Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)
1979-12-23 / 301. szám
Játékszíni bemutató A félreértés * Körtvélyessy Zsolt (Jan) es Péva Ibolya (Mária) derül a fentiekből, hogy miért nincs, és kiderül a történetből. amelyet itt nem mondunk el. mert tiszteletlenség lenne azzal a munkával szemben, amelyet ezen a kitűnő előadáson Balázs Adám, a főiskola ötödéves rendezőhallgatója és munkatársai végeztek. A félreértés ugyan ..csak ' pszichológiai krimi, a történet fordulatai a lélek útvesztőit követik, de azért mégis krimi. Maradjon titok, mitől teljesül be a tragédia még akkor is. ha a néző előtt csak rövid ideig marad rejtve ok és okozat. Gergely István komor, puritán díszlete. Fekete Mária jelmezei, Már- tha István zenéje is csak sejtetnek. És természetesen ábrázolnak, mint Camus Bognár Róbert fordításában megszólaló nehéz szövege. Szinte kivétel nélkül jó szerepeket kínál a dráma, de ez semmiképpen sem csökkenti az előadás társulatának FELEDY GYULA RAJZA P. Mobilkoncertek A P. Mobil rajongóinak kellemes ünnepek ígérkeznek : 25-én este hétkor Nyék- ládházán. 26-án délelőtt tizenegykor Ongán, délután ötkor Szikszón, este fél kilenckor Baktakéken. végül 27-én este hétkor Felsőnyá- rádon találkozhatnak kedvenc együttesükkel. Elmarail az operai* Az Állarrti Operaház december 27-ére. a Diósgyőri Vasas Művelődési Központba meghirdetett „A köpeny'” és .,Gianni Schicchi” előadása — technikai okokból — elmarad. A Játékszínt, a Miskolci Nemzeti Szinnaz zsebszmpadát azért hozták létre, hogy az előzetes megítélés szerűit a közönség viszonylag szűk réie- géneK érdeklődésére számot tartó darabokat itt muiassáK be. Albert Camus Nouei-ctíjas ironaK, Sartre melleti az irodalmi egzisztencializmus legnagyobb képviselőjének A félreértés című drámája nyilván azért került ebbe a játéktérbe, hogy akit érdekel az író, az élőoen találkozhasson olvasmányélményével. Az előadás ugyanis magyarországi ősbemutató volt. Először 1944-ben játszotlák az egy evvel korábban született darabot, es a második világháború idejen Algírban elő író gondolatai akkor bizonyára elevenebben visszhangoztak az emberekben. Szomorúan direkt alapja volt annak a camus-i magatartásnak. amely az életet abszurdnak, céltalannak, értelmetlenné« érzékeli. Az ember teheteúensegét akkor nem volt nehéz tudatosítani, de az író gondolatainak filozofikus mélységei ma is jól követhetőek; A félreértés egy nagy gondolkodó műve. Még ha riasztónak tartja is az ember a lélek mélységeinek sötét drámáját, kétségbe nem vonhatja a hatását. A görög sorstragédiák modern változatának sem más a mondanivalója, mint az író többi nagy müvének. Camus egy helyütt azt írja; ..Egyetlen komoly filozófiai problémát ismerek, és ez az öngyilkosság'. A mindig egyedül levő ember kilátástalanul küszködik a világgal, sorsa csak a végtelenségben oldódhat fel — hirdeti a dráma. Vagyis ahogy Martna, az egyik szereplő mondja: „Nincs ember, aki életében megtalálná a hazáját, éleiében, vagy halálában megtalálná a nyugalmat ... legyünk érzéketlenek, másnak nincs értelme... mindenki mindenkinek idegen". . a bűntudat nélküli bűnözés, a cél és értelem nélküli élet sötét tragédiájá”- nak írója persze nem öncélúan utasítja el a lehetséges emberi kapcsolatokat, az embernek való élet lehetöiégét. Ismeri az árnyalatokat, és a kegyetlen véggel, miszerint nincs segítség (Martha nem juthat ki a fényre és Máriától is el kell vennie) Camus mintha elsiratná az embert. De