Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-05 / 260. szám
Felújítás a Játékszínen Csapodár madárka Szeretem a bohócokat. Ezt azért tartom fontosnak közölni, mert — bármily érthetetlen számomra — ezzel nincs mindenki így. Ha igaz, márpedig igaz, hogy a humor a nevető fölény érzetén alapszik, még inkább így van ez a bohóctréfával. A clown csetlik- botlik, hasra esik, minduntalan pórul jár, és mi — a Közönség — a tömeg nyújtotta biztonság megnyugtató homályában kinevetjük: mit nevetjük, röhögjük a kudarcot kudarcra halmozó kétbalkezes, kétballábas balfácánt. (Lásd: legszebb öröm a káröröm.) A bohóc buta, mi okosok vagyunk, a bohóc ügyetlen, mi ügyesek vagyunk, öt rá lehet szedni, minket nem, A bohóc az emberi gyengeségek sűrítménye. No, nem az én gyengeségeimé, nem a tieidé, másoké. Mondanom sem kell, hogy mindez hazugság, a clown okos és ügyes. Fényes, éles képet adó tükröt tart elénk, de akármilyen közel dugja az or- ilmt elé, mi mégsem magunkat, hanem . nézőtéri, lakóhelyi szomszétiunkaí, ismerőseinket, munkahelyi kollégáinkat látjuk ebben a tükörben. A bohóc félelmeink, szorongásaink szelepe, örök műfaj képviselője ő, az udvari bolondtól Chaplinig. És éppen mert örök, legkevésbé az én védel- mezö-dicsérö szavaimra szorul. Bohóctrélák sorozata Ru- zante (Angelo Beolco) Csapodár madárka című komé-, diája, melyet négy éve már nagy sikerrel játszott ■— magyarországi ősbemutatóként — a Miskolci Nemzeti Színház, és melyet most felújítottak a Játékszínen Négy és fél évszázada született — állt össze eggyé —. a mű. Szerzője, szakítva a kor kötött dramaturgiai szábályaival, a népi színjátszás hagyományaiból merített. Figurái egy-egy mondattal jellemezhetők. A cimadó ..madárka” — Betia — faluról a városra került kikapós szépasszony, öregedő férjjelRuzante, a férj, asz- szonyát féltő, de a pénzt még jobban szerető tragikomikus hős; Menato, a ,;k9'm$imuram". szerelemtől éhes. és éhségét csillapítandó, minden furíangra kész naplopó; Tónin, a „berga- mói” katona a dicső hadfi es a nők álmának pózában tetszelgő kandúr. És ne feledkezzünk meg a „Prológusról” sem, aki a nyitó jelenettel egycsapásra megadja az est hangulatát. Parányira szűkített „porond” a játéktér, szélein jelzett házacskákkal. Ezt a teret üljük körül, azzal a jóleső illúzióval, hogy magunk is részesei vagyunk az eseményeknek. melyek — és a szereplők — a szó szoros értelmében kergetik egymást. (A nagy iramú futkározáso- kat segíti a dobogó tölcsér- szerű kiképzése; feltehetően könnyebb rohangászni ezen az ötletes építményen, mint 'megállni.) A közönség bevonása — túl a testközelségen — fontos eleme a játéknak. Micsoda öröm a nézőnek, amikor pillantása találkozik a szereplőével, amikor úgy érzi, hogy egyedül csakis neki beszél a színész. Hát még amikor nem neki, hanem valamelyik szépasszony nézőnek címezi szemtelen megjegyzéseit a „bohóc”! Csiszár Imre rendező leleményét dicséri a díszlet, jól szolgálja funkcióját minden elem. (Alkalmat teremtve a néhol szinte akrobatikus ügyességet kívánó játékra.) Nem kis fizikai munkát jelent a színészeknek a pontosan, ám improvizációkra mégis módot adóan megtervezett koreográfia, bizonyítják ezt a homlokukra kiülő verítékcseppek. Ám e munkáért majd minden pillanatban megkapják jutalmukat, a közönség harsány hahotáját, a gyakran íelcsat- tanó tapsot. Nem „bohóc„Sok van, mi csodálatos...” ♦ Betia, a „madárka”, Szerencsi Éva (Jármay György felvétele) kodnak”: bohócot játszanak — méghozzá századokkal ezelőtti bohócokat. Arcuk rikítóra pingálva (különösen tetszett Csapó János maszkja, a „ravasz-buta paraszt” mintha egy szánnivaló erdei manó képébe bújt volna), ruhájuk is hűen idézi nemcsak a múltat, hanem a cirkusz mai tréfacsinálóinak öltözékét is. (A jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. A tragikomikus hős Ruzante. Kellő komolysággal sajnáltat ja az általa - megteremtett figurát Csapó János. Az ő szerepe — és szerepértelmezése — a legmélyebben emberi. Nagyhangú, nagyszájú, ezzel próbálja gyávaságát leplezni, ügyeskedő és buta, de ravasznak és okosnak hiszi magát, pénzsóvár, akinek sorsa, hogy miközben másokat próbál „átejteni”, maga bűnhődjék. (Hogy micsoda emberek éltek Angelo Beolco korában!) Blaskó Péter Menatója tartja a legszorosabb kapcsolatot a nézővel. „Szabályosabb” clown Ruzanténál, jól érzi és érzékelteti ezt. Öbégat, jajgat, szervez, kever-kavar; míg Ruzante elsősorban a pénzt, ö mindenekelőtt saját magát szereti. Fülsértő, éppen ezért roppant mulatságos, ki tudja honnan vett tájszólással ágai, élénk arcjátéka sokszor nevettet meg. ♦ ♦ TJjlaki Dénes humorra termett. Ha szabad ezt egy nagy, bamba katonára mondani: bájos. Mintha egy tün- dérien megrajzolt rajzfilm figurája kelne-életre a lomha, hencegő, méltóságteljes tartású Toninban. Az ő tömény butasága és Ruzante ravaszdi ostobasága között ég és föld a különbség; sem egyikük, sem másikuk, hanem a néző javára. A madárka, aki körül a férfiak forgolódnak: Betia. Szerepével meglehetősen mostohán bánt a szerző, éppen ezért nem lehetett köny- nyű dolga Szerencsi Évának. Túl azon, hogy szépnek, férfiakat megbolondító- nak kell lennie — ez nem okozhat problémát Szerencsinek —, kevés lehetőséget ad a játékra. A ő Betiája nem olyan harsány „közönséges", mint Lázár Kataliné volt, a négy évvel ezelőtti bemutatón, de azt hiszem, ezt nem is kell számon kérnünk. Ez a Betia csacska — butuska. — kis liba (vagy tyúk), kacér, ijedt szemű. A csütörtöki bemutatón némi feszélyezettség érződött Szerencsi Éva játékában, legalábbis az első percekben. (Viszónt nem vétette el a szöveget, ami nem mondható el a többiekről.) Utoljára az elsőként színre lépő Somló Istvánról: neki is vérében van a humor. Rövid, ám hálás szerepét kitűnően oldotta meg. Nagy vidámság vár a közönségre a játékszíni Csapodár madárka előadásain. Érdemes lenne utánanézni, • hogy akad-e még az elmúlt évadok darabjai között felújításra méltó. Biztosan akad. SZABADOS GÁBOR Miért nevezi Szophoklész csodálatosnak az embert? Mert akarata van! Kigondol valamit, s azt végre is hajtja. Ügy tűnik, hogy Vitray Tamást is újra és újra lenyűgözi, megbabonázza ez az emberi képesség. Fogva tartja, nem ereszti. Emlékezetes műsoraiban: az „ötszemkÖzt”-ben, a „Csak ülök és mesélek”-ben is mindig olyan riportalanyokat választott, akik az akarat (sokszor végső) megfeszítésével, szívós és töretlen munkával jutottak el valahova — vagy nem jutottak el sehova. Ez utóbbi sorsokat nevezzük szerencsétlen, tragikus életutaknak. ezeket „nehéz embereknek"’; míg az előbbieket sikeresnek, befu- tottnak. Vitray. a riporter, a „műsorcsináló” tényleg rájött valamire. Mindenekelőtt arra, hogy mi. nézők ki vagyunk éhezve a non fictionra, a nem kitalált, a nem megcsinált történetekre és figurákra, akik olyanok, mint mi. Ez a valóságfeltárás azonban nem azonos a híradók sablonos életmeiszeteivel. Mert a híradó gyors (nem mindig!) ugyan, de felszínes is. Felvillant egv-egy arcot, eseménvt. hogy idegesen helyt adjon rögtön a következő kéonek. információnak. Ezért tűnik minden híradó egyformának ... az ember csak az intim, az érzékszerveivel, intellektusával átfogni képes, a tapasztalataival is igazolt információt képes átélni, magáévá tenni. Ezért van az, hogy nézzük a híradót, riportot, tévéjátékot, dokumentum- filmet, de nem ugyanazt látja mindenki. Mert amit nem tudunk mihez kötni — mert nincs közünk hozzá —, az kipereg a tudatunkból. Szinte már a közlés pillanatában. Egészen más viszont, ha egy embert, egy sorsot mutatnak meg nekünk. Nem csupán azért, mert nines két egyforma emberi arc, emberi sors. Hiszen ezekben a portrékban is azt keressük éppen, ami ismerős, ami hasonlít a mi életünkhöz. Vitray portréi a maguk ráérős, az élő beszéd ritmusát követő komó-' tos tempójukkal hagyják — igenis hagyják és nem kényszerítik, sokkolják! — az embert, hogy gondolkodjon a képernyő előtt. Nem kell feszülten figyelni, de el se ereszti a figyelmünket. A beszélgetés jó ízeit hozza be a monotonná fáradt tévénézésbe. Szemben velünk egy emberi arc — péntek este egy aggastyáné és egy kisfiúé —, amely nem ígér mást, mint ami. Rácz Lajos bácsi elmondta az életét. Láttuk úszni, majd bicegni a csípőficamos kisfiút, láttuk, hallottuk az aggódó szülőket. Lajos bácsi az apánk, nagyapánk. Attila a mi fiunk is lehetne. Mert „olyanok”, mert közülünk valók. Itt laknak valahol a szomszédban, a lépcsőházban. Hirtelen elszégvell- jük magunkat, és vágyat érzünk. hogy megkérjük apánkat, nagyapánkat, a szomszéd bácsit, hogy beszéljen az életéről. Hiszen aki sokat élt, az tudhat is valami fontosat az életről. S ha jól odafigyelünk. biztosan érdekes az is, ami első látásra nem szenzációs. nem rendkívüli. Nem mindenki jut el Japánba, mint Rácz Lajos, nem mindenki áll a dobogóra az úszóverseny után (sokan még úszni sem tudunk ...), de valahová mindenki eljut, valamit mindenki elért, valamit mindenki ér. Nem figyelünk oda. Évekig éltem egy házban egy idős munkással, aki soha nem henc.gett a múltjával. Csak a halála után tudtuk meg. hogy 1944-ben. a front után neki köszönhette a város, hogy dolgoztak a malmok, a pékek, hogy volt liszt és kenyér. Csendben, szinte észrevétlenül ment el, ahogy élt. Tette a dolgát, mindig azt. amit kellett. Sok ilyen ember is él köztünk. Akik tudják, hogy egy bizonyos koron, eredményen túl már nem hivalkodik az ember. Rájön, hogy nem a siker a fontos, hanem a megtett út. A küzdelem maga, amely megfeszíti és edzi az akaratot, a jellemet. Ami nélkül persze nem is lehetünk igazán emberek. Nagyon jól teszi Vitray, hogy ezeket az embereket kutatja fel. ülteti a kamerák elé. Tisztességre tanít minket, nézőket is, hogy tegyük a dolgunkat. (horpácsi) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.tilt: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.39: Mai szovjet köttök versei. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.00: Hírek — 15.10: Dél-alföldiek dalolnak. — 15.25: Hétszin- virág. — 16.05: Csajkovszkij: Moszkva. Kantáta. — 16.31: Szocialista brigádok akadémiája — 17.00: Hirek. — 17.10: A Szovjet Radioszinhax műhelyében. — 17.55: Csenki Imre: Rapszódia — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Kabarészinház. — 20.25: Szovjet tánczene. — 22.30: Jev- genyij Mravinszkij portréja. — 23.12: Hunyadi László. Részletek. — 24.00: Hírek. — o.io: Tanodátok. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: A művelődés terei. — 14.00: Kettőtől ötig .. . Kívánságműsor. — 17.00: Csak egy mákszem. 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.35: Énekszóval, muzsikával. — 20.00: Mi lett volna... — 20.30: Hirek. — 20.33: Társalgó. — 22.30: A diadalmas asszony. Részletek. — 23.00: Hírek. — 23.15: verbunkosok. — 24.00: Hírek. Két miskolci kislány indul Ifjú virtuózok versenye Csehszlovákiában évről évre megrendezik az ifjú virtuózok nemzetközi zongoraversenyét. Az idén az Egressy Béni Zeneiskola két diákja, Kratisz Adrien és Novák Anikó képviseli a rangos seregszemlén városunkat. (Tanáraik: Hetényi Margit és Zsig- rainé Nagy Mária.) November 8-tól 12-ig tart a kétfordulós verseny, melynek első korcsoportjában Novák Anikó, a másodikban pedig Krausz Adrien indul. Az utóbbi kislány tavaly is szerepelt az ifjú virtuózok vetélkedőjében, és a tíz legjobb közé került. A Borsos-életmű Győrött Ünnepi külsőségek között nyitották meg vasárnap Borsos Miklós szobrászművész állandó kiállítását Győrött. A Káptalandombon, a Martinovics tér 2. számú házban végleges helyére költözött a Borsos-életmű nagy része. így többek között a művész olyan isrrfert, jelentős alkotásai, mint a Napbanéző, a Sellő, a Fekete párka, a Vénusz születése és mellettük számos érem. rézdomborítás. grafika es festmény a 20-as és 30-as évekből, amelyeket Borsos Mi..Ls Győrben töltött. A megnyitón Czigány György zenekritikus meleg hangú köszöntője után Borsos Miklós elmondta: nagy öröm számára. hogy fél évszázad elteltével Győrött, a Káptalandombon kaptak otthont alkotásai, ott, ahol művészi munkásságát annak idején elkezdte. műsor Miskolci rádió: 17.00: Hírek.— 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. A műsort szerkeszti: Horváth Kálmán. Közben: El szeretném mondani . . . Paulovits Ágoston jegy/ei e.. — 13.00Észak-magyar., országi Krónika. (Az egri vár története címmel újjárendezett kiállítás nyílik Egerben. — A régi Miskolc fényképeken i860— 1900 című kiállítás megnyitása.) — 18.15: Sport. — 18.25—18.30: Hírösszefoglaló. Szemle az Eszak- Magyarország. a Déli Hírlap és a Heves- megyei Népújság holnapi számából. Televízió, 1. műsor: 19.00: Esti mese. — 19.10: Hírek. — 19.13: Tanácsiak kérték — mi teljesítjük. Az önök kérték különkiadása — 21.35: Portréfilm Koch Sándorról. — 22.25: Hírek. Szlovák televízió: 14.40: Iskolatévé. —\15.00: Orosz nyelvtanfolyam. — 15.30: A haladó tapasztalatok iskolája. — 16.10: Hírek. — 16.25: Vidám zenés gyermekműsor. — 17.10: Iránytű. Katonák műsora. — 13.00: A polgári honvédelem híradója. — 18.10: Szocialista társadalmunk fejlődésének időszerű kérdései. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv- híradó. — 19.30: Menekülés az aranymezükről. Tévéfilmsorozat. — 20.30: Helena Vondrackova műsora. — *r»0.35: Találkozás halatokkal. — 21.25: A rendőrség nyomoz. — 21.30: Tv-híradó 2. — 22.00: Nemzetközi bűvész-bemutató Párizsban — 22.45: Hirek. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Hívj a messzeségbe Mb. szí. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f4 órakor Transzszibériai expressz Mb. szí. szovjet film Kezdés: hnö, 8 órakor BÉKE, KAMARAMOZI Egyiptomi történet Magyar film Kezdés: 4 órakor A tizedes meg a többiek Magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Lóháton, ágyútüzben Szí. szovjet film Kezdés: f3 órakor A gejzírvölgy titka Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Police Python 357 Mb. szí. francia film III. helyár! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Dráma a vadászaton Szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Gyere, igazodj ef! Mb. szovjet film Kezdés: f4, f6* fC órakor TÁNCSICS, KAMARAMOZI Szemben önmagunkkal Szí. amerikai—svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor FÁKLYA Októberi vasarnar* Magyar—NSZK film Kezdés: í4, 16 órakor FÁKLYA FILMKLUB Dráma a vadászaton Szí. szovjet film Kezdés: fa órakor SZIKRA A kék madár Mb. szí. szovjet—amerikai film Kezdés: 3 órakor A briliánskirálynö bukása Mb. szovjet film Kezdés: 5 órakor SZIKRA FILMKLUB Őszi szonáta Szí. svéd film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor PETŐFI A bosszúállók Szí. szovjet film Kezdés: f5. £7 órakor GÖRÖMBÖLY, KRÚDY Csúfak és gonoszak Mb. szí. olasz film 18 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY A leprás nő Szí. lengyel film II. helyár! Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MÜV. HÁZ, KLUBMOZI Hogy szaladnak a fák Magyar* film Kezdés: 4, 6 órakor PERECES Fekete fülű fehér Bim I—II. Mb. szovjet film Dupla hely ár! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Hívj a messzeségbe: Mb. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: tí órakor SZIRMA Hívj a messzeségbe! Mb. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Mi lett volna...? — 8.57: Operarészletek. — 9.44: Alain Bosquet gyermekversei. — 10.00- Hirek — 10.05: MR io—14 — 10.35: Jákó Vera és Herr oiivér nótákat énekel. — U.OO: Zenekari muzsika. — 11.39: A meg- öregedés órája. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hirek. — 8.33: Társalgó. — 10.30: Hírek —10.33: Zenedélelött. / Televízió, 1. műsor: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 9.40: Óvodásoknak. — 10.00: Csata fekete-fehérben. — 10.293 iskolatévé.
