Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-27 / 252. szám

/ / / Jellemző kép a nézőtérről. A közönség nagy része mindennel foglalkozott, csak a be­mutatóval nem. Volt aki már felvette a korcsolyát is, hogy a műsor végén ezzel se veszít­sen időt. (Jakubik László felvételei) Nemcsak a jég volt fagyos Kapunyitás mellékzönffékkel Tegnap reggel, a vasárnapi csendes utcákon már találkoz­tunk fiatalokkal, akik vállukon vitték összekötött korcsolyáikat. Készültek a nagy napra, a vá­rosi műjégpálya megnyitására. Erre még jo néhány órát kel. lett várniuk, de végül js, örö­mükre, ismét megnyíltak a ka­puk a korcsolyázni vágyók előtt, hogy a téli dén.vben felüdülhes­senek. szórakozhassanak a jé­gen. FOGADTATÁS ÉS ELŐKÉSZÜLETEK A pályához vezető sétány melleit egy kis asztalon árus " kínálta a portékáit. Cukor­ka, csokoládé, .sportegyesüle­tek zászlói és jelvényei mel­lett talán a legkelendőbb a gyalogkakukk rágógumi. Legalábbis ennek hallatán sokan elindultak a „stand” íelé. Igazi forgalma feltehe- • tőén csak a déli orakban volt. — Tessék mondani, lesz itt ma megnyitó? — kérdezi egyikük. Három piros kar­szalagos rendezőtől várja a választ, akik közül az egyik sietve megnyugtatja: — Már hogyne lenne. Fél 11-kor kezdődik a műkor­csolya-bemutató, Budapest­ről jöttek a versenyzők. — És mi mikor korizha­tunk, mert engem az érde­kel? —/Utána, meg este. Az érdeklődő elment, nem leven más kérdése, a közön­ség soraiban mindeneseire nem láttuk. Nyugodtan állít­juk, mert olyan kevesen vol­tak a műsoros bemutatón, hogy rövid szemlélődés után bárkit megtalálhatott az, aki ismerősét, vagy hozzátartozó­ját kereste. A kép nem so­kat változott egy órával ké­sőbb sem. Fél 11-kor, a hi­vatalos kezdés időpontjában a gyér számú közönséget hangos zene intette türelem­re. no meg a hangszóróból hallatszó felszólítás, mely a Destarol jégfelújító gépet kérte a jégre. A program te­hát ezúttal is késve kezdő­dött, pedig a fővárosból ér­kezett neves sportolókon ez­úttal nem múlott. Ok a tor­nateremben melegítettek. Ml OKOZTA A FÉLREÉRTÉST? 11 óra múlt néhány perc­cel, amikor a helyszíni mű­sorközlő üdvözölte a közön­séget. a megjelent vendége­ket, szakvezetőket, sportoló­kat. Itt azonban zavarba jött, mert a versenyzők neveit egymás után kétszer mond­ta be, ami nem is lett volna baj, ha azt is közli, hogy előbb a rövid programokat láthatjuk mindenkitől, mgjd utána következnek a szaba­don választott gyakorlatok. Ezt azonban elmulasztotta, így a nézők csak nyelvbot­lásnak tulajdonították a név­sor ismétlését. Ezért azt hit­ték, hogy az első rész után rögtön mehetnek a jégre. Egymás után léptek a pá­lyára Száraz Éva serdülő bajnok, a Bp. Spartacus, Téglást Tamara ifjúsági baj­nok, az FTC, Engi Klára és Tóth Attila jégtánc ifjúsági bajnok, a Bp. Spartacus, Sárközi Judit és SzaLai Judit junior versenyzők, a BSE, Szara* András junior baj­noki' a Bp. Spartacus, Rem­pört Gabriella és Nagy Sán­dor jégtáncospár, a bajnok­ság ezüstérmesei, az EB 12. helyezettjei, a Bp. Spartacus. Simon István bajnok, az FTC és a Péterfy Judit— Bálint Csaba jégtáncospár, a bajnokság hax’madik helye­zettjei, a junior EB ezüst­érmesei a Bp. Spartacus szí­neiben. Valamennyien szép és tartalmas kűri futottak, pedig nem volt könnyű dol­guk. A környező fákról ugyanis a szél a jégre fújta a leveleket, amin. ha kor­csolyával rámennek, nagyot lehet esni. Többen féltek a balesettől, csak Remporték tréfálkoztak a dolgon. CSAK ZENE VOLT ... A szabadon választott gya­korlatokat a nézők már a palánk mellől nézték, fü­tyülték, kiabálták végig. A sportolók alig tudtak jégre menni, vagy öltözőbe vonul­ni. Láthatóan alig várták már a „nézők ", hogy vége legyen a bemutatónak. Saj­nos. rendező sem volt. így az MJSZ főtitkára őrizte a palánk ajtaját, hogy nehogy bemen.ien valaki a közönség közül a jégre. Néhány perc­cel múlt fél 1. amikor a műsorközlő pedig a fiatalok nagy örömére bejelentette, hogy" á bétái hatónak-' vége. mélynek elhúzódása miatt fél órával meghosszabbították a déli nyitvatartást. Délután több százan álltak sorba jegyekért a pénztárak­nál, kicsik és nagyok sze­rettek volna bejutni a su­per jégdiszkóra. Sokan kívül rekedtek, pedig a sportcsar­nok hátsó bejáratát is kinyi-, tották. A létszám szuper nagyságú volt, de a jégdiszko sem volt az, aminek hirdet­ték; egyszerűen szólt a ze-. ne. amire körbe-körbe kor­csolyáztak. Időnként be- mondták, hogy a jégen le­vők vigyázzanak egymás testi épségére. Örültünk, hogy az ország­ban a téli idényre harma­dikként nyílt meg a. misktfl.­Lakberendezési tanácsadás ' fiataloknak Nem kis feladatot- jelent a fiatal házasoknak új ottho­nuk megfelelő berendezése. Ehhez nyújt segítséget a Mol­nár Béla Ifjúsági Ház. Ma este 6 órától „Hogyan ren­dezzük be otthonunkat?" címmel lakberendezési ta­nácsadást tartanak fiatal há­zasoknak. Minden érdeklődőt szívesen látnak. A Taurus Miskolcon Újabb rendezvényre invi­tálja tagjait és az. érdeklő­dőket az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület miskolci cso­portja. Október 28-án. ked­den 15.30 órakor a miskolci Technika Házában (Szemere u. 4. *z.) a világszerte ismert Taurus Gumiipari Vállalat mutatkozik be. Ezúttal arról tártának előadást a Taurus szakemberei, hogy vállalatuk milyen szerepet toli be az építőiparban. A november 7-e körüli munkarend Még szeptemberben hiva­talos közlemény adta hírül a november 7-e körüli napok munkarendjét. Az ünnep kö­zeledtével nem árt felfrissí­teni az ezzel kapcsolatos tud­nivalókat. A november I-i szombat szabad szombat lesz. Novem­ber tí-án. csütörtökön szom­bati munkarend SKerint kell dolgozni. November 7-e, pén- - tek munkaszüneti nap. no­vember 8-a. szombat heti pi­henőnap. a november 9-i. va­sárnap pecfig -áette» -mwntoa- nap lesz. A feszült várakozás csend­je ülte meg a termet, amikor a vitafórum egyik résztvevő­je nagy büszkén kijelentette: az ő házukban megoldódott a szemétledobók problémája. Érthető volt az elképedés, hiszen egy évtizede, amióta elkészültek az első házgyári épületek, s velük együtt a szemétledobók. rengeteg bajt, bosszúságot okoznak a la­kóknak az öblöá csövek. Falukon könnyen megtapad az ételmaradék vapv más háztartási hulladék, és né­hány hét alatt beáll a du­gulás. Attól pedig az ég óv­jon mindenkit, hogy nyári kánikulában kénytelen legyen elviselni azt a bűzt, ami ilyenkor elárasztja a lakáso­kat! Vártuk tehát, milyen meg­oldást találtak a szóban for­gó épületben. A sokat sejtető bejelentés azonban kiábrán­dítóan folytatódott: egysze­rűen bezárták a szemétledo- bó helyiségeket. Azóta a ti­zedik emeletről is a föld­szintre cipelik a lakók a hul­ladékot. de — tette hozzá el­ismerést várva a felszólaló — nincs dugulás, bűz, gond. A közelemben ülők reagá­lásából arra következtettem., hogy nemcsak én tartom úgy. hogy a látszólag praktikus megoldás tulajdonképpen nem is megoldás. Ne teker­jük visszafelé az idő kerekét, ne mondjunk le kényelmün­ket szolgáló és világszerte Mekkora Kezdjük az elején, egv kis reges-regen alkalmazott tech­nikai megoldásokról, csak azért, mert nálunk még nem sikerült kidolgozni a bizton­ságos üzemeltetés technoló­giáját. Jelen esetben a Mis­kolci Ingatlankezelő Vállalat szakembereiről van szó. Volt rá tíz évük, hogy a gyakor­latban kipróbálják, és ha be­válik. bevezessék például azt az újítást, amivel mostaná­ban foglalkoznak. (Csőkeféről és vegyszeres öblítésről van szó.) A legszomorúbb az az egész­ben. hogy — mint a szemét­ledobó példája is mutatja — kezdünk igénytelenné válni mi. a szolgáltatók ügyielei is. Hovatovább természetesnek vesszük, hogy , a posta, a táv­fűtő, vagy bármely más szol­gáltató vállalat embere ak­kor hozza a küldeményt, a számlát, amikor garantáltan nincs otthon a lakások zömé­ben senki. Nekünk kell a he­lyükbe mennünk, ók csupán arról értesítenek, hol és mi­kor hajlandók fogadni ben­nünket. Ha reklamál az ember, ál­talában a nehéz gazdasági helyzetre, az alacsony bérek­re, .illetve arra hivatkoznak, hogy meg így sem igen ta­lálnak számlázót. kézbesítőt. De miért is keresnének, mi­ért is találnának, hiszen az ügyfelek már nem is ügyfe­lek, sokkal inkább képzett, rutinos, törzsgárdisták, lét­számuk stabil, bérre, prerevW­a város? történeti-történelmi visszale­umra, jutalomra, munkán«»-* hára nem tartanak igényt. S hogy megkoronázzam a fentieket... Építészek társa­ságában árról diskuráltunk, milyen sokat levon a ház­gyári lakások használati ér­tékéből az a tény, hogy — enyhén szólva — nem kielé­gítő a hangszigetelésük. így meg az is zavarhatja a pi­henni vágyó embert, ha a zeneiskolás gyerek hegedül, zongorán gyakorol, vagy a zenekedvelő ember feltesz egy szép lemezt. Az egyik építész — talán hogy védje a mundér becsületét — vitá­ba szállt a panasz jogossá-* gával, és saját példájával ho­zakodott elő: kikapcsolódás-* ként hangszeren játszik, még­sem zavar senkit. Milyen hangszeren? — kérdeztük. Furulyán — hangzott a vá­lasz. Ebből pedig az követJ kezik ugyebár, hogy nem * házgyári lakások hangszigeté-f lésén kell tűnődnünk, hanem azon, hogyan lehetne átírni az összes zeneművet halk fu­rulyára. Ez esetben ugyanis végérvényesen lemondhat­nánk a hegedűről, zongoráról es a többi „zajos" zeneszer- számról. Addig azonban, amíg e/i meg nem történik, egészen halkan megsúgom, hogy ha­misan játszik mindenki, aki el akarja hitetni velünk: ami nehezen megy, azt egysze­rűen meg kell szüntetni. ci műjégpálya. DARAB GYULA Péterfy Judit és Bálint Csaba, a magyar jégtánc nagy ígéretei színvonalas programot mutattak be. kíntéssel. Az 1365-ben várossá nyilvánított Miskolc népessé­gének számszerű alakulásáról az 1786-os első népszámlálás tájékoztat megbízhatóan. Az Avas alján akkor 2400 házban 14 ezren éltek. A népesség 1869-tól a századfordulóig meg­kétszereződött, 1930-tól megháromszorozódott, s napjainkban több mint hatszorosa a száz évvel ezelőtti számnak. Ma Mis­kolc hivatalosan 212 ezer lakost számlál. 1 De valójában mekkora is ez a város? Hány embernek je­lenti Miskolc ..a várost ", hánynak ad munkalehetőséget, be­vásárlóhelyet. szórakozási és művelődési lehetőséget? Ilyen megközelítésben a város sokkal nagyobb, mint ahogyan az a statisztikából kiolvasható.,Ezért például az élelmiszerellátás megtervezésekor és megszervezésekor számolni kell a napon­ta bejáró 32 ezer dolgozó (és családtagjai j jo részével is. A helyi közlekedés áteresztőképességét is nagyobbra keli tágí­tani egy kétszázezres város igényénél. Miskolc, az agglome­ráció központja az elmúlt három évtized alatt nagyvárossá, a népességszám és. a nemzeti jövedelem termelésében való részesedése alapján az ország második városává fejlődött. A növekedés es a fejlődés bajjal is járt, illetve újfajta feszült­ségek forrásává lett. A város ipari koncentrációja olyan ftá kúvá vált, hogy a legtöbb üzem munkaerőhiánnyal küzd (az okokat és a következményeket most ne firtassuk), s fogyó­ban az üzembővítés területi lehetősége is. A közműhálóza* kihasználtsága szinte maximális. A gyors népességnövekedési miatt felfokozott lakásépítési ütem olyan mértékben vette igénybe- a város gazdasági képességét, hogy a kívánatosnál kevesebb jutott egyéb infrastrukturális ágazatok fejlesztésé­re. (Például magas szinten állandósult a lakásra várók száma.J Ám nemcsak a városban, hanem a város környékén is je* lent ős változások történtek. Miskolc körül ipari gyűrű alaá kuli ki (málvi téglagyár, zsolnai házgyár, ongai csavargyár; bocsi sörgyár sjb.). Miskolc potenciális szívóereje, valamint az ipari gyűrű munkát és letelepedést kínáló lehetősége azt eredményezte, hogy a város környéki települések népesség- száma az utóbbi években gyorsabban gyarapodott, mint a vá­rosé. Helyes, ésszerű, de kissé későn felismert tendencia es«,1 A várost úgy is lehet fejleszteni, hogy a "környékét fejleszt-" jük. s mondjuk a nagyüzem bejáró dolgozóinak nem Miskol­con. hanem a kisebb falvakban teremtünk városias életkö­rülményeket. Ám ebbéli szándékaink — éppen a késői felis­merés következtében — csak lassan kamatoznak, noha a vá­ros és a város környéki települések kapcsolata egyre szót**-' sabbá válik. Egyik oldalon áll az igény, hogy Miskolcra*; szüksége van a bejárókra, a másik oldalon all az a ten» hogy az infrastruktúra fejlesztése nemcsak arz igények mö­gött maradt el (városon belül és városon kívül egyaránt), ha­nem a termelőkapacitások fejlesztésétől is. A feszültségek feloldása több éves. több évtizedes nrH*n*at jelent. Olyan összehangolt fegyelmet és figyelmet tél el w féi ae agglomerációs övezet fejlesztése, amely a korábbinál job­bam törekszik az arányosságra; úgy épít, hogy a lehető teg- taeseesebbet rombolja, s úgy javít, hogy máshol nem ront. BRACKí) ISTVÁV Színe és Hamis az a furulya

Next

/
Oldalképek
Tartalom