mindenképpen tiltakozik. Tiltakozik a butaság, az őszintétlenség ellen, és a legegyszerűbb magatartást szeretné sajátunkká lenni. Ahogyan ő mondja; „Ha az ember azt akarja, hogy megismerjék, egyszerűen meg kell mondani, hogy kicsoda. Ha elhallgatja, vagy hazudik, magányosan hal meg, és környezete sem kerülheti el balvégzetét. Akkor is meghal, ha igazat mond, de haláláig segít élni a többi embernek, es segít élni önmagának is". A félreértés hősei nem tudnak magukon segíteni;elpusztulnak. A sötét magányban levő anya és leánya nem találhat rá a fiúra és testvére, üé nincs boldogság. Kies a színészeit nagyszerűen vezető fiatal rendezőnek az érdemeit. Demeter Hedvig (Az anya) játékáról mindenekelőtt az jut az ember eszébe, hogy ez ’az a hosszú pályán is ritkán adódó) pillanat, amikor szerep és színész nagyon szerencsésen találkozik. Nyomát sem látj.uk alakításnak, míg szemünk előtt kel életre a fásult, fáradt, már csak ösztöneiben • élő és halálában újjászülető öregasszony. A színésznő mindent tud erről a lényének méiy rétegeiben rejtőzködő emberről és el is tudja mondani Simon Éva. a színház új. fiatal művésze láthatóbban ..dolgozik" Martha alakjanak megformálásán; a dráma első felében még kevéssé árnyalt az a keserű, kemény nőalak." akihek - ftflláhátftyl boldogságát, végső kiégését, olyan szépen teremti meg a színésznő. Szabados Ambrus, az öreg szolga tartozik hozzájuk. Azért, mert az öregember a sötét kilátástalanság szótlan, élő képviselője, es azért, mert a színész tudja, amit kevesen tudnak; hang nélkül is el lehet beszélni tragédiát, szótlanul is lehet ábrázolni. Körtvélyessy Zsoltnak a többieknél kevesebb szerencséje van; Jan boldog gyanútlanság^r, a fény nem egyenlő erejű a sötéttel. A figura nem olyan árnyalt, mélységeit joggal keresi a színész. Péva Ibolya Mária kedves, szép alakjával bizonyítja. hogy ha lehetőség kínálkozik. drámai színpadon is otthon van. MAKAI MARTA rI • Mr • r leli vakacio Szombattól már nem szólítja a diákokat órára a csengő: az ország mintegy egymillió 130 ezer általános és csaknem 200 ezer közép- iskolás tanulójának megkezdődött a vakáció. A téli szünet január 9-ig tart: 10-én. pénteken népesednek be újra a tantermek, a zsibongók. A diákok most nem a téli szünetet követő első tanítási napon viszik haza félévi értesítőjüket: a február 6-ig tartó értékelések után kapják kezükbe az ellenőrző könyvet. A korábbi évekhez hasonlóan nem kapnak félévi osztályzatot az elsősök .és az ötödikesek, s. 'ugyancsak változatlan, hogy az általános iskolákban nem osztályoznak azokból a tárgyakból sem. amelyeket ebben a félévben először tanultak a diákok. Színházi közlemény A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy a Csa- podár madarka december 21-, 22- és 23-án. betegség miatt elmaradó előadásainak .jegyei a következő napokon érvényesek: a december 21-i jegyeik január 25-re, a december 22-i jegyek január 12-re, a december 23-i jegyek január 13-ra. Amit a lelkiismerele diktál Serfoző Simon Radnóti-díjas Mii már rangja van a győri Radnóti biennálénak. A háromnapos rendezvénysorozaton amatőr versmondók lépnek tel, elsőkötetes költők és kritikusok vitatják meg az elmúlt két év verstermését. És természetesen díjakat, okleveleket adnak ki. Idén a fődíjai Szécsi Margit kapta Mit viszel foiyó című kötetéért, a vidéken élő költők díját Serfőzö Simon, a parasztság, a népélet igényes ábrázolásáért. Az előadok közül Bessenyei Ferenc, míg a/ elsőkötetes költők kö- I zül Pál kai Tibor. Villányi 1 .as/.ió és Borbély János ka- l pult dijat. Serfőző Simonnak ez a harmadik, egyben a legrangosabb dija (Miskolc városé és Boi'sod-Abaúj-Zemplén megyéé után). „Érett" már ez a díj, ez az elismerés, s ez nem csupán zsurnalisz- tikus fordulat. Hallgatagon, szívósan dolgozik a közöltünk élő költő. „Megműveli a tehetségét* — szokták mondani tréfásan' a barátai, és ez a megállapítás valóban találó is. Birkózik az anyaggal. újra és újra ■ nekifeszül, hogy lépésről lépésre.. szegletről szegletre hódítsa meg a valóságot. Nem a témáit Romtelekiék a másodikon beáztak, mert a fölöttük levő lakásból kifolytak a halak, illetve a két ponyt, de főleg a viz a kádból. Éjszaka volt, de az egész család ébren volt, amikor az elemi csapás rájuk tört. mert nem tudtak a három tyúk kárálásától aludni. Bezzeg Lábkovácsék, akik a csapot nyitva hagyták, húzták a lóbőrt, na ja. a halak nem beszélne!:, igaz, a tyúkok meg nem folynak ki. Ramóna bácsi vízszintesen állította fel a család karácsonyfáját az előszobában, nem volt szive levágni belőle, és csak így fért el. Ezzel előreláthatólag két-há- rom hétre megszűnt a közlekedés lehetősége a lakásból ki. és a lépcsöházból be. Mari néni a konyhában, Ági és a vőlegénye a fél szobában, Ramóna bácsi pedig a fa aiadJ. rekedi. A tizenhárom éves Zsuzsika a földszintről, a szünidőre való tekintettel, addig liftezett, amíg elromlott. Hegedűs a háztetőn hizlalta jó ideje a kocát, már javában fente a fogát és a böllérkést, amikor egyszer csak elzúgott valami sötét az ablaka előtt. A sertés volt az, nyilván megérezte a vészt, és erejének megfeszítésével eltépte a kötelet. ami a tévéantennához rögzítette. Az öngyilkos állatot a ház saját halottjának tekintette. Kicsi bőgő Gézuka, a ház ötéves szoprán sakálkája, éjt nappallá téve bőgött, ordított, visított, mert csak négyszázhatvan matchboxot izettek neki jó szülei, és neki legalább négy- száznyolcvanra lett volna szüksége. Firhang Ernő ezermesternek jó apropó volt a sertés halála ahhoz, hogy felmenjen a laLöite* Régi vágya volt felszerelni azt a saját tervezésű csodaantennát, amely- lyel még az Indiaióceánon cirkáló ká- lózadók tévéműsorait is vehetik a ház lakói. Nagy volt a megdöbbenés, amikor valamennyi lakásban hindi nyelvű reklámot kezdett sugározni mind a két csatorna. a többi állomás Közép-Grönlan- dot fogta, de onnan nem sugározták semmit. Enni kell! — vallotta minden szinten szinte mindenki, de azért nem kell őket félteni, ittak is. Boldog. békés gyomorfájás. rosszullét és részegség szőtte át. meg. át a házat. Nem beszélve a plusz még névnapozókról. akik még inkább. Továbbá' az őket köszöntök. Mari néni alatt leszakadt a lépcső, nem bírta a megterhelést. olyan nagy volt a súlya az ételmaradékokkal teli vödröknek. No, és Maú néninek, aki szintén Jelszedett ragy húsz-harminc kilát ■ az ünnepek alatt. Wernyöyéknél nonstop házibuli volt, Wernyöy Kriszti meghívott hozzájuk néhány baráti rockegyüttest, arra a néhány napra a szülőket bezárták a garázsba, hogy ne zavarják őket, és viszont. A Wernyöy- sztilők és a nagymama oldottak a szerencséjüket. hogy annak idején kaptak garázst, mely a biztos fagyhaláltól mentette meg őket. A fiatalok még azt is megengedték nekik, hogy magukkal vigyék a karácsonyfát, azt tüzelték el az öregek, enni meg ott volt a szaloncukor. Persze csak módjával. Igyekeztek jól beosztani, hiszen tudták, hogy ennek ki kell tartani a nagy, háromnapos szilveszter végéig. SZABADOS GÁBOR váltogatja, hanem a műfajokat. Lényegében mindig ugyanarról beszél versben, riportban, drámában: a magyar faluról, a magyar parasztról, aki oly sok (életforma-) változást élt meg az elmúlt 35 évben, hogy szinte ideje se volt rendszerezni, feldolgozni az élményeit. Serfőző Simon helyettük is szól. amikor róluk beszél, a sorsukat mondja. — Mit jelent neked Radnóti? Mit jelent ez a dij? — Radnótit tisztelem, mert nagy költő. De van vitám is vele. Nines ..bűnös" nép. Soha nem a nép követte el a bűnöket, mindig a hatalom vette rá, vitte bele. A magyar nép. a magyar’ paraszt nem akarta például a háborút. Kihurcolták a Donhoz, s olt elpusztult. Erről is beszélni kell a szellem emberének. Nem elég csupán elviselni a sorsot. A magyar paraszt igen sokat tűrt, de olykor fellázadt, s — ha utólag is. megkésve is — nemet mondott urainak. — Megpróbáltam a magyar történelem elmúlt 30 évéről elmondani, hogy mi történt. Mert nem él a köz- tudatban. Keveset beszélünk az ötvenes és a hatvanas évek megrázkódtatásairól. A magyar paraszt szorgalmas. De voltak pillanatok, amikor úgy érezte, hogy nincs szükség a szorgalmára. Azt mondták például, hogy nem tarthat csak egy tehenet, nem kaszálhatja le az árokpartokon a füvet. Most meg agitáljuk, hogy mégis csak tartson tehenet. hizlaljon bikát. Egyszer azt mondtuk neki, hogy hagyja ott a földet, aztán rájöttünk, hogy mégis fontos a mezőgazdaság. túl sokan eljöttek a faluból. De most már nem megy vissza, mert nem mehet. — De elmondható ez a bányákról is. Azt mondtuk, hogy már nem kell a szén, később rájöttünk, hogy mégis kell. Közben otthagyták a bányákat, s most nagyobb pénzzé) is nehéz visszacsalogatni az embereket. Ezek a dolgok mind megrázkódtatásokkal járnak. — Mit tehet a költő? — El kell mondania, amit a lelkiismerete diktál. Ettől persze még nem múlik el a baj, de az embereket megnyugtatja, ha beszélnek róla. Idővel beivódik a társadalom szellemi életébe, tudatosodik. cselekvő erővé válik. Az ötvenes és hatvanas években az emberek tele voltak feszültséggel, de jólesett nekik, hogy az írástudók kimondják a bajt — Kimondva enyhül a baj? — Igen. Visszafelé is tisztázni keLl a dolgokat. Rendezetlen múltból csak rendezetlen jövő következhet. Baj van a történelémtuda- tunkkai. Nem jól tanítjuk. A liataiok nem tudják például, hogy ki volt Károlyi Mihály. Csak most adtuk ki Széchenyi Naplóját, Rákóczi Ferenc emlékiratait. Sok még az adósság, a tisztáznivaló. Nem vettük elég komolyan a történelmünket. Kampány ország vagyunk : ugyanakkor az embereken számonkérjük az öntudatot, a történelem ismeretét. Tudatosabban kell építenünk a jövőnket. Nem szabad bizonytalanságban hagyni az embereket. Ezt kell megtanulni. — Ezt írod meg? — Ezt is. A nyáron írta«* egy rádiójátékot. Meghívásos pályázatra. Egy paraszt- fiúról szól. akit az anyja elűz otthonról, mert nem akarja. hogy paraszt maradjon. A fiú nem érzi jól magát a városban, de otthon már nincs helye. Kilökték a tanyáról. Készül az új verskötetem, aej új dráma. Ennek a témája is a megváltozott falu lesz. A fiaiból kifogyott, elöregedett falu. Minden megvan, de a gyerekek már nem akarnak maradni, a szülők nem akarják őket elengedni, „Minden a tied” — mondják, de a gyereknek nem kell. — Mit vársz a jövőtől? — Abban bízom, hogy a szigorúbb gazdasági helyzetben is tovább nő a szellemi nyitottság. Az irodalom dolga az. hogy tágítsa a lehetőségeket. (horpáes9 Ra ne! karácsony
