Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-01 / 204. szám

I Váltosik-e • 1 rr • r r Q as időjárás r Földünk időjárása az utób­bi években erős, és rövid, időnként visszatérő ingado­zásokat mutat. A rendelkezé­sünkre álló adatok nem ele­gendőek ahhoz, hogy az idő­járás megváltozásának állan­dó jellegű tendenciájáról be­széljünk. Am az egyre gya­koribbá váló „rendkívüli idő­járási jelenségek" a klíma bizonyos labilitásáról tanús­kodnak. Az utóbbi száz esztendő meteorológiai adatainak az elemzése azt mutatja, hogy Földünk éghajlata 1880-tól 1940-ig melegedett, az északi télteke átlagos hőmérséklete ezen időszakban csaknem egy teljes Celsius tokkal növeke­dett. A negvvenes évek után azonban lehűlés kezdődött, amely az északi félgömb hő­mérsékletét mintegy fél fok­kal csökkentette. Emellett az északi félgömb léikor! cir­kulációja visszatért ahhoz a sémához, amely a XIX. szá­zad végének légköri cirkulá­ciós sémájához hasonlított. Nincs ok aggodalomra Sok tudós véléménye sze­rint a lehűlés folyamata foly­tatódik, és ez az éghajlati viszonyok még erősebb inga­dozásához vezethet. Ezen a véleményen van a Meteoro­lógiai Világszervezet Végre­hajtó Bizottságának neves tu­dósokból álló csoportja is. Igaz, hogy ők a véleményük­höz azt a magyarázó meg­jegyzést fűzték, hogy az utób­bi néhány évben a lehűlés kevésbé nyilvánvaló volt, ha ugyan nem beszélhetünk bi­zonyos fokú felmelegedésről. Ezt a verziót tények tá­masztják alá. A tudósok ren­delkezésére álló tudományos adatok nem adnak okot az aggodalomra, hogy napjaink­ban erős lehűlés következik be. amely végzetes hatást gyakorol az élelmiszerek ter­melésére. Mint ismeretes, asz időjá­rásra lényeges hatást gyako­rol a Napból sugárzó hő el­oszlása a Fold felszínén. A Föld felszínét elérő napener­gia mennyisége az atmoszfé­ra áttetsző tisztaságától függ. Ezenkívül a Föld felszíne az ember gazdasági tevékenysé­gének eredményeként is fel- melegszik. Feltételezhetjük, hogy az átlagos hőmérséklet további változását az atmosz­férába jutó széndioxid mennyiségének növekedése határozza majd meg. továbbá az atmoszféra áttetszőségének esetleges megváltozása, ame­lyet mesterséges és természe­tes tényezők idézhetnek elő, többek közölt bolygónk ózonrétegének a megbomlása. Helyi méretekben 'a klíma bi­zonyos változásait idézhetik elő a iermészetátalakitás kü­lönböző formái, például az erdőterületek jelentős meg­változása, a víztárolók átcso­portosítása. Védekezés a „cselszövések” ellen A hőmérséklet csökkenése a mérsékelt és a viszonylag hidegebb földrajzi övezetek­ben a vegetációs időszak le­rövidüléséhez vezet, amely a mezőgazdasági kultúrák- ter­méshozamának csökkenését vonja maga után. A meleg éghajlati övezetekben a hő­mérséklet csökkenésének ked­vező hatása lehetne. Ez azon­ban a gazdálkodás megszo­kott lármáinak a megváltoz­tatását tenné szükségessé, s az átszervezés sok esetben je­lentős időt igényelne. Egy világos: a klíma tar­lós megváltozása a megszo­kott. kialakult feltételek át­szervezését tenné szükséges­sé. A közeli években vagy évtizedekben katasztrofális következményektől nem kell tartanunk. A tudással és technikai eszközökkel felvér­tezett ember megtanul véde­kezni a természet ..cselszö­vései” ellen. Valószínűtlen, hogy a kö- - zeljövőben természetes, tar­tós lehűlés tendenciája érvé­nyesülne — ez az egyöntetű véleménye a világ huszonnégy országa meteorológiai szolgá­lata képviselőinek. Az ember és a természeti erők A természet, mint ismere­tes. a saját tevékenységét nem hangolja össze az em­ber tevékenységével. És az embernek készen keli állnia arra, hogy a szükséges pilla­nat baji ésszerű kiigazításokat hajtson végre a természeti erők folyamatában. Ezért a Szovjetunióban és más or­szágokban is elméleti kuta­tásokat, valamint kísérleteket végeznek a meteorológiai fo­lyamatok és az időjárás he­lyi méretű mesterséges befo­lyásolására (a jégeső, a köd elleni harc. egyes körzetek­ben a felhőképződés meg­akadályozása, a csapadék mesterséges előidézése). Ezen a területen nagyon fontos a nemzetközi együtt­működés fejlesztése, a kuta- ! tások és a tevékenység nem- 5 zetközi méretű összehangolá- ] Hiány pótló szolgáltatás UjrÉtózzák a köpenyeket Évente tH) ezer személy- gépkocsi gumiköpenyt újíta­nak majd fel a komáromi Szőnyi Tsz futózóiizemében. A vállalkozás kitűnő példa arra, hogy a jól megválasz­tott melléküzemág mennyire hasznos a népgazdaságnak és a közös vállalatnak egyaránt. A hiánypótló szolgáltatás­hoz a téesz saját építőbri- gádja alakít át. illetve bővít ki meglevő éoiileteket. A 10 millió forint értékű olasz és NSZK gépekből álló gépsor már megérkezett. Vásárlásá­ba a TSZKER is bekapcsoló, dott. Az új üzem ugyanis gazdasági társulás tormájá­ban működik majd. A társ a gépek árához is hozzájárult 1U százalékkal és ugyanilyen arányban részesül majd a nyereségből is. A feladata lesz egyébként a futózásra várd gumik összegyűjtése is. A termelést októberben kez­dik meg. egyelőre hatféle mé­retű gumival. Jól iar maid a vevő. hiszen a futózás költ­sége lényegesen kevesebb lesz az új gumik áránál, ugyanakkor a téesz jövedel­me is növekszik, hiszen á beruházás másfél év alatt megtérül. Az új üzemben mindössze 20 dolgozót fog­lalkoztatnak majd. Egy ré­szük a Taurus nyíregyházi gyárában már elsajátította az új szakma alapjait, egy másik csoportjuk pedig most utazik kéthetes szakmai gya­korlatra az NSZK-beli iutó- zóüzembe. Sajóbábonyi újítások Az év első hét hónapjában 220 újítási javaslatot adtak be az Észak-magyarországi Vegyiművek dolgozói. A vál­lalati vezetésnek gondot okoz- ez a meglepően kis szám, de még ennél is nagyobbat az, hogy az újítási javaslatok több, mint felét el kellett utasítani. Mindössze 77-et vezettek be a javaslatokból, míg 25-öt kísérletre fogad­tak el. Ezen alacsony számok is indokolják, hogy a válla­latnál vizsgálat kezdődött, amelynek célja az újilómoz- galom fellendítése. Tele a tankot doktor úr! Sokat kell fáradoz- niok azoknak a fiata­loknak, akik 1980-ban fejezték be tanulmá­nyaikat, hogy állást találjanak. Igényeiket le kell szállítaniuk. * « „Mit tervez az On fia?” „Közgazdasági dok­torátust szerzett és taxisofőr lesz. örü­lünk a szerencsének, hogy tanulmányai be­fejezése után azonnal ilyen állást szerzett!” „Bizonyára jók az összeköttetéseik?” „Valóban ismerünk valakit, akinek há­rom taxija van. A fi­am előbb, maga kere­sett taxisofőrt állást. Néhány hónap után azonban belátta: nem az számít, ki mit tud, hanem az, hogy ki kit ismer!” „És mik a tervei a Gertrud lánynak?” „Most fejezte be iro­dalmi tanulmányait, és kilátásban van szá­mára egy pincérnői állás. Abban remény­kedik, hogy mégis si­kerül áruházi eladó­ként elhelyezkednie. Mi mindenesetre fi­gyelmeztettük öt, hogy az áruházak manap­ság csak olyanokat vesznek fel eladónak, akik alkalmazott ma­tematikai diplomával rendelkeznek-.” „A fiam, Heinz nem panaszkodhat a sze­rencséjére. Már az utolsó jogi szemeszte­re során állást bizto­sítottak számára!” „Ügyvédi irodá­ban?” „Ah, dehogy: a pos­tai levélelosztóban...” „Önök bizonyára nagyon büszkék rá.” „Igen. Legalább tud­juk, hogy nem hiába hoztunk érte hét éven át áldozatot. Az Ön lánya, ugye most fe­jezte be tanulmányait a Művészeti Akadé­mián?” „Valóban, méghozzá kitüntetéssel!” „Nos, és milyen hi­vatást választ?” „Néhány valóban csábító ajánlatot ka­pott. A legszíveseb­ben a helyi újsághoz került volna. Ez sike­rült is neki: hirdeté­seket vesz fel telefo­non.” „Szeretném, ha megismerné a fiamat, most szerzett bioló­giai doktorátust, és egy kertészetben vi­rágágyakat fog majd ásni.” „Egyik szomszédom lánya summa cum laude lett orvosdok­tor, és eddig minden állásajánlatot elutasí­tott. Ajánlottak neki például pénztárosno-i állást, de ö minden­áron parkolóóra-él- lenór akar lenni.” „A fiataloknak ma­napság valóban a leg­képtelenebb elképze­léseik vannak arról, milyen elhelyezke­désre számíthatnak!” „Mondd, Albert, a fiad valóban most végzett, mint atom­fizikus?” „Igen, és hála Is­tennek, ezen a terü­leten'még mindig ke­resnek embert. Ö egy szigorúan titkos atom­bombatelepen fog dol­gozni.” ..Kormányunknak ezek szerint még min­dig szüksége van fi­zikusokra?” „Áh, szó sincs róla. Nem a mi kormá­nyunk alkalmazta, hanem a pakisztáni ART BUCHWAÉD (Fordította: Gáti István) Kézilabda NB II , f ft. j Fenyeget a kiesés Újabb MÉM TE-vereség #: Egy. a kimaradt MÉMTE-támadások közül. A beállóba befutó B-uront a védők földre nyomták, de az át lövés sem sikerült. (Szabó István felvétele) — Üssük agyon őket! — Ne bántsd a fiúkat, tg-y is főhet a fejük! — Hogyan maradnak beam az NB II-ben ....'? E rövid kis párbeszed szín­tere a miskolci sportcsarnok műanyagpályája vólt tegnap, a MÉMTE—III. kér. TTVE NB Il-es férfi kézilabda-mérkő­zésén. Méghozzá pontosan azután, hogy a Fint a—Komá­romi játékvezető kettős le­fújta a találkozót. Ugyanis a hazaiak hárompontos veresé­get szenvedtek. Nyilván a mintegy százfő­nyi nézőközönség fent idé­zett két tagja viccnek szán­ta megnyilatkozását, viszont komoly, hogy még sok győ­zelemre van szükség ahhoz, hogy a MÉMTE benn ma­radjon a Keleti csoport tér­ti-kézilabdamezőnyben. Mert ha netán mégis kiesnének. ..bravúrjuk” majdnem párat­lan lenne.. A jogelőd, az NB I/B-től búcsúzott. Vörös Me­teor volt a neve. A jogutód egy-két játékost átvett, és ennek ellenére újabb vere_ séggel „járultak” hozzá a miskolci férfi kézilabdasport még mélyebbre süllyedésé­hez. MÉMTE—III. I«!*. TTVS 18:21 (8:14). MÉMTE: Tóéh A. — Va­sas, Búron 5, Verebelyi 7, Menyhért, Tiba 1, Szabó 5. Csere: Toth B. — Gönczy, Aranyosi. Peregtek az események az első öt percig. Mindkét csa­pat bátrán, határozottan tá­madott, keményen védeke­zett. Egy-egy hetes mindkét oldalon, akciógólok és az öt percnek megfelelő 5:5-ös eredmény. Eddig Verebélyi volt a befejező ember, és ez­után Szabó következett. De csak hétig, és ei're újabb tíz percet kellett várni. 7:7-néJ még mindenki bizakodott, 7:12-néi már az ebédre gon­dolt a lelkes közönség. Meg a MÉMTE vereségére! Hibát hibára halmozva játszottak a mieink, így nem csoda, nogy 8:14-gyel fordultak. A második félidőben vala­melyest feljavult a játékuk, de az is igaz, hogy a főváro­siak nemigen erőltették a tá­madásbefejezést. Húzták, ha­lasztották. taktikai szabályta­lanságokkal töi'delték az ak­ciókat. És mellesleg észrevs- telték magukat azzal is, hogy rendkívül sportszerűen ját­szottak. Egyik játékosuk sem reklamált, az edző is csak az éppen szükséges ’ hangerővel adott egy-egy * nagyon nyu­godt hangú tanácsot fiainak. A győzelmük 21 :18 arány­ban teljesen megérdemelt. A MÉMTE egyes csapatrészei­ben ugyanazok a hibák jöt­tek elő, mint a legutóbbi ha­zai mérkőzésen. Kezdjük a védekezéssel! A kapott 21 gól több mint 80 százaléka középen esett. Vagy azért, mert későn zárt a védőfal, vagy azért, mert egy-egy lö­vőcsel után szétnyílt. A he­teseket is a középről törté­nő betörések után kapták, mivel az ellenfél támadójá­tékosát csak lerántással tud­ták megakadályozni. Nagyon gyenge napot togoít ki Tóth A. kapus. A közönség már az első félidő közepén rek­lamált lecseréléséért, de az edzők benn hagyták. Folytassuk a támadással! .Szélsőjáték ezúttal sem ala­kult ki. A mérkőzésnek számtalan olyan pillanata adódott, amikor 4—5 ember egy három méter átmérőjű körben helyezkedett el kö­zépen. Még egymást is aka­dályozlak. nemhogy gólt tud­tak volna lőni. Az egyéni értékelést ezúttal mellőzzük, mert Verebélyi időnkénti (el. kő télidéit fel villanásain kí­vül jót aligha mondhatnánk. Bízunk abban, hogy a szak­emberek látják a csapatban meglevő hibákat, és mindent megtesznek, hogy a tudósí­tás elején mondott ritka bra­vúrt a MÉMTE ne hajtsa végre. Azaz: benttnai-ad. ' ö. T. B. Cselgáncs Vasárnap az MVSC-pálya tornatermében hat tatamin rendezték meg az országos II. osztályú felnőtt cselgáncs rangsorversenyt. Az egyesü­leteit többsége benevezett, így az indulók száma meg­haladta a nyolcvanat A mis­kolciak közül a 71 kg-osok súlycsoportjában születeti a legnagyobb siker, az első és a második hely is az MVSC- seknek jutott. EREDMÉNYEK: «0 kg: 1. Wittmann (Bp. Spartacus), 2. Wagner (Ajkai Alumínium), 3. Zöldi (Debreceni Dózsa). Csak egy harmadik helyezettet hir­dettek, mivel öten körmérkőzé­sen döntötték el a helyezések sorsát. t>5 kg: 1. Csoknyai (Újpest), 2. Für- jeoz (MVSC), 3. Gyulai (KSC) és Pécsföldi (Békéscsaba). H kg: 1. Fábián, 2. Hoffman (mind­kettő MVSC), 3. Kovács (Gyo- ii Dózsa) es Kovalovszky (Bé­késcsaba) . 78 kg: 1. Sebök (KSC). 2. Ferencz (Bp. Spartacus), 3. Varga (MVSC) és Kanalas (Békéscsaba). 8« kg: 1. Horváth (Baja). 2. Juhász (MVSC), 3. Marczos (Kaposvár) és Szváboda (Békéscsaba). 95 kg : 1. Molnár (Bp. Spartacus). 2. Dubovszki (BHSE). 3. Sütő (Bé­késcsaba) és Bigda (MVSC). !-95 kg: 1. Sefcsik (Debreceni Dózsa), 2. Mekis (Békéscsaba), 3. Eresé­nél (Baja), Ökölvívás Négy napon át az ökölví­vóké volt a saj őszen tpéteri sporttelep tornaterme. Itt rendezték meg a nemzetközi bányászbajnokságot. A házi_ gazda a Borsodi Bányász volt. A hazaiak mind a négy napon szép játékkal, kémény és sportszerű mérkőzésekkel örvendeztették meg a sport­ág szerelmeseit. 1 Az első helyezettek, ifjú­ságiak: Harmatsúly: Gulyás (Bor­sodi B.), pehelysúly: Lányi (Oroszlány), könnyűsúly: Hi­deg (Oroszlány), kisváltósúly: Farkas (Borsodi B.), nagy- •váltósúly: Smalkovics (Orosz­lány). Felnőttek: Papírsúly: Rozsa (Tataba­nya), légsúly: Révai (Salgó­tarján), harmatsúly: Botos (Salgótarján), pehelysúly: Staniszlav Guz (Ruda Slask), könnyűsúly: Takács (Borsodi B.), kisváltósúly: Bara (Bor­sodi B.), váltósúly: Fábiánt (Borsodi B.), félnehézsúly: Pintér (Tatabánya) és ne­hézsúly: Somodi (Tatabá­nya). A csapatok közötti pont. versenyben a Borsodi Bá­nyász végzett az első helyen 47 ponttal, második Tatabá­nya 30, harmadik Oroszlány 29 ponttal. Röplabda Az NB I-es női röplabda­bajnokság első fordulójának visszavágó mérkőzésén az MVSC a fővárosban lépett pályára. Az ellenfél s pén­teken Miskolcon vendégsze­replő Külker SC volt. A ta­lálkozó szoros és nagy küz­delmet hozott. A hazaiak 1:0- ra vezettek, amikor a má­sodik és harmadik játszma megnyerésével az MVSC for­dítani tudott. A negyedik játszmában a vasutaslányok nem bírták elviselni a nagy idegi megterhelést és 16 Tá­ré vesztettek, aminek egye­nes következménye volt, hogy a döntő játszmában csak 6 pontra futotta a csapat erejéből. Eredmény: Külker SC—MVSC 3:2 (9, —13, —é, 14, 6).

Next

/
Oldalképek
Tartalom