Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-12 / 265. szám
a miskolciaké a szó Le a kalappal a szurkolók előtt! 192 család fázik, ha kilyukad (egy radiátor? Hetek óta sokkolja a fűtés «z Árpád u. 18—28. sz. alatt eló 192 csaladot. Oly gyakorikká váltak a három épületben a radiátarlyukadások, hogy okkal kerülgetik nagy ívben a lakások fűtőtestjeit. Elrettentő példaként emlegetik a november 3-án történteket, amikor is a 18. sz. alá még a tűzoltóságot is riasztani kellett. Az első emeleten „pukkadt” ki a radiátor, ömlött a forró víz a földszintiekre, törve ablakot, áztatva falat, berendezést. Majd bokáig ért a forró víz a kárvallott lakásában. Tarthatatlan a helyzet, háborognak valamennyien, lcgkivált azért, mert ha egyetlen radiátor is kilyukad, a javítás idejére gyakorta fűtés nélkül marad mindhárom épület. A Borsod megyei Távliöszolgáltató Vállalat miskolci, IV. sz. üzemegységeitek vezetője — Cserba Imre —, s a fűtésszerelők már- már permanens inspekcióra rendezkednek be. Naponta olykor 2—3 radiátor mondja fel a szolgálatot, s kell az utcára engedniük, olykor 10—12 köbméter forró vizet, hogy javítás után újra töltsék a rendszert, ami külön idegborzoló, akkora zajjal jár. Volt éjszaka, amikor háromszor szenvedték végig ezt a tortúrát, mivel a 1'eltöltések után kiderült: valami mindig újra meg újra hibádzott. Az üzemegységvezetö is panaszkodik, mérhetetlenül idegesíti ez az állapot, csakhogy ihig öt ezért fizetik, a lakók fáznak és fizetnek érte. Legkivált azt tartják érthetetlennek, miért kell alkalmanként mindannyiuknak dideregni egy-egy radiátorlyukadás miatt? Miért nem tudják a felszálló ágaknál elzárni az úgynevezett strangokat, amelyek a tízemeletes épületekben „csupán” az egymás fölött elhelyezkedő lakásokat zárnák ki a hőszolgáltatásból a javítás idejére? Rebesgetik: ezeket a zárócsapokat kispórolták a három épületből. Mások a fűtés- szerelőkre gyanakodnak: egyszerűbb nekik vízteleníteni a 22. sz. alatt levő alközpontból, mintsem a strangoknál, s ezért pocsékolódik alkalmanként 10—12 köbméter forró víz, holott tizedére csökkenhetne a veszteség. S visszatérő kérdés: miért nem cserélik ki a rossz és veszélyes radiátorokat, miért az örökös toldás-foldás? Az üzemegység vezető magyarázta meg: korántsem rajtuk múlik, hogy ily pazarlóan kell javítgatniuk. Mert ugyan a strangokat sem spórolták ki az építők, a nyolc évvel ezelőtt átadott épületekből, ám azok — igen csekély kivétellel — ma már használhatatlanok. A radiátorok korrodáltak, jóllehet, 15 esztendőt kellett volna kibírniuk. Megoldást az hozhatna, ha legalább minden felszálló ághoz beépítenének egy-egy üzembiztos golyóscsapot. S bár akkor sem garantálhatják, hogy zavartalan lesz a fűtési idény — nem látnak bele a radiátorokba! —, de legalább kevesebb lakót érint egy-egy javítás. Ehhez azonban az üzemegységnek segítségre van szüksége, s ezt jeleztek is már az igazgatóságon. Furcsa módon azonban az üzemeltetési főosztály vezetője — Vavrek Gyula — nem tudóit arról, mekkora gonddal küzdenek az Árpád u. 18—28. sz. épületekben. A bérlők túlzásait emlegette, mondván: kizárt dolog, hogy a 192 lakás mindegyikét érintse egy-egy radiátorhiba. S egyébként is... az előírt 20 Celsius-fok meleget így is biztosítják, napi átlagban ... Mindenesetre — bizonyításképpen — néhány termog- ráfot elhelyeznek a három épületben, amelyek automatikusan mérik majd a lakások hőmérsékletét. A válasz nem éppen megnyugtató, ezektől a műszerektől még nem oldódik meg semmi, mert ugyan mit mérhetnek majd, ha a három épület vezetékei üresen konganak? Biztatóbb az ígéret, amely szerint december 15-ig beépítik az igényelt golyóscsapokat. A távliöszolgáltató mindezekkel együtt nehéz helyzetben van. Semmiféle biztosítékuk nincs arra, hogy megakadályozzák a radiátorlyukadásokat —, s nemcsak az Árpád u. 18— 28. sz. alatt —, ez az „örökségük”, amit ráadásul nem tudni kinek is „köszönhetnek”: tervezőknek-e, kivitelezőknek, a radiátorok gyártóinak, netán a korábbi üzembentartóknak? Azzal hát nem biztathatnak, hogy minden simán megy az idei fűtési szezonban. Már csak azért sem, mert a közeli napokban minimálisan fél napra meg kell szüntetniök a hőszolgáltatást a diósgyőri városközpontban — egész a majlálhi lakótelepig —, mivel a gerincvezeték is meghibásodott valahol. Óránként egy köbméter forró vizük szökik el. Hogy hol, egyelőre nem sikerült nyomára jutniuk — bár két hete keresik a forrását. Nagy valószínűséggel a zöldterület alatt levő vezetékrészben van a hiba. Hogy mennyire hiányzik a város közmútérképe. azt ezekben a napokban érzik. Bontani sem mernek akárhol, nem tudván, hol fut gáz-, áram-, víz- vagy csatornavezeték. A közmüvek szakembereivel járják a terepet. A feladattal való megbirkózáshoz nyilván nekik is nagyobb segítségre volna szükségük. Hogy kiknek kellene összefogni városunkban a viszonylag zavartalan hőellátás biztosításáért — bizonnyal tudják. S hogy erre igencsak nagy szükség van — azt az Árpád utcaiak példája is tanúsítja! (radványi) Még rágondolni is rossz’. Az avasi lakótelepen igen kevés telefon áll rendelkezésére a több tízezer ott élőnek. S ez a kevés telefon is gyakorta .rossz. Nem is mindig a rongálások miatt. Előfordul, hogy két •telefonálás között mondja fel a szolgálatot a készülék. Nem csekély aggodalmat okoz ez azok számára, akik gyors segítségre szorul-- Aak.Példa erre: a menyem veszélyeztetett terhes. Kislánya magas lázban feküdi, orvost kellett hívnia hozzá. Végigrohangálta a lakótelepet áz esti órákban, hogy telefonálni tudjon. Végre, a lakásától jó húsz percnyire talált nyilvános telefont. .És persze nem ez az egyetlen eset... Tudom, egy ekkora lakótelep számára nem egyszerű dolog biztosítani elegendő nyilvános telefonállomást. Hiszem, hogy lakótelepünkön a következő években kialakul majd a-hálózat. Ám addig is jó lenne ha nagyobb figyelmet szén telnének á meglevő készülé kekre. Megérné, ha naponta ellenőriznék ezeket, kicserélnék a rossz, vagy gyakorta elromló készülékeket. Mert még rágondolni is rossz, hogy mi lenne itt, ha netán a tűzoltóságot kellene telefonon, perceken belül riasztani! Egy aggódó nagymama, a Sályi István utcából Nem hiánycikk! Nemigen van szem előtt a Zöldért 504-es Csemegeboltja. A Za- menhof utca egyi/c kis tevén található. S hogy mégis jelentős a forgalma. az az ott dolgozók példásan jó kereskedői szellemének köszönhető. Az eladókat. s a vezetőt sohasem láttuk még hátra tett kézzel sétálgatni a boltban; elébe mennek a vásárlóknak-. Nincs türelmetlenség, dm van olyasmi, amit sajnos ritkán tapasztalunk-üzleteinkben. Itt felhívják a figyelmet a friss árura, az újdonságra, s a kért portékákon kívül maguk, is ajánlanak árucikkeket. És emlékeznek rá. ha előző nap netán nem tudtak valamivel szolgálni, s másnap már van a kívánt csemegéből. Oly szíves szóval kínálják, hogy nekünk, vásárlóknak nincs is lelkünk visszautasítani. Amiért pedig külön is,dicséret illeti őket: búcsúzáskor megköszönik a vásárlást. S mert legkevésbé ezzel „kényeztet" bennünket a kereskedelem, érthető, hogy a legkellemesebb meglepetést adják. S ez természetes ebben a boltban. Itt nem hiánycikk a jó kereskedői szellem.' Cs. J.-né Miskolc A Dundee—DVTK mérközé: után a Népszabadság sportrovata ilyen címmel ünnepelte a diósgyőri focistákat: „Le a kalappal a DVTK előtt!" A DVTK—Dundee. mérkőzés után a hazai pályán született győzelem mámorát a sok tízezer drukker is segített feledhetetlenné tenni. S nemcsak a szívhezszóló —, s valljuk meg, igazán megható — biztatásukkal amely oly ütemesen hangzott, mintha Kobajasi Kenicsiro vezényelte volna. De azzal is. ahogyan maguk .mögött hagyták a DVTK stadionját és környékét. Hát kérem: így nézett ki a 3:l-es győzelem után eS a táj. Mit mondjak? Le a kalappal a szurkolók előtt! Bár — szerény véleményem szerint — örülhettek volna kissé kulturáltabban is. . L. J. . Miskolc Bosszúság — 1862 forintért Nagy örömmel mentém be november 8-án a színházzal szemben levő lakberendezési boltba. Régi szándékom szerint bútoraimra az ízlésemnek megfelelő műszőrme- huzatot szándékoztam vásárolni. Találtam is nagyon szép, sötétzöld műszőrmét — méterenként 266 forintért. Hét méter kellet, s ezt az eladó készséggel lemérte, illetve csomagolta számomra. Örömmel vittem haza. Igaz, az Avas-délen levő, Dessewffy utcai lakásomra autóbuszon szállítottam, nem kis fáradságba került, de ezt akkor igazán nem tartottam lényegesnek. Amikor azonban otthon kibontottam Talányos rejtély... a csomagot, ugyancsak nagy bosszúság ért. Mert: a műszőrmében — körülbelül másfél méter után — tenyérnyi nagyságú hibát találtam. Piáadásul ezt piroá irónnal be is Karikázták (gondolom, az illetékesek). S hogy ezek után mit csináltam? Visszavittem az árut az üzletbe. Itt aztán némi vitám támadt az eladóval. Szerintem ugyanis elsőosztályú áruként adták el a műszőrmét (más boltban is utánanéztem ennek), viszont az eladó állította, hogy másod- osztályúként szerepel náluk ez a portéka. Dicséretére legyen mondva, mégiscsak kicserélte az árut kifogástalanra. Hogy ennek ellenére mindezt miért teszem szóvá? Arálylag kis keresetű dolgozó vagyok, sokáig gyűjtögettem a 7 méter műszőrméért járó 1862 forintot. S úgy gondolom. hogv rajtam kívül mások is vannak még. akik ennyi pénzért nem szeretnénk ..bóvlit” venni. És ezt. szeretném a lakberendezési áruházon kívül a gyártó cég figyelmébe is ajánlani! . . . V. l.-né Miskolc * MISKOLCIAK* A SZÓ Rovatvezető: Radványi Gva Leveleim Déli Hírlap »rerUcsálftséj* nzs Miskolc. Bajcsy- Zsilinszky ot is. Telcfonscám: 18- 2Z1 !||ÉÍ||ÍÍpiÍ a jogszabály A turistahazak árai A belkereskedelmi miniszter közelmúltban megjelent rendelete szerint a szállodák, fogadók, kempingek, üdülőházak és a fizetővendég- szálláshelvek árai. illetve dijai a szabad árformába, a turistaszállás árai pedig — a/. 1—4 ágyas szobák kivételével — a maximált árformába tartoznak. Ennek megfelelően a turistaszállás legmagasabb ára 1979, október 17-től személyenként az A kategóriában legfeljebb napi 50 Ft, a B kategóriában 40 Ft lehet. A tűi istaszal lások 1—4 ágyas szobáiban a fogadói, illetve szállodai szobaárak mint szabádárak alkalmazhatók. A rendelet foglalkozik többek közölt a kereskedői mi szálláshelyek szolgáltatási áraival. A szállás, 'elyen elfogyasztott étel és ital ellenértéké! a vendég részére — a szállodai reggeli kivételével — az üzletben érvényes áron. külön kell felszámítani. Ha (a szállodai Szálláshely ára a i egyeli diiűt is magában foglalja ezt a számlán fel kell tüntetni. A vendég kérésére egyágyas szobába legfeljebb egy. kétágyas szobába pedig legfeljebb két pofágy állítható be. aminek árával a szóba ára növelhető. A szobaárak a fűtési díjat magukban foglalják. Dr. Sass Tibor Ki a. korrektebb? # A tanácsház téren sokan gyönyörködnek a parkban látható szoborkompozícióban. Sokan felfigyeltek tehát már arra. hogy a kompozíció gyermekfigurájáról — ismeretlen tettesek — lelopták a kalapot. Hogy miért, mi célból? Dalok jutnak az eszünkbe. Először ez: „Rejtély, hogyan történt, nem tudom. Talányos rejtély...’’ S ezután a következő, amely a kőkorszakról szól, amikor „kés, villa kő volt, kö zsebkendő volt.. .’’ Mivelhogy ennekt van ilyesmi a folytatásában: „Képzeld. hogy állt a nőn egy kökabát, a kőcipők, meg a kőruhák... Ondolált fején a kökalap.Hát itt vagyunk: a kökalapnál! Tehát már akkor is kellett. Viszont a dal szerint a. kalapot viselő „haja tönkrement egyetlen nap alatt...” Tehát tulajdonképpen már akkor sem volt érdemes kökalapot viselni. Hát akkor manapság miért kell leszedni egy szoborról... ? Sz. Gjr. Miskolc ,4 közelmúltban láttunk egy tv-riportot. amely a kereske delem és a vásárlók érdekviszonyáról, illetve a vásárlók er dekvédelméröl szólt. Szegvári; Kati műsora a húsboltokbi vezette el a nézőt, ahol a tőkehúsok minőségét vizsgálták A riportfilm megállapitasa szerint a húsok minősége kifogd solható. ugyanis zsírosak'. Ilyen formában a vásárló egy ala csonyabb értékű terméket — a zsírt — magasabb áron, a hu. árában fénytelen megvenni. A probléma kettős, hiszen a vásárló megkárosul, az érté k'esitó vállalat pedig jogtalan előnyhöz jut Aki a riportján második részét is látta, tapasztalhatta, hogy tulajdonképpel döntés nem született. Az illetékesek egymásnak adták t labdát, a megoldás lehetőségét, egy olyan probléma meg szüntetésére, ami szerény véleményem szerint nem is prob léma. Mert ugye húst lehet kapni. Zsírosat, s kevésbé zsiro sat és lehet válogatni! De nézzünk egy másik esetet. Karfiolt vásárolok egy utca elárusítóhelyen. Ára 10 forint kilónként. Két darabért fize tek 12 .forintot, igaz, nem volt 1 kiló 20 deka. Fizetek. A: eladónő készségesen, önszorgalomból levágja a zöldet a kar fiolról és úgy adja át. Otthon megmérem, hetven deka. ötvei deka volt a levele. Ha visszaszámolok. akkor 1 kg karfiol íí forintba került. Az eset problematikája kettős, de térjünl vissza a sertéshúshoz is. A hús esetében alacsonyabb értékí zsírt veszünk húsáron. Kilónként néhány dekát. A karfio esetében fogyasztásra alkalmatlan terméket veszünk karfiol, áron, kilónként 40 dekát. Esek után csak egy kérdésem van: ki a korrektebb? F. P. Miskolc
