Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)
1979-12-11 / 290. szám
Pályaválasztási kiállítás Pályaválasztási kiállítás V’ilt tegnap a .Bársony Já- os úti, 2. sz. Általános Is- blában. A kiállítást az Avas uhaipari Szövetkezet, a IÉRUSZ. a F,»drász Szövet- ezet, a Lakáskarbantartó, a asipari, a Bútoripari, a Há- ipari, a Bőripari és az Órás következet rendezte; termé- ?it mutatják be az általá- ">s iskolásoknak. Pénteken írül 1 a kiállítás, melynek :akmai bemutatóin megis- lerietik a gyerekeket a szö- etkezetek munkájával. , A Miskolci Új Zenei Mftej hangyeísenve A Miskolci Üj Zenei Mü- ely tagjai rendeznek hang- ersenyt holnap este 9 órá- >1 a II. Rákóczi Ferenc Me- yei Könyvtár előadótermé- en. Műsoron Sáry László [étfokú gyakorlat, Zygmunl Irauze Five unitary piano ieces, Orbán György Him- usz, Luciano Berino Sequen- a — szopránhangra. Sáry •aszl.ó Ötfokú gyakorlat és elmeczi György Ó, kedves Werkmeister című műve. Az lőadók: Bruckner Adrienne, líró Rudolf, Fehér György. Kincses Margit, Komoróczi '.suzsa. Orbán György, Sel- neczi György. Egy út a mérlegen Az északi tehermentesítő út építését sürgető szükségszerűség diktálja. Elkészülte sokat javít majd a város régóta trombózisos tüneteket mutató közlekedésén. Egy új út vonalvezetésének eleganciája, terephez simuló, vagy azt átformáló volta lényeges eleme a kialakuló városképnek: szemet gyönyörködtető látvánnyá válhat. Másik, nem kevésbé fontos érzékszervünk a hallás, melynek számára nem sok jót ígér az urbanizáció: a zaj alattomos ellenség, a környezeti ártalmak egyik legveszélyesebbike. Városrendezéssel, környezetvédelemmel foglalkozó külföldi és hazai szakfolyóiratok gyakran ismertetnek példákat, hogyan igyekeznek megoldást találni arra, miként lehet megvédeni a lakóépületeket a hozzájuk túl közel elhelyezkedő, nagy forgalmú utak zajától. A tervezők fantáziája számtalan megoldást szült, van közöttük könnyű szerkezetből épült védőfal, betonelemekből készült mesterséges rézsű, melyet növényekkel igyekeznek esztétikussá varázsolni. Sok megoldás létezik tehát, de közös jellemzőjük, hogy rendkívül drágák, és nem is változtatják meg alapvetően a helyzetet: többé-kevésbé tudják csak a zajszintet a kívánatos mértékben csökkenteni. Aki nagyvárosban. lakik, nem számíthat rá, hogy lukasának Csöndje vetekszik majd egy erdei lakéval. Nyilván a Tízes honvéd utca páros oldalának lakói sem számítottak erre. mégis aggályosán figyelték, hogyan alakul a földtúró gének munkája nyomán a házak mögötti — eddig füvesbokros — domboldal. Aggodalmuk beigazolódott: a tehermentesítő út szorosan a házak tövében halad. Előzetes ízelítőt is kaphattak a közeli jövőből, mikor majd — a főként teherautókból álló — forgalom megindul a házak tőszomszédságában. A meggyőző bemutatót a földgépek, s a> kitermelt földet elszállító teherautók rögtönözték. Gondoltak azokra is. akik csak késő este térnek haza: a geoek majd mindennap éjfélig dübörögtek az ablakok alatt, s korán reggel újrakezdték. Indulat szülte az utóbbi sorokat, vélhetné bárki. Mégsem így van. ennek igazolásául vegyük számba a következőket. Az éjszakában dübörgő korszerű, és igen drága gép üzemóraköltsége nyilván magas, minél több órát tölt hasznos munkával, úgy nő kihasználtsága, s csökken fajlagos költsége. Magyarán: olcsóbban dolgozik. Ez pontosan kimutatható, jelentős megtakarítást eredményez használóinak. A mérleg másik serpenyőjét nehezen „forintositható’' veszteség húzza le: a naponta kialvatlanul, fáradtan munkába indulók munkateljesítményének csökkenése, amely legalább olyan jelentős veszteséget okoz, mint az iménti megtakarítás.., i \(kiss) Etmesélfieíetlen mesék Az autót nem rajzolta le * Arra a kérdésre, hogy mi a kedvenc színe, a leghatározottabban válaszolta: „A rózsaszín és a lila”. Ami azért érdekes, mert rajzain a legritkábban szerepelnek ezek a szi(Kerényi László felvétele) nek. Magam is ott tüsténkedtem annak idején, amikor Feledy G 3* uiia és Mazsaroíf Miklós a gyermekrajzokat zsűrizte. Szétterítettem a rajzokat és drukkoltam. Barátom kislányáért szorítottam, akit születése óta ismerek, és ha van energiám addig játszani vple, amíg meg nem unja — ami elég sokára szokott bekövetkezni —, akkor nagyon szere! em. Nem volt szükség a „protekciómra” — mondanom sem kell, hogy legkevésbé az én véleményem érdekelte a két művészt —, Évának valamennyi rajzát kiállításra javasolták, őt magát pedig díjra érdemesnek tartották. Örültem, amikor szerkesz- tőim azzal bíztak meg. hogy raj zpályázatunk egyik nyerteséről írjak. Kedveskedhetek kis barátomnak, igazán nem szólhat meg senki azért mert ismerősről írok. neki szerepel a legtöbb rajza tárlatunkon — ha valaki a sokszori híradás ellenére sem tudná. a királyi többes a DH és a KISZ Miskolc városi Bizottsága közös gyermekrajz- és fotópályázatát takarja, a legjobb munkák a 11. sz. (Tanácsköztársaság lakótelepi) Általános Iskola aulájában láthatók —, nekem is könnyű lesz a dolgom, hamar szót értek majd, hiszen a kislány haver. (Ezúton kérek elnézést Jakab Mária rádiós kolléganőmtől, akit elhessegettem a kislány — Pőcze Éva — mellől, hogy csináljon mással interjút, engem „le ne lőjön'’. Könnyen lehet, hogy neki sokkál jobban ment volna.) Azt hiszem, a fenti magyarázkodásból már kiderült, hogy az interjú nemigen jött össze. Pedig minden simán indult. A papája felkészítette, mondta Évának, hogy most nemcsak játszani megyek át hozzájuk, hanem vele akarok beszélni a rajzolásról. Leültünk, a gyerek készségesen várta kérdéseimet, én pedig meglehetősen együgyű módon arról faggattam, hogy miért rajzol, miket szeret rajzolni, mit ábrázolnak a rajzai. Körülbelül ennyi idő alatt meg is unta, amin roppant megsértődtem, de így utólag csöppet sem csodálkozom. Hiszen a rajzok magukért beszélnek, és éppen úgy. mint az igazi művészek alkotásai. azért születnek meg, mert más műfajban — például élőszóban — elöadhatatJanok. Nem beszélve arról, hogy Éva öt és fél éves, tehát még messze áll attól a kortól, amikor mindent — jót, rosszat — meg tud magyarázni. Feltéve, ha olyan lesz. Királynőket szeret rajzolni, tarka virágokat, házakat, palotákat elmesélhetetlen meséket teremt. Bámulatra méltó technikával dolgozik, hároméves kora óta naponta több órát rajzol. Szépek, attraktívak a munkái. Körülbelül most tart ott. hogy még a laikus is meg tudja állapítani: tehetséges. Nehéz természete van, makacs, azt hiszem, az iskolában sem lesz ..könnyű eset”. Nem én találom ki, hiszen sokat beszélgettünk erről a szüleivel, hogy rendkívül érzékeny, zárkózott, nyugodtan le merem • írni: mélyen érző. Hazajön!' az óvodából, és máris neki- áll rajzolni, a felgyülemlett érzelmeket így „beszélj ki” magából. Sajátosan, hiszen nem a megtörtént eseményeket rögzíti, nem társait veti papírra, hanem azokat a motívumokat, amiket ő szeret. Legfeljebb mások a színek, más az elrendezés, de alapvetően fantáziavilág, illetve az ő belső világa az. amit rajzol. (Tessenek megnézni a kiállítást, holnap még látható.) -Kértem, hogy rajzolja le öccsének egy, iáték-verseny- autóját. Hozzálátott, és két vonal után abbahagyta. Kérdezem: miért? „Mert nem érdekel.” Az ilyen -1 korú gyerekek legőszintébb kifejezési formája a rajz. Ügyességük, tehetségük különböző, és még igazán nem lehet tudni, lesz-e ennek a rajzolásnak folytatása. Nem is ez a fontos. Hanem az. hogy legyen kinek megmutatniuk, a szüleik bőven lássák el őket rajzeszközökkel. a világért se próbálják meg saját akaratukat ráerőszakolni a rajzoló gyerekre. inkább igyekezzenek megfejteni a kis alkotásokat, hogy még jobban megismerjék gyereküket. Valahogy úgy., mint az én kis barátom szülei. (szabados) A kiskörei duzzasztómű, madártávlatból... A Tisza fogadja be a borsodi folyók szennyvizét Az MSZ 448, avagy a víz éra isszuk és szennyezzük A címek két dolgot is jelentenek: elsősorban egy, — 1968. október 1-én életbe lépett — 31 fejezetből álló szabványt, másrészt pedig a tiszta, egészséges ivóvizet, amit mindennap fogyasztunk. Szabványa többnyire termékeknek van, gondolhatja bárki, ám korunkban az ivóvíz is termékké vált, méghozzá egyre nehezebben, egyre drágábban előállítható termékké. Költségét, elérhető -legjobb minőségét a „nyersanyag”: maga a rendelkezésre álló felszíni víz, s annak szeny- nyezettségi foka határozza meg. A hal vízben, az emberek a víz karnyújtásnyi közelében érzik jól magukat: a lakksűrűségre számított vízvezetékhossz gyakran az urbanizáció fokmérője is, fele lélekszámú kisvárosokat emelhet népesebb nagyközségek felé a rangsorban. A folyók létét nemcsak a közvetlenül beléjük jutó szennyvíz veszélyeztetheti: még a kilométerekkel odébb kiszórt nagy mennyiségű műtrágya is okozhat bajt, a lezúduló záporok közbejöttével. Könnyen belátható tehát, a legkisebb terület, mely á vizek védelménél szóba jöhet, legalább a folyó ‘Vízgyűjtő területével azonos. Megyénk, ahol az ország iparának jelentős része található meg, kiemelt szerepet, de feladatokat is kapott az egész ország felszíni vizei tisztaságának megvédésében. Az idén végzett munka, és a következő év feladatai voltak a legfontosabb témái a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő környezetvédelmi munkabizottság pénteken megtartott ülésének, Dr. Fázold Ádám, a munkabizottság titkára a jéle'nleáí' helyzetről számolt be előadásában. Biztatóan alakul a nemzetközi együttműködés, mégis az a tény, hogy megyénk négy fő vízfolyása nem hatónkban ered, eleve feltételez bizonyos szennyezettséget. Hozzánk már úgy érkezik a Bódva— Bodrog — Hernád — Sajó négyes, hogy számtalan ipari üzemet látnak el vízzel, s fogadják be azok szennyvizét. A számadatok mégis javulást mutatnak. 1970-ben, egy év alatt 34 ezer tonna szerves szennyezés, 79 ezer tonna szervetlen só, valamint két és fél ezer tonna ammónia jutott a folyókba. 1978- ban ugyanezen szennyezőanyagok (az előbbi sorrend szerinti) mennyisége így alakult: 14 ezer, 55 ezer és 3 ezer. Persze, ezzel sem lehet megelégedni, a munka tovább folyik, nem annyira új eszközökkel, mint inkább új módszerekkel. A vízminőség védelme ma már nem egyenlő a szennyvíztisztítással: a cél érdekében akár az egyes üzemek technológiáján is változtatnak. Valószínű, ez utóbbi módszer nemcsak jobb, de olcsóbb is: a PVC III. vízkezelő, szennyvíztisztító berendezéseinek költsége megközelíti az egymilliárd forintot! A borsodi folyók „fekete báránya”';,ketkég'kívül a Sajó. Kisebb javulás itt is tapasztalható, a tíz éve még teljesen holt folyóban újra megjelentek az alsóbbrendű élőlények, sőt néhány igényte^ lenebb halfaj is. de ivóvizet továbbra sem lehet nyerni belőle. A helyzet nem is fog ugrásszerűen megváltozni: a húsz nagyüzem közül 13 a Sajó völgyében található. A Bódva — érthető módon — nagyobb 'védelmet élvez, hiszen fontos ivóvízbázis, egész vízgyűjtőterületét óvják a nem kívánatos mértékű szennyezéstől. A védelem egyre fejlettebb technikája mellett — s ez legalább annyira fontos — az üzemek, gyárak, vállalatok szemléletváltozása eredményezte a nagymértékű javulást. Sokan belátták: a lét- fontosságú ipari vizet ugyanabból a folyóból nyerik, ahová szennyvizüket engedik ... KISS JÖZSEF Megyénk és városunk fel- szabadulása a témája annak az előadásnak, amelyet ma 16.30 órakor tartanak a TIT Kazinczy Ferenc Klubjában (Miskolc, Széchenyi u. 16. I. e.). A TIT Borsod megyei Szervezete történelmi és nemzetközi-politikai szakosztálya által szervezett rendezvény előadója Berán- né AÁmes Éva egyetemi docens, a történelemtudomár nyok kandidátusa. Az előadásra a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
