Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

* Munkában a skót védelem: Szlifka (7-es), Oláh (5-ös) elől tisztáznak. Háttérben Magyar (9-es). A kiskapu Aki ismeri a DVTK-stadi- ont, az tudja, hogy a sajtó­páholy mellett egy kis kapu található. Piros. Itt „kaptuk” el a mérkőzés vége után szo­bájába igyekező elnököt. — A látottakról szóljon egy-két szót! Nem , szólt, a kiskaput ki­nyitotta. és mintegy magá­nak mondta: — Nem nyilatkozom én semmit, gyerekek! Bement, mögötte bezárult a kiskapu. Így követni sem tudtuk.... Végre, orul V elemén v ü nk, | egyzőköny wel az edző, de... Rég láttuk ennyire felsza­badultnak, ennyire közvet­lennek a DVTK labdarúgói­nak vezető edzőjét. Szabó Gézát. Az öltöző előtt állva a szokásosnál készségesebb, bőbeszédűbb volt, és mo­solygott: — A mérkőzés előtt azt kívántam, hogy búcsúzzunk tisztességesen. Azt is remél­tem. hogy meg lehet fogni őket, nem játszanak annyira nagy futballt. Az első félidő­ben nagyon idegesen játszot­tunk, feleslegesen is ideges­kedtek. A másodikban aztán már sok helyzetünk volt. Eb­ből egyet sikerült értékesí­teni. De ha négyet rúgunk, akkor sem szólhattak volna egy szót sem. Az az igazság, hogy Glasgow-ban nem lett volna szabad annyi gólt kap­ni. De hát mit tegyünk? Győz­tünk, és ez jó! Győzött tehát a Diósgyőr. Az edző — érthetően — örül. Azonban az öröm csak akkor lenne teljes, ha Debrecenben is végre sikerülne pontot (pontokat) szerezni. ★ Gól, két képben: Fenn: Görgei lő..., és lenn: a tribün felőli oldal nézőközönsége meg­esküdött volna, hogy a gólszerző Szlifka. De Görgei labdája a bal alsó sarokban kötött ki. Labdarúgás, KEK-selejtező Búcsú, győzelemmel MNK, 1980. A DVTK jó J&lélo kai kétvállra fektette a Bp. Va­sas együttesét. 3:l-re győzött, így jogot szerzett, hogy a KEK- ben induljon. Ott mérlegeltek. Az indulók száma meghaladta a 32-öt. Tehát ki kellett válasz­tani országokat, ahol a labda­rúgás a kupákban — az előző évben — nem bizonyított, ök előselejtezőt játszottak azért, hogy táblára kerüljenek. A magyarokra esett az egyik választás. így a BEK-ben a Bp. Honvédnak, a KEK-ben a DVTK- nak kellett bizonyítania, hogy ott a helye a legjobb 32 között. Csakhogy, amíg a Bp. Honvéd máltai ellenfelet „fogott ki”, ad­dig a DVTK-nak az egyik leg­nagyobb múltú európai klub volt az ellenfele, a Celtic Glas­gow. Glasgow-ban eljátszották a to­vábbjutás reményét a 6:0-ás ve­reséggel. És hiába győztek teg­nap a DVTK-stadionban, a 2:1 csak szépségtapasz lett. Egy tény azonban örvendetes. A diósgyő­riek még egyetlenegy magyar klubot sem tudtak legyőzni az 1980/81. évi bajnokságban. A ne­ves ellenfelüket azonban igen. Reméljük, ez a győzelem meg­hozza az önbizalmat, és már Debrecenben valami jobbat, vala­mivel többet látunk, mint eddig a bajnokságban.- Diósgyőrben elfeledték azt, hogy tegnap bajnoki forduló volt. A Celtic Glasgow ellen készülődött a DVTK a tisz­tes helytállásra. Ennél töb­bet a szurkolók sem vártak, ennek ellenére hatezernél többen voltak kíváncsiak a találkozóra. A ma reggeli lapok részle­tesen ismertették a mérkőzés eseményeit. Mi ettől eltekin­tünk. Inkább a véleményün­ket részletezzük. A kapuban Szabó magabizto­sabban védett, mint eddig a bajnokságban. Láthatóan nem ijedt meg a beívelésektől. A hátvédsor a találkozó első húsz percét bajnoki színvo­nalon vészelte át, aztán egy­re jobban belejöttek. Egy hibától eltekintve a mérkő­zés végéig megfelelően ját­szottak. A középpályán és — talán — a mezőnyben is legjobb teljesítményt az erre a talál­kozóra megfiatalodott Görgei nyújtotta, aki két gólján kí­vül rengeteget dolgozott, jó labdákkal játszotta meg a támadókat. És a kapott lab­dákból kettőt értékesített. A csatárok ezúttal is hal­ványan játszottak a szüne­tig. A második félidőben volt néhány ígéretes megmozdu­lásuk, Borostyán jobban meg­értette magát a csereként beállt Teodora II-vei és Czéllel. Hogy ők nem lőttek gólt, az gyenge fizikumuk­nak és rutintalanságuknak köszönhető. A Celtic elleni mérkőzésen több olyan biztató jelet fe­dezhettünk fel, amelyek len­dületet alhatnak a további bajnoki szerepléshez. DVTK—CELTIC GLASGOW 2.T (1:1). DIÓSGYŐR: 8000 néző, vezette Bucelí (osztrák). DVTK: Szabó — Szántó, Ne­tter, Kerekes, Teocforu I. — Oláh, Fükö. Görbéi — Szlifka (Czél 63. perc). Magyar (Teodó­ra II. a szünet után), Boros­tyán. Edző: Szabó Géza. CELTIC GLASGOW: Bonnar — Sneddon, McGrain, Aiiken, Mc- Adam — McLeod, Provan, Sul­livan — McGarvey, Burns, -\i- eholas. Edző: Billy McNeill. Gólszerző: Nicholas a 25. perc­ben, Görget a 26. percben, Gör­gei a 61. percben. Mit jelentettek a skót újságírók? Tavaly a szurkolók ked­vence volt Borostyán Miska. Azóta bizony adós maradta jó játékkal. Most a Celtic ellen ismét bizonyította ki­vételes képességeit. Pedig a mérkőzés elején — látva a sajnos már megszokott, hibá­kat — nem gondoltuk vol­na. hogy győztes csapat tag­jaként. az eddiginél jobb játékkal a háta mögött vo­Magyar, civilben Akit lecserélnek, annak öltöznie kell. Teliát Ma­gyarnak is ezt kellett ten­nie, eniután az első félidő­ben mutatott játéka nem tetszett az edzőnek, lecserél­te. Csapattársait aaonban a mérkőzés után a folyosón várta, közben elégedetlen­kedett: — Hogy lehet így jól ját­szani, amikor az újságok teljesen ránk szálltak, akár­mit csinálunk, rosszat írnak rólunk. Való igaz. Magyarról rég írtunk jót. Megjegyzését akármennyire is nekünk cí­mezte, fenntartjuk: a hely­zeteket be kell rúgni, gólt kell szerezni, a mezőnyben jól játszani, és akkor a he­lyi sajtó is „kegyes” lesz. Megírja az igazat. Glasgow Herald (tudósítója lan Paul): — A Celtic Glasgow ka­tasztrofálisan gyenge játék­kal rukkolt ki. Ezen a na­pon a Diósgyőr jobb csapat benyomását keltette. A skó­tok teljesítményére rányom­ta bélyegét a glasgow-i 6:0. Nagyon tiszteltük eddig a magyar labdarúgást, mert mindig voltak jó és techni­kás játékosaik. Most azonban a DVTK gyenge színvonalon is jobb volt. Borostyán egy­szerűen fantasztikus volt, de a többiek... Daly Record (tudósítója Alex Cameron): — Az első félidőben a Cel­tic sokkal jobb volt a mgyar kupagyőztesnél, de a helyze­teket nem értékesítették a játékosok. A második játék­részben a skótok lelassították a játékot, ami kedvezett a DVTK-nak. A magyarok csa­patjátéka helyenként kiáb­rándító volt, és csak Boros­tyán, Néder és Teodoru l. teljesítményét lehet kiemelni. Reuter, angol hírügynökség (tudósilója Charlie Coutts): — Ez minden volt. csak nem labdarúgó-mérkőzés. Mindkét együttes rosszul ját­szott. A Celtic Glasgow lát­hatóan nem nagyon igyeke­zett, csak játszadoztak. A DVTK az utóbbi találkozó­kon nyújtottakhoz képest az idei legjobb formájában ját­szott, de talán ők sem gon­dolták, hogy ebben a sze­zonban első győzelmüket ép­pen a Celtic ellen aratják. Zárt ajtó, nyílt vélemény A mérkőzés lefújása után a Celtic Glasgow játékosai és szakvezetői villámgyorsan bevonultak öltözőjükbe és bezárták az ajtót. Többen szerettünk volna nyilatkoza­tot kérni Biily McNeill ed­zőtől, de vámunk kellett. Vártunk, de közben éles kiabálás ütötte meg fülün­ket. Az edző nyomdaíesté­* — Na, most mit tudsz csinálni? — kérdezhette vcána McGrain Szlifkától. Borostyán Így látta a játékvezető nul majd az öltözőbe. Most azonban „élt” a pályán. A találkozó kétharmad részé­ben rendre becsapta az őt őrző Alan Sneddont, aki jobb híjján csak szabálytalanul tudta útját állni. A mérkő­zés után neki i® gratulál­tunk, amire így reagált: — Köszönöm, bár nem so­kat adtam volna győzelmün­kért. Azt gondoltam, leg­jobb esetben döntetlen lesz. Nagyon örülök, hogy szé­pén sikerült a KEK-búcsú. Bucék neve nem ismeret­len a magyar labdarúgást szeretők előtt. Jó néhány éve on van a nagyobb nemzet­közi mérkőzéseken, közmeg­elégedésre fújja a sípot, az immár kétéves segítőivel, Bo- gendorferrei, Nestlerrel. A mérkőzés előtt is zuhanyozott. Onnan jőve csak egy törül­köző volt előtte: — Mit vár a találkozótól? — Muszáj mondanom va­lamit? — Nem, de ha lehetne ... ! — Nem lesz nagy meccs...! Igaza lett, bar a mérkőzés után a játékosfolyosón vál­lon veregetett. — Mondtam, hogy nem lesz gond, rendkívül könnyű volt a találkozó. Alig kellett a sípomba fújnom. — Ön osztrák, hazájában jobb vagy rosszabb a labda­rúgás? — Ezt nem tudtam lemér­ni. Nekem a játékot kellett figyelni. Skóciában nem vol­tam, de szerintem két egy­forma képességű csapat ösz- szecsapását láttam. A sze­rencsésebbe) győzött. két nem tűrő szavakkal il­lette játékosait névszerinti aminek összegzése annyi le­hetne. hogy nem ezt beszél­ték meg a találKozó előtt. Aztán végre kinyílt a pámás ajtó és a hórihorgas skót edző rendelkezésünkre állt. Mint egy profi színész, úgy palástolta az előbbi ki- fakadását és teljesen nyu­godt hangon, ártatlan arccal válaszolt. — Mi a véleménye a ta­lálkozóról? — Azt hiszem ez a mér­kőzés már a skóciai találko­zón eldőlt, persze szerettünk volna itt is győzni. • Sajnos, ez nem sikerült. — Mintha túlzottan ma­gabiztosak lettek volna játé­kosai, elég lassúak voltak. — Az első húsz percben három-négy gólt is ■ lőhet­tünk volna. De nem szabad ügyeimen kívül hagvni, hogv tudat alatt mindenki arra gondolt, nem kell nagyon hajtani. A továbbjutás már eldőlt és nyilván minden já­tékosom a szombati bajnoki mérkőzésre tartalékolta ere­jét. Mindenesetre gratulálok a DVTK-nak. jf: Mezcsere a mérkőzés végén-..; (Szabó István felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom