48,10 (mindkettő Földes) ; 3. Timkó (Sátoraljaújhely, Kossuth) 48.20 — 800 m: l. T&vassy (Földes) 2:41,0; 2. Barabás (Kossuth) 2:42.0; 3. Varga (Zrínyi) 2:42.7 — 4x100 m: l. Zrínyi 55,6; 2. Kilián 5í,l: 3. Földes 57.8 — 4x300 m. 1. Földes 3:13,2: 2. Kilián 3:17,4: 3. Zrínyi 3:18,0 — Magas: 1. Sá- rosi (Zrinyi) 130; 2. Szabó (Földes) 130; 3. Nyerges (Berzeviczy) 130 — Távol: 1. Kovács (Zrínyi) 445; 2. Hajdú (Váci Mihály G.) 439; 3. Szabó (S.-ujhely Kossuth) 434 — Súly: Rácz (Szerencs) 830: 2. Búza (Kilian) 810; 3. Malinké (Zrínyi) 783. (Folytatjuk) DARAB GYULA Vasárnaptól újra: Kosárlabda NB I Iskolai sportért Díjakat adtak át Mint azt az iskolai sportról szóló sorozatunkban leírtuk, az általános és középiskolák előző tanévi teljesítményét — különböző szempontok alapján — értékelte a megyei tanács művelődésügyi osztálya. Szóltunk arról is, hogy a díjátadás októberben lesz. Nos, ez megtörtént a Megyei Diáksport Tanács legutóbbi ülésén. Mint ismeretes, három miskolci iskola vehette át a művelődésügyi osztály, illetve a mozgalmi szervek pénz-, illetve tá,rgyjutalmát. Az általános iskolák közül az első helyért a 8. számú (17 tanuló- csoport feletti kategória) és a 25. sz. (1—7 tanulócsoport) kaphatta meg megérdemelt jutalmát. A nagy létszámú középfokú oktatási intézmények kategóriájában az első helyért a Földes Gimnázium vehette át a sportszerekre költhető jutalmat. A várnai olimpiai selejtező, a moszkvai nyári olimpia, valamint a jugoszláviai Eu- rópa-bajnokság miatt több mint fél évig szünetelt a kosárlabda női NB I. A hét végétől azonban újra megkezdődnek a mérkőzések. A DVTK csapata a tavaszi szezonhoz képest kedvezőbb előjelekkel folytathatja a bajnokságot, hiszen az akkor sérült Lörincné Winter Ilona újra a csapat rendelkezésére áll. A hazai mérkőzések menetrendje: Október 19-én (vasárnap) a Székesfehérvári Építők az ellenfél, az ifjúsági csapatok 9 órakor, míg az NB I-es együttesek 10 óra 30 perckor mérkőznek egymással. Október 27-én (hétfőn) a Csepel az ellenfél, az NB 1- es csapatok 15 órakor, míg az ifjúságiak 16 óra 30 perckor mérkőznek egymással. November 2-án (vasárnap) a BEAC ellen 11 órakor lép pályára az NB I-es csapat, míg az ifjúságiak találkozója 12 óra 30 perckor kezdődik. November 9-én (vasárnap) a Vasas Izzó ellen 15 óra 30 perckor, az ifik 17 órától játszanak. November 5-én (szombaton) a PVSK az ellenfél 15 órától; az ifjúságiak 16 óra 30 perckor kezdenek. November 16-án (vasárnap) a szekszárdiak ellen 11-kor kezdenek, míg az ifjúságiak fél 1-től. December 8-án (hétfőn) a MAFC az “ellenfél 15 órától, utána az ifjúságiak játszanak (16.30-tólk Hol hül, hol melegszik Geológusok és klimatoló- gusok kutatási eredményei alapján az elmúlt kétmillió évben több mint 12 hideg- periódus volt a Földön; ezek között az időszakok között mindig 20—30 ezer évig tartó tartós meleg időszakok teltek el. A legkorábbi hidegperiódus 10 ezer évvel ezelőtt ért véget. A múltban periodikusan váltakozó meleg és hideg időszakokhoz képest, jelenleg egy meleg időszak közepén vagyunk. Ezen az évezredeken át tartó perióduson belül rövid idejű hőmérsékletingadozások lépnek fel. így ennek az évszázadnak a kezdetén a Föld északi területeinek hőmérséklete növekedett. Az észak-amerikai, európai és grönlandi gleccserek, valamint az északi-sarki szigeteken is gleccser visszahúzódott. Az Északi- Jeges-tengerben csökkent a jégtakaró felülete és vastagsága. A negyvenes évek közepén azonban mégis hirtelen az ellenkező hatás lépett fel. A jégtakaró és a jég vastagsága újból megnövekedett, és a nehéz sarkvidéki jég határai dél felé tolódtak el. A hatvanas évek felé a lehűlés megszűnt, a levegő hőmérséklete emelkedett, s a jégtakaró újból csökkenni kezdett. 1 Fellegerőmü A szellők, monszunok, passzátok, orkánok — mindez sok millió lóerőt jelent. Hosszú időre kielégíthetnénk a világ egyre növekvő energiaszükségletét, ha leljes mértékben kiaknáznánk az olyan, már korábban is tanulmányozott energiaszükségleteit, ha napsugárzás, a Föld és az óceánok belső hője, a tengeri dagályok. a folyók és a szelek. A gondolat nem fantasztikus elképzeléseken alapul, hanem már létező technikai lehetőségeken. Nemrég Japánban vízre bocsátottak egy modern tartályba jót, amelyet vitorlával is felszereltek. Három árbocon helyezték el a fémből készült könnyű és vékony vitorlákat, melyeket automatika irányít. Egyelőre ez csak kísérleti példány, ha azonban a kísérletek sikeresek lesznek, megindítják á sorozatgyártást. A jó öreg vitorlák tehát ismét előkerülnek a tudományos-technikai forradalom korszakában. Szovjet tervezők merev anyagú vitorla, rendszerekkel foglalkoznak. A szokásos elrendezésű teherhajó, vagy tankhajó kifut a kikötőből. Az irán yító- pultról adott utasításra a mechanizmusok a fedélzeti nyílásokon keresztül vékony fémvitorlákat tolnak elő és nyitnak szét. A hajó hatalmas, hullámokon úszó pillangóvá válik. Vitorlásnak nevezhető-e — ízlés dolga, egy azonban biztos: a vitorlázás több mint ötezer eves elve az atomkorban újjászületik. Készültei’ már tervek állandóan működő szélerőművekre vonatkozóan. amelyeket léghajón 8—12 kilométer magasságba juttatnának. Ebben a magasságban állandóak a légmozgások, sebességük pedig orkánszerű (eléri a 100 m/s-ot is.) Az ilyen örökös erőforráshoz — a légköri perpetuum mobiléhez — vezető út nem könnyű és gyors, de az ötlet elég régi. Nyikolaj Zsukovszkij, az orosz repülés at5.ja még a század elején kidolgozta a nagy teljesítményű szélerőművekkel kapcsolatos elméletét. Ezek az elvek a szovjethatolom idejében valósultak meg. A világ első szélerömüve Kurszkban épült fel 1930-ban, teljesítménye mintegy 8 kW volt. Aztán a Szovjetunió különböző vidékein. 30, 40, 100 kW-ős erőművek épültek. A jövőben a teljesítmény 3000— 3500 kW-ta növelhető. ha a generátort a felhők között, a tropopauzában helyezkedik el. A világ legnagyobb városa lesz Kétezerben valószínűleg Mexico City lesz a világ legnagyobb városa, ahol 32 millió lakos fog élni. A második helyre a brazíliai Sao Paolo kerül 26 millió lakossal. Ezek az adatok a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tanulmányából származnak. A szakemberek véleménye szerint ezekben; a nagyvárosokban a legnagyobb probléma a lakosság foglalkoztatása lesz. Újabb elméletek a Plútóról A Plútó bolygó mindig is komoly problémákat okozott a Naprendszer keletkezésével foglalkozó tudósok számára. Ez a viszonylag kicsiny térfogatú égitest egyáltalán nem illik bele a külső bolygók — egyúttal óriásbolygók: Jupiter. Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz — sorozatába. Ezért nemrégiben felvetették azt a lehetőséget, hogy a Plútó valójában nem más, mint a Neptunusz megszökött holdja. Szerkezetét illetően olyannak gyanítják, mint amilyenek a Jupiter és a Szaturnusz egyes holdjai; ha ez igaz, akkor a Plútó átmenetet képvisel a kisbolygók és a Föld-típusú bolygók között. Pályájának van egy olyan szakasza (1979 januárjától kezdve éppen ezen tartózkodik), amely a Neptunusz pályáján belül vezet. Ez is valószínűsíteni látszik megszökött Hold-jellegét. Amerikai csillagászok ezernél több matematikai modellt dolgoztak ki elektronikus számítógépek segítségével, és megállapították, hogy a Plútót — esetleg — egy, a Naprendszeren keresztülhatolt, idegen nagybolygó szakította el a Neptunusztól. Ugyanennek a bolygónak a hatasara lendült ki a Neptunusz egvik kísérője az ekliptika síkjából, s vált a másik holdja retrográd keringésűvé. Üjabban azt a lehetőséget is felvetik, hogy magának a Plútónak is van egy kísérője. Ezt közvetlenül nem sikerült még megfigyelni, de tizenkilenc olvan regi fényképfelvételt találtak a csillagászati archívumokban, amelyeken a bolygó képe a leghatározottabban elliptikus, nem pedig korongszerű. Feltételezik, hogy ezt a# alaktorzulást egy olyan kísérő képe okozza, amely alig húszezer kilométernyire kering csak a Plútótól. Sajnos, még a világ jelenleg* legnagyobb méretű teleszkópjai sem nyújtanak olyan felbontást, hogy ezt a feltételezett holdat pontosan elkülöníthessük a Plútótól. Egyes csillagászok véleménye szerint a tizenkilenc fény- képfelvétel bizonyító erejű — mások viszont azt az álláspontot képviselik, hogy a képek aránylag nagy száma ellenére mégiscsak egyetlen megfigyelési eljárásról van szó, s ez még korántsem elegendő ahhoz, hogy a Plútó holdjának létezését b ©bizonyítottnak tekinthessük. Berliniek A berliniek legelterjedtebb hobbija a háziállatok gondozása. Becslések szerint 70 ezer berlini polgár tart madarat, aranyhörcsögöt, tenge- rimalacot, teknősbékát. Hat- vanezren választották a cicát, 50 ezren pedig a kutyát háziállatnak. Érdemes meghobbija említeni, hogy ezeknek az állatoknak a körében mintegy 20 ezer olyan egzotikus állatot tartanak számon, amelyek nem tartoznak a hazai faunához. Ilyenek például a majmok és a csúszómászók Ufeb f^a.
