Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-26 / 252. szám

I kezdték már szombaton árulni a fákat, pedig csak tegnapra tervezték a nyitást, s bogy létezd igénynek men­tek elébe, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az eddigi hetvenezer forintnyi forga­lom. Gyümölcsfákból még nincs akkora a választék, mint szeretnék, s a köszméték fajtagazdaságára sem lehet­nek éppen büszkék . . . Ja­vulni fog a helyzet novem­ber elején: nagy szállítmá­nyokat várnak még. A gyü­mölcsfákon kívül kaphatóin olyan is. ami érdek nélkül s-zép (és drága .. .). díszcser­jék örökzöldek. A népszei'üségi lista éllo­vasa az őszibarack, ezt kö­veti a vonzó nevű ..Éva al­ma". melynek nem gyü­mölcséből. hanem a nevelé­se során szerzett tapasztala­tokból szerezhető meg a hőn óhajtott tudás . .. Melyebben kell a zsebebe nyúlnia annak, aki kiskert­jét nemcsak termővé, de széppé is akarja varázsolni. Az örökzöldek amúgy is arisztokratikus köréből igen­csak kimagaslik árával a boróka és az ezüstfenyő. Centinként három forintot kell értük adni. s tizenöt fo­rintba kerül a kényes gyö­kérzetüket védő, nevelőhe­lyük földjéből készült kon­téner (szerényebben: föld­labda). A vásár naponta reggel nyolctól délután négyig, szombaton kettőig tart nyit­va. egészen addig, míg a be­köszöntő fagyok engedik. (kiss) A jégpálya a gyerekeké A múlt kedden ugyanezzel a címmel közöltünk cikket, csak akkor felkiáltójelet tettünk a végére. Mára egyszerű kijelentő mondattá szelídült: a jégpálya a gyerekeké. Reméljük, hogy a jégpálya nyitvatartási rendjével kapcsolatos viták végére is végleg pont került. Emlékeztetőül: helytelenítettük, hogy a múlt hét szombat­ján— szép. napsütéses délután volt — a gyerekek csak a kerítésen túlról nézhették, hogyan edz a műjégen a Kinizsi jégkorong-csapata. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartottuk a novemberre tervezett nyitvatartási rendet is. mely szerint déli 12-től fél háromig, majd fél hattól este nyolcig korcso­lyázhattak volna a gyerekek, hétköznapokon. Ügy véltük, sem a délelőtt, sem a délután iskolába járók számára nem lelelnek meg a déli órák A kisebb gyereket pedig szíveseb­ben engedik el a szülők nappal, arról nem is beszélve, hogy ha egy turnusba tömörítjük az összes korosztályt, sokan kívül rekednek, hiszen ezernél több gyereket nem lehet ráengedni a jégre. A sportcsarnok vezetősége azt ígérte, hogy ismét megtár­gyalja — jelenlétünkben — a nyitvatartási időt és ha lehet, jobb megoldást választ. Nos, tegnap lezajlott ez a megbeszé­lés. melyen képviseltette magát a Városi Sporthivatal és a Kinizsi vezetősége is. Ügy verjük, mindenki számára meg­nyugtató megoldás született, annak az alapelvnek a .jegyé­ben. hogy a társadalmi összefogással létrehozott műjégpálya mindenekelőtt a tömegsportot szolgálja. Hétköznapokon reg­gel 9-től délelőtt ll-ig. majd 13-tól 15.30-ig, illetve 17.30-tól' 20 óráig fogad vendégeket a műjégpálya. Szombaton és va­sárnap 9-től 12 óráig. 14-től 16.30-ig. illetve 17.30-tól 20 óráig élvezhetik gyerekeink a korcsolyázás örömeit. Kivételt ké­peznek azok a vasárnap délelőtlök — egy szezonban nyolc- ilyen lehet —. amikor a Kinizsi jégkorong-csapata bajnoki mérkőzést játszik. Ilyenkor csak a két délutáni turnusban lesz nyitva a ..civil” korcsolyázók számára a pálya. A jég­korong-csapat tagjai a reggeli órákban, fél kilencig edzőéi­nek. Még valami: helyeseljük azt az intézkedést, hogy egy tur­nusban ezer vendégnél többet nem engednek be a jégpályára, hiszen ha túl nagy a tolongás, könnyen bekövetkezhet bal­eset. A fentebb közölt nyitvatartási rend lehetővé teszi, hogy délelőtt, vagy délután minden fiatal hódolhasson az egyre népszerűbb téli sportnak. Az ő érdekükben született a ren­delkezés. vegyék tehát tudomásul fegyelmezetten. A rende­zőktől következetes szigort várunk, de ugyanakkor udvarias, előzékeny magatartást is. A műjégpálya vendégeinek jó része apró gyerek, ez azonban nem jelentheti, hogy fölényes, netán durva hangon intézkedjenek a rendezők! (békés) Az orvosi meteorológia mű­velői meleoropáliának neve­zik azt a jelenséget, hogy időváltozások alkalmával igen sok élőlénynek megváltozik a viselkedése. Ezek a jelen­ségek olyankor lépnek fel. amikor egv többé-kevésbe gyorsan mozgó időváltozási vonal. ún. időjárási front vo­nul át tartózkodási helyünk felett. Éppen ezért a meteo- ropátiát gyakran l'rontpátiá- nak is nevezik. FŐLEG AZ IDŐSEBBEK A meteoropátia jelenségei még egysejtű élőlényekben is kimutathatók. A magasabb- rendő növények és állatok meíeoropál iá ja még feltű­nőbben mutatkozik. A leg­nagyobb mértékben azonban az emberen észlelhető a me­teoropátia. Kedélyhangula­tunk. munkaképességünk, munkakedvünk és közérze­tünk sok esetben magán vi­seli a lejátszódó időváltozá­sok következményeit. A be­teg emberek meteoropátiája sokszor fájdalmas érzésben vagy szövődmények fellépé­sében mutatkozik. Régi seb­helyek. évek előtt begyógyult csonttörések helyei a meteo- ropatikus Időjárási helyzetek­ben sajogni kezdenek. Nem minden ember szen­ved azonban meleoropátiá- ban. Legalábbis a fiatalabb korosztályokba tartozók csak­nem »érzéketlenek az időjá­rás alakulása iránt. Az idő­sebbek viszont szinte vala­mennyien meteoropátiáról panaszkodnak. A meteoropátiának kétféle alakja van. Az egyik az idő­járás-változások bekövetkezé­se után lép tel. és ez a jelen­ség aránylag könnven ma­gyarázható: a másik megelő­zi az időváltozást. Az ilyen meteoropaták néhány órával az időváltozás előtt, de oly­kor már egv-két nappal ko­rábban jelzik panaszaikat, sokszor olyan korai időpont­ban. amikor az időjárás még szép. és a közeledő légköri átalakulásnak semmiféle elő­jele nem mutatkozik. Az elóbot esetre könnyű magyarázatot találni: ha az időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környezete átalakult. Igen rövid idő alatt megvál­tozott a hómérséklet, a leve­gő víztartalma, villamos ál­lapota. szennyezettségi foka. valamint a légnyomás. Nem lepődhetünk meg azon. hogy ez a környezeti átalakulás befolyásolja szervezetünk működését. Ez a jelenség magyarázhatja a sűrű koc­canásokat az autópályán. Sokkal talányosabb az. hogy az időváltozás előtti me­teoropátia hogyan jön létre? Hogyan érezhetjük meg elő­re az időjárás megváltozá­sát? Hiszen ez a jelenség olyankor lép fel. amikor a környező levegő állapota még nem változott meg. Ügy tű­nik, mintha az okozat előbb következnék be. mint a ki­váltó ok. pedig ez nyilván­valóan lehetetlen. ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSOK A talány kulcsát a mo­dern meteorológia a követ­kező úton keresi. Amikor a meteoropaták első panaszai jelentkeznek, akkor bár ná­lunk még teljesen szép az idő. tőlünk sok száz kilomé­ter távolságban mar kiala­kult az az időjárási front, amely bizonyos idő eltelté­vel hozzánk érkezik. A me­teorológiai szolgálatok időjá­rási térképei ekkor már vi­lágosan mutatják a közeledő változást. Miként magyarázható azon­ban az. hogy a légkor távo­li. sok száz kilométer távol­ságban levő részében leját­szódó meteorológiai változá­sok a mi szervezetünkben okoznak átalakulást? Már évek óta ismeretes, hogy az időváltozási frontok mentén elektromágneses kisugárzá­sok keletkeznek a légkörben. amelyek a rádióhullámok, tartományába esnek. A ziva­tarok villamaiból is olyan erőteljes sugárzás indul ki. amely még sok ezer kilomé- leres távolságban is kimu­tatható. Rádiókészülékeink sercegő zörejei gyakran szár­maznak az Afrika egyenlítői részében tomboló heves ziva­tarok villámaitól. A zivatar nélküli csendes esőt hozó időjárási frontokon képződő rádiófrekvenciás sugárzás lé­nyegesen gyengébb, de ez. is nagy távolságra szétterjed a légkörben. MINDEN EGYES SEJTÜNK? Amikor tehát egv hozzánk közeledő időváltozást front még távol van tőlünk, akkor már gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hozzánk. E tényen alapszik az a fel­tevés, hogy a meteoropátia je­lenségeit esetleg ezek az elektromágneses hullámok idézik elő. de nem ad ma­gyarázatot például arra, hogy a szervezetnek melyik szer­ve. vagy része reagál a lég­körön át érkező gyenge elektromágneses sugárzásra. Tudományos körökben sok híve van annak a felfogás­nak. hogy szervezetünk min­den egyes sejtje külön-külön változást szenvedhet. Ez megmagyarázhatná azt is, hogy a meteoropátia az egy- sejtűeken is fellép. A meteoropátia jelensegenek lénye ma mar nem vitatott, mindenki elismeri, hogy van. Okara is kidolgozták a va­lószínű hipotézist. Az a kér­dés azonban meg ma is nyth. hogy a szervezetben ilyenkor milyen változás zajlik le. e« hogyan érzékeli a szervezet az időváltozás esetén kétség­telenül létező gyenge elektro­mágneses sugárzást. M. I. ♦ Az is fontos, ami a föld alá kerül: a fácskak jövője jórészt gyökerük épségétől függ, l*o meg új tulajdonosuk szakértelmétől.. . Szikrázó őszi napfény csil­lan a hajnali fogyóktól jég pille* tócsákon, de a katonás rendben sorakozó fácskák már az el,jövendő nyarak ter­meset ígérik, új gazdára vár­va. Őszi facsemele-vásár van a bekecsi Hegyalja Tsz Srnutnyik utcai telepén. Mis­kolcon. Sietős á dolog, sürget az Időjárás: tartós faavban már nem lehel fát ültetni, de a kiemelésükkel várni kell. míg lombjuk lehull. Ezért Vissza akart élni a kuponnak! Elfogták a fortélyos rablót! A hetek óta hirde­tett kupon-aizció ad­ta az ötletet W. Tg. elvetemültnek. Azzal a nagy rókaeszével kiszámolta. hogy megtakarított pénzét. 36 000 forintot, job­ban nem is kamatoz­tathatja. mintha na­gyobb mennyiségű „marhahús-lecsóval". valamint „lekváros zöldborsó" konzerve- ket vásárol a vásár­csarnokban. Termé­szetes kuponért, mert így 100 forintonként öt forintokat takarít meg. Kiszámolta, hogy ez 36 ezer forint ese­tén 1600 forint, de már itt tévedett, mert a megtakarítás pon­tosan I 800 forint le­hetet volna. Ital... Mint ez az elfoga- tás után 126 perccel kiderült, előre meg­fontolt szándékkal cselekedett. Három­százhatvan kupon be­szerzése csak ágy lett volna lehetséges, ha lapunk keddi szá­mát 360 példányban megvásárolja a meg­átalkodott, és figyeli a DH-t, ahogy ezt már hetek óta hir­detjük. Ehelyett a gálád kifürkészte, hogy az újság még nyomdameleg példá­nyait mikor, merre és hányán szállítják a sajtóházi labirin­tusban? Segítséqet aiánlott fel a szállí­tóknak, miután az egyik újságárus he­lyettesének adta ki magát. A szállító nem vé­gezte el a segítség- igénybevétel előtti kötelező azonosító inazolnst. mivel meg­tévesztette a szélhá­mos naiv-róka kiné­zete. W..Ty. itt kö­vette el az első hibát. Megköszönte a részé­re átadott 400 újság­példányt, pedig a nagy súly alatt majd össze szakadt. A szállító azonban vem foghatott gya­nút. mert a másik 400 lappéldányt fogta. A szélhámos ekkor elindult a fokijáról felé és itt csúszott el a banánhéjon. (Reg­gel kapott a büfé né­hány doboz banánt és a rendetlenek szétszórták a héját, szerencsére!) W. Ty. esés közben .is görcsösen fogta a lappéldányokat, így olyan szerencsétlenül, zuhant, hogy fenemód beverte a fejét. Kór­házba szállítás után sem eszmélt, de ál­landóan azt motyogta „kupon", „kupon". Erről a pontról in­dult el a nyomozás, ami már gyerekjáték volt. A W. Ty. által eltulajdonítani szán­dékozott 40U példányt is sikerült megmente­ni, így nem juthatott jogtalan előnyhöz az átkozott, aki rövide­sen elnyeri méltóját. Így jár az, aki nem a mindenki szamára elérhető módón akar kuponhoz jutni. A nyomozás még tovább tart, mert ki kell számítani vád­emelés előtt, hogy milyen gazdasági kö­vetkezményeikkel jár­hatott volna a finom étellconzervek nagy tételben történő fel­vásárlása. kupon- kedvezmény mellett! Az eredményről ter­mészetesen informál­juk olvasóinkat is. de kérjük levelet ne írjanak, mert senkii nem tájékoztathatunk a részletekről, nehogy tippeket adjunk a kupon-rablóknak. BÉRCZES JŐZSEF Egy. centi — három forint ÍDQSZ-bizalmiak megyei vetélkedője £ Gazdára váró facsemeték (Kerényi felv.) Az Élelmiszeripari Dolgo­zók Szakszervezetének Bor­sod megyei Bizottsága szom­baton délelőtt az SZMT- székházban rendezi meg a megyei bizottság hatásköré­be tartozó miskolci és bor­sodi vállalatok szakszerve­zeti bizalmijainak vetélkedő­jét. Változó időjárás — változó közérzet Meteoropaták Míg a lágy engedi, larí a vásár

Next

/
Oldalképek
Tartalom