Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-11 / 290. szám

Jégkorong Még mindig jobb a Dunaújváros Második éve játszik a magyar jégkorongbajnokság második vo­nalában, az NB I B-ben a Mis­kolci Kinizsi csapata. A vasár­napi találkozót megtekintő mint­egy 200 néző között bizonyára sokan voltak olyanok, akik ta­valy is látták a Dunaújvárosi Kohász elleni összecsapást. Ak- kc^ a vendégek 13:1 (3:0, 7:1, 3:0) arányban győztek, most a kapott gólokat majdnem a felé­re sikerült -csökkenteni, ugyan­akkor egynél többet ezúttal sem sikerült ütni az ellenfél kapu­jába. De hozzátesszük, ha a má­sodik harmadban kicsit jobban összpontosít a miskolci csapat, ha a sorok cseréje jobban sike­rül, akkor a kapott öt gól ket­tőnél több nem lett volna. Így azonban: Miskolci Kinizsi —Dunaújvárosi Kohász 1:7 (0:0, 0:5, 1:2). Vezette: Zsitva — Já- nossy. MISKOLCI KINIZSI: Neuman — Nagy. Kocsis, Sepsi, Zakár, Cziáky; csere: Seres — Lukács, Peter Allen, Horváth, Skultéty, Hiloczky, Reinecker, Majzik, Hozdik. Kovács. (Beje­lentett vezető: Tózsa R. Zoltán). Két perccel a játék megkezdé­se után már emberelőnybe került a hazai csapat és ez az első harmad végéig mindig a Kinizsi javára szólt. Olyannyira, hogy a harmad végén ezt jegyezhettük fel; emberelőny, 5:3, a Kinizsi Jávára. Azonban az emberelő­nyöket a lényegesen rutinosabb, régebben korcsolyázó és régeb­ben az élvonal közelében játszó dunaújvárosiakkal szemben a miskolciak nem tudták kihasz­nálni. Hol a kapus hárított, hol pedig lemaradtak a jobbnál jobb korongokról a kapu előterében. Pedig gólhelyzet bőven volt. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy olykor kettős emberhátrány is ér­te a Kohászt, akkor tudásbeli kü­lönbség ide-oda, a hazaiak kevés dicséretet érdemelnek. Annál in­kább a számszerű eredmény, a 0:0. Egyáltalán nem látszódott, hogy a Kinizsi kevésbé erőteljes hokit játszik, hogy kitér a bodi­csekek elől. De pontosan az, ami tavaly is sikerre vihette volna a csapatot, a döntő hely­zetekben való határozottság ez­úttal is hiányzott. És bár si­kernek könyveltük el az első harmadot, féltünk a másodiktól. Félelmünk igazolódott. Óriási iramban kezdett mind a két csa­pat. A kérdés az volt. hogy az óriási iram mennyit vesz a ki küzdőkből? Lesz-e kellő önbi­zalmuk a gólhelyzetek értékesí­tésére? Nos, a miskolciaknak nem volt — a vendégeknek igen. Tíz perc tiszta játékidő után már a második góljukat ütötték, s nem kellett várni az újabbra sem. Egyébként ez, a harmadik volt a mérkőzés legszebb jelene­te, a válogatottakra emlékeztető gyors húzásokkal közelítették meg az ekkor védő Seres kapu­ját, és a sakk-matt helyzetet biztosan értékesítették. A vissza­tért kapus, Neuman hibázott a negyedik gól előtt. A róla ki­pattanó korongra nem feküdt rá, hanem megpróbálta saját já­tékosához tolni. Azonban a ko­rongra lecsaptak a vendégek, és megszerezték a negyedik gólt. Néhány másodperc múlva meg­szerezték az ötödiket is, és ezzel eldőlt a mérkőzés. Az első harmadhoz hasonló, kiegyensúlyozott játékot hozott a harmadik harmad. Sok-sok ki­dolgozott, vagy véletlenül adódott Kinizsi-helyzet maradt kihaszná­latlanul. De ekkor már elfárad­tak a hazaiak, s feltűnt, hogy a dunaújvárosiak gyorsabban korcsolyáznak, biztonságosabban kezelik a korongot. És hiába adódott újra emberelőny (sőt kettős emberelőny is!) megint csak a vendégek voltak jobbak 2:1 arányban. A 7:l-es vereség ellenére jó játékot láthattak a nézők, s min­den reánény megvan arra, hogy hazai pályán a miskolci Kinizsi akár a legjobb NB I B-s csapa­tot is meglephesse. Dupla-Nelson, úttörő módra.,• (Szabó István felvétele) Birkózás D. TÓTH B. Miskolcon maradt a serleg A Megyei Röplabda Szövet­ség rendezésében szombaton és vasárnap a miskolci 3. sz. Szakközépiskola tornatermé­ben játszották le a serdülő korcsoportúak részére kiírt kupa mérkőzéseit. Ahogy azt a csütörtöki előzetesünkben is jeleztük: 8 leány- és 3 fiú­csapat nevezett a tornára. Igaz, a 8 leánycsapatból vé­gül csak 7 lett, mégpedig azért, mert a tornát „nem­zetközi” rangúvá emelő Besz­tercebánya csapata nem ér­kezett meg. (Nem ez az első eset, hogy az előzetes neve­zésük ellenére távolmarad- nakj Szombaton délután a fittmér­kőzésekkel kezdték a sort. A kétszer húszperces játékidőben a házigazda iskola fiai bizonyul­tak a legjobbnak; biztosan nyer­ték a kupát. A fiúmérkőzések eredményei: 1. 3. sz. Szakközépiskola (—11. sz. Általános Iskola 61:26; —105. sz. DSK 57:29) 2. 105. sz. DSK (—11. sz. Általános Iskola 64:32), 3. 11. sz. Általános Iskola Mis­kolc (győzelem nélkül). A leányok két csoportban mérkőztek meg a helyezésekért. Az „A” csoportban az MVSC I. és III. csapata, valamint a Mis­kolci Egészségügyi Szakközépis­kola és a 34. számú Általános Iskola leányai léptek pályára. A „B” csoportban a Jászberény, a Miskolci Közgazdasági Szakkö­zépiskola, valamint az MVSC II. csapata játszott. Az első csoportból meglepe­tésre az MVSC III. csapata vég­zett csoportelsőként, megelőzve az Egészségügyi Szakközépisko­lát és az MVSC I-es csapatát. A „B” csoport küzdelmeiből csoportelsőként a Jászberény játszhatott döntő mérkőzést a Vasutas-lányokkal. A Serdülő Kupa talán egyik legnagyobb küzdelmét hozó találkozóját vé­gül az MVSC csapata nyerte meg 32:26 arányban, és ezzel kupagyőztesként búcsúzhatott. „A” csoport: 1. MVSC III. csapata, 2. Egészségügyi Szakkö­zépiskola, Miskolc, 3. MVSC L csapata. „B” csoport: 1. Jászberény, 2. MVSC n. csapata, 3. Közgazda- sági Szakközépiskola. A áontő mérkőzések eredmé­nyei: (1—2. helyért) MVSC III. —Jászberény 32:26; (3—4. he­lyért) Egészségügyi Szakközép, ükaia—MVSC n, 43:43. A kupát az MVSC — a ka­zincbarcikai Kun Béla úti isko­la játékosaira épülő — harma­dik csapata nyerte. 2. Jászbe­rény, 3. Egészségügyi Szakkö­zépiskola, Miskolc. (gajdos) Kötöttfogásban DVTK úttörői győztek A Boi'sod megyei Testne­velési és Sporthivatal Birkó­zó Szakszövetsége rendezte meg vasárnap az észak-terü­leti úttörőolimpia kötött- és szabadfogású birkózóverse­nyét a DVTK-stadion birkó­zócsarnokában. Nógrád me­gyét három, Heves megyét három, Borsod megyét öt sportegyesületi birkózó szak­osztályának ifjú reménységei képviselték. Ez utóbbiak kö­zül a legtöbb versenyzőt a DVTK indíthatott (mellette itt voltak a kazincbarcikai, a sátoraljaújhelyi, a szerencsi és a tiszalúci úttörők). Az előzetes nevezések szerint kö­töttfogásban 55, szabadfogás­ban 71 induló lépett volna szőnyegre. A helyszíni mér­legelés után azonban ez a Tollaslabda Avas Kupa Serdüld! a felnőttek között 34c Nagy Attila, a Honvéd Papp J. SE ifjú reménysége ezúttal is jól szerepelt. (Szabó felv.) A Borsod megyei Tollas­labda Szakszövetség szombat­ra és vasárnapra írta ki a tollaslabda Avas Kupa elne­vezésű versenyét. Ez a ver­seny egybeesett az országos felnőtt Tízek Bajnokságával, de a két verseny nem azo­nos kategóriájú volt, így ez az indulókat nem zavarta. Ugyanakkor jó alkalom nyí­lott arra, hogy a serdülőko- rúakat akár a felnőtteknél is elindíthassák. Ezt tette Miskolc kiemelkedő­en legjobb tollaslabda szakosz­tályával rendelkező egyesület» a Honvéd Papp J. SE is. Tamók Csilla és Novák Csaba a fel­nőtt mezőnyben indult, azzal a céllal, hogy a korosztályuktól erősebb ellenfelekkel kerülje­nek szembe. (Nem okoztak csa­lódást.) Kellemes meglepetés volt Frank játéka, kellemetlen volt viszont, hogy a serdülő fiú egyénit Nagy Attila nem nyerte meg. összességében megállapítható, hogy az Avas Kupa jó mérkő­zéseket hozott, és egyik kitűzött célját, a sportág népszerűsítését mindenképpen elérte. EREDMÉNYEK: Serdülők: Fiú, egyéni: 1. Sik, 2. Kiss (mindkettő Győri Vo­lán), 3. Nagy, Cseh (Honvéd Papp J. SE); Leány, egj'éni: 1. Petrovics (FŐKÉRT SC) ; 2. Csemiczky (NYVSSC) ; 3. Molnár (Honvéd Kilián FSE) és Kiszel (KTSE). Serdülő, fiú, páros: 1. Nagy —Cseh; 2. Sik—Kiss; 3. Rokos —Juhász (Hatvan), Gebhart— Cseh (KTSE). Serdülő, leány, páros: 1. Pet­rovics— Fülöp; 2. Csemiczky— Keni (NYVSSC): 3. Szutor—Fe­kete (Hatvan) és Kiszel—Polya (KTSE). Vegyes páros: 1. Nagy—Ki­szel; 2. Cseh—Csemiczky; 3. Ba. lajti—Motyák (Honvéd Kilián FSE) és Cseh—Polya. FELNŐTTEK: Férfi, egyéni: 1. Borka (FÖ- . 2 Pinke (Honvéd Kilián FSE); 3. dr. Pipia (KT- es Bozsó (Honvéd Kilián FSE). Női, egyéni: 1. Szebení (III. kér. SE) ; 2. Szilassy (Honvéd Kilián FSE) ; 3. Gyenizse (KT­SE) és Frank (Honvéd Papp J. SE). Férfi, páros: 1. dr. Pipia—Fe­hér (KTSE); 2. Bozsó—Pinke; 3. Tombor—Sodor (Honvéd Kilián FSE) és Takács—Borka. Női, páros: 1. Szebeni—Tholt (III. kér. SE—FŐKERT SC) ; 2. Hartma—Rónai (BÄV); 3. Mol­nár—Szilassy és Frank—Tamók. Vegyes páros: 1. Bozsó—Mol­nár (Honvéd Kilián FSE) ; 2. Kiss—Rónai (BÄV) ; 3. dr. Pi­pia—Bothó és Fehér—Gyenizse (KTSE). Az Avas Kupa végeredménye: 1. Honvéd Kilián FSE 49,5 pont, 2. KTSE 41,5, 3. Honvéd Papp J. SE 33,5. (A Honvéd Papp J. SE érmei: arany kettő, ezüst egy, bronz öt.) n. TÓTH BÉLA szám 34, illetve 50-re módo­sult. A DVTK-sok 11 első helyet szereztek. EREDMÉNYEK: Kötöttfogás (34 induló) t 35 kg: 1. Kapitány (STC), 2. Szuromi (Eger), 3. Vincze (KVSE)); 38 kg: Szakolezai (DVTK). 2. Klusoczki (DVTK), 3. Brunda (Pásztó); 41 kg: 1. Molnár (Eger, 2. Lesko (KVSE), 3. Radics (STC). 45 kg: 1. Gonda (DVTK), 2. Falusi (Pásztó), k Tóth P. (DVTK); 49 kg: 1. Köteti (DVTK), 2. Zsóka (DVTK), 3. Molnár P. (DVTK); 53 kg: 1. Pálinkás (DVTK), 2. Csanádi (Eger), 3. Nagy (DVTK); 58 kg: 1. Bordás (KVSE). *• Pálinkás (DVTK). 63 kg: 1, Tóth (DVTK), 2. Kiss (Szerencs), 3. Tóth Gy. (DVTK); 68 kg: 1. Toronyi (DVTK), 2. Izsó (STC), 3. Czeglédi (Párád); + 68 kgk I. Péter (Gyöngyös), 2. Selmeczi (DVTK), 3. Vekóczi (STC). SZABADFOGAS (50 induló) : 35 kg: 1. Balogh (DVTK). 2. Partizer (KVSE), 3. Vincze (KVSE); 38 kg: I. Fábián (DVTK). 2. Berecz (STC), 3. Falusi (Pász­tó) ; 41 kg: 1. Bényei (Szerencs), 2. Borbély (Eger), 3. Sándor (KVSE); 45 kg: 1. Horváth (Gyöngyös), 2. Orgona (Szerencs), 3. Fekete (Pásztó); 49 kg: 1. Kovács (Eger), 2. Horváth (Sátoraljaújhely), 3, Kertész (Eger); 53 kg: 1. Mohácsi (DVTK), 2. Gyani (STC), 3. Polik (Eger); 58 kg: 1. Kiss (DVTK), 2. Sperka (DVTK), 3. Török (Eger); 63 kg 1. Kovács (Eger), 2. Suha (Eger), 3. Tóth (DVTK); 68 kg: Báthory (DVTK), 2. Tóth (Gyöngyös), 3. Szerencsi (Eger); + 68 kg: 1. Bencsik (Gyön­gyös). odas-uetel Pianínót vennék! Ajánlatokat 8 és 9 óra között kérem a 15- 629 telefonszámon. Ruhaszárító fregoli, falisző- nyegtartó, előszobafal, lakásdí­szek felszerelését, szögbelövést külön is vállal 17 óra után is Pacher, 3525 Régiposta u. 7. Te­lefon 15-502. Levélhívásra ha­vonta egyszer megyénk városai­ban is. Tükörkeret, telefonasztal, hang­lemeztarló, erkélylámpa, álló­lámpa, ajándéknak is alkalmas. Pacher, Régiposta «t„ 7. Főposta mellett. Meleg víz a hűtőszekrényből A hűtőberendezések nagy árampazarlónak számítanak, és valóban: az NSZK-ban az évi 6.5 gigawattórás fogyasz­tásuk csaknem azonos a me­zőgazdaság teljes áramfo­gyasztásával. illetve a vas­utak és a többi közlekedési vállalat elektromosáram- szükségletének kereken 70 százalékával. Azonban a hű­tőgép és egy melegvízforrás összekapcsolásával — egy ún. hőszivattyú közbeiktatásával — az „elpazarolt” áram egy jelentős részét hő formájá­ban visszanyerhetjük a ház­tartás számára. Egy 300 liter hasznos tartalmú hűtőszek­rény naponta átlagban 2,3 kilowattóra elektromos ener­giát használ fel, amely hű­tés közben hővé alakul át. Ennek a hőnek egy részét / háztartási víz felmelegítésére hasznosíthatjuk, ha a hűtő­gép cseppfolyósítóját egy melegvíz-tárolóban elhelye­zett cseppfolyósító spirállal helyettesítjük és a két be­rendezést vezetékekkel köt­jük össze, amelyekben a hű­tőfolyadék cirkulálhat. t Ily módon a cseppfolyósító által leadott hőt — csekély átadási veszteséggel — köz­vetlenül vízmelegítésre nasz- nálhatjuk. Egy, a tárolóba elhelyezett elektromos pót­melegítő a kívánt véghőmér­sékletre melegíti fel a vizet. A tapasztalatok szerint, ilyen elrendezéssel a hűtőgép által felvett elektromos energia 90 százalékát nyerhetjük vissza, a háztartási meleg víz 60 C- fokra történő felmelegítésé­re. A Kanári-cukortól a tengerparti répáig Európában az ókorban, a kö­zépkor elejéig csak a mézet használták édesítőszernek. Nagy Sándor macedóniai király indiai hadjárata alatt ismerték meg a cukornádat, „amelyből a mézet a méhek segítsége nélkül is elő lehet állítani”. Indiában először úgy használták fel táplálkozásra a cukornádat, hogy megrágták és úgy szívták ki a cukros ned­vet. Később kisajtolták a cuk­rot a nádból. A cukornád ter­mesztése a Földközi-tenger vi­dékén alakult ki, de a spanyo­lok a Kanári-szigetekre is át­telepítették. Itt igen bő termést adott, úgy, hogy ebben az idő­ben Európát elárasztották „Ka­nári-cukorral”. Kolumbusz má­sodik útja alkalmával vitt cu­kornáddugványokat Közép-Ame- rikába, ahol szintén bő termést hozott. Európában az első cu­korfinomítót Angliában létesítet­ték, Magyarországon pedig Mária Terézia adott engedélyt Fiúmé­ban cukorfinomító építésére. Bár, a cukor a XVI. század­ban már széles körben elterjedt, a nép számára sokáig elérhetet­len maradt drágasága miatt. Ez volt a fő oka, hogy más cukor- forrást kerestek és meg is ta­lálták a répában. Egymás után épüitck az első répacukorgyárak, és ennek a fejlődésnek adott nagy lendületet a napóleoni kontinentális zár. Az 1800-as évek közepén már több mint 400 cukorgyár működött Európában. A cukorrépa őse az ún. ten­gerparti répa volt. Sók páradús napfényt és hosszú tenyészidőt igényelt. Ebből nemesítették ki hosszú munka során a mind na­gyobb cukortartalmú répafajtá­kat. A tej, mint altató Az elmúlt években egy amerikai pszichiáter, E. L. Hartman újra kimutatta, hogy a szerotonin fontos sze­repet játszik az alvásban. Ennek segítségével sikere­sen kezelt álmatlanságban szenvedő betegeket, de nem szerotoninnel, ami nem tud eljutni közvetlenül az agyba, hanem triptofánnal. Ez ugyanis az a nyersanyag, amelyből az idegsejtek a szerotonint előállítják. A tej kazintartalma az egyik fő triptofán-forrás. A tej maga persze nem altató, csak az alapanyagot szolgál­tatja, és csak azon segít, aki­nek az álmatlanságát szero- toninhiány okozza. Ez pe­dig elég ritkán fordul elő, mivel az agy elraktározza a számára szükséges alapanya­got, hogy ne legyen kiszol­gáltatva az ember étkezési szokásainak. Az azonban előfordulhat,, hogy ez a picinyke „gyár” elfárad, s ekkor segíthet egy pohár tej. Ez persze csak feltételezés, amit a kutatók még nem erősítettek meg. Huszonöt pálcaütés egyetlen cigarettáért Országszerte nagyon sok tűz keletkezett már a gondatlan do­hányzásból. Nyaranta erdőt gyújt meg a felelőtlenül eldobott, égő cigaretta, gyakran lakás- vagy üzemtüzet okoz az ott felejtett égő csikk. Jó néhányan azért haltak meg, mert ágyban do­hányozva elaludtak és magukra gyújtották a lakást. Nemcsak Magyarországon, hanem világ­szerte sok gondot okoz: hogyan lehetne eredményesebben véde­kezni a dohányzásból keletkező tüzek ellen. Egész sor ország dohányipara olyan cigaretták gyártásával próbálkozik, ame­lyek percek alatt kialszanak, ha szívásukat abbahagyják. Az esztergomi levéltárban őr­zött iratok tanulsága szerint ilyen szempontból is évszázados veszedelem a dohányzás. Egy 1771-es rendelkezés alapján pél­dául az egész megyében össze­írták azokat az adózó polgáro­kat, akik dohányoztak. Ezután adót vetettek ki rájuk, s a be­fizetett pénzt tűzvédelemre for­dították. Pedig’ akkor meg nem ismerték a cigarettát. Mégis a férfilakosság jó harmada, sőt helyenként a fele felkerült a lis­tára. Egy másik, ugyancsak XVIII. századi rendelkezés szerint is szigorúan fellépett a dohányo­sokkal szemben. Esztergomban mindeu gazdaember köteles volt üveglámpást beszerezni, mert előírták: „padláson, vagy féhaj- ban, vagy pajtában, akármely veszedelmes helyen üveglámpás nélkül senki se merészeljen jár­ni”. Aki pedig az istállóban, a pajtában, a szérűskertben és „más olyan helyen dohányozni tapasztaltatik, minden irgalmas­ság nélkül egy forintra fog bűn- tettetni, melyből 50 dénár az bé- vádolónak, 50 dénár pedig az n. város cassájába fog adattatni. Aki pénzbül meg nem fizetheti, 25 pálcát fog szenvedni.” Közös piaci borsó Nem éppen könnyű megszív­lelni a Közös Piacnak a bor­sóra vonatkozó osztályozási módszereit. Eszerint a bor­só csali akkor minősül első osztályúnak, ha egy borsó­hüvelyben öt szem borsó van. Egy brit alsóházi kép­viselő „komplett idiotizmus­nak” nevezte az erre vonat­kozó rendelkezést és megje­gyezte: „Ez felteszi a koro­nát mindarra a hosszú és dicstelen zűrzavarra, pepe­cselésre és vacakolásra, amely a Közösség történetét jellemzi. Ezentúl minden pi­acra kerülő borsóhüvelyt át kell világítanunk?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom