Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-03 / 232. szám

Hová tühik a tasakos? A tejper vége: fele-fele A tejipar gesztusnak ne­vezi — mi inkább szükség­szerűségnek —. hogy hajnal­ban kiszállítják a reggelire- valót a boltokhoz. Tasakos tej, kakaó, különböző tej­termékek, péksütemények maradnak őrizetlenül addig, míg meg nem érkeznek az eladók, a boltvezetők. Az ek­kor kezdődő számlálás álta­lában hiányt állapit meg. Kit terhel tehát a felelős­ség? A kérdést már jó néhá- nyan és jó néhányszor fel­lelték. Legutóbb tavasszal, a Legfelsőbb Bíróság előtt hangzott el. Ide jutott ugyan­is a nem mindennapos úgy. a tejpei. A Borsodi Éleim.. szer Kiskereskedelmi Válla­lat ugyanis nem nyugodott bele abba. hogy bizonyos összeget térítsen a tejipari vállalat kárából. A megyei bíróságon nem találtak kellő I jogorvoslást, ezért a Legfel­sőbb Bíróságnak kelteit dön­tenie. Tény: nem kis pénz­ről van szó; az együttes veszteség az elmúlt évben már csaknem egymillió fo­rinttá rúgott. A Legfelsőbb Bíróságon az a döntés született; miután nem lehetett megállapítani, t ogy milyen eredetű eltulaj­donításról van szó. fele-fele arányban kell a károkat vi­selnie az iparnak és a ke­reskedelemnek. Czingler Dávid, a Borsod megyei Tejipari Vállalat igazgatója egyetért a döntés­sel. majd magyarázólag hoz­za,eszi : — Egy műszak alatt a mis­kolci tejüzemben 300 ezer tasak tejet töltenek meg. Aki ismeri az itteni munkafolya­matot. az tudja, hogy a gé­piesen számoló átvévő mo­noton. éppen ezért meglehe­tősen nehéz munkát végez. Emberek vagyunk, egyikünk sem tévedhetetlen. így hát már ezen az első ütközőponton is megtörténhet, hogy kevesebb tasak kerül a ládába. A máso­dik ütközőpont: amikor a ládák a raktárba kerülnek. A raktáros külön kap tejet, de he. megszcftnjazik. nyilván ez inkább a keze ügyébe esik. S amikor a raktárból a A DH várospolitikai fóruma Közös helyiség egyéni használat Mindent a takarékosság jegyében!? — kérdezi egyik ol­vasónk a lap A miskolciaké a szó oldalán. Panaszos levelé­nek lényege: a MIK meg akarja szüntetni a bérházakban az alagsori pincék világítását. Ugyanakkor egyes bérházak­ban a nap 21 óráján keresztül égnek a villanyok — terve­zési hiba miatt. Igaza van-e a panaszosnak, s ha igen, mi­ért akarják megszüntetni a közös használatú helyiségek vi­lágítását? — kérdeztem Nyíri Lajostól, a MIK igazgatójától. Azt ugyanis lel sem tételeztem, hogy a takarékoskodásnak ilyen, ésszerűnek egyáltalán nem nevezhető módját válasz­tották. Beszélgetésünk során kiderült: lényegesen többről van szó. mini néhány lámpa leollásáról. # Az első ütközőpont: ládákba kerül a tasakos te) (Kerényi László felvétele) rakodómunkás a gépkocsira hordja a reggelirevalót, le­het szomjas ő is. a gépkocsi­vezető is . . . Véleményem sze­rint annak a legkisebb a va­lószínűsége. hogy a bolt elé lerakott tejből akár csak egv 'S eltűnjön. Tény; volt már rá eset. hogy valaki reggel hazafelé bandukolva — akar átmulatott éjszaka, akár ke- menv műsíüií után — klve't egy tasakkal. de otl is hagy­ta az ellet ér léket a ládában, A tasakos tej. a tejtermék ezután kerül a boltba, majd a vásárlóközönség elé. a hű­tőpultokba. végül a bevásár­ló kosarába. Hét olyan ütkö­zőpont van tehát, amelyik bármelyikén eltűnhet egy- egv tasakkal a rekeszekből. De ki tudja, hol tűnik el? Ha visszaszámoljuk, az a meny- nyiség. amelyről szó van. az általunk feldolgozott évi 70 millió liter tejnek elenyésző hányada. Egv évben egy-egv boltra — 2500 kereskedelmi egységet látunk el naponta tejjel, tejtermékkel — 13 el­tűnt tasak jut. Ha a fentiek­hez hozzáteszem, hogy gépi adatfeldolgozással végezzük a számviteli, a kereskedelmi munkát, s már maga ez a művelet is egyszázalékos hi­balehetőséget hordoz magá­ban. ez is 25 boltot jelent. . . A teiper vegére tehát pont került. A jövőben az ipar es a kereskedelem fele-féle arányban osztozik az őket ért károkon. Csupán érde­kességként említjük meg: a legmagasabb fokú bírói dön­tés megszületése óta eltelt időszakban kevesebb tasakos le) tűnt el. T. Z. Kezdjük az elején. A MIK kezelésében levő házak kö­zös használatú helyiségeiben, így például a szárítóban és a gyermekkocsi-tárolóban van villanyvilágítás, s a fo­gyasztóit áram költsége az ingatlánkezelőt terheli. E he­lyiségek világítását termé­szetesen nem is kívánják megszüntetni, azaz, minden marad a régiben. KÖZBEN MEGNŐ A GYEREK Néhány ilyen helyiséget azonban egy-egy bérlő kizá­rólagos használatra kibérelt a MlK-től. A szerződés lét­rejöttének az volt az alapve­tő feltétele, hogy a lépcsőház összes többi lakója egyetért­sen vele. Kisiparosok műhelyt rendeztek be néhány ilyen helyiségben, mások barkács- műhelynek. fotólabornak használják. Előfordult azon­ban. hogy valamelyik lakó lakást cserélt, és az újonnan odaköltöző család igényt tar­tott például a gyermekkocsi­tárolóra. Ilyen esetben álta­lában a bíróságon végződött az ügy. mert a kisiparosok nem szívesen szüntették meg műhelyüket. # Bács Kiskun megyében elsőként az Izsáki Állami Gazda ság ll. számú kerületében kezdődőit meg a gépi szüret. (Karálh Imre felvétele) Méa min y a nyolc általános Nem véletlenül hívta fel a figyelmet a munkásművelő- dés helyzetére, nevezte elősegítését alapvető fontosságúnak a párt Központi Bizottságának 1974. március 10—20-i hatá- t-ozaja. A dolgozók egy részének általános műveltsége akkor is. most is sok kívánnivalót hagyott, hagy maga után. Az elmúlt napokban két olyan tanácskozáson is részt vettem, ahol az egyik tonlos téma a munkásművelödés és munka­helyi művelődés kapcsán az általános iskolát el nem vég­zettekkel való foglalkozás volt. A HVDSZ Borsod megyei Bizottsága hárpm vízügyi vál­lalat (ÉRV. megyei és városi Vízmű) dolgozói általános mű­veltségéről tájékozódott. Az egyébként színvonalas munkát végző vállalatok elszomorító adatokkal szolgáltak. Az ÉRV- nél például 277. a miskolci városi vízműnél 124. a megyei vízműnél 417 dolgozónak nincs meg a 8 általános iskolai végzettsége! A vállalati létszámon belül arányuk nem csök­ken. sőt talán nő. s még elszomorítóbb, hogy újratermelődő tömegeiken belül magas a fiatalok, a harminc éven aluliak, vagy a 30—45 év közöttiek aránya. Lényegében hasonló ada­tok kerültek a Szolgáltatóipari Pártbizottság végrehajtó bi­zottsága elé is: a hatáskörbe tartozó 19 vállalat dolgozol közül minden negyedik dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége . Mindkét testület ülésén szóba került az is: mit tesznek a vállalatok azért, hogy az alapműveltséggel nem rendel­kezők száma ne nőjön, esetleg csökkenjen. Jó és rossz pél­dák sokaságát említették a három ..vizes” vállalat szb-til- kárai. a szolgáltatóipari párt-vb tagjai. Munkaidőkedvez­mény, ingyenes tanszerellátás, célprémium a sikeresen vizs­gázóknak s még ki tudja mi minden ösztönzi ma a dolgo­zókat a tanulásra az alapműveltség megszerzésére. Az érdek­lődés mégis mintha csökkenne, a 8 általánost el nem végzők száma pedig növekszik. Miért nem vagyunk erélyesebbek a 14—1 ti éves hatodiko­sokkal. hetedikesekkel, illetve szüleikkel szemben? — kér­dezték többen is. Vagy: miért nem alkalmazzuk azt a MüM- rendeletet. amely szerint 8 általánossal nem rendelkező nem kaphat munkakönyvét? Miért csak a szakszervezet, és a tár­sadalmi szervezetek foglalkozzanak a ma szinte megoldha­tatlannak látszó kérdéssel, amikor ezt állami rendietek szabályozták, s talán még tovább is lehetne finomítani, erélyesebbé lehetne tenni a szabályozás rendszerét? Nincs pontos adatom arról, hány dolgozó vágott neki az új tanévben városunkban az általános iskola valamelyik osztályának. Azt azonban mindenütt elismerik: sokkal keve­sebb, fnint amennyinek kellett volna., mint amennyi alap- műveltséggel még nem rendelkező dolgozónk van. (nyikes) Nyíri Lajos szerint, a jog­viták sokszor olyan hosszú ideig tartanak hogy mire felszabadul a gyermekkocsi­tároló. felnő az a gyerek, akinek kocsiját ott akarták elhelyezni. FELÜLVIZSGÁLJÁK A SZERZŐDÉSEKET Ilyen előzmények után döntött úgy a MIK vezető­sége. hogy 1979. január 1- t öl nem adják oda egyéni használatra a közösségi cél­ra szánt helyiségeket. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálják a korábbi években kötött szerződéseket. Attól teszik függővé, hogy felbontják avagy élétben hagyják a megállapodást, hogy a lakók igénylik-e a szóban forgó helyiséget. A tájékoztatót hallgatva, megfogalmazódott bennem a következő kérdés: előfordul­hat-e. hogy valamelyik lakó csak azért támaszt igényt a szárítóra vagy egyéb helyi­ségre. mert borsot akar tör- jiii a használó orra alá? A MIK igazgatója sem tartja ezt kizártnak, de hozzáteszi: általában jogi útra terelődik a vita. és a bíróság minden szempontot mérlegelve dönt. VILLANYÁTíAM­VISZONTELADÓ És most jutunk el az áram­fogyasztási problémákhoz. Mint korábban említettem, a közös használatú helyiségek áramfogyasztása a MIK szám­láját terheli. Ám. ha vala­ki az ismertetett módon szer­ződést kötött e helyiségek használatára, havi H0—100 forint átalánydíjat fizetett. Az átalánydíj összege függet­len volt a fogyasztástól, az utóbbit ugyanis nem lehetett mérni. Ily módon a MIK villany áram-viszonteladóvá vált, ami teljes mértékben jogszabályellenes. E tény „fel­fedezése” után. a MIK érte­sítette szerződéses partnereit, hogy szeptember 30-ával megszüntetik az energiavételi lehetőséget. (Nyíri Lajos sze­rint valószínűleg ez az intéz­kedés szülte a lapunkban is közölt panaszt.) JOBB LETT VOLNA, HA... Az egyik oldalról nézve, így rendjén is lenne a dolog. Kérdés: mi lesz azokkal a jóhiszemű iparosokkal, akik áram nélkül maradtak, és így nem is tudnak dolgozni? Megoldás: meg kell tervez­tetniük a helyiség elektromos hálózatát, majd ennek jóvá­hagyása után — saját költsé­gükre — kiépíttetik a háló­zatot és kérik az ÉMÁSZ-tól az árammérő felszerelését. (Az eljárás a valóságban en­nél bonyolultabb, de az érin­tettek úgyis pontosan tud­ják. mi a teendő.) Megjegyzésünk mindössze ennyi: jobb lett volna, ha már a szerződések megkötésekor körültekintőbben mérlegeli a MIK a bérlők jogi helyzetét, s az áramfogyasztással kap­csolatos teendőket. EGÉSZ NAP ÉG A LÁMPA Ami pedig a panaszosle­vélben említett pazarlást il­leti: előfordul, hogy elromla­nák a lépcsőházakban az úgynevezett 3 perces automa­ta kapcsolók. Amelyiket lehet, megjavítják a MIK iparosai, ám cserére nincs lehetőség, mert nem tudják beszerezni ezeket a kis elektromos ké­szülékeket. A házmesterek kénytelenek az esti órákban állandó világításra kapcsolni a lépcsőházi lámpákat, amíg ,a hibát ki nem javítják, il­letve új készüléket nem si­kerül vásárolni. Az viszont a felületesség rovására írha­tó. hogy egyes házakban egész nap égnek a lámpák. Sajnos, az is igaz. hogy né­hány épület lépcsőházának nincs természetes világítása, és folyamatosan égnek a vil­lanyok. Ezért viszont nem a MIK hibáztatható. (békés) Vetélkedő a Társadalombiztosítási igazgatóságon A Tanácsköztársaság 60. és felszabadulásunk 35. év­fordulója tiszteletére meg­hirdetett társadalombiztosí­tási szakmai és politikai ve­télkedősorozat megyei elő­döntőjén a miskolci igazga­tóság dolgozói öt szakterü­letből mérték össze tudásu­kat. Az eredményes felké­szülést bizonyítja az a tény. hogy többszörös holtverseny alakult ki a verseny során; végül villámkérdések dön­töttek. A vetélkedő célja az volt, hogy az ügyvitelben dolgozók alaposabban elsa­játítsák a szakterületük jog­anyagát. Minden szakterület első három helyezettje jutalom­ban részesült. A vetélkedősorozat ezzel még nem zárult le. A közép­döntőn — melyet ez év no­vemberében Salgótarjánban rendeznek meg — az öt leg­jobb eredményt elért ver­senyzőből álló csapat képvi­seli megyénk színeit. Esz permi tó in n / o lya ni Az eszperantó szövetség megyei szervezete szokásos nyolchónapos kezdő — diplo­maszerzést is lehetővé tevő — eszperantó levelező tanfo­lyama október 7-én 9 órakor Kezdődik a Rónai Sándor Művelődési Központ I eme­leti 33. sz. előadótermében. Jelentkezni még lehet a Pe. 'tőfi u. 11. si. alatt. Telelőn: 36-426.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom