Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1979-10-31 / 256. szám
# Sokba kerül, de pénzt fiadzik.. (Laczó József montázsa) Milliomosok Magyarországon II, Mire lehetne költeni a forintot? Az előző részben említett cikk szerzője szerint: ..A magas személyi jövedelmek okozta problémák enyhítésének útjait két Irányban kell keresni. Egyrészt a gazda- ságilag-társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozásában, másrészt az indokoltnak tekinthető jövedelmek felhasználási lehetőségeinek a kiszélesítésében". Sorozatunk első részében taglaltuk — ha nem is részletesen — az első variánst. a jövedelmek korlátozását. A. .korlátozásra. _tolat. ahogy a Közgazdasági Szemle is írja. feltétlen szükség van. Ám a korlátozásnak is korlátjai vannak. ..Igénybe kell tehát .venni a másik utat is: a felhasználási lehetőségek kiszélesítését". Kincsekr, talonban Az állampolgár fizetését, illetve azt at összeget, amely különböző források írtján befolyik kasszájába, részben elfogyasztja (élelmiszer, ruhák. a lakás rezsije), részben felhalmozza. A fogyasztás lehetőségeit a milliomosok, a százezresek már kimerítették, illetve előbb-utóbb kimerítik. Lakás van. kocsi úgyszintén, s nyaraló is. A pénzüket sokan különböző emléktárgyakba fektetik. például aranyba, festményekbe, régiségekbe. Ez az állam számára is előnyös. egy darabig: ugyanis, ha hivatalos úton történik az emléktárgyakkal való kereskedelem. az állam is — a különböző adók folytán — tiszta jövedelemhez jut. Ám a régiségek, műtárgyak — hiába a fokozott ellenőrzés — néha még az országból is kijutnak. S még valami, amit e témáknál meg kell említenünk: aki ilyen rikaságok- hoz jut, az rendszerint nem szenved pénzszűkében. így nem valószínű, hogy azokat piacra dobja. Ezek „nyugállományba” került kincsek. Magánüdiilö az idegenforgalomnak Par esztendővel ezelőtt jelent meg a rendelet, hogy egy családnak csak egy üdülőtulajdona lehet. Az üdülök alapterületét is szabályozták. Ám kiskapu — hói nincs?! — itt is van. Az ügyeskedők — kijátszva a hatóságokat — a kelleténél nagyobb nyaralókat építenek, s azok szobáit — hogy mi módon, azzal most nem foglalkozunk — bérbe adják. A cikk írója felveti, s javaslata talán megfontolandó: „még lehetne engedni, hogy egy-egy családnak, a valóban saját üdülését szolgáló hétvégi házon, társasnyaraló- reszen kívül, még egy kifejezetten kiadási, idegenforgalmi célokat szolgáló üdü- Irtrér/rntr legyen". TeTmészfe- tesen. ezt a lakrészt az idegenforgalom rendelkezésére bocsátja, s adózik is az ebből származó jövedelem után. ,.A lakásépítésben nem volna helyes a mainál nagyobb teret engedni a magántőkének". A megfelelő lakás természetesen mindenki számára elsőrendű élet- szükséglet. Ha valaki a saját használatára épít. vagy építtet lakást, az érthető. Ámde egyesek a házépítés kezdeti stádiumában már eleve úgy határoznak, hogy az épületet. elkészülte után, megfelelő haszon ellenében bérbeadják. Az uzsoralakbérek, az uzsora bérleti díjak száma így is nagy. Érthető, hogy e szemlélet elharapódzása milyen súlyos következményekkel járna. Gebinbe a pénzt Mire lehetne még fordítani a magas jövedelmeket? Sokan a takarékbetéteket választják. Itt jól jár az állam is, jól jár a pénzt betevő is. De egy bizonyos határon túl az emberek nem rakják betétbe pénzüket. Hát akkor, hová lehetne? Talán érdemes lenne továbbfejleszteni a gebines rendszert, A felgyülemlett pénz így közvetlenül visszajuthat a termelésbe. Nálunk — eddig — csak a kiskereskedelemben, s a vendéglátóiparban volt, s van ge- bin . .. Többekben felmerülhet a kérdés: ha valaki el akarja költeni sok pénzét, itthon miért nem vehet több luxuscikket? Nos, ez is megfontolandó dolog . .. I. S. A oénzről jut eszembe... A lakossági takarékbetétállomány összege meghaladja a 120 milliárd forintot. Hatalmas összeg ez. Az egy évi nemzeti jövedelem egynegyede, ennyi pénzért 12 — a most készülőhöz hasonló — acélművet lehetne építeni. Furcsa, változó kort élünk. Egyrészt szót emelünk az indokolatlanul magas jövedelmek ellen, adminisztratív rendszabályokat xhozunk. másrészt — összhangban az ország gazdasági életének minőségi javítása érdekével — a differenciáltabb bérezés kiteljesedése melleit törünk lándzsát ... Az ellentmondás csak látszólagos. A témának van egy jól-rosszul körülhatárolható közgazdasági vonulata. De van egy — véleményem szerint — számokkal, statisztikákkal körül nem határolható érzelmi, eszmei, erkölcsi területe is. A jövedelmek: a jó. az országos átlagot meghaladó jövedelniek nem mindig és nem mindenkor jelentenek jobb életkörülményeket. A fizetési szalag mellé nem mellékelhető olyasfajta ’használati utasítás, mint amilyen mondjuk a mosóporos dobozok oldalán olvasható. (Ha valaki túladagolja a szert, vagy túlságosan magas hőmérsékletű vízben mos; az maga látja kárát.) így vagyunk egyébként a 'telefonálással is. A nyilvános telefonfülkében először le kell emelni a kagylót, aztán — a búgó hangot követően — jöhet a forintos, majd tárcsázni kell. Az egyes műveleteket nem lehet kihagyni, nem szabad összecserélni . . . Persze lehet: de akkor a telefon nem kapcsol. Szociológusok, életmódkutatók évek óta vissza-visszatérő problémája. hogy nem élünk olyan szépen, mint amilyen jól. Könyvre, színházra tizedannyit sem költünk, mint alkoholra. És — egy másik megközelítésben — összességében ruházatra sem fordítunk annyit, mint amennyit egy magyar állampolgár évente és átlagosan borra, sörre, pálinkára költ. A takarékosságról nekem a pénz jut eszembe. De áll-e ez a gondolatsor fordítva is? A reklámok alkalmi parittyalövéséinek még csak ellent tudunk állni ... De gyözi-e igényeinket; Ladára, Almaszappanra, a bérházi helyett villa-lakásra, a műírha helyett pézsmára áhítozó vágyainkat a családi költségvetés? És miről vallanak a hamarosan kézbesített gáz-, melegvíz- és fűtésszámlák? Ügy tűnik: * összemosódnak a határok, s a cikkben idézett milliomosok helyett 1 inkább azokra a milliókra gondolunk, akik hónapról hónapra élnek, I s nem öt, vagy hatjegyű számú a takarékbetétük... , (brackó) J Az ötödik véradónap November 1-én és 2-án reggel 7 órától délután 3 óráig várják az önkéntes véradókat a Diósgyőri Gépgyár I. telepi kultúrtermébe. — Az idén ez már áz ötödik alkalom, hogy véradónapokat szervezünk — hallottuk Bukszái• Józsefnétól, a DIGÉP Vöröskereszt-szervezetének titkárától. — Eddig 1440 dolgozónk 460 liter vért adott. A DIGÉP dolgozói nemcsak az ilyen szervezett alkalmakkor hajlandók a térítésmentes véradásra. — Gyárunkban 120-an vállalták, hogy bármikor, a nap minden órájában számíthatunk véradásukra — újságolta Bukszámé. — Megadták lakáscímüket, telefonszámukat, hogy szükség esetén éjjel-nappal értesíthessük őket. Készenléti brigá- gádokba sorolták a segítőkész nőket és férfiakat, akiknek példája igazán követésre méltó. A tájékoztatás is segítheti Információs előadást és konzultációt szervez az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja, az ÉSZAKTERV és az Építésügyi Tájékoztatási Központ Miskolci Információs Irodája. A téma: mivel segítheti a műszaki tájékoztatás az energiatakarékos eljárások bevezetését? Az előadásnak és konzultációnak holnap délután 2 órakor az ÉSZAKTERV ad otthont, IV. emeleti tanácstermében. Előadó: dr. Kováts Tibor, az ÉTÉ információs osztályának szerkesztője. A rendezők minden érdeklődőt szívesen látnak. fc: Október 01: világszerte ez az jó. alkalom, hogy megemlékeznek a takarékosságról. Magyarországon tizenötödször tesz- szük ezt. A világlakarékossági napon nem is elsősorban a pénztakarékosságról van szó. hanem általában a takarékos. Ságról, ami nemcsak a társadalom egészének, hanem az egyénnek is érdeke. Közismert, hogy az ésszerű gazdálkodás, tegyük hozzá: gondolkodás az utóbbi időben országunkban valós követelmény- nvé vált. A takarékosságnak ugyanis mindenütt nagy a jelentősége. az egyén, a család szempontjából éppúgy, mint a népgazdaság különféle területein. Nem lehet véletlen, hogy szeptember 25-én. a főváros kommunistáinak a Csepeli Sport- csarnokban megtartott aktívaülésén oly nagy hangsúlyt kapott az á’talános takarékosság, és ezen belül is a pénztakarékosság. A takarékpénztárnak régi hagyományai vannak Magyar- országon. Az első Hazai Takarékpénztár 140 évvel ezelőtt alakult meg. S a világ takarékpénztárainak nagyon fontos, 55 évvel ezelőtti eseményén, az 1924-es milánói értekezletén, aráikor elhatározták, hogy minden év október utolsó munkanapján megrendezik a világtakarékosság napját, hazánk is képviseltette magát... A nemzetközi takarékossági dátum mellé egy hazai is kívánkozik. Az idén 30 éves az Országos Takarékpénztár. Szokássá vált, hogy ebből az alkalomból az OTP a takarékszövetkezetekkel és a postahivatlokkal együtt öszesített egyenleget tár az ország közvéleménye elé. Ismerteti a pénztakarékosság terén elért eredményeket, beszámol a rábízott pénzeszközök felhasználásáról, és mindarról, amit az ügyfelek kielégítésének érdekében tett. Mindezeket számadatokkal is alátámasztja. Eszerint 1979. szeptember 30-án az egy lakosra jutó megtakarítás értéke 8800 forint; a takarékbetétkönyvek száma — kamatozók, nyereményesek. takaréklevelek — 1978. december 31-én 388 186 darab volt. Borsod megyében a lakosság ossz' betétállománya 1978. szeptember 30-án 6 milliárd 427 millió 400 ezer forintot tett ki; 1979. szeptember 30-án 600 millió forinttal többnek mutatkozott. Az Országos Takarékpénztár azon fáradozik, hogy a takarékossági szokások a lakosok minden rétegében, de különösen a fiatalok kőiében meghonosodjanak. Ezt a célt szolgálja az ifjúsági takarékbetét, amely növekvő népszerűségnek öi-vend. A takarékossági világnap alkalmából szólhatnánk a lakás- értékesítésre, lakásépítésre, lakáskorszerűsítésre, áruvásárlásra, mezőgazdasági termelési célra és egyebekre fordított köl- csönökről, és arról a támogatásról, amelyet ezekre az OTP ad. Mégsem ezt tesszük, Alert a VTN kapcsán a végkövetkeztetés más: gondoljuk meg, mire költjük forintjainkat. Az energiatakarékosság ma már országos érdek. Ennek eléréséhez az kell, hogy mind a köz-, mind az egyéni energiaforrásokkal úgy gazdálkodjunk, hogy ..másnak is jusson”. Ugyanakkor a rendelkezésre álló felesleges pénz takarékbetétben való elhelyezése nemcsak az államnak nyújt biztos garanciát vállalt fedezetei visszaszolgáltatására, hanem az egyénnek is további életszínvonala tartásához. jj TÓTH BÉLA Szomorú számok közlekedési kórkép 4c Traffipax az út szélén... A notórius gyorsan hajtókróL előbb-utóbb fénykép készül Baj van a közlekedési morállal. Vonatkozik ez gépjárművezetőkre, kerékpárosokra, íogatosokra, de gyalogosokra is. Bizonyítékul álljon itt az október 4—5-én lezajlott közlekedésbiitonsági akció részletes elemzése. A kétnapos akció a megye egész területire kiterjedt. A rendkívül széles körű ellenőrzésben a rendőrség hivatalos állománya mellett munkásörök, határőrök. Ifjúgárdisták, a KPM illetékes ellenőrei és önkéntes rendőrök is részt vettek, összességében a két nap alatt 9058 járművet ellenőriztek. közülük 1850-nek a vezetőjét kellelt figyelmeztetni, s 1757 járművezetőt. fogathajtót sújtottak helyszíni bírsággal. Súlyosabb szabálysértés miatt 194 járművezető, illetve fogathajtó ellen kellett feljelentést tenni. Nézzük kissé részletesebben a szabálytalankodókat. Ellenőriztek 2593 tehergépkocsit. Közülük 564-nek a vezetőjét figyelmeztették valamilyen hiányosságra, rendellenességre, 354-nek a helyszínen kellett bírságol íizel- Inie. míg 33-at feljelentettek szabálysértés elkövetése miatt. A 3620 ellenőrzött személygépkocsi vezetője közül 5öl-et figyelmeztettek. 704 (!) fizetett helyszíni bírságot és 37-lel szemben ■ készítettek feljelentést az ellenőrök. Az 1455 motorkerékpáros közül 390 úszta meg figyelmeztetéssel, 442 esetében helyszíni bírságot alkalmaztak, 39-et feljelentettek. Sajnálatos, hogy a 864 kerékpáros közül 218 figyelmeztetéssel. 209 pedig már helyszíni bírsággal hagyta el az ellenőrzést s 28-at kellett feljelenteni. Szomorú adat, hogy a 232 toguthajtó közül 30-at feljelentettek. közlekedési szabálysértés miatt. 24-et a helyszínen bírságoltak meg, míg 54-nek sikerült figyelmeztetéssel megúsznia a dolgot. Az ellenőrzés a gyalogosokra is kiterjedt, összességében 779 gyalogost kelleti igazoltatni szabály.alan közlekedés miatt a rendőröknek és segítőiknek. 655-en figyelmeztetéssel megúszták a szabálytalanságot. 116 esetben helyszíni bírságot róttak ki. 8 gyalogost pedig feljelentettek. A két nap során 281 alkoholszondát használtak fel az ellenőrök, s ebből 34 pozitív eredményi mutatott! Az összesítés adataiból kiderült, hogy az ittas vezetők száma az előbb említettnél magasabb volt (a magyarázat: többeket már eleve vérvételre állítottak elő). Így 8 tehergépkocsi-vezető, 10 személygépkocsivezető, 13 motorkerékpáros, 24 kerékpáros és 18 fogathajtó vezette járművét ittasan. S ez csak két akciónap eredménye! Az ellenőrzés kiterjedt a járművek műszaki állapotának vizsgálatára is. A vizsgálódó személyek 28 . tehergépkocsinál és 10 személygépkocsinál állapítottak mag kormányhibát. 24 tehergépkocsi, 24 személygépkocsi és 73 motorkerékpár volt fékhibás. A világítás ni ányossúgai miatt 173 tehergépkocsi. 309 (!) személygépkocsi és 221 motorkerékpár vezetője volt kénytelen helyszíni bírságot fizetni: egyéb szabálysértést vagy műszaki jellegű hibát állapítottak meg 414 tehergépkocsinál. 588 személygépkocsinál. 391 motorkerékpárnál. 236 kerékpárnál és 53 fogatnál. Az áru- és személyszállítási fuvarozással kapcsolatos rendelkezést 136 tehergépkocsi-vezető és 5 személygépkocsi-vezető szegte meg ez alkalommal. T. Z.
