Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1979-09-24 / 224. szám
Nyolcán főzlek öt vendégre Étlap vagy árlap? Ahogy a legtöbb olvasó a végén kezdi böngészni az újságol, valahogy ez a szokás vált általánossá az éllapok böngészése közben is. Inkább a jobb oldalról, az árak letol nézve kezdjük a választást. Az áremelkedéssel jócskán megugrottak H vendéglátóhelyek ételeinek árai is. A miskolci közönség pedig igen érzékeny, s ez alaposan visz- szavetteite az ételforgal I it. Ebéd- és vaesoraidőben az elitebb helyek konganak az ürességtől. Jószerivel csak iuris tacsoportokból. rendezvényekből és előfizetéses étkeztetésből élnek a vállalatok. turistáknak ajánlják Az év végéig még várhatóan 150—200 ezer magyar turista utazik Lengyelországba. A nagy érdeklődés kielégítésére az Orbis lengyel utazási iroda most külön őszi-téli kínálatot állított össze, ebben 10—15 féle program között választhatnak az érdeklődők. A programkínálatban néhány újdonság is szerepel: a Varsói ősz rendezvénysorozat keretében különféle koncerteken vehetnek részt a zenekedvelők. Novemberben most első alkalommal szerveznek magyar turistáknak tengeri utazást. Gdanskból indul egyhetes leningrádi kirándulásra a Báthori István nevű óriás luxushajó, amelyen szauna, úszómedence és sok szórakozási lehetőség várja az utasokat. Űjdonság Kri- nyicában a karácsonyi gyógy - üdülés, amelyet a gyomor- bántalmakban szenvedőknek ajánlanak. Satu ‘79 Vadrózsák és Tölgyfák harca \ Ropogtak a fegyverek, színes íüstköd borította a Csa- nyikvölgyet. s röpködtek a számok a levegőben: 3062, 4164 ... Számháború volt ez a javából. Még fedőnevet is kapott: Satu ’79. A csapatok: a város általános iskoláinak úttörői, a Vadrózsák (ők védték a zászlót, sikerrel), s a város nagyüzemeinek KISZ- esei, a Tölgyfák. Volt itt legalább 1500 úttörő, 300 KISZ-es, határőrök, honvédek, tűzoltók, rendőrök1, munkásőrök. tisztek és rang nélküliek. Volt főzőverseny, kutyák ügyességi bemutatója, fegyver- és tűzvédelmi kiállítások, egyszóval minden, hogy a gyermekévben a kispajtások nagyon jól érezzék magukat. A Satu ’79 haditűra a tavalyihoz hasonlóan, most is jól sikerült. S akik ezt megszervezték — dicséret érte —: a DIGÉP KISZ-bizottsága. (Kiss József felvételei) Van-e a vendéglátók konyháján elég ötlet ahhoz, hogy nem ..olcsó fogásokkal”. de mégis olcsó fogásokat, akár vendégcsábitó ételkülönlegességeket bevetve visszahódítsák a közönséget. Különböző rendű, rangú éttermeket kerestünk fel a városi tanács kereskedelmi osztályának munkatársaival, azt vizsgálandó. hogy milyen ételekkel próbálják leszorítani a csillagászati árakat. , A GYERMEKMENÜ ÁRA A Diófa és a Tokaj címeremben jó, lia kct-három asztal fog- lalt ebéd- és vaesoraidőben. Alkalmanként még az ezer forintot sem éri el az ételből származó napi bevétel. Próbálkoznak húspótló ételekkel, naponta kétféle főzeléket tartanak az étlapon. Ami szemetszúró: mindkét helyen általában drágább néhány forinttal a gyermekment!, mint a turista menü. A kis- adagok közül még mindig a drága húsféléből készültek dominálnak. s így az áruk is 30— 40 forint közölt mozog, holott hat-hét deka hús felhasználásával készülnek. A Tokaj étterem specialitása volt a tatár bifsz- tek, amit annak idején 46 Ft-os áron kínáltak, s egy esie 1U— 15 adagot, is felszolgáltak. Az áremelkedés óta jó, ha elkelt összesen négy. Érthető. 101 forint az ára. A Diófában egy hétfői program tervét dédelgetik. Egy jó szakács kell hozzá, aki levezeti maid a „főzőcskét, de okosan”. Olcsóbb ételeket készítenének a vendegek előtt, s ha megkedvelik, később is az étlapon tartanák. A Tokajban indul a Kóla bár. Am a szülök nem biztos, hogy örömmel veszik, ha a gyerekek ebéd előtt dugig eszik magukat süteménnyel. Habár a bár ürügyén elképzelhető, hogy a szü# Mostanság nemcsak az a fo az is, hogy mennyiért lök ebédelni is az étteremben maradnak. De! Számoljunk nagyon szerényen! Egy négytagú család ha egy-egy menüt fogyaszt. legalább 200 forintot kell otthagyni. Am ha valaki ünnepibb összeállításra vágyik, annak mélyebben kell a pénztárcájába nyúlni. Mert Rózsa Sándor kedvence 76,60, s a korszerűnek kikiáltott köret, a párizsi 23.00. Az olcsóbbak közül való főzelékek. a sárgaborsó 9,20-ért. a tökfőzelék 10,80:érl, de ezek feltét nélkül értendők. A Tokaj étteremben is próbálkoznak vcmiégcsalogatással Az Úttörőszövetség városi elnökségével szövetkezve gyerekeknek és felnőtteknek rendeznének szakácsversenyt, akik egymást zsűriznék. Az a vasi ifjúsági érteremben üzletpolitikai téma az olcsóság. A gyerekeknek mindig a pedagógusokkal megállapodva kéthetes étrendet készítenek. III. osztályú áron. de II. osztályú színvonalon kínálják szolgáltatásaikat. Az étlapról olvastuk: a szemesbabfőzelék 6,60. kolbászom feltéttel 12,30. A euSzíne és Magánvélemény Az utóbbi időben sokan kezdték így a válaszadást, ha úgynevezett rázós témában érdeklődtem: „Amennyiben a magánvéleményemre kíváncsi, akkor azt kell mondanom, hogy ... „Természetesen, nem a magánvéleményükre voltam kíváncsi, de az ilyen sokat sejtető bevezető után ki állná meg, hogy meg ne hallgassa azt a bizonyos magánvélerpényt? így szűrhettem le azt a szomorú tapasztalatot, hogy vannak, akik — biztos, ami biztos! — mindig legalább két véleményt hordanak magukkal, s a sajátjuk általában nem egyezik meg a „hivatalossal”. Az utóbbi jól fésült, mindenkinek tetsző, az előbbi viszont nemritkán merész, vitára késztető — lenne, ha az ilyenkor kötelező diszkréció nem gátolná a nyilvánosságra hozatalát. Valamelyest érthető ez a kettősség, hiszen az újságírónak, tévé- vagy rádióriporternek nyilatkozók többnyire egy testület álláspontját képviselik. ezért illik figyelembe venniük azt is, hogyan vélekednek az adott kérdésről egy emelettel feljebb. Engem mégis idegesít, mert arra utal, hogy egyesek olyasmiről is hajlandók — nagy meggyőző erővél — tájékoztatni a közvéleményt, amivel maguk sem értenek egyet. Tévedés lenne azt hinni, hogy miskolci jelenségről van szó. Bizonyára sokan emlékeznek rá. hogy a minap arról faggatta az illetékeseket a televízió riportere, miért sűrűsödnek erdővé a fővárosi járdák mentén a vas- és betonoszlopok. Az egyik nyilatkozó — szinte cinkosan ösz- szekacsintva a riporterrel és a nézővel — készségesen elismerte: szerinte sincs jól ez így, egyazon oszlopra is fel lehetne szerelni a lámpatestet, a villamos- vagy trolivezetéket, de még a KRESZ- táblákat is. Néhány másodperccel később azonban — mintha mi sem történt volna — hangot váltott, s bonyolult, ígyis-úgyis érthető módon megmagyarázta, miért ütközik szinte legyűrhetetlen nehézségekbe az oszlopállitó vállalatok, intézmények beruházásainak összehangolása. Mellesleg: beosztásánál fogva ő lehetne az egyik koordinátor! A pedagógusok nem szűnnek meg arra inteni a szülőket, hogy ne vonják kétségbe a gyerekek előtt az iskolában hallottak, tanultak helyességét. így ugyanis összekeverednek a kis kobakokban a dolgok, és végül azt sem tudják a lurkók, kinek higgyenek. A nyilvánvaló következmény: fenníariássál fogadnak mindent, amit a felnőttek a tejükbe akarnak táplálni. Mi, akik kinőttünk már a gyerekcipőből. azzal hízelgünk magunknak, hogy eligazodunk az információk, vélemények útvesztőiben. Valójában a mi elménket is meg lehet zavarni, ha nagyon igyekeznek informátoraink. Készséggel elismerem, hogy bármilyen testület tagja is az ember, magánvéleménye részben, vagy teljesen eltérhet a hivatalos rangra emelt állásponttól. Ám azt is tapasztalom, hogy azokon a fórumokon. ahol ezek az álláspontok kialakulnak, a saját nézetükre oly sokat adók csak hallgatnak, bólogatnak és lelkesen — látszólag lelkesen! — magasba lendítik a pracliju- kat, amikor szavazásra kerül sor. Jobbik eset, ha — sűrű bocsánatkérések és tiszteletkörök után — bátortalanul szói emelnek gondolataik védelmében. Ha aztán ellenállásba ütköznek- gyorsan bedobják a törülközőt. Tartok a' könnyelmű általánosítástól. mégis megkockáztatom: az esetek többségében nem megkínlódott, megharcolt igazság tehát az. amit magánvéleményként a tudomásunkra hoznak. Mindössze annyit akarnak elérni vele, hogy elegánsan elkülönüljenek a kritizált döntéstől, módszertől. De mit »tegyen, aki oroszlánként harcolt helyes javaslatáért: mégis alulmaradt? Mit tegyen, ha éppen őrá hárul a „volt jobb” megoldás népszerűsítése? Legyen következetes. gerinces és tagadja meg a hamis igék hirdetését ! Utóirat: javaslatom tökéletesen megegyezik a hivatalos állásponttal. Aki a magánvéleményemre is kíváncsi, annak állok rendelkezésére. De csak négyszemközt! (békés) ntos, mi fö a lábasban, hanem (Kerényi László felvétele) korborsó-főzelék 6.70. tükörtojás-feltéttel Jö,20. Mivel van egy kis kapacitás az ebédelni és vacsorázni betérő vendegek fogadására is. általában :»0 forint alatti ételekét kínálnak. AHOL NEM TEMETNEK Az Avas éttermében nem temették el a vendéglátást. Vallják, hogy élővé tudják tenni, s van még ebben a gárdában erre energia. A Hungar Hotels más egységeibe látogatnak majd el, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Decembertől minden hétfőn a presszóban hidegkonyhai és cukrászati bemutatóval egybekötött vásárt rendeznek! Mivel van munkaerő, és kevesebb a vendég, az úgynevezett „módosabb” ételek helyett az olcsóbb nyersanyagú, de a babramunkával járó különlegességeket is az étlapra tudják tűzni. Egy közel no útiban készült felmérés szeri-m 19 egység közül kínálatban és választékban az előkelő harmadik helyet foglalják el. L osztályon 35 forintért, II. osztályon 26,50-ért kínálják a menüt. Bővítették a zónaételek és a kisadagos ételek kínálatát. Mindent az étlapra írnak, ami ráfér: a zúzapörkölttől kezdve a lecsóig. Az Aranycsillag éttermében vasárnap nyolcán főztek öt vendégre. Az önkiszolgáló étteremben azonban sokkal nagyobb a forgalom. „Magad uram” alapon jó néhány forintot lehet spórolni. Az üzletvezető-helyettes véleménye szerint ha valami különlegességgel, egyedivel próbálkoznának, észre sem vennék a vendégek. Nincs törzsgárda. Próbálkoztak egy akcióval: Ne főzzön otthon, vigye el a vacsorát! Nem volt sikere. Az üzletvezető a saját feleségét sem tudja meggyőzni: jobban jönne ki, mintha főzne. A GYORS GYORS VOLT A Gyors étteremben gondos statisztikát vezetnek arról, hogy a napi kínálatból mennyi a ia- valyihoz mért árak emelke lesének átlaga. Kezdetben 34 százalékos volt. s időbe telt, míg megtanulták és leszorított tk M —23 százalékra. Az étlap c..yze- állítása most nem egy fél órát, hanem kettőt is igénybe cos . A dupláját főzik a főzelékednek és a tésztaléléknek. És az első hónapos megtorpanás urán visszajöttek a vendégek. Az üzletigazgató azt tartja: csak nyugdíjas korára lesz szüksége az íróasztalra. Addig ebédidőben a vendégeket kell figyelni, s minden észrevételükre reagálni. Még azt is meg kelj fogni, aki egy dióst észt áért tér be hozzájuk. S lett ennek az árrendezésnek egy pozitív oldal« is: kétségtelenül jó hatással van a vendéglátói munkafegyelemre. A legtöbb „jobb” helyen a régi svatlaju főutak viselkedését idézik a mai pincérek. A forma megvan, csak a tartalom után kelj még kutatni, hogy ne árlapot lássunk az étlapban. OLÁH ERZSI
