Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-27 / 252. szám

Mit érnek a hétvégék? Dobosyéknak nemcsak hobbi Amikor leültünk a TIT-elöadas után a Kazinczy-klubban, mind­ketten tiltakoztak, mondván, „nem azért csináljuk, hogy újságba kerüljön a nevünk". Elhisszük, mert láthattuk, hallhattuk őket több­ször is Keleméren, a kitünően müködö honismereti szakkörben. Szólni, írni pedig azért kell róluk, hogy a példájuk másokat is inspiráljon, követésre ösztönözzön. Mert becsülésre méltó ember­típusról és értelmiségi magatartásról van szó. rf A Lila akác főszerepeit Igó Éva és Szirtes Gábor, a szín­ház két új, fiatal tagja játssza 3^c Tímár Éva és Körtvélyessy Zsolt A szecsuáni jólélek egyik jelenetében (Jármay felv.) A budapesti művészeti hetek alkalmából Ifj. Dobosy László Gömör néprajzáról tartott színes diákkal illusztrált előadást csütörtökön délután. Az est­ről írhatnánk egy szabatos hírt. vagy tudósítást is, mert az előadás élményszerű volt és alapos tárgyismeretre val­lott. A pikantériája azonban nem ez, hanem az előadó személye. Hogyan lesz egy közlekedési üzemmérnök, az Ózdi Kohászati Üzemek szervezési főosztályának cso­portvezető-helyettese a nép­rajz szerelmese, szakembere? Miért áldozza fel a hétvége­ket, nem kímélve benzint, időt és fáradságot, — hogy lefotózza, leírja Észak-Borsod még látható néprajzi emlé­keit, tárgyait, mielőtt a sze­münk előtt elenyésznek, vagy a gyűjtők vitrinjeibe kerül­nek? Hogy rögtön az elején elhárítsunk minden félreér­tést. Dobosyék nem hobbi­gyűjtők, a hangsúly egyálta­lán nem a birtokláson van. hanem a megismerésen és a megörökítésen, megmenté­sen! Maga sem tudja pon­tosan, hogy tíz- vagy tizen­kétezer- felvétele vár-e még feldolgozásra. Ha nem láttuk volna a szépen és tudatosan megkomponált diákat, akkor is tiszteletet parancsolna az a mennyiség! önkéntelenül is adódik hát a kérdés: mi­ért csinálja ezt? Hogyan kezdődött? A GÉPEK ÉS A NÉPRAJZ — Először fotózni kezdtem, tizenöt éve csinálom, most 31 éves vagyak. Gyerekko­romban a gépeket szerettem, ezért érettségiztem a 'gép­ipari technikumban, Salgó­tarjánban. Innen Szegedre mentem, mert vonzott a vá­ros kulturális élete. Megsze­reztem az üzemmérnöki ok­levelet, de rájöttem, hogy igazán csak a, fotó érdekel. Mégsem vettek fel fényké­pésznek, fotósnak, mert nem volt gyakorlatom, mert nincs papírom róla. Nyaranta a sza­bad időmben fotóztam, előbb csak a természetet. Ez kel­tette fel az érdeklődésem a falu, a paraszti életforma, majd egyre tudatosabban a néprajzi hagyományok iránti Édesapám akkor már rég­óta foglalkozott néprajzzal. Elkísértem útjaira, s ’ most már együtt járunk. Ó írja, csinálja a riportokat, én fo­tózok, rajzolok. Így fedeztük fel a centert urnaleleteket, leírtuk, lerajzoltuk az Ózd környéki várakat és őrhe­lyeket. Ezek meg is jelentek a Herman Ottó Múzeum év­könyveiben. Rendszeresen részt veszünk néprajzi pá­lyázatokon, én fotópályáza­tokon, amelyeken már több első díjat is nyertünk. Leg­utóbb az Észak-Borsodban fotózott, leírt Famennyezetek és asztalosmunkák című dol­gozatunkkal. Ebben három­évi munkánk van, s ha lesz kiadó (pénz), ki is adjuk al­bumformában. A GYEREKEK KEDVÉÉRT Az apa Laci bácsi csend­ben hallgatja a beszélgeté­sünket — mondván, hogy ma este a fia a főszereplő. Ho­lott Laci eredményeiben •coszfánrésae van neki is. — l-aci bácsi, te hogy kezdted? Hol, mikor ismer­kedtél meg a néprajzzal? — A miskolci tanítóképző­ben végeztem 1928-ban. Klein Gáspár, a történelemtaná­runk (később a levéltár igaz­gatója) megkövetelte, hogy járjunk múzeumba. Amikor végeztem, tanyai iskolába kerültem. Ott kezdtem gyűj­teni is. 1939-ben Özdra men­tem, azóta nyugdíjazásomig ipari • tanulókat tanítottam. Megjártam a háborút, 1946- ban kerültem haza a fogság­ból. A hatvanas években szerveztem meg a 102. sz. Ipari Szakmunkásképzőben a honismereti szakkört. Ebben az iskolatípusban kevesebb magyar- és történelemóra van, s úgy gondoltam, hogy a honismereti szakkör, a la­kóhely megismerése, a tár­gyi, szellemi emlékek gyűj­tése tágítja a gyerekek látó­körét. Az iskolában ki is ál­lítottuk ezeket a tárgyakat. A gyerekek büszkék voltak erre, megnőtt a tanulási ked­vük. Az egyik vájártanulónk például, aki az őslénytani szakkörbe járt (a szénben igen sok növény- és állatkö­vületet láthatott munka köz­ben) latinul tanult, mert a szakirodalomban csak úgy találta meg az őslények ne­vét. Sokan tanultak így to­vább, váltak értelmiségévé. — Hogy mivel foglalkozom most? A nyugdíjas a pasz- sziójának élhet. Összegyűj­töttem Özd járás földrajzi neveit, a ragadványneveket, gyűjtjük, feldolgozzuk a Han- gony-völgy szakrális emléke­it, meg akarom írni Gömör- szőllős monográfiáját. ÉRTÉKET HOZNI LÉTRE i— S mit szól mindehhez a család? — Négy. gyermeket nevel­tem fel — mondja büszkén id. Dobosy László. — Nem csinálni nem tu­dom — teszi hozzá ifjabb Dobosy. — Gyereket nevelni kötelesség, de értéket kell létrehozni, ami előbbre viszi az ügyet. Bizony ez áldozat, de így tartalmasabbnak ér­zem az életet. Trabantba szálltak és el­hajtottak az októberi éjsza­kában. Bitosan hallunk még * róluk. (horpácsi) Ma folytatódnak a XXII. borsodi földrajzi hetek ren­dezvényei. E héten is számos érde­kes előadásra várják az ér­deklődőket a rendezők. Ma este 6 órakor a TIT miskol­ci Kazinczy Klubjában a pi­lisi parkerdőt mutatja be diaporámás vetítéssel egybe­kötve Gémesi Károly. Ugyan­csak ma este a Gárdonyi Géza Művelődési Házban Mexikóról, a lillafüredi Pa­lotaszállóban pedig a Bükki Nemzeti Parkról tart elő- Farkas Gyula. adási Temesi László, Sietve Az elmúlt szezonban is vendégszerepeit a főváros­ban a Miskolci Nemzeti Színház; A szecsuáni jólé­lek és a Ház a város mellett című produkciókat mutatták be. Annak a jegyében, hogy az ilyen kimozdulás legalább akkora érték az egyes társu­latok számára, mint ameny- nyit az érdeklődő közönség Budapesten nyerhet vele. Holnap a tapolcai Kikelet üdülő vendégeit Kisgyörgy István ismerteti meg Miskolc és környéke nevezetességei­vel. A szirmai Radnóti Mű­velődési Házban fél hét óra­kor az Északi-középhegység- rő] tart előadást Farkas Gyu­la. A miskolci Építők Mun­kásszállás lakóit a föld alat­ti barlangvilágba kalauzolja el hét órától Lénárt László. Csütörtökön a TIT miskol­ci Kazinczy Klubjának ven­dége lesz Novotny Zoltán sportriporter, aki az idei nyári olimpiai játékok váro­sát, Moszkvát mutatja be. Nyilván hasonló meggon­dolások alapján szervezték az idei budapesti művészeti hetek programját is; a ren­dezvénysorozat alkalmából több, más városban működő színház mutatkozik be egy másik közönségnek. Utazik a miskolci színház is; ma es­te Szép Ernő Lila akác, hol­nap, kedden este pedig Brecht A szecsuáni jólélek című művét mutatják be a Nemzeti Színházban. A Mis­kolcra csak jó néhány hét múlva érkező produkciót (többször hírül adtuk, hogy a Lila ákáccal Egerben nyi­totta a szezont a színház) Hegyi Árpád Jutocsa, az el­múlt évad egyik legsikere­sebb előadását (A szecsuáni jólélek) i Csiszár Imre ren­dezte. TIT-ülés Holnap tartja soron követ­kező ülését a TIT Borsod megyei Szervezetének ügy­vezető elnöksége. Megvitat­ják a mezőkövesdi járási­városi szervezet, valamint a borsodnádasdi helyi csoport 1979-ben végzett munkáját s a két szervezet előtt álló fel­adatokat. Borsodi földrajzi hetek Környékünk nevezetességei T V Gyurkó László, a dráma (tra­gédia szerzője írja a Rádió- és Televízióújságban, hogy még mindig megkérdik tőle miért nyúlt a kétezer éves témához. Nos. a kérdés joggal feltehető a tévéváltozat rendezőjének: Esztergályos Károlynak is. A magyar dráma 30 éve sorozat, s egyáltalán minden drámából készült tévéváltozat legnagyobb dilemmája az, hogv mennyire maradjon hű a műhöz és a színpadhoz. Esztergályos Károly úgy ol­dotta meg a feladatát, hogy a stábot kivitte egy hegyre, a szabadba, s ott építette fel az igen olcsó díszleteket. Et­től. valamint a bőr és „civil” ruhába öltöztetett szereplők­től (a jelmezeket Gulyás Klá­ri ötölte ki), egy már a mo­dorosságaiban is jól ismert mozgástól, koreográfiától va­lahogy „jancsós” lett az egész. Azaz, hogy pontosan a nevén nevezzük a dolgot, mindun­talan Jancsó Miklós filmjét juttatták eszünkbe. Márpedig ez mindig nagy baj, ha a néző nem a produkcióra fi­gyel, hanem a hasonlóságra, melyek másra emlékeztetnek. Voltak persze szép jelenetek és megoldások is, de még a két tehetséges főszereplő: T. Katona Ágnes és Bán Já­nos (Oresztész) alakításában, jeleneteinél is zavaró volt ez a díszlet. Érdekes, noha vitatható alakítás volt a Bodrogi Gyu­láé. Az ő Egisztosza nem vé­res zsarnok volt. hanem egy semmilyen eszköztől vissza nem riadó főhivatalnok, aki úgy manipulálja a „rábízott” népet, ahogy akarja. ■ Halála — ebben a megoldásban — szinte már feleslegesnek is tűnt, hiszen az a zsarnok, akit otthagynak a zsoldosai, mamelukjai, udvaroncai, már nem félelmetes többé. Halá­la előtti dialógusa az igaz­ságtevő Oresztésszel már- már az ő oldalára állítja a nézőt is. noha nagyon is va­lóságos emlékeket idézett fel Szerelmem, Elektra az „igazságnapi” jeienetisor. a tömeg mesterséges es ha­zug eufóriájával. Bodrogi szí­nészi alakítása miatt van ez, fölébe nőtt az ifjú hőst ala­kító Bán Jánosnak. Ez pedig súlyos dramaturgiai hiba! A másik félrevezető (fél­reérthető motívum a szerele- lemé. Gyurkó kettős értelem­ben érti. használja ezt, aho­gyan tette azt Petőfi is (Sza­badság — szerelem, e kettő kell nekem), vagy ahogyan a retorikában például a „sze­relmes barátaim" fordulat: Elektra rajongása egy elkép­zelt (mert nem ismert), majd a valóságban is színre lépő hős iránt egyszerre az ifjú­ságé és a még érintetlen nőé. A darab azonban nem erről szól, hanem korunk etikai kérdéseiről, a forradalomé­ról, a hataloméról, a hitéről, a szükséges és szükségtelen áldozatokról. Esztergályos Károly rendezése eklektiku­sán elegyítette a különböző , korokat idéző stílus- és han­gulatelemeket. Zenében pél­dául a Beethoven-szimfóniá- tól az ötvenes évek indulóiig és a korunkat idéző beat­zenéig (és vonaglásig), s ezek hol konkréttá, hol meg elmo- sódottá, helyenként üres la­posságokká tették, fokozták le a mondandót és a hatást is. Miért kell megölni végül Elektrát is? Miért tagadja meg a győztes forradalom a puritán, az eszméikhez ma­kacsul, engedmények nélkül ragaszkodó hősöket? Mi lesz a I testvérgyilkos Oresztész sorsa a hatalmon? Nem fog ő is meghasonlani, hogy be­teljesedjen Egisztosz jóslata? Miért tragikus mindkét figu­ra? Ezek a kérdések foglal­koztatták a drámaírót, ám a tévéváltozatban csupán jelzé­seket kaptunk erről. H. S. műsor HÉTFŐ Kossuth rádió; 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50; Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.45: A statisztika. Novella. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10; Népszerű fúvósátiratok. — 15.20: Képek és jelképek. — 16.00: Útközben. — 10.05; Amatőr zenei együttesek műsorából. — 16.16: Világhírű zongoraművészek. — 17.46: Még egyszer az öngyilkosságról — a statisztikák tükrében. — 18.06: Weber: Oberon — Óceánária. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . . — 18.30; Esti Magazin. — 19.15 : Isten veletek, indiánok. — 20.00: Kovács Apollónia estje. — 20.50: Ami életem történeteiből kima­radt .. . — 22.00; Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Kurtág György müveiből. — 23.10; Orfeusz. Ope­rarészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Déki La­katos Sándor népi zenekara ját­szik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Né­meth Marika operettdalokat éne­kel. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00; A táplálkozás veszélyei. — J.7.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel! — 20.30: Hírek. — 20.33: Egy . este a Gundelban. — 21.50: Johnny Gibbs zenekara filmze­nét játszik. — 22.03; Magángyűj­temény. — 23.00: Hírek. — 23.15: Bura Pál népi zenekara játszik. Kormos Margit és Molnár Fe­renc nótákat énekel. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00; Hírek. — időjárás. — 17.05; Fórum. Vá­laszték. minőség, árak. Szerkesz­tő : Paulovits Ágoston. Műsor­vezető : Imreh József. — 17.50: Jártamban-keltemben . . . Dr. Bodnár Ödön jegyzete. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A Lenin Kohászati Művekben. — Az. edelényi Alkotmány Terme­lőszövetkezetben. — Idegenfor­galmi mérleg a Vám- és Pénz­ügyőrség Borsod megyei Pa­rancsnokságán.) — 18.15; Sport. — 18.25—18.30: Hírösszefoglaló. Szemle az Észak-Magyarország. a Déli Hírlap és a Heves megyei, Népújság keddi számából. Szlovák televízió: 16.40: Né­met nyelvtanfolyam. — 17.10: Katonák műsora. — 18.00- Kicsi­nyek magazinja. — 18.30: Esti mese. — 18.40: Publicisztika. — 19.10: Egy kis muzsika. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Neveletlen ember. — 21.25: A szocialista or­szágok életéből. 21.50: A rendőr­ség nyomoz. — 22.00: Tv-híradó. — 22.30: Zenés műsor. — 23.15: Hírek. Kiállítások: Szőnyi-terem (9.3« —18); Halasi Horváth István festményei. — Nehézipari Műsza­ki Egyetem (9—15): Szőnyi Ist­ván grafikái. — Gárdonyi Géza Művelődési Ház (10—20); Lakás­építés 1980. Filmszínházak: Béke (f4): Sakknovella (mb. NSZK film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — (hn6, 8): A biztosan ölő sár­kány lady (szí. japán film. 16 éven felülieknek. III. helyár!) — Béke kamaramozi (4) • A kis Muck története (mb. NDK film). — (6): A vőlegény nyolckor ér­kezik (szí. magyar film). — Kossuth (f3. hn5. 7) ; Luxusbor­dély Párizsban (mb szí. francia film, 16 éven felülieknek, III. helyár !) — Kossuth, éjszakai ve­títés (9) : Luxusbordély Párizs­ban (mb. szí. francia film. 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (5) • Stal­ker I—II. (szovjet film 16 éven felülieknek!) — Táncsics (f4. f6. í8): Szentéve (mb. szí. francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Táncsics kamara­mozi (6) ; A bűn története I—II. (mb. szí. lengyel film, 16 éven felülieknek, dupla és II. hely- ár!) — Fáklya (f4, f6. f8) : Ho­gyan felejtsük el életünk leg­nagyobb szerelmét? (szí. magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Fáklya Filmklub (8); Az ötös számú vágóhíd (mb. szí. amerikai film. 16 éven felü­lieknek!) — Szikra (3. 5. 7): Az áruló balegyenes (szovjet film). — Petőfi (±‘5. fi) • Fábián Bálint találkozása Istennel (szí. magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Tapolca. Ady (7): A sáska napja I—II. (szí. ame- rika film. dupla helyár!) —To­kaj vendéglátóház (8): Liliomfi (szí. magyar film). — Göröm- böly, Krúdy (6): Evezz egyedül! (mb. szí. szovjet film). — Szir­ma (6) : Luuxsbordély Párizsban ban (mb. francia film. 16 éven felülieknek, III helyár!) — Há­mor (6): Luxusbordély Pári^q- (mb. szí. francia film. 16 éven felülieknek. III. helyár!) — Pe­reces (6): Csendestárs (mlp. ka­nadai fim, 16 éven felülieknek, III. helyár!). KEDD Kossuth rádió: 8.00 Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából — 8.27; Zenekari muzsika. — 9.04: örökzöld dalla­mok. — 10.00 Hírek. — 10.05: MR 10—14 — 10.35; Mese a kó­pé diákról. — 10.50: Kamaraze­ne. — 11.40: Jósika Miklós; Em­lékirat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. -• 8.05; A szocialista építés dalai. — 8.20; Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedél- előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom