Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-04 / 181. szám

Nyitva hagyott gyámügyi dosszié J & J & J J if. A képen látható cipőnek furcsa neve és rendhagyó törté­nete van. Mezőkövesden készült és Svájcba készül. A neve: gör-diszkó cipó. A történet pedig rém egyszerű. A „szegény ember vízzel 'főz" mondás analógiájára a kövesdi cipész­szövetkezetben — gondos előtanulmányok után — kitalálták, hogy hazai alapanyagból is lehet komoly és kemény pénzt hozo terméket produkálni. Nem vitás, hogy alkalmi divat­igényt elégítenek ki. A korábbi híradásokból már tudtuk, hogy a rafinált diszko-klubokban görkorcsolyával ropják (gu­rulják?) a táncot az újmódi dzsigolók. Ami nekik szórakozás, az a matyóföldieknek nagy üzlet. S az fizet, aki mulat ... (Laczó felv.) Ne szólj szám, nem fáj fe­jem. Talán ezt a praktikusnak tűnő mondást gyakorolták a szomszédok, a rokonok. Mert az eset nem a világtól, város­tól elzárva zajlott. A helyszín: a Tanácsház tér 20. szám. Itt élt évekig H.-né. Élete úgy indult, mint. a legtöbb átlagsorsú nőé. Mondhatnánk azt is, jól szituált családból való. Leérettségizett, és egy gyárunk irodájában dolgozott. Majd megérkezett az első fiúgyermeke. Később házas­sága megromlott, és elváltak. A (gyermek az apjánál van. Ahogy múltak az évek. H.-né egyre lejjebb csúszott a lej­tő«* Élettársait váltogatva, még négy férfit tett apává. Második gyermekét Pestre vittjék a keresztszülék. Az asz- szo’pv nyolcadik évét tölti gyermekgondozási szabadsá­golj. FÓLIA AZ ABLAKON Az otthon maradt három gyermeket évekig senki sem látta: kocsiban sétáltatni, le­vegőztetni. Létezik az. hogy senkinek sem tűni lel? A múlt év őszén érkezett az első bejelentés a gyámügyi hatóságra. Sokáig sem a cso­portvezető. sem a társadalmi aktívák nem tudtak bejutni a lakásba. Pedig a nap vala­mennyi szakában kísérletez­tek. de csak a gyerekek nyö­szörgését hallgatták. Az idézésre megjelent H.- né és élettársa. Nem kis fel­hanggal tiltakoztak a vádak ellen. Az asszony csak akkor szelídült meg kissé, amikor arra kérték, hogy bizonyítsa be a vádak alaptalanságát. A környezettanulmány a gyerekek igen sanyarú álla­potáról vallott. H.-nének az egyhónapos próbaidő után sem sikerült változtatnia életmódján, s a gyerekek kö­rülményein. Télvíz idején fútetlen lakásban, fóliával be­szögezett ablakok mellett, ál­landóan az agyban tartotta őket. A nehéz gyermeksorsokon edződött gyámügyiseket is megviselte ez a leírhatatlan eset. Az ügy nem tűrt ha­lasztást. NEM LÁTOTT MÉG HAVAT H.-né nem adta ki egy­könnyen a gyermekeit, A gyámügyi csoportvezető kar­hatalmi segédlettel keresett rájuk ruhát. Amikor a leg­kisebb fiúra került a sor, még a marcona férfiak is meginogta^, olyan jelenetet rendez.ett az asszony. . Aztán elindult az autó a gyermek­védő intézetbe. A gyerekek vaksin hunyorogtak a vakító fényben. — Mi az? — kérdezte, a januári • nagy fehérségre az Ötéves kislány.»Fejmérete ta­lán megfelelő a korának, de teste egy kétéves gyermek alkatúhoz hasonlít. Alig volt tíz kiló. — Hó — válaszolt a gyám­ügyi csoportvezető. A szokásos adminisztráció után a gyerekeket egészség- ügyi vizsgalat alá vették. A kórházban J.-nek, a széparcú kislánynak az állapota lát­szott a legkétségbeejtőbbnek. A tiszíátalanság maradandó sebeket hagyott. A két és fél éves fisfiúnál ötnapos keze­letlen combnyaktörést álla­pítottak meg. Mindhármuk­nak le kellett vágni a haját... Itt. a gyermekkórházban lát­tak életükben először játé­kot. H.-né évekig élt a gyermek- gondozási segélyből. Költöt­te. de nem azokra, akikre szánták. . A gyámügyi dosszié még nyit­va van. Értesítették az, I. kerü­leti hivatal gyámügyi osztályát, hogy Sz. L.