Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-12 / 265. szám

ft # A rohamkocsi belseje olyan, mint egy kis kórház. Mennek, ha hívják őket Főorvos a Mercedesből A a »löte Többet halljuk őket, mint amennyit hallunk róluk. A fehér kocsi lát­tán és a sziréna halla­tán ideges borzongás fut végig az. emberen. Bajra, veszélyre, tragé­diára gondolunk ilyen- kor. Sajnáljuk a szenve­dőt, a bajbajutottat. De gondolünk-e néha a mentősökre is? Azokra a férfiakra, akik nemcsak kenyérkeresö mesterség­nek választották ezt a kemény, áldozatkészsé­get és emberséget kí­vánó, hivatással felérő munkát? Értük, róluk szól ez az összeállítás. Csengöszóra ébrednek Bajtárs voltam... Készenlétben. Boros Zoltán csak úgy kézzel elmaszatolja az arcán a borotvakrémet. A Fabulon arcszesszel eltünteti a vágások . nyomait. Tulajdonít­hatnám a kis sebeket az igye­kezetnek. Bármelyik pillanat­ban berreghet a csengő; vág­ja magát a rohamkocsiba. De ráfoghatom arrg is hogy né­ha tükörbe sem nézve, bele­beleszól a társalgásba. A téma az ügyeleti rend­szer csepülése volt. ami az orvoshiány miatt olyan. ami­lyen. Egy egész napi munka után költik őket éjszaka is — bár csak arra a csengő­szóra ébrednek fel. ami ne­kik szól —. utána jöhet még egy nap készenlét. Iszonva- tosan hosszú. S lehetőleg meg kell úszni minden mű­hiba nélkül. A perceken, má­sodperceken' emberéletek múlnak. Semmi pánik! Eleganciájukhoz illik, amit magukról vallanak: ők az orvostársadalom szürke emi­nenciásai. Nincs magánprak­lábam, hogy miattam ugyan egy percet sem ... Bósz László ápoló már re­ferál, hová és miért me­gyünk. Egy ‘körzeti orvos hív egy fiatalasszonyhoz, a Győ­ri kapuba. Éjszaka túl akart lenni mindenen, gyógyszert evett. Családi okai vannak a bánatának. néhány hónap alatt 12 kilót fogyott, nem tudja összeszedni magát. Tört mondatokban kéri. se­gítsenek rajta. A két gyer­mekéért meg akar gyógyul­ni. Egy csodálatos pszichiá­ter képességeit vélem felfe­dezni a mentőtisztben. Min­den szava, minden gesztusa az idegnyugtató erejével hat. ' A gyerekekről kérdez és be­szél a legtöbbet, akik, no lám, jó tanulók, akikért mindent érdemes. A megtört asszony kéri. csak az elmeosztályra ne vigyék. De a kivizsgálást ott kell kezdeni. — M—5-ös jelentkezik. A Szentpéteri kapuban végez­tünk. A mentőtiszt kitölti a teg­napi esetlapokat, közben la­* Az Országos Mentőszolgálat­ra háruló feladatok egytizedét a borsodi mentősök végzik cl. Nem véletlen hát, hogy me­gyénkbe összpontosul az esz­köz és a létszám egytizede. Ezen belül is a miskolci állo­másra — mint megyeszékhe­lyi állomásra — jut a munka döntő részei. A mentősök fe­lelősségteljes munkájáról dr. Horváth Endrével, a miskolci mentőállomás főorvosával be­szélgettünk. i — Mint megyeszékhelyi állomás, nemcsak a Miskolc városban és járásban, de sokszor a megye legtávolab­bi pontján történő baleset­hez is nekünk kell kivonul­nunk. Állomásunk végzi a távolsági szállítást is. azaz ha a betegség debreceni, bu­dapesti, vagy más vidéki kli­nikán, gyógyintézetben tör­ténő kezelést kíván.. Ezt fi­gyelembe véve, szűkösnek nevezhető a kocsiállomá­nyunk, hiszen éjjel-nappal „bevethető” kocsink hét áll készenlétben, .ehhez csatla­kozik még — különböző idő- elosztásban — reggel 6 és este 10 óra között 15- .kocsi. Ha az igényeket vesszük fi­gyelembe, ez bizony kevés ... — Ezek szerint mi, állam­polgárok is „spórolhatnánk” . .. Hiszen elképzelhető, hogy ép­pen egy nagyobb balesettől vonjuk el a kocsit, amikor ki­sebb sérüléshez a mentő se­gítségét kérjük . . — Sajnos, az indokolatlan igénybevétel napi' kivonulá­sainknak átlagosan egyötöde. Igen sokan veszik igénybe a mentőket, ha kivizsgálásra kell menniük, noha az au­tóbusz a rendelő, a kórház előtt teszi le őket. Mások még orrvérzéshez is a men­tőket hívják, és meglehető­sen nagy azoknak a száma, akik kórházból — teljesen indokolatlanul — hazaszállí­tásukhoz is kocsijainkat ve­szik igénybe. A rendelőinté­Hogvan lesz? UJ Hogyan lehet valaki az Orszá­gos Mentőszolgálat tagja vagy mint mentőápoló, vagy mint gép­kocsivezető? Mentöápoló egészségügyileg al­kalmas, nyolc általános iskolai végzettséggel .rendelkező, 18. élet­évét betöltött, de a 40. életévét még el nem ért férfi lehet. A szükséges alkalmassági vizsgála­tok után alapfokú tanfolyamon kap a legszükségesebb tudniva­lókból képzést a felvételt nyert fiatal, majd kocsira kerül, ahol munka mellett sajátítja el a mentős szakápolói tanfolyamok Ez 3 éves kurzus, amelynek so­rán, két év elteltével asszisztensi oklevelet, a harmadik év sikeres letétele után pedig mentő szak­ápolói képesítést kaphat. Aki érettségivel is rendelkezik, s á meghatározott időt is letöltötte, a 4 éves mentőtiszti főiskolán szerezhet képesítést. Gépkocsivezetőknél alapvető feltétel az egészségügyi alkal­masság mellett a 2 éves szak­mai gyakorlat, emfellett/meg kell szerezni a különleges gépjármű­vek vezetésére jogosító okmányt. A mentős gépkocsivezetőnek per­sze értenie kell a karbantartás­hoz, kocsijavításhoz is, hiszen a beteggel, sérülttel lerobbant ko­csi nem várhat az úton műhely­kocsira. zet — a nevében is benne van — .járóbetegeilátási in­tézmény. Mégis több beteget szállítunk ide, mint a fekvő­betegellátási intézményekbe. — Mekkora - létszám áll ren­delkezésükre? — E tekintetben most ró­zsás a helyzet, nem úgy, mint egy-két évvel ezelőtt, amikor bizony alig volt em­berünk. Jelenleg a főorvos­tól a betanított munkásig másfél száz dolgozónk van, üresedésünk a mentőápolók­nál — 2 fő —, s ami fájó és érzékeny dolog, a "mentő- orvosoknál — .ahol jelenleg 3 a betöltetlen állások szá­ma — van. Jóllehet, szakor­vosi képesítést ad a mentő- orvosi státus, még nincs je­lentkező ... — Az orvoshiány — úgy tud_ juk — befolyásolja a roham­kocsik munkáját is .., ' — Az egymillió forintot érő Mercedes rohamkocsink­kal csak akkor mehetünk balesethez, ha mentőorvos is utazik vele. Ezért sokszor látni, hogy vagy a megyei főorvos, vagy jómagam ülök a kocsiban, mert a baleset jellege megkívánja, hogy a legkorszerűbb felszereltségű esetkocsi menjen a helyszín­re. ' — Hány kivonulásuk van na­ponta? — Ez szinte nap mint nap változó, de átlagbsan 180— 200 közötti. Van, amikor le­csökken 140-re, de előfor­dult már, hogy 240 alkalom­mal kellett kivonulnunk. Évente egyébként 12—13 ezer sürgős esethez — bal­eset, szülés stb. — hívnak ^ Telefonok serege az ügye­letén. A 04 sohasem lehet foglalt. (Solymos felv.) bennünket, s 50—00 ezerre tehető az összes kivonulások száma. Kocsijaink havonta 100 ezer kilométert tesznek meg . .. — Dn is sokat tartózkodik kocsin. Mi a véleménye, meny­nyire veszik figyelembe a köz­lekedők — járművezetők, gya­logosok — a megkülönböztető jelzést használó gépkocsikat? • — Tapasztalataim nagyon lesújtóak. Jóllehet, némi ja­vulás mutatkozik, még min­dig nagyon sokan figyelmen kívül hagyják a sziréna hangját, a reflektort, vagy a lobogó piros zi^szlót. Csak azt nem tudom, mát szólná­nak, ha egyszer szeretteik­hez, vagy éppen hozzájuk érkeznénk késve — hasonló okok miatt.'.. T. Z. I Felhívás az 194.5. október i i 17-i Miskolci Hírlapból: i i „Baleseteknél a mentőszol- i * gálát segít! Most te segítsd ' a mentőszolgálatot, mert a 1 mentőszolgálat minden men- 1 tőautója elpusztult!5*' Nyolc ! , nap múlva írja a lap: ,,A , felszereléseket pótolni kell. , , Sem a tűzoltóknak, sem a i i mentőknek, nincs pénzük, i i A közönségtől kérnek .majd i i segítséget a szombati és a i • vasárnapi gyűjtésen.” i Előkelő helyen Pár héttel ezelőtt Berlin­ben tartották a szocialista országok mentőorvosainak VIII. konferenciáját. Hol ál­lunk mi magyarok, hol a he­lyünk az európai országok között a mentésben? A kér­désre a válasz itt és ekkor egyértelműen megfogalmazó­dott: az egyik legelőkelőbb helyen. A miskolci mentők főorvo­sa mondja: — Olyan mentőszolgálat, ipint Magyarországon, nincs, több. Sem a szocialista, sem pedig a nyugati országokban. Mi vagyunk egyedül külön cég, máshol kórházakhoz kapcsolják a mentést... A berlini konferencia anya­ga két téma köré csoporto­sult: a tömeges baleseti el- , járások, s a tömeges mérge­zettek ellátása. — A helyszínen való ellá­tás is többé-kevéshé csak nálunk ismert. És meg kell említeni: a többiekhez ké­pest a felszereltségünk is el­sőrangú ... szisuk és cégtáblájuk. Etikai­lag is a tiszták közé tartoz­nak: az árokparton, az esz­méletlen emberek nemigen nyúlnak a zsebükbe. Marad­nak mindvégig a névtelenség­ben. Pácienseik közül sokan azt sem tudják, hogy kik és hogyan juttatták őket agyó- gyulás útjára. A legtöbbjük megszállott. Az egyikük azt mondja: va­lahogy úgy, ahogy Moldova írja a vasutasokról. Azok maradtak itt. akik hiába dön­gették az. orvosi egyetemek kapuit. Minden szertartás nélkül beiktatnak egy brigádba. Szürke bőrkabátot és csilla­gos. sildes sapkát kapok. A próbánál már elfog az izga­lom. Még soha életemben nem ültem mentőben. — Csak semmi pánik — nyugtatgat a ■ sokat próbált Horváth főorvos bajtárs (itt mindenkinek a bajtárs titulus dukál) —. ha az újságírók itt vannak, nekünk nem sok dolgunk akad. E«v asszonv n a Győri kapuból De csöngetnek. Kapom a kabátom, fejembe nyomom a sapkát. Igyekszem szedni a KOCSI, KER$K NÉLKÜL IT- L' iI —É—— lortenetek K5JS8 a hőskorból ■Wp*’“ mw/UEJBm I A 25 ezer lakosú Miskolcon 1856-ig nem volt nyilvános kór­ház. 1856. február 10-én nyílt meg a kórház a tetemvári ka­tonai ispotály romos épületében, 20 ággyal, dr. Schnirch Emii, Borsod megye főorvosának köz­benjárására, aki Bach minisz­terrel és Semmelweisszel egy lé­gióban szolgált a bécsi forrada­lom idején. 1873. augusztus 31-én volt az önkéntes tűzoltóegylet ideiglenes alakuló közgyűlése. 1874 márci­us 1-én alakult meg véglegesen az egylet, melynek tisztikarában dr. Réczey Zsigmond, később dr. Hazai Mór szerepel, mint egyle­ti orvos. 1897-ben Hazai Mórnak. az egylet köztiszteletben álló orvo­sának indítványára a tűzoltóság kebelében mentöosztályt létesí­tettek. Mentőkocsiul egy városi bricskát neveztek ki, ezen hord­ták a betegeket a kórházba. A fővárosi mentőegylet egy men­tőszekrényt, Balogh József hely­beli gyógyszerész a szükséges gyógyszereket, dr. Grósz .József- né pedig a kötszereket díjtala­nul ajándékozta a mentőosztály céljaira. A mentöosztály 1897. augusz­tus elsején kezdte meg áldásos működését s december pi-éig 42 esetben vonult ki és 35 alka­lommal nyújtott elsősegélyt 1906. október 12-én az Avason emelt Rákóczi-toronynál ünne­pély volt, díszkivilágítással. A néptömeg kivonulásához mozgó- öreget rendeltek ki. Az 1916-os év is a világháború jegyében telt cl. A sok kivonu­lás nagymértékben hozzájárult a mentőfogatok és szerelvények el­használódásához. A mentőautók # Hajdan ilyen volt... gumijait hadi célokra elrekvirál- ván, annak működését be kel­lett szüntetni, bármilyen szük­séges volt is a működésben tar­tása. A háború alatt (1916-ban) gu­mijaitól megfosztott mentőautót sikerült az egyesület költségén új gumikerekekkel felszerelni. 1926-ban az egyesület pénztá­ra terhére megrendeltek egy Renault gyártmányú modern mentőautót. A mentőautók kö­zül az egyik egy év óta. a má­sik hetek óta lerongyolódva, hasznavehetetlenül hevert, eze­ket nagy költséggel megjavíttat­ták, felszereltették, s ismét a beleg, s rászorult embertársaik szolgálatába állították. 1937-ben három mentőautó, kél mentőkocsi és egy hullaszállító kocsi képezi a mentőosztály fel­szerelését. melynek fenntartásá­ról — minden évi beszámolóban ismétlődően — az egyesüld sa­ját erejéből gondoskodik Mis­kolc város megterhelése nélkül. 1938. március 25-én a Marta mentőautót baleset érte. Haza­felé jövet összeütközött egy sze­mélykocsival, s felborulva, tel­jesen tönkrement. Biztosítva lé­vén : az Első magyar Általános Biztosító Társulat a mentőintéz­ménnyel szemben nagylelkűen járt el: 2455 Pengő kártérítést fizetett ki. Az 1944. június 2-án a Miskol­cot ért bombatámadással kez­dődtek meg a közvetlen hábo­rús cselekmények. Az ismétlő­dő bombázások, a . nyilas ura­lom, a német csapatok vissza­vonulása súlyos személyi és anyagi kárt okoztak a lakosság­nak. A tűzoltók és mentők ön- feláldozóan teljesítették köteles­ségüket. Az 1948. május 10-én életrehi- vott Országos Mentőszolgálat sú­lyos örökséget vett át Miskolc városában is. 1949-ben el­kezdik az új mentőállomás épí­tését. amely 1950. október 25-én nyílik meg a Petőfi utcában. Ezzel 53'évi sorsközösség ért vé­get és véglegesen elváltak a tűz oltóktól a mentők. DR. KLBASSY LÁSZLÓ vezető főorvos tin szavakat magyaráz, s mond néhány feljegyezhető adatot. Az öngyilkosjelöltek 80 százaléka imitálja a szán­dékát, úgymond „zároló” jel­leggel. A balesetek pedig ha­sonló arányban alkoholos ál­lapotban fordulnak elő. Pedig ő is megitta tegnap este az egy pohár sörét vacsora után, s úgv fogott hozzá szakdol-r gozatának folytatásához. A témája a tömeges közlekedé­si balesetek utáni teendő. Két perc emberség Szaggatottan szól a csen­gő, ez ismét nekünk szól. A mentő már a kapuban all. Irány a Szentpéteri kapui te­mető. Egy férfi elvesztette az eszméletét. Itt-ott piros lám­pákon ál szirénázva robo­gunk. Miskolc trombózisus közlekedéséhez szokva szédí- tőnek tűnik a sebesség. A bá­csi már magához tért. Sírva kéri, ne vigyük kórházba. A mentőtiázt megnyugtatja, csak a rendelőbe kell elvin­ni. hogy megröntgenezzék a fejét, mert amikor elvesztet­te az eszméletét, felhasítottá egy sírkő. Kikérdezi, hogyan történt a baleset. A mentőtiszt és az ápoló a személyazonosságiját át­nézve. mereven egymásra néztek. Néma pillantások, s már a címről én is tudom, hogy ott lakik ez a bánatos öregember, ahöl az előbb jártunk. De mit sem sejti, hogy egy félórával ezelőtt éppen a lánya ült ott, ahol most ö. Köztünk marad a ti­tok. És visszafelé — némiképp szabálytalanul — megállunk a házuk előtt. Akarva-akarat- lanul. a véletlenek szerencsét­len összejátszása folytán el­vittünk két embert a csa­ládból. akik .a gyermekekről gondoskodni tudnának. Az értelmes, okos szemű fiúcs­ka megérti, hogy neki kell a helyzet magaslatán állni, ha úgy tetszik, a családfőnek lenni, gondoskodni a kishú- gáról. Talán megbocsáj tátik a kétperces kiállás... OLÁH ERZSI i Farkas Mihály mentötiszt • meséli: munkánk legna- J ] rybb sikerélménye, ha egy i tis emberi segíthetünk a i I világra Az indítók mindig i , rélálkoznak velünk, ha i , már sokadik szüléshez hív- i I rak: gyerekek, csörgőt is 1 i vigyetek magatokkal! A 1 ■ egemíékezetesebb esetem 1 I mégis az volt, amikor áoo- ! i ló koromban a gépkocsi- ! vezetőnk feleségét hoztuk , J a kórházba A dátumra is i pontosan emlékszem, meri i nem sokkal előbb született 1 , íz éti lányom. 1974 július > I 25-e volt. Sajószögedröl jöt- 1 I ünk Miskolcra, és lélútou. ! t Vyékládházán megszületett ! I a gépkocsivezető kislánya. J Képzelheti, a férj hogyan , vezetett, háta mögött a fc- t leségévcl és a néhány per- i ! ces bébijével ... i I *“ ~ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom