Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-03 / 232. szám

A jelenről, a jövőről, a kritikáról rp r r leves beszélgetések Kevés tévéműsor váltott ki nagyobb sajtóvisszhangot, mint a legutóbbi Nézőpont, amelyben a tévé es kritika viszonyát ..tisztázták”. Néhány rendező a kritikusok hozzá nem értését tette felelőssé a produkciók színvonaláért. Kényes dolog, ha a kritikus főszereplővé lép elő. Olyan, mint amikor a futball’ bitói szidják azért, mert kika­pott a csapat. Előfordulhat per. szc az is, hogy a bíró téved, de egy-egy tévedés aligha döntheti e| a bajnokság sor­sát. Minden hasonlat sántít persze — ez is —, mert a kri- • tiktts szerepe nem bírói szerep. Egyetlen kritikus sem hiszi azt, hogy befolyásolni tudja a tévé műsorpolitikáját, a produkció színvonalát. Minden kritikus (és írástudó) szolgálatnak tart­ja a munkáját, ami semmi­képpen sem jelenii sem a tévé, sem a közönség kiszolgálását. A tévékritikát az külön­bözteti meg az irodalom- vagy a képzőművészeti kri­tikától. hogy egyszeri jelen­ségről kell bírálatot monda­nia. (Csak ritkán ismétlik meg a műsort, s akkor sem a kritika hatására!) Lénye­gében tehát ..utánlövésrőr van szó; a tévékritika inkább szól a nézőnek, a nézőhöz, mint a tévének magának. Ez a sajátos helyzet persze sen­kit sem ment tel a felelős­ség alól. A tévét sem, a kri­tikust sem. KI ALKALMAZKODIK? Ez, a felelősség vállalása, illetve a helyzet és a szere­pek tisztázása volt a témája annak a három tanácskozás­nak. amelyet a múlt héten rendeztek Bulatonszéplakon. Eredetileg — a tanácskozást még a veszprémi tévéfeszti­válon határozták el — nem ez volt az összejövetel célja, de hu már igv alakult, ak­kor sem a kritikusok, sem a tévé nem térhetett ki a vita elől. Más kérdés persze az, hogy ez a vita mennyire ér­dekelheti az olvasót. Meg­győződésünk. hogy igenis ér­dekelheti, hiszen a kritikus az olvasót is képviselheti, a kritikus is ugyanazt a mű­sort látja, mint a néző. (A Televíziót egyébként . Sándor György, Horváth Adóm. Hálák László osztály­vezetők. valafnint a tévé el­nöke, Nagy Richard, és el­nökhelyettese. Megyeri Ka­roly képviselte.) Nem mondunk újat. ha utalunk arra. hogy a tévé­nek igen sokféle igényt kell kielégítenie. A szórakoztatás mellett (általában ezt szokta számon kérni a néző) köz­vetítenie kell a ..magas kul­túrát’’ is — lehetőleg igé­nyesen. Ugyanakkor a képer­nyő az ország legnagyobb napilapja, amelynek infor­málnia. orientálnia is kell a nézőt. Rengeteg gond és el­lentmondás adódik ebből. Mert egyáltalán nem közöm­bös, hogy mit és mikor su­gároz a tévé. Sándor György elmondta, hogy a műsorszer­kesztés alkalmazkodik az életformához, de ez igaz for­dítva is: mi is alkalmazko­dunk a tévéhez. Nem érdek­telen itt megjegyezni, hogy maguk a tévések is sokall­ják á napi két. két és fél órát. amit a készülék előtt töltünk ... A NÉZŐ A FONTOS Óriási erkölcsi felelősséget jelent ez. hiszen ha összead­juk ezeket az órákat, körül­belül tíz-ttzfenkét évet is ki­tesz egy ember éleiében. Az lenne a kívánatos, ha a té­vét csak egy lehetőségnek tekintenénk a szabad idő el­töltésére, s több időt hagy­nánk a szórakozás, művelő­dés más formáira, egyálta­lán az élet más tevékenysé­geire. Mi tagadás, a tévékri- tikus is erre szeretné rábe­szélni az olvasóit. A három­napos tanácskozáson termé­szetesen szó esett a tévé és a kritikusok műhelygond iái­ról is, ezekkel azonban nem untatjuk az olvasót. Abban mindkét fél megegyezett, hogy a legfontosabb maga a néző. hiszen neki készül a műsor, neki készül a kritika is. A nézőn természetesen nem szabad ,,Átlag Jánost” érteni, a műsorok.létrehozá­sánál. szerkesztésénél mesz- szemenően figyelembe kell venni a sok-sok réteg igé­nyeit is. MŰHOLD ÉS „KONZERVMÜSOR” Igaza van a tévének: az elmúlt húsz év alatt sok gyermekbetegségét . kinőtte, javult a színvonal, a válasz­ték is, ugyanakkor azt sem csupán a kritikusok vették észre, hogy a színvonal hul­lámzó. hogy a műsorszerke­zet megmerevedett, nehéz­kessé vált. ígéret hangzottéi arra. hogy a kettes program profiljának átalakításával színesebbé, gazdagabbá te­szik a műsort, valóban vá­lasztási lehetőséget adnak. A tévé mint hírközlő eszköz újabb átalakulás előtt áll. Olyan lehetőségek kínálkozr nuk a műbolygók alkalma­zásával. hogy a szó szoros értelmében valóban világ­programokat tudnak sugá­rozni. De ez csupán az egyik lehetőség. A másik a „kon- zervműsorok” felhasználása. Képmagnókra, videokazetták­ra gondolunk, amelyek né­hány nyugati országban máris vásárolhatók. Ma még beláthatatlanok a technikai fejlődés következményei. Ténj'. hogy a jövő tévéje mindenképpen más lesz. mint a mai, de — s ez a paradox a dologban — az. is megle­het, hogy a tévé el fogja ve­szíteni ezt a jelentőségét, amelyet ma tulajdonítunk neki. Hogy mi ebben a fo­lyamatban a kritika szerepe? Az. hogy segítő szándékkal hangot ad aggodalmainak. Abban a tudatban, hogy nem a kakas költi a napot ... (horpavsi) # Ebben az évadban is műsoron tart ja tavalyi nagy sikerű gyermekdarabját, az Óz, a nagy varázslót a Miskolci Nemzeti Színház. Városunkban vasárnaponként láthatják a kicsik — és nagyobbak — a: előadást. 7-én délelőtt 10 órai kezdettel, a többi októberi vasárnapon dél­után 3 órától. Képünkön a játék hősei közül a Szalmabábu (Somló István) és Dorka (Mil­vi usz Andrea). Ősbe mutató a Vasasban (Jánnay György jelvetele) 11 Holnap délután 3 órai kez­dettel a diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban lesz A kis Valentino című magyar film ősbemutatója. A film írója és egyben rendezője Jeles András, főszereplője pedig Opoczki János. A tör­ténetről röviden: Sz. László. 19—20 év körüli fiatalember kocsikísérő egy ktsz-nél. Egy napon 15 ezer forintot bíz­nak rá. hogy adja fel pos­tán. A fiú ott áll a postaab- laknál. de mire rákerülne a sor — inkább elsétál ... A folytatást megtudhatják az érdeklődők a filmből, amely­nek vetítése után ankétot is tartanak. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Uj falusi krónika. — 12.55: Opeiaslagerek. — 13.25: örök­zöld dzsesszmelódiák. — 14.25: A Berlini Rádió énekkara roman­tikus kórusmüveket énekel. — 15.ou: Hírek. — 15.10: Daloló, muzsikáló' tájak. — 15.30: MR 10—14. — 16.00: Útközben. — 16.09: Kritikusok fóruma. —16.19: Bécsi vér. Operettrészletek. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Vasöntök. Riport. — 17.32: Ahc- fiedü virtuózai. — 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Kilátó. — 20.00: Kovács Apollónia nótákat énekel. — 20.15: Hallgassunk operát! — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Régi magyar táncok. Petőfi rádió: 12.00: Énekszóval, muzsikával. — 12.30: Hírek. — J2.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Az ember közönségre vágyik,. Jegyzet. — 13.30: Labirintus — 14.(10: Kettőtől négyig . . . Közben: 14.35: Közvetítés a Diósgyőr—Rapid Wien UEFA Kupa labdarugó- mérkőzés II. félidejéről. — 16.00: Mindenki iskolája. — 16.30: Hi­tek. — 16.33: Közvetítés a Rá­ba ETO—Juventus KEK labda­rugó-mérkőzésről. — 16.50: ötö­Hozzászólás Munka és művelődés Nehéz egy olyan vitához hozzászólni, amelynek hatá­rai nincsenek pontosan kö­rülhatárolva. Ä „munka és művelődés” címszó alatt sok mindenről szó esik, a köz­művelődésről. az információ­ról. a város művelődéséről, talán legkevesebb a munka es a művelődés tényleges kapcsolatáról. Azzal azonban minden hozzászóló egyetért, hogy a művelődés, a mű­veltség szerepe egyre nő. Tény. hogy a művelődés társadalmunkban kilépett el­szigetelt. szűkén értelmezett szakági szerepéből és mind a politikai, mind a gazdasági folyamatokkal integrálódik. Más szavakkal: sem a gaz­daság. sem a politika nem lehet meg műveltség nélkül. A gazdasági tevékenység, a politikai aktivitás annál eredményesebb, minél maga­sabb műveltséggel párosul. .Napjainkban még egy tár­sadalmi méretű változásnak lehetünk tanúi. Az elmúlt évek nagyarányú társadalmi átalakulása után a mobilizá­ció lelassult, pontosabban ki­egyensúlyozottabbá vált. A fejlődés intenzív szakaszában egyre inkább a minőségi (szakképzési, művelődési) at- rétegződés válik meghatáro­lóvá. Konkrét példával élve. üzemeinkben nem azt tartjuk elsődleges (bár fontos) kér­désnek. hogy hányán nem vé­gezték el az általános iskola nyolc osztályát, hanem azt, hogy kik, hányán és milyen körülmények között vállalják a rendszeres továbbképzési és önképzést munkájuk tar­talmának egyre magasabb szintre emelése érdekében. A vitában sok szó esett vá­rosunk művelődéséről. Ez a kérdés jóval szélesebb kifej­tést igényelne, mint amit egy hozzászólás lehetővé tesz. Ezért csak egy megjegyzést engedjenek meg. A „város­nak” nincs műveltsége. Mű­veltsége az embereknek van. A művelődés, mint cselekvés, emberekhez kapcsolódik. Iga­za van tehát Kováts György­nek. amikor azt írja. hogy a műveltség egyetlen városban, de egyetlen munkahelyen sem lehet homogén, hiszen különböző műveltségi szinten levő emberek sokaságából te­vődik össze. Az más kérdés, hogy egy város milyen, a művelődést közvetlenül vagy közvetve szolgáló intézmé­nyekkel rendelkezik. Továb­bá. vannak-e a városban olyan alkotó közösségek, me­lyek a műveltség teremtői, alkotói, hordozói. Ismerjük-e a város egyes, körzetenként lényegesen eltérő összetételű lakosságának műveltségét és a meglevő intézmények, szer­vezetek ezek ismeretében, vagy ismerete nélkül tevé­kenykednek-e? A társadalomtudományi kutatások jelenleg még csak egy-egy réteg, csoport mű­veltségének felmérésére vál­lalkozhatnak. Sem elvi. sem módszertani szempontból nem vagyunk még felkészül­ve arra. hogy egy nagyváros lakosságának műveltségéről részletes információkat sze­rezhessünk. A művelődés in­tézményei sok éves tapaszta­lataik alapján igyekeznek ér­tékelni a művelődési igények szintjét, de előfordulhat az is, hogy ezek ismerete nélkül próbálják meg a „műveltsé­get terjeszteni". Különböző kutatások ered­ményei is igazolják, hogy a művelődési intézmények — a család, az iskola, a televí­zió. a tömegkommunikáció, a munkahely mellett — hoz­zájárulnak az emberek mű­velődéséhez.., műveltségi szintjének emeléséhez, de meghatározó szerepet nem töltenek be. Az ország la­kosságának 4—8 százaléka jár rendszeresen művelődési házakba, s ez meghatározza a lehetőségeiket is. Az utóbbi évek kutatásai rámutattak, hogv hosszabb távon a művelődés a szük­ségletekkel. s az ehhez kap­csolódó érdekekkel, értékek­kel áll szoros kapcsolatban. A művelődés mindig szükség­letet elégít ki. S az emberi tevékenység legalapvetőbb szükséglete a munka. A mun­ka. mint a művelődés felkel- tö.je. igénylője és felhaszná­lója jelenik meg a társada­lomban. Munka nélkül njnes művelődés, mint ahogyan magas színtű műveltség nél­kül sincs magas színtű mun­ka. DR. TÓTH ÁRPÁD szociológus iáim ricz emlékére Ma délután 3 órakor nyí­lik meg a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem ga­lériájában az a kiállítás, amelyet Móricz Zsigmond születésének tOü. évforduló­ja alkalmából rendeznek. Október 30-ig mindennap 9 és 16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők. Ugyan­csak ma 18 órától Móricz- emlékműsort tartanak az egyetemen: közreműködik dr. Kerényi Ferenc, a Pető­fi Irodalmi Múzeum mun­katársa. valamint a Miskol­ci Nemzeti Színház művé­szei. Jazz-balelt Az Ikarus Művelődési Köz­pont táncstúdiója vehdég- szerépel október 8-án, hétfőn a Vasas Művelődési Köz­pontban. A szerelmi törté­net című jazz-balett előadá­sa délután 6 órakor kezdődik. dik sebesség. — 17.50: Dalok Bu­dapestről. — 18.00: Közvetítés a Dukla Praha—Újpesti Dózsa BEK labdarúgó-r »érkőzés II. félidejé­re'. — 18.50: A esavargókirály. Operettrészletek. — 19;00: Közve­títés az FTC—Lokomotív Szófia UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről — 19.50: A beat kedvelőinek. — 20.35: Hírek. — 20.41 : Híres alma materek — 21.30: Válogatott felvételek. — 22.20: Népdalok, néptáncok. — 23.00: Hírek — 23.15: Slágernni- zeum. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. 17.05: Tíz perc mező- gazdaság. Szerkesztőriporter: Bor­sodi Gyula. — Amit megtermel­tünk. most kell betakarítani. —. Citei azenekarok, népi hangszer- szólók. — 17.30: Munkásporlré.— A köbányász . . . Riporter: Tolnai Attila. — örökzöld dzesszmeló- diak — Sport. 18.00: Eszak-ma- gyarorsz^i Krónika. (Az Ózdi Kohászati Üzemek új számítóköz­pontjában ünnepélyesen üzembe helyezték az PJSZR 100. hazai számítógépét. — Vaskohászati fudományos műszaki nap Mis­kolcon. — Múzeumi hónap meg­nyitója.) 18.25—18.30: Lap- és mü- soielőzetes. Televízió, l. műsor: 15.55: Hí­rek. — 16.00: Szerviz-vizit. — 16.35: Staféta. — 16.55: A Duk- Ja Praha—0. Dózsa labdarúgó BEK-mérkőzés közvetítése. — 18.45: Cirkuszi ló leszel . . — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévé­torna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Söi” és perec. — 2Ó.30: Telesport. Összefoglaló a ma­gyar csapatok kupamérkőzései­ről: Diósgyőri VTK—Rapid Wien; Rába ETO—FC Juventus; FTC— Lokomotív Szófia. — 22.30: Tv- híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Tu­risták. tűzhányók, torpedók: Ha- vaii. Riportfilm. — 20.50: Tv-hír­adó 2. — 21.10: Két angol lány és a kontinens. Szlovák televízió: 15.20: Hírek. — 15.40: Ipari tanulok műsora. — 16.10: Fiatalok zenés vetél­kedője. — 16.33: Lokomotiv a Ko­sice—Innsbruck labdarúgó-mér­kőzés Közben: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 10.30: Ka­tonákról. — 20.00: Tévéjáték. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: A Duk- ia Praha—Újpesti Dózsa labdarú­gó-mérkőzés, felvételről. — 22.30: Hírek. Kiállítások: Déryné-líáz (9—16): A miskolci színészet története. — József Attila Könyvtár (12— 20) : A gyermekkkönyv nemzet­közi nyelve a grafika. — Her­man Olló-emlékház (10—18): Her­man Ottó élete és munkássága. — Mini Gaélria (10—18): Seres László festményei. — Hennán Otto Múzeum (10—18): Ember es munka. — Miskolci Képtár (10— 13) : 250 év magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Diósgyőri vár (9—16): A diós­győri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Rónai Sán­dor Művelődési Központ (10—18): Észak-Magyarország ’79 — fotó­kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Gyere, igazodj el! Mb. szovjet film Kezdés: 14, hnö órakor Sztrogof Mihály Mb szí. bolgár—olasz film Kezdés; 8 órakor KOSSUTH A kínai negyed Mb. szí amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Hl. helyár! Kezdés: f3, hn3, f8 órakor TAPOLCA, ADV Hét tonna dollár Szí. magyar film 16 even felülieknek! Kezdés: 7 órakor SAGVARI Angi Vera Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor SZIRMA Csillagok háborúja 1—11. Amerikai film Dupla és III. helyár! Kezdés: í6 órakor ADV ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ, KLUBMOZI Ékezet Magyar film Kezdés: 4, 6 orakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: I-lirek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27; Slagermu- zeum. — 9.12; Francia zenekari muzsika. — 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. — 10.00: Hírek. — 10.03: Tudod-e? A Gyermekra- dio műsora. — 10.33: Láng Ist­ván: A nagy drámaíró. Vigope- ra — 10.56: Nóták. — 31.25: A soproni Széchenyi-könyvgyüjte- mény. — 11.40: A famászó báró. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Mai dalok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Verbunkos- és csárdas- muzsika. — 9.00: Rip van Winkle. Operettrészletek. — 9.40: Az üze­mi demokrácia szünetelt... — 10.00: Zenedélelőtt. Levél a XVIII. századból Majdnem kél évszázadon ál feküdt a larttii városháza tor­nyát díszítő aranyozott gömbben az a levél, amely lldl-ben Író­dott a távoli utókor számára. A levelet a városháza restaurá­lása közben fedeztek fel. Jövő­re ünnepli az ősi észt város — Tartu — fennállásának 9.10. év­fordulóját. Köböl az alkalomból restaurálják a városházát és a város számos más történelmi nevezetességei. A második világ­háború alatt a városháza tor­nyát díszítő aranygömböt festék­kel vonták be. Amikor a res­taurátorok lemosták a festéket és szétnvltották a gömböt, bel­sejében egy ólom ládikót fedez­lek fel. Az Innen előkerült levél szerint a városházát II. Katalin cárnó parancsára építettek, és 17S4. november U-én a toronyra egy aranyozott gömböt helyez­tek fel. A levél hátoldalán fel­sorolják a magisztrátus tagjait, valamint azt. hogy tfg’-hen az alapkő letételekor ott Ugyancsak egy levelet, va’amlnt pénzérmé­ket helyeztek el A restaurálási munkák befe­jeztével a gömböt visszahelyezik eredeti helyére, belsejébe pedig egy új levél kerül, amely tar­talmazza maid a városi tanács tagjainak névsorát. „ restauráto­rok nevét, valamint az általuk elvégzett munkálatok felsorolá­sát. Ugyancsak Ide helyezik a tallini napUapok egy-egy példá­nyát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom