Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-28 / 303. szám

Hová tűnt félmillió hektár termőterület? 3^ Vizsgálóhelyiség Ma adták át a Semmelweis Kórház új sebészetét Gyógyító ajándék Ötszintes, szép épület. Am x külső szépségnél meg lé­nyegesebbnek tartja belső ér­tekeit tlr. Kardos Géza fő­orvos és a miskolci Sem­melweis Kórház sebészeiének valamennyi dolgozója. Ma veszik birtokba az új épü­letet. — Kórházunk eddigi, csak­nem százesztendős sebészeté­nek 70 férőhelye most már. 12U-ra bővül. Nagyszerű új­évi ajándék ez. . . — mon­dotta dr. Kardos Géza. — Az öröm azonban nemcsak a mi örömünk, hanem sok ezer emberé. Megyénk betegeinek igényeit ugyanis most már meg jobban ki tudjuk elégí­teni. Az épület szociális léte­sítményei is külön figyelmet érdemelnek . . . Bizonyításként pedig a tő­orvos készséggel kalauzolt végig a szinteken, s Behe Lajosné gazdasági főnővér és Zsámba Istvánná osztályve­zető tőnővér-helyettes kísére­tében igazán elismeréssel be­szélhettünk a tervezők és a kivitelezők munkájáról. — A betegfelvétel a föld­szinten történik, itt van a betegek ruhatára, s itt van­nak az öltöző-mosdphelyisé- gek. zuhanyozók is. A sebészeti osztály dolgozói • (létszámuk 80-ról 80-ra bő­vült) külön örömmel szóltak az úgynevezett fekete-fehér öltözőről, ahol utcai, illetve kórházi ruháikat külön tá­rolhatják. A földszint keleti oldaláró; nyílik a konyha bejárata. Illetve az a helyiség, ahová a kórház központi konyhájá­ról érkezik az étel. — Itt is mindenre gondol­tak — mutatta dr. Kardoá Géza az elektromos fűtésű tálalóasztalokat, az edénymo­só automatagepet. (amely mellett 8 fázisú mosogató is vah», az ételszállító kocsikat, a praktikus edénytároló áll­ványfalat. Az utóbbinál meg­jegyezi e: * — Ez. is „házi munka", mint sok egyéb, amit a kór­ház jó szaktudású műszaki gárdája Kiss József főmér­nök irányításával készített az új létesítményben . .. A hófehér és halványzöld, csillogó »csempefalak, a tisz­ta. kövezet, s általában a szép rend dicséretekor pedig a következőket tudtuk meg: a ICISZ-fiatalok vállalták az építkezés utáni nagytakarí­tást, S elsősorban Bátki Mag­dolna anaesthesiológus asz- szisztens, a sebészet KISZ- alapszevvezelének lukára volt a íő szervező abban, hogy orvosok és szakdolgozók egy­aránt takarították, súrolták, rendeztek mind az öt szin­ten.. . De nézzük: mi van az. első emeleten? — Ez az átmeneti műtő- szint. Azért átmeneti — ma­gyarázta a főorvos —. mert a régi épületünk rekonstruk­ciója január 12-én kezdődik, s e rekonstrukció során ala­kítják ki az új műtőket. A többi három szinten sor­jáznak a kórtermek. Két- és hatágyas termek — tágas ab­lakaikon napsugárszínű füg­gönyökkel. szivacsbetétes ágyaik fölött fehér telefonok­kal —. illetve a’ vizsgáló- és orvosi szobák, társalgók, s egyéb helyiségek. Lift termé­szetesen minden szintre visz. Betegfogadásra, a gyógyí­tás felelősségteljes, nemes munkájára készen all tehát az új sebészet. — Mikorra tervezik itt az első műtétet? — Január 3-ra. Addig — a mai. hivatalos birtokbavétel után — még munkálkodnak azon, hogy a legparányibb kifogás se le­gyen a nagyszerű ajándékon. (ruttkay) Üt, tii év alatt elpusztuiha. teljesen, újjáteremtődni pedig 350 ezer év alatt tud csak. A termőföld élete: a mi életünk is Lassan minden talpalatnyi valamirevaló földet megmű­velünk a világon, s átvesz- szük a természet szerepét. A megművelt föld nem ön­fenntartó. Nekünk kell gon­doskodni létéről, s számot adni arról, hogyan sáfárko­dunk vele. az életet adóval. A FEKETE-TENGERT TRÁGYÁZZUK? Egyórás, kiadós nyári zá­por energiája egy hektárnyi szántó feltalaját képes fel­emelni .'JO—40 centire. Egy­ese talajrészecske félméter­nyire is képes felpattanni. Ha ez lejtőn történik — ná­lunk a megművelt terület 45 százaléka, ilyen —. a. tala.i megindul lefelé, lemosódik a völgybe. Ami ottmarad, azt a nyári szárazságok idején a szél kapja szárnyaira. Mit jelenthet ez? Egy kö­zepes tornádó 11 USA-állam földjeiről annyi talajt sodort le. hogy vagonokba rakva 18-szor érte volna körül a .uldel a végtelen szerelvény. Rthon a szántóterület egyti- zede — egymillió kataszteri hold — az erősen lepusztult terület. A tornádó a Mexikói- öbölbe rakta le termőföld- lerhét, nálunk a lemosott ta­laj a Fekete-tengerben köt ki. a beleölt rengeteg mű­trágyával együtt. Még súly­ban sem kevés mennyiség ez: egy nagymértékben pusztuló terület egy-egy hektárjáról évente '00—150 tonna föld tűnhet e . A probléma korántsem új — a kultúra terjedése leta­rolt. sivatagos területeket hagy maga után mindenütt —. s az előrelépés még a leg­te.! lettebb országok esetében is minimális. De nemcsak a termőföld fogy. hanem a fe­lület is. Felszabadulás előtti termőterületeinkhez viszo­nyítva ma csaknem félmillió hektárral — majd egv me- tvényivel — kevesebb van. TERMELÉKENYSÉG - A TERMŐTALAJ ELLENÉBEN Tehetetlenül. állnánk szem­ben a fogyó termőtalaj jelen­ségével? A területeinkkel el Az NSZK-ban jártunk (3) Találkozások £ Modern sterilizáló készülék Egyik ismerősömtől hallot­tam az aforizmát: egy dolog van, ami a világon mindenütt megtalálható, a magyar em­ber. Európa számos országá­ban jártam már így magam is, de más földrészeken járt ismerőseim is igazolják en­nek hitelét... Amikor frankfurti szállo­dánkban lepakoltunk, s első sétánkra indultunk az áltá­lunk bevásárlóutcának ke­resztelt Zeil Strassera, kol­légám már az út elején meg­szondázott. így egy kis. min­denfélét árusító pavilonnál megálltunk. Azon tanakod­tunk. üveges, avagy dobozos sört igyunk-e, amikor a tu­laj kiszólt: „Ne sokat gon­dolkozzanak, mert csak üve­ges van ...” A meglepetéstől torkunkon akadt a szó, amit aztán csak a jó hideg sör ol­dott fel. Kiderült: a tulajdo­nos a 40-es évek végén Er­délyből „származott” az NSZK-ba, lengyel nőt vett feleségül, s lengyel apósával gazdái e kis bodegának. Elfogyasztva a sört, tovább­indultunk. s a meglepetésről beszélgettünk, amikor egy antikváriumszerű bolt. mel­lett haladtunk el. Kollégám frankfurti térképre vágyott, így hát icle is betértünk. Né­metül próbáltuk megértetni a bolt tulajdonosával, mit is szeretnénk, s mert közben egymás között magyar szava­kat is használtunk, az idős ember megszólalt: „Nyugod­tan mondják csak magyarul, én is annak tartom magam, még ha 1946-ban jöttem is ki Kassáról!" Talán mondani sem kell. egyik ámulatból a másikba estünk. Hosszasan időztünk el a kedves öregúr­nál, jóllehet térképei nem kaptunk nála. Kintlétünk utolsó napján, csütörtökön ért bennünket a harmadik nagy meglepetés. A Zeil Strassen egy drogéri­át kerestünk, mert a többiek­től tudtuk, hogy itt soványba zsebpénzünknek jobban meg­felelő árakon kaphatunk pi­pereholmikat. Szemügyre vettük egy ékszerbolt kiraka­tát. aztán azon tanakodtunk, hol is lehet az a bizonyos butik, mert tudtuk, hogy kedden délután már jártunk elölte. Beszélgetésünkbe egy A várost a Majna szeli keresztül alacsony termetű. 60 év kö­rüli. szemüveges úriember szólt bele, nem kis meglepe­tésünkre. magyarul: „Ha egyre gondolunk, akkor men­jenek a keresztutcán túlra, onnan harminc méterre van a drogéria". Az idős úriember az ékszerbolt tulajdonosa volt. nem kevesebb, mint hat alkalmazottal. akik közül öten kitűnően beszéltek ma­gyalul. Rövid idő alatt — amíg egyik útitársunkra egy aranygyűrűt akart rátukmál­ni. de hármunk pénze is ke­vés lett volna rá — megtud­tuk; ö is és családja is Er­délyből származik. A tulaj büszkén mesélte, hogy Ma-, gvarországra is meglehetősen sok ékszert hoz. s az ARTEX- en keresztül értékesíti azo­kat . Köztudott, hogy az NSZK- ban állomásozik az amerikai hadsereg jelentős része. ..Képviselőikkel" többször is találkoztunk. Először éppen itt. a Zeil Strassen, amikor egy sex shoopból jöttek ki­felé nagy nevetgélve. Nem volt nehéz kitalálni, szex­filmet láttak Nem messze innen, egy mellékutcában egy butik előtt botlottunk be­le egy US Army feliratot vi­selő. és az amerikaiak egyen­ruhájába öltöztetett bábuba Kíváncsian szemlélődtünk a butikban, ahol rohamsisak­tól hálózsákig, amerikai egyenruhától a repülősök prémgalléros dzsekijéig min­dem meg lehetett venni. Sorozatunk előző részében már említettük: Frankfurt a pénz városa. Ezért is fordul­tunk érdeklődéssel autóbusz- vezetőnkhöz. miközben Kai- serslauternbe igyekeztünk: mennyit keres egy munkás, vagy mondjuk éppen ö az NSZK-ban. Megtudtuk, hogy egy munkás havi átlagfize­tése 1500—2000 márka körül mozog. Ennek jó részét kü­lönböző biztosítások, adók es egyebek elviszik, így végül 1000—1200 márka marad a zsebében. Buszvezetőként, nyári időszakban 3000—4000 márka között, télen, amikor kevesebb az elfoglaltság. 2500 márka körül keres. Fe­lesége is dolgozik, két gyer­mekük van. mégis két Volks­wagen típusú kocsit tartanak. Látva csodálkozásunkat, meg­jegyezte: „Ha nekem vidékre kell menni, a» asszonynak kell a gyerekeket az óvodából hazavinni. Ezért van szükség a két kocsira”. Tegyük hoz­zá; a frankfurti autószalon­ban személygépkocsikat 4000 márkától 25 000 márkáig, a legkülönbözőbb típusban és iron láttunk . .. TÓTH ZOLTÁN (Következik: Interjú a piló­tafülkében.) tudunk számolni: erdőtele­pítés, ipar- és városfejlesztés szerepel a veszteségrovat okai közt. Szigorú törvény­nyel határi: is szablak a zsu­gorodásnak, termőterületet csak miniszteri engedélyei, alapos megfontolás és kárta­lanítás után lehet más célra felhasználni. De mi történjen a lemosódó tonnákkal? Szerte a világon megosz­lanak a vélemények, hogy mit lehet, yagy lehet-e egy­általán tenni hathatósan va­lamit. A korszerű, termelési rendszerekkel dolgozó mező­gazdaság. úgy tűnik, kibékít­hetetlen ellentétben áll a ta­laj „érdekeivel". A folytonos szántás, talajmozgatás eloxi­dálja a termő humuszt, a műtrágya pedig nem segít a roncsolódó talajszerkezeten. Nagy méretekben termesztett növényeink — burgonya, cu­korrépa. kukorica — rossz talajvédők, alattuk vígan el­sodródik a termőföld. A nagyméretű táblák nehezen alkalmazkodnak a terepadott­ságokhoz, egybefüggő terüle­teiken nehéz útját állni a le- mosódásnak. Negyvenévi kísérletezés, s óriási befektetések után a ta­lajvédelemmel legtöbbet fog­lalkozó országbán. az USA- ban is csalódottak: nem si­került számottevő , eredmé­nyeket elérni. KÉNYSZERŰSÉG ÉS REMÉNYSÉG A mi erőfeszítéseinket jó- ■val több siker koronázta ed­dig is, s koronázhatja a jö­vőben is. ha sikerül megvaló­sítani maradéktalanul elkép­zeléseinket.' Sarkunkban ta­padó kényszerűség is siettet: kevés az a terület, ami ren­delkezésünkre áll, pazarolni nem lehet. Szűkebb hazánk. Észak- Magyarország igazán nem jelentős, mezőgazdasági terü­let, talajpusztulás miatt még­is évi 7—880 ezer mázsa bú­za, az a mennyiség, amitől elesünk, s ez hiányzik az éléskamránkból. A térképező, felmérő mun­ka. ami minden vízgyűjtőte­rületre — 3.2 millió hektár­ra —, így Borsodra is kiter­jedt. elkészült. Ennek birto­kában megválaszthatok a lej­téseknek. domborzati viszo­nyoknak legjobban megfelelő művelési ágak. Talajvédő ha­tású vetésforgókkal is sokat segíthetünk: rossz termőké­pességű. meredekebb terüle­teket is kihasználhatunk így. A 40 ezer kataszteri holdra rúgó történelmi borvidékeink rekonstrukciója már folyik, s a többi terület is sorra ke­rül : még az ezredfordulóra is jut belőlük. Szívós, ara­szoló munka ez. s milliókat, milliárdokat emészt fel éven­te. A kiemelten károsodott területeket az állam jelentős támogatásban részesíti, ha meliorációs talajjavító mun­káról van szó. S hogy meg­éri-e? Régen, évezredekkel ez­előtt 5 négyzetkilométernyi terület kellett egy gyűjtögető embernek, hogy megéljen. Má fél hektárnyi szántó jut, fejenként ránk, holnap csak kertnyi: s holnap is jól sze­retnénk lakni..’. KISS LÁSZLÓ Az év autója A Lancia Deltának íté oda Az 1980-is év autója i met egy. 52 szakújságírót álló nemzetközi zsűri, második helyre az Opel K dett, a harmadikra Peugeot' 505-ös típusú gé kocsi került. Talpunk alól kifut a föld

Next

/
Oldalképek
Tartalom