Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-06 / 209. szám

Miskolc színészetének története A Déryné-ház kincsei y Korabeli jelmezeket őriz a vitrin Mese habbal „Miskolcion Mo Tsötörtö- kön Mórtius' 19-dik napján 1829. A' Nemzeti Énekes és Szinjátszó Társulat által fog előadódni A’ titok gyermeke itt még soha nem adott vig- ságokkal elegyített érzékeny Játék 3. Felvonásban. Fron- tziából fordítva. Kezdődik 7-edfél órakor. ..” Ha másért nem — de má­sért is —, már csak azért megéri ellátogatni a Déry- né-házba. hogy az ember ilyen gyönyörű-bájos, mai szemnek-fülnek szokatlan szövegeket olvasson a ..pla­kátokon". amelyek az egy­kori színielőadásokat hirdet­ték. Szépen rendezett, tartal­mas kiállítás mutatja be a diósgyőri vár tövében álló épületben a miskolci színé­szet történetét. Élete utolsó éveit itt. illetve a Hunyadi utca 52. szám alatti házban töltötte Déryné Széppataki Róza. a magyar színészet hőskorának, a vándorszíné­szetnek legnagyobb alakja. Itt. ebben a házban, az em­lékét megőrző szobában lát­ható az asztal, amin híres naplóját írta. tgy emlékezik Dérv István feleseget .....A sötét kapu alatt volt egy nagy, ronda kinézésű épü­let . .. Ebben énekeltem a nagyáriákat, fölül a színház teteje nem volt befödve, csak egy sor zsindellyel, a hó kénve kedve szerint esett le csupasz nyakamba s ka­romra. Ez volt az ún. csiz­madia szin ...” Melynek ma­kettje szintén ott látható a múltidéző relikviák között. Festmények, jelmezek, bú­torok, használati tárgyak — köztük Déry István házisap­kája. amit felesége maga hí­mezett —. fotók, értékes- érdekes írások között kalau­zolja a látogatót Mogyoróssy Ödönné, a múzeum vezető­— megtudjuk, hogy 1823. augusztus 24-én nyitották meg az első állandó színhá­zat városunkban, Kisfaludy Károly Tatárok Magyaror­szágon című darabjával. Az épületet 1843-ban tűzvész ousztította el. 1857. szeptem­ber 3-án épült fel a mai színház, alapkövét tíz évvel vay-emlékszobát, melynek anyaga most raktárban pi­hen. A Déryné-ház — hét­fő kivételével — naponta ló­tól délután 6 óráig várja az érdeklődőket. Sz— A történelmi film mindig annyit ér, amennyit a ké­sőbbi kor megtud, megérez a segítségével az ele vetí­tett korábbi időkről. A Re- menyik Zsigmond azonos cí­mű regényéből készült Mese habbal című színes magyar film annyival ér többet, amennyit a forgatókönyvíró, Maár Gyula és Kardos György, valamint Bácskai Lauró István egyszersmind igaznak érzett a 30-as évek­ről szóló történetben. Ennek a tragikomédiának a fősze­replőjében, aki ugyan a má­sodik világháborút megelő­ző. egyre zavarosabbá váló években él. de a típusa él­hetett korábban is, létezik ma is. és semmilyen korban nem használ. Ebben a tudatban, hasz­nosságának tudatában él pe- djg Cassius Kornél minisz­tériumi tisztviselő is. Polgá­ri jólét veszi körül, nős. há­rom gyermek apja, úgy ér­Soron kívüli gyermeknap volt * a MIK nél A MIK társadalmi szer­veinek kezdeményezésére és szervezésében igazán jól si­került — soronkívüli —. gyermeknapnak örülhettek a vállalat dolgozóinak kicsi­nyei szeptember 2-án. a Vö­rösmarty Művelődési Ház­ban. Szepes Péter bábmű­vész a kis nézők közremű­ködésével adta elő műsorát. Volt Kit mit tud?, ügyessé­gi vetélkedő és rajzverseny (az „alkotásokat” a vállalat ..házi tárlatán” kiállították). Nemcsak a gyermekek, ha­nem a szülők is sokáig em­lékeznek majd a gyermekév Vidám rendezvényére. zi, megbecsült, mintaszerű tisztviselő, egyáltalán: min­taszerűen élő ember. Ebben látja az élete értelmét, va­gyis abban, hogy olyan rend van körülötte, amire nyu­godtan igent móndhat. Ah­hoz van szokva, hogy min­dig igent mond. Nem tilta­kozik akkor sem (ezt a fo­galmat nem ismeri), amikor furcsa változásokat tapasz­tal otthonában, maga körül. Előbb egy, aztán egvre több távoli rokon, ismerős-isme­retlen ember kopogtat be a kis családhoz. Egyik napon az ebédlőasztal mellett, egy­két hét, hónap múlva már a hitvesi ágyban sincs he­lye. De sebaj, mert jól meg­van az éléskamrában is. amíg megvan egyáltalán. A vendég-invázió ugyanis nem véletlen. Reményik Zsig­mond sem véletlenül ad fi- gvelmeztető korrajzot köny­vében. Azokban az időkben, a bujkálás* a későbbi nagy CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Könyvszemle. — 12.45: Ze­nemúzeum. — 14.12: Magyar! Im­re népi zenekara játszik. — 14.41: írók — gyerekek — irodalom. — 15.00: Hírek:— 15.05: Rádiónapló. Házigazda a sportrovat. — 18.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 18.15: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — 20.30; örökzöld dallamok. — 21.30: Háttérbeszélgetés. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Kína 30 éve. — 22.30: Sza­bolcsi Bence tanít... — 23.23: Magyar szerzők kamarazenéjé­ből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Operettdalok. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55; Kapcsolás a pécsi stúdió­ba. — 13.25: Gyermekek köny­vespolca. — 13.30: Iskolába me­net. Ernst Toch zongoradarab­jaiból. — 14.00: Kettőtől fél öt­ig... — 16.33: Útközben. —16.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30; ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Saint-Saéns: Az állatok farsangja. — szvit. — lft.57: A bolgár kultúra hete. — 19.17: A hanglemezbolt köny­nyűzenei újdonságai. — 19.40: Csákányi László operett- és dal­játék-felvételeiből. — 19.55; Slá­gerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Mit játsszunk? Országos klubest. — 22-.00: Válogatott felvételek. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00; Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Női dolgok, női gon­dok. Szerkesztő: Jakab Mária. Pótmama-szolgálat. (Néhány év­vel ezelőtt még Miskolcon is be_ szélhettünk ilyen jellegű szolgál­tatásról. Ma már nincs, és ez gondot jelent a fiatal gyermekes házasoknak. Van igény erre a szolgáltatásra? Kik vállalnák a gyermekek esti felügyeletét?) — Jazzkedvelőknek. Darc Brubeck együttese játszik. — Az ipari háttér . . . Ónodvári Miklós jegy­zete. — 18.00: . Észak-magyaror­szági Krónika. (Importterméket előállító üzemet adnak át a Macii Ásványbányákban. — A Szak- szervezetek Borsod megyei Ta­nácsának megbeszélésén. — Az Egri városi Tanács V. B. az V. ötéves terv időarányos teljesíté­séről tárgyal.) — Lap. és műsor- előzetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.30: Melódiakaraván. — 16.55: Ismeretterjesztő műsor gyerekeknek. — 17.40: Vízlépcső- rendszerek a Dunán. — 18.00: Tévébörze. — 18.10: Telesport. — 18.35: Hová látni — a Tungs- ramból? — 19.15: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00; Kisfilmek a nagyvilágból. — 21.35: Megkér­dezzük az államtitkárt. — 22.20: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 19.00; Is­kolatévé. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00; Nincs visszaút. Tévérilm. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.35: Négyszemközt Michelangelóval. —- 21.50: Atyai segítség. Angol té­véfilm. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18) : Czinke Ferenc grafikái. — Miskolci Képtár (10—18): 250 év magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Gulácsy Lajos rajzai. — Hermán Ottó Múzeum (10—18) : Ember és mun­ka. — Kelták Észak-Magyaror- szágon. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18) : Herman Ottó éleie és munkássága. — Diósgyőri vár (9—18) ; A diósgyőri vár tör­ténete. — Pénzek Diósgyőr éle­tében. — Déryné-ház (9—18): A miskolci színészet története. — Vasas Művelődési Központ (14— 19) : Az APN szovjet hírügy nök­íélelmek kezdetén különö­sen szükség lett volna a másfajta, a tisztán látni es cselekedni képes emberre. A film persze nem ilyen egyszerű, pontosabban nem ilyen leegyszerűsített. Zsom­bolyai János kamerája (még akkor is. ha görbe tükör) a kor jellemző képét rögzíti. Igaz viszonyokat beszél el a törtépet. a gondolkodó em­berek által félve felismert, ma pontosan tudott helyze­tek vezetnek a tragédiához.. A néhány év múlva bekö­vetkezett pusztuláshoz, amelynek természetesen más okai is voltak, mint az em­beri stupiditás. butaság, az úgynevezett kisemberek gyá­vasága. De most erről a vi- szonvlatról készült film. amely (egyéb értékei* mel­lett) Bodrogi Gyulának, je­lent főszerepet, eav jó szí­nésznek nyújt jó játéklehe­tőséget. ín­ség fotókiállítás«. — József At­tila Könyvtár (12—17) : Agdtha Margit grafikái. filmszínhazak BÉKF Iskolai valccr Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4. hn6 orakor Mese habbal * S?.í. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: este 8 órakor KOSSUTH Ordasok között Mb. szovjet film Kezdés; f3 órakor Ulzana Mb. szí. NDK film Kezdés: lin5. 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB A burzsoázia diszkrét bája Szí. francia film 16 éven felülieknek! Felemelt helvár! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS A kapitány lánya Szovjet film Kezdés: Í5, f7 órakor fáklya Munkahelyi románc I—II. • Szí. szovjet film Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor SZIKRA Ostrom Szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Egy iskolaigazgató naplója Mb. szovjet film Kezdés; í3, f7 órakor TAPOLCA. ADY Piedone Afrikában Szí. olasz film Felemelt helyár! Kezdés: este 8 órakor VASAS KERTMOZI Kecskeszarv Szí. bolgár film 18 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor \ PERECES Mese habbal Szí. magvar film 14 éven ahiliaknak nem aiánliuk! Kezdés: 6 órakor HA'iOt Detektív két tűz között Mb amerikai fűm 14 éven aluliaknak hem a innunk! Felemelt helvár! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Detektív két tűz között Mb. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: f6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió; 8.00: I-Iírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programiából. — 8.25: A termé­szet- védelme — állagmegőrzés, — 8.35: A bolgár kultúra hete. — 9.02: Haydn: Esz-dúr (Üst­dobpergés) szimfónia No. 103. — 9.33; Áspis kerekes. Óvodások­nak — 9.53: Lottósorsolás — 10.00 : Hírek. — io 05: Képek es jelképek. Művelődéstörténet gye­rekeknek. — 10.35: Zuglói bú­bos pacsirták. Versek. — in.40: Virgiliusz Noreika operaáriákat énekel. — 11.00; Gondolat. A Rádió irodalmi íapia. — Uá3: Angelo Ephríkían eg^íItfese Ge- suaido-madrigálokat énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Indulók fúvószenekarra. — 8.20: Kína 30 éve. — 8.30: Hírek. — 8.33: Kettősök zenés játékok­ból. — 8.54: Slágermúzeum. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Ze- nedélelőtt. — ll.45; Tánczenei koktél. je. Czenner Mihály rendezte a miskolci színészet történe­tét a hőskortól napjainkig bemutató állandó kiállítást, melyből — egyebek mellett előtte tették le. Még egy színháztörténeti dátum: 1869. szeptember 20-án lépett fel utoljára Miskolcon Déryné. Az újjárendezett kiállítás kiszorította a házból a Lé­Miskolcon is játszottak. A képeken. Görbe János, Kállai Ferenc. Pécsi Sándor, Pelhes Ferenc, Latinovits Zoltán, Ladányi Ferenc (Kerényi felv.) Ma nyílik a Vasas Galériában iss reier Ész iát A Diósgyőri Vasas Műve­lődési Ház Galériájában ma délután fél 3-kor nyílik Kor- niss Péter Balázs Béla-díjas fotóművész tárlata. A Nők Lapja munkatársának kiállí­tásán a szomszédos kelet­európai országok népszoká­sait s a paraszti életforma múltat idéző pillanatail meg örökítő fényképek mellett riportfotókat is láthatnak az érdeklődők. A tárlatot októ­ber 3-ig naponta 14—19 órá­ig lehet megtekinteni a Va­sas Galériában. Tudósítás a tegnapból r Lajos Árpád tanulmánya Annak idején (I97tí-ban) so­kunkat megrendített' a hír: Lajos Árpád közúti baleset ál­dozata lett. Kerékpárral közle­kedett, mint életében mindig. Ezzel a nagyon is demokratikus közlekedési eszközzel járta kora ifjúságától a megye dimbes- dombos útjait, s gyűjtötte a nép dalait, játékait, táncait, szokásait. Fáradhatatlan volt. Fiatalabb kollégái (a Herman Ottó Múzeumban) még ma is a csodálat és a tisztelet hang­ján emlékeznek róla. Lajos Árpád státusát ugyan be tud­ták tölteni, de nem magát a szereoet, hivatást, amelyet fel­vállalt. Valósággal megszállottja volt a munkának. Illetve ez a kifejezés nem eléggé pon­tos, mert a néprajzi gyűj­tést. az ismeretterjesztő elő­adásokat nem is munkának tekintette. Ez volt az élete. Mesélik róla. hogy — még valamikor a harmincas évek­ben — a csendőrök igazol­tatták az egyik faluban,- mint ,.gyanús elemet". Gyanút pe­dig azzal keltett, hogy együtt dalolt, táncolt a parasztokkal, szokásaikról, életmódjukról kérdezgette őket. Csak a nagy hírű budapesti néprajz­professzor „igazolására” en­gedték szabadon. A tavalyi tokaji írótábor megkoszorúz­ta Lajos Árpád dédestapol- csányi síremlékét (Gál János arlói fafaragó alkotása dí­szíti.) A falu még ma is a magáénak érzi, a kórus — . valóban stílszerűen — ked­venc dalait énekelte. Mindezt nem kitérőnek szánjuk, amikor Lajos Ár­pád 1955-ben készült, de csak most kiadott posztumusz Ne­mesek és partiak Szuhafőn •ímü tanulmányát recenzál- juk. A Herman Ottó Múze­um adta ki, az .utód” Viga Gyula szerkesztésében, gon­dozásában. Közhely, de nem mondhatunk mást erről a tanulmányról (mint ahogyan általában a néprajzról sem), hogy a szerző a 24. órában írta le egy kis gömöri falu mikrotársadalmát. már erő­sen kihalóban levő szokásait, hagyományait. Óhatatlanul is felmerül az olvasóban a kérdés, hogy vajon milyen lehet ma ez a falu? Lajos Árpád 1955-ben fejezte be a kutatásait, s akkor már fel­bomlóban voltak a partiak (zsellérek ivadékai, szegény­parasztok) és a faluderék (nemesek) hagyományai, év­százados elkülönülése, illet­ve egymással szemben állá­sa. Tálasi István professzor — nyilván nem véletlenül — az irodalmi hagyományokra es feldolgozásokra (például Jókaira) hivatkozik a beve­zetőben. A közvélemény ugyanis általában csak ezen a „csatornán” keresztül is­merkedik a falu, a falu múltjának az életével. Lajos Árpád tanulmánya azért érdekes, mert noha egy konkrét gömöri falu leírását adja — mégis kielégíti a kí­váncsiságunkat. Egy ma már fényévnyi távolba került világról kapunk tudósítást: a tegnapi, tegnapelőtti faluéról. A néprajzos természetesen nem minősíti ezeket a ha­gyományokat. Akkor végzi jói a dolgát, ha minél pon­tosabban. minél sokoldalúb­ban és tárgyszerűbben igyek­szik leírni a látottakat, hal­lottakat. Erre az.onban csak az a kutató képes, aki sze­mélyiségével, emberségével meg tudja nyerni az adat­közlőket. akit a falu nem csupán ..egy nadrágos em­bernek”, de partnerének, közülük valónak érez. Kívánjuk, hogy a múze­umban (és máshol ial méltó követői támadjanak, éltessék Lajos Árpád emlékét, hagyo­mányait ... (horpáesi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom