Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-01 / 204. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Radványi Éva — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501, Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Házat szeretnének a nyugdíjasoknak Miskolcon Városunk lakásgondjai közismertek: a tanácson több. mint 22 ezer lakásigénylőt tartanak nyilván. — Több nyugdijastd'samma! egviitt. nemrég a rádióban hallottam erről a nag\ gondról — írja P. I. olvasónk. — S elhal.troztuk. hogy megírjuk javaslatunkat a DH-nak: mi is szeretnénk segíteni ezen a helyzeten. Amint azonban a köz­mondás tartja: ..kettőn áll a vásár”. Vagyis nemcsak raj­tunk. hanem a tanács illetékesein is. Mi tehát a javas’at? Igen sok olyan nyugdíjas él Miskolcon is, akii; s-'-o-íra már nagynak bizonyul eddigi otthonuk — fáradságos annak rendben tartása, költséges a fenntartása. Olvasónk szerint szívesen felajánlanák ezeket a lakásokat a tanácsnak, ha cserébe építenének számukra úgynevezett nyugdíjas-házakat, amelyekben (fővárosi példákat említenek) nemcsak magá­nyosok, hanem idős házaspárok is közös otthonra lelnének. Még konkretizálják is elképzelésüket: — A házban a lakások egy szoba, összkomfortosak lehet­nének, kis előszobával, villanyfőzős főzőfülkével, zuhanyozó­val. Szeretnének továbbá a házban egy közös nappali szo­bát, társalgót, tv-szobát. Szívesen étkeznének egy közös ebéd­lőben, saját éttermükben készítve az ebédet. A mosás és a vasalás megoldására is lehetne módot találni. — Természetesen eszerint alakulna a lakbér, illetve a havi térítési díj, amely a lakbért, a fűtést, a világítást, az ebédet, a mosást stb.-t (kinek-kinek igénye szerint) foglalná magá­ba — folytatódik a levél, amelyben még hangsúlyozzák: nem öregek otthonára gondolnak, ahol elfekvő betegek is vannak, hanem kifejezetten olyan házra, ahol idős koruk igényei szerint nyugodtan, kényelmesen, s ugyanakkor egy­mást értő. békés kollektívában élhetnének. Nyugdíjas olvasóink javaslatát továbbítottuk a városi ta­A rózsa­lugasban X7 árosunk egyik leg- izebb lakónegyedének ártjuk a Kiiian-deli la­kótelepet. A rxirkok is gázán szépek. no idozot- lak, Különösen az a ró­zsalugas amely a főút­vonallal párhuzamoson húzódik. Szívesen időz­nek benne öregek, Ha­tolok egyaránt. loaz ugyan, hogy az utóbbion itt is szeretik ..kide’w- rálri" a fehér padokat, s az ’s me'iiörténik. hogy a fiúk rózsát törnek a lányoknak, de vannak már örök! No nem hi­vatalos parkörök. ha­nem: olyan ..törzsvendé­gek". akik szemmel tart­ják es figyelmeztetik a rózsalugasban ..vétkezni" lkaróka: Ha ió az idő. általá­ban mar kora délután megjelennek, s naple­mentéig játszanak. Igen. játszanak, pedig nem fiatalok. Főleg nyugdíja­sok. vagy munkából jö­vő sakkbarátok. És sak­kozás közben figyelnek a park épségére, nyugal­mára is. Hadd köszönjük meg nekik ezt a „társa­dalmi őrséget". R. Ildikó Miskolc. Iván utca Vandálok zjc Köztéri szobraink sok vitát „kavartak” már a tetszést- nemtetszést illetően. A Tanácsház téri pihenöparkban elhe­lyezett, Gádor István kerámia térplasztikája viszont a tet­szést kiváltónk közé tartozik. Nem első eset azonban, hogy a kompozíció egy-egy darabját összetörik, mint azt legutóbb is tették. Kinek a szégyene az a sok rongálás, érthetetlen vandalizmus, ami, sajnos, gyakran ismétlődik!? Valamit ten­ni kellene, hogy megjekezzük a „fenegyerekeket”. De mit?! Bosszúságok Lillafüreden Kirándulók sokasága, kül­és belföldi turisták százai keresik fel naponta szép Lil­lafüredünket. A termeszét szép látványosságain kívül azonban elég sok nem szép látvány, sőt bosszúság is fo­gadja mostanában őket. Pél­dául : az autóbuszmegálló mö­götti terület már elég rég­óta olyan, mint egy csata­tér. A földet feltúrták, a kö­veket széthányták. Állítólag betonozási munkák folynak itt — de megfigyelésünk sze­rint csak folydogálnak. Azt láttuk ugyanis, hogy, a mun­kások naponta l—2 órát dol­goznak, aztán sörözni kezde­nek ... A söröző előtt per­sze mások is időznek — pisz­kos asztaloknál, amelyeket nem valami sűrűn torúlget- nek le azok. akik a poha­rakat összeszedik. Ugyanitt a székeket leláncolták — ami helyes ugyan —, de úgy láncolták le. hogy egyik­másikra rá sem lehet ülni. A szemétkosarak hiánya külön téma. Mint ahogyan a nyilvános illemhely hiánya is. A kisvasút állomásán van ugyan ilyen helyiség, de raj­ta a kiírás: „rossz!” Hát bi­zony elég rossz, hogy ezt le­zárják (úgy* hallottuk azért, mert takarítani kellene). És még egy „apróság": a lángos ára itt elég külön­böző szokott lenni — per­sze emelkedő tendencia sze­rint ... Árellenőrzés nincs? . .. Sz. Gy. Miskolc Szabó Pál Miskolc nács illelékeseinek, s az eddigi vélemények szerint a javas­lat helyeslésre talált. A megvalósításhoz azonban számos feltétel biztosi*"'” «""kségeUctik. A témára lapunkban visz- sza térünk. Játszótéri panaszok az Átutalási betétszámláról. es a lakossági csekk bevezetéséről Két játszóterünkről is kap­tunk panaszokat a héten. A Vologda lakótelepen — az Út­törő- es ezermesterbolt mö­götti területen — több száz család bosszúságát tolmácsol­ta K. Ilona: — A mi játszóterünk álla­pota nagyon felháborító. A sok szemetet senki nem szál­lítja ei róla. s így mar nem- 'csak esztétikailag, hanem egészségügyi szempontból is tűrhetetlen ez az állapot. Ezért legtöbben már nem is engedjük oda játszani a gyer­mekeket. Pedig a mozgás­igénye minden gyereknek megvan, s nehéz megtartani őket a lakásokban. A napokban egvébkérrt a szemétén kívül újabb bosszú­ságunk is adódott. Homokot szállították a játszótérre, de a homokot nem a betonke­rettel kialakított Homokozó­ba szórták. A szállítók talán arra gondoltak, hogv majd a gyerekek belapátolják a he­lyére? Nos, akkor rosszul számítottak, mert a játékos kedvű kisgyerekek inkább széthordják, szélhányják a homokkupácot... M. S. nyugdíjas a népkerti játszótéren figyelte meg a következőket: — Az ízléses kivitelezésű szemétládákat már hitek óta nem ürítették ki. így a lá­dák körül szétszórt szemét, az ételmaradék a legyek ked­velt tanyája. Ebben a ..mii- hőben” töltenek hosszú órá­kat például az óvódás, isko­lás korú gyermekek és a rá- jük ügyelő felnőttek. Ráadá­sul tetézi a kellemetlenséget, hogy a népkerti sörözőből al­koholosán távozók gyakran még „mellékhelyiségnek” is nézik a szemétlartókat. Vagy begyújtják, mintha füstáldo­zatot mutatnának be a sze­met istenének (ha van ilyen) ... Reméljük, az illeté­kesek nem azért nem intéz­kednek. mert ők csak autón járnak. Ami egyébként az au­tókat illeti: azok sem ritkák a sétautakon! Hol itt a köz­lekedési rend betartása, avagy a környezetvédelem?... 1981. január 1-ével lép ha­tályba a pénzügyminiszter rendelete. miszerint az OTP- nél és egyes takarékszövet­kezeteknél a magánszemé­lyek pénzforgalmának lebo­nyolítására és takarékosság céljára átutalási betétszám­lát lehet nyitni. Az átutalá­si betétszámlán levő köve­teléssel a betétes bármikor rendelkezhet és arról kész­pénz! vehet fel. Az átutalási betétszámla terhére a beté­tes — számlaszerződés alap­Ha a „srác” nem figyel... Augusztus 26.. délután há­romnegyed 5 körüli idő. Színhely: a Centrum Áruház élőtti átkelőhely. Keresztben piros jelzés. Egymás mellett áll yüiamps, autóbusz, s az autóbusz előtt egy kék. zárt­fedelű, középméretű teherau­tó. A jelzőlámpa zöldre vált. a járművek megindulnak. A villamosban sikoly!. .. Mi történt? Talán csak a villa­mos utasai láthatták tisztán, hogy egy 17 év körüli lány a kocsi elöl eppen a kék au­tó elé lépett... A kék autó lefékezett, kereke felvisított. A gépkocsivezető — huszon- egynéhány évesnek látszó fi­atalember — egy pillanatra hátradőlt az ülésen, s látha­tóan sóhajtott egyet. A kö­vetkező pillanatban azonban már indítania kellett, hi­szen mögötte torlódtak a jár­müvek. A lány persze köz­ben elszaladt, hátra sem 'né­zett. Fehér farmerjában el­vegyült a járda forgatagá­ban. A villarrfos utasai közül valaki hangosan megjegyez­te: — No, ha a srác nem fi­gyel . . . Mert, hogy ez a lány a jelzőváltás után lépett az úttestre, az biztos... A „srác”, a gépkocsiveze­tő — az SF 84-75 rendszámú kék autóban nyilván soha­sem tudná meg a villamos utasainak helyeslését, hacsak valaki ezt a néhány soros írást meg nem mutatja ne­ki... Az utasok közül elis­t méréssel közli mindezt: H. I.-né Miskolc ján — állandó, vagy eseten­kénti átutalási megbízási adhat, amit a pénzintézet teljesít. Az "átutalási betét­számla- kamata a havi zá­ráskori egyenleg után évi 4 százalékos, de lehetőség van egyéves 5 százalékos leköté­sű betétszámla nyitására is. A jogszabály előírja a vál­lalatodnak (gazdálkodó szer­vezeteknek). hogy dolgozóik­kal állapodjanak meg ab­ban, hogy a havi munka­bért és egyéb járandóságot teljes egészében, vagy rész­ben ne készpénzben fizessék ki, hanem a dolgozó (a jo­gosult) átutalási betétszám­lájára utalják át. Ha a dolgo­zók legalább 20 százaléka ezt kéri, akkor a vállalat köte­les az átutalási megbízatást teljesíteni, a kiemelt és „A”- kategóriájú vállalatok pedig a 20 százalék alatti kérést is teljesíteni kötelesek. Lehe­tősége van a nyugdíjasok­nak is arra. hogy a nyugdíj átutalását kérjék. Az átuta­lási betétszámlára befizetést teljesíteni ' készpénzzel, pos­tán és átutalással 'éhét. 1981. július 1-től hatály­ba lép a jogszabálynak a la­kossági csekk bevezetéséről szóló rendelkezése is. Esze­rint c.sekkszámlaszerződést lehet kötni, amelynek alap­ján a számlatulajdonos az átutalási betétszámla-köve­telés felett, csekkel is ren­delkezik. A csekk felhasznál­ható készpénz felvételére is. fizetésre. Azok a vállalatok (gazdálkodó szervezetek), amelyek az OTP-vel és a kijelölt takarékszövetkeze­tekkel szerződést kötöttek a csekk beváltásira, kötelesek a csekkel való fizetést elfo­gadni. amit a pénzintézetnél vagy a postahivatalnál lehel felvenni. A csekk beváltásához szükséges fedezetről az át­utalási betétszámla-tulajdo­nos köteles gondoskodni. A csekk kiállítására, elfogadá­sára. átruházására, bemutatá­sára. fizetésére stb. a nem­zetközi csekkjogi-egyezmé­nyen alapuló egységes sza­bályozás van .érvényben. A fedezetlen csekk kibocsátá­sát a törvény bünteti. Dr. Sass Tibor A telefonfülkéket miért?!... A DH-ban is többször szó­ba került már, de a tények szerint mégsem elég hatás­sal: a miskolci telefonfülkék, re. illetve az elekben lévő nyilvános készülékekre job­ban kellene vigyázni. Az energiájukat rongálásban ki­fejtő „elemek" ugyanis nagy előszeretettel teszik használ­hatatlanná ezeket. Hadd is­mertessek néhány „friss” példát. Házi telefonnal nem rendelkező lakos vagyok, vi­szont gyakran rászorulok a technikának e .nem éppen legújabb vívmányára. Nos. a minap például a villany- rendőri két nyilvános fülke egyikében a betört üvegfal cserepei között taposva, a készülék alatt szétkent fagy- laltmaradcktól óvakodva tud­tam csak telefonálni. A Csa­bai kapui rendelőintézet előtti fülkéből pedig egyáltalán nem tudtam, mert ott a pad­lózatot felszedve (!) az alatta levő kábelt rongálták meg úgy. hogy a készülék nem működött. A diósgyőri Sta­dion étterem előtt szinte rendszeresen „kibelezik” a telefonkagylót. A Marx téri nyilvános fülkét „valakik” gyakran illemhelynek hasz­nálják, s meg oda is hány­nák ... Bármilyen elképesz­tő még olvasni is mindezt, próbáljuk meg ismételten a figyelmeztetést: ha bárki esz- revesz ilyen rongálást, legyen olyan könyörtelen a tettesei­vel szemben, mint ők a te­lefonállomásokkal. Hogy miért? A választ erre legin­kább azok tudhatják, akik valóban nagyon fontos — sőt esetleg életbevágóan is sür­gős esetekben akarnak tele­fonálni. Csak arra ismeret­len a válasz, hogy a rongá­lásra „kiéhezettek” a tele­fonfülkéket miért veszik cél­ba? Mi ebben az örömük, s mit tennének, ha ők is olyan helyzetbe kerülnének, amikor nag>on szükséges lenne szá­mukra a telefon? R. O.-né Miskolc Maid a forgószél...? Nemrég úgy megsajnáltam egy középkorú férfit az 1-es autóbuszon, hogy azóta is azon gondolkodom, miként vigasz­talhatnám•! nieg:.. Eá'észé’n frontosam augusztus 22. óta gon­dolkodóin ezen. S végül is úgy döntöttem, hogy ha esetleg a DH ieközli soraimat, tálán tudomására jut véleményem. De hát miről is van szó? A; említett napon, délután háromnegyed 3 óra körül az 1-es autóbuszon (rendszáma: GF 30-01) utaztam Diósgyőrből a Szemete utcáig. A busz zsúfolt volt, s az utolsó ajtónál préselódök között egy 8 év körüli fiúcska mégis teljes nyu­galommal makukázott és — köpködte szél a napraforgóhéjat az utasok lábai között. Mellette anyukája ezt szó nélkül tűr­te. A Tanácsház térig tűrte ezt az a középkorú férfi is. aki mellettük szorongott. Ott azonban megszólalt. Nem különöseb­ben hangosan és kifejezetten udvariasan. Az anyához for­dulva: — Legalább maga figyelmeztethetné a gyereket, hogy ne szemeteljen. Itt ilyesmit nem szabad tenni... S az asszony felcsattant: — Magának ehhez semmi köze!. .. A Középkorú férfi a mellette állókra nézett, mintegy se­gélykérőén. aki azt várja, hogy valaki talán mégis közbeszól és helyesli megjegyzését. De csupán egy fiatalember szólalt meg. Az is így: — Mit hőbörög? Majd a forgószél kiviszi a szemetet!... Jómagam legalább úgy megdöbbentem, mint a középkorú férfi. Mivel azonban távolabb álltam, s a Tanácsház térnél az asszony és gyermeke, majd később a férfi is leszállt (az utóbbi egy kissé pironkodva), nem volt alkalmam kifejteni véleményemet. Azt a véleményemet, amelynek ilyesféle eset tanújaként minden rendszeretö emberben ki kell alakuljon. Remélem, hogy a DH olvasói megértik, mire gondolok, s osz­toznak sajnálatomban a középkorú férfi pironkodásban meg­nyilvánult „szégyenérzete" miatt .. P. M. Miskolc Könyves Kálmán utca

Next

/
Oldalképek
Tartalom