-t, aki közben betöl­tötte életévét, az óvodáskorúak intézetében helyezték el. Az anyától a láthatást megvonták. Az anyakönyvi hivatal értesítése a legfrissebb irat. Megszületett H.-né hatodik gyermeke, D. Gy., 1980. július «-áll. OI.AH ERZSI Tegnap, a Mátrában Megélénkült az idegenfor­galom a Mátrában. Tegnap már kora reggeltől "Igyekez­tek a hegyekbe a kirándulók. Az egri strandon csúcsforgal­mat bonyolítottak le, tízezer fürdőző hűsölt a medencék­ben. Az egri vár múzeumá­nak estig háromezer látoga­tója volt. ' Francia párt rezeid Miskolcon Paul Laurent, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, aki pihenés cél­jából tartózkodik hazánkban, Borsod megyei látogatása programjának részeként szom­Színe és Kösz’, temetkezésiek! baton Miskolcra érkezett. A megyei pártbizottság székhá­zában találkozott Grósz Ká­rollyal, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, ezt kö­vetően a város új lakótele­peivel és műemlékeivel is­merkedett, majd tegnap dél­előtt elutazott megyénkből. írótábor; Miskolc Amint e hasábokról is tudott: ma délelőtt a diósgyőri VG-* sas Művelődési Központban nyílik a 9. tokaji nyári írótábor. Hogyan? — kérdezheti s teljes joggal az olvasó. Tokaji író­tábor — Miskolcon? Ügy gondoljuk, e „helyváltoztatás’ ma­gyarázatául is szolgálhat az a körülmény, hogy ezúttal „La­kás. lakótelep, életmód” címmel lesz — bizonyára ismét ér­dekek es tartalmas, gondolatgazdag —- tanácskozása a tábo- rozóknak. Az elmúlt évek során kialakult gyakorlat szerint most is az ..élet diktálta” a témaválasztást. Építészek mond­ják, írják: az 1980-as evekre világszerte fordulóponthoz ért a századelőn kibontakozott modern építészeti mozgalom leg­inkább Le Corbusier nevével fémjelezhető városépítési-tele­pülésfejlesztési szemlélete és gyakorlata: a hagyományosan organikus városfejlődéssel szemben lakótelep-monoi ltokul eredményező modern építészeti teória tévedésnek — a század egyik legdrágább tévedésének bizonyult. Csakhogy ennek az ítéletnek a kimondása vajmi kevés; a továbblépés programja viszont ma még körvonalaiban van meg. A lehetőségekről, a lehetséges módozatukról szerteágazó, olykor szélsőségekig csapó viták vannak az építészek köreiben is. Am e lakótelepeken emberek laknak-élnek; érző-gondolko­dó emberek, akik életének, közérzetüknek s ebből takadoan a közösség, a társadalom javára hasznosuló tehetségüknek, alkotókedvüknek, energiáiknak alakulása szempontjából ép­pen egyik lényeges körülmény az, hogyan laknak, milyen fel­tételek közt, milyen komfortban termelik’ újra naponta mun*■ ka- és alkotóerejüket. E feltételek „minőségére” következtet­ni lehet ugyan a statisztikusok számsoraiból és a szociológu­sok kérdéssoraira nyert válaszokból, ám — amint ezt a me­gye irodalmi és művelődési lapjában január óta „A szűkre szabott modernség” címmel folyó, s a lakótelepeken élók sor­sával foglalkozó vita egyik hozzászólója is írta — az ilyes­fajta. mennyiségi tényezőkkel operáló vizsgálódások gyakran szem elől leveszik magát az embert; s azt az alapvető össze­függést. amely az emberi let „belső terei" és az e letet körül­vevő, tervezett-emberi „külső terek” közt áll fenn. Hogy e „külső tér” igazán csak az emberi igényekre mért funkciói alkalmasságával jellemezhető, s nem négyzetméterek és köb­méterek. nem a beépített kő. beton. vas. üveg. fa és műanyag mennyisége, nem férőhely- és lakásszámok összessége csupán. S mert társadalmunk minden más társadalmi berendezkedés­nél jobban, közvetlenebbül és teljesebben épül és épít min­den dolgozó állampolgára részvételére, közösségi dolgainkért való odaadására és fáradozására, hatványozottan nem közöm­bösek számára (számunkra) a közösség közérzetét, a Üözgon- gondolkodást, az életmódot befolyásoló körülmények: az em­lített „külső tér” körülményei sem. Ez a magyarázata, hogy a modern lakótelepeinkről, a panelépitésröl, varosfejlődésről, urbanizációról folyó viták oly hamar kicsapnak a szakma medréből, s minduntalan szociológiai-közgazdasági következ­tetésekhez ágazó, s a legszélesebb közvélemény érdeklődésé­vel találkozó eszmecserékké lombosodnak. Miskolc rendkívül dinamikus épülése, fejlődése, az évente épített lakások magas száma, a látványos gyorsasággal meg­növő lakótelepek sora, s a bennük berendezkedök napi gond­jai, örömeik és bosszúságaik is indukálják, hogy épp itt, Mis­kolcon gondolkodjon, vitázzon e kérdésekről a tokaji írotabor fóruma, hogy az írók, akiket hivatásuk a teljes emberi lét, az emberi lélek minél mélyebb és sokrétűbb megismerésére és megmutatására kötelez el, felelős és lelkiismeretik részvé­telükkel, gondolataikkal és véleményükkel segítsenek az épí­tészetnek, az építészeknek a továbblépés programjának tel­jesebb megfogalmazásában. Egy olyan építészeti vállalkozás katalizátoraiként, amely megvalósításához — hisszük — a mi társadalmunk kínál optimális feltételeket. A ma nyíló tokaji írótábor „szellemi műhelyének” mwttkáé jában részt vesznek idén más művészeti ágak képviselői: épí­tészek, képzőművészek. E vitában azonban — amely agyán kissé távol esik a „magas irodalom” kérdéseitől — valameny- nyien a közösségért felelősséget érző, felelősen gondolkodó állampolgárok. A közélet munkásai. PAPP LAJtíS Az időjárás az oka Kevesebb mirelit készül A ködös, borús reggel tél- víz idején is lehangolja az embert. Hát még ilyenkor, amikor az ifjan megboldo­gult nyarat takarja, mint szomorú szemfedő — így füs­tölgők magamoan. míg bállá- * gOK a szemerkélő esőben,, munkanelyem felé. S mint­ha mindez még nem lenne eiég, váratlanul, szemközt ta­lálom magam három, bakra állított koporsóval. Szerencsé­re üresek. De akkor is'... Szállításra várnak, vagy szűk a raktár a Munkácsy utcában? Mert arra gondol­ni sem merek, hogy mar ez a szakma is kipakolja az áru javát az utcára, mint a zöld­ségesek. Hiába is tenné. A szobán forgó árucikk megvéte­le szigorúan alkalomhoz kö­tött. Nem úgy vagyunk vele, hogy „van egy kis pénzünk, vegyünk egyet, hátha drá­gább lesz ez is jövőre.” Hajdan persze másképpen volt. A gondos öregek — leg­alábbis mifelénk, lent az Al- íöldön — jó előre megvásá­rolták maguknak temetésük legfontosabb kellékeit. a szemfedőtől a koporsóig. „Ne legyen baja vele a család­nak!” — mondták, de tán az a halvány gyanú is erre kész­tette őket. hogy a fakörmű örökösök nem adják meg a végső tisztességet, s aranyo­zott tölgyfa helyett megelég­szenek a feketére mázolt fe- nvődeszkával. Ez pedig oly nagy szégyen, amit a túlvi­lágon. sem vállalhat a magá­ra valamit is adó halandó. („Nem azért dolgoztam, hogy úgy dugjanak a föld alá, mint akárki fiát!”) Rátarti és előrelátó roko­nom. Ambrus bácsi — nyu­godjék békében! — mesélte nagy előszeretettel, ha egy kis házi bor is került az asz­talra. hogyan zajlott le az ő feltámadása. Pompás tölgy­fakoporsóját a padláson tá­rolta. Ugyanoda húzódott nyáron, ebéd után sziesztáz- ni a hús zsúptető alá. Mióta megvolt a saját koporsója, ebbe vetett derékaljat. Mo­tozás ébresztette egy délután. Nagyot horkanva riadt mélv almából és nagy hirtelen fel­ült a koporsóban. A jámbor kéményseprőnek — mert ö volt ■ az istenadta — csak annyi ideje maradt, hogy vessen egy keresztet, aztán már farolt is ki az ajtón. Feledve, hogy a padlást nem a földszintre rakják. Az ijedtségen kívül más baja nem esett, mint annyi, hogy kificamította a bokáját. Sze­rencséjére alacsony házban lakott Ambrus bácsi. Manapság aligha tartanak otthon koporsót az előrelátó öregek. Vásárlásra tehát — utcai bemutatóval — nem le- liet késztetni senkit. Amikor szükség lesz végső bútorunk­ra, úgyis kerül egy. Ha nem aranyos-ezüstös. legalább lakkos. De ha így van, miért ront­ják az arra járók hangulatát, jut nekünk felhő, ború mos­tanában e nélkül is éppen elég — morfondírozok. De nicsak: egyre kevesebb meg­győződéssel. Rossz kedvemet elűzte Ambrus bácsi rég ha­lott története. Ha nincs a rendhagyó „kirakat”, tán örökre eltemették volna ben­nem az évtizedek, s nem éri meg a feltámadást. Kösz’, temetkezésiek! (békés) A rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt elég szomorú statisztikát jegyeznek az idei szezonban a Miskolci Hiitő- házban. A végéhez köz.eledik a bor sófeldolgozás, s a jelenlegi adatok szerint 220 vagonnal mélyhűtöttek. A gyár veze­tői még 50 vagon fogadására készültek fel, de ezek az esős, árvizes napok közbeszóltak. Ez a mennyiség sajnos, kint maradt a földeken. Gondot okozott a késői érés, és így a borsófeldolgozással egyidő- ben kellett megkezdeni a zöldbab fogadását is. Hétfőn érkeztek meg az első zöld­babszállítmányok, s eddig több mint 22 vagonnal vé­Alap-. közép- és felsőfokú gombaismerői tanfolyam in­dul esti és levelező tagoza­ton. Érdeklődni és jelentkez­ni lehet szeptember ,'10-ig geztek, és szállítottak be a tárolókba. Sajnos, a kedve­zőtlen időjárás a bab minő. ségére sem hat jótékonyan. A gépek nem tudnak rámen­ni a zöldbabtáblákra, sőt Ra- kamaz térségében árvíz alá is került a terület. A gyári statisztika szerint cseresznyéből és meggyből is körülbelül 50 százalékkal ke­vesebbet tartósítottak a ter­vezettnél. szamócából pedig 60 százalékkal kevesebbet. Egyedül ribizli bői és egres­ből sikerült a tervezett meny nyiséget ‘elraktározni. A nyár további részében a szilva, a karfiol és a lecsónak való mélyhűtéséről gondoskodnak a hűtőházban. személyesen vagy levélben az Országos Gombaszakoktatási Bizottságnál: Kertészeti Egyetem. 1118. Budapest. XI. kerület, Ménesi út 44. Helytálltak az épltotáborosok Vasárnap 20 000 fiú és lány — az utolsó turnus — állt kéthetes önkéntes munkába, hogy koronát tegyen az idei nyári épitőtáborozási évad eddigi teljesítményeire. Ne­héz lesz túlszárnyalniuk az előttük járt 60 000 diáktársuk munkasikereit. Elkészült ugyanis az első félidő mérle­ge: a 23. építőtáborozási évad első 40 000 diákmunkása jól bírta a feszített tempót. Csak­nem mindenütt elérték a ,,fel­nőtt normákat”. Az iparban segédkezük a felnőttekhez mérten 70 százalékos teljesít­ményre kötelezték magukat ..papíron”: a mércét orszgos át­lagban 125 százalékra „emel­ték”. Eddig 20 millió forint értékre becsülik az önkéntes ifjúsági építőbrigádok mun­káját. A táborok 80 százaléka a halaszthatatlan mezőgazdasá­gi feladatokat végezte. Az első két menetben olyannyira beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hogy a cseresz­nye-. a meggy- és a barack­szüret idején ők is 25 száza­lékot tudtak „rátenni” az előírt követelményekre. A központi, a megyei szervezé­sű. az egyetemi és főiskolai építőtáborokban több mint 90 millió forint értékű mezőgaz­dasági munkát végeztek a téeszek, az állami gazdaságok megelégedésére. Aki gombász akar lenni é El asszony hat gyereke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom