Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-21 / 222. szám

\ 8. Milyen témákról szeretne többet olvasni és mit hiányol a lapból? Szeretne többet olvasni / igen nem a) Külpolitika 1 \ 2 * b) Országos belpolitikai kérdések 1 2 26 c) Miskolc városfejlesztési kérdései 1 2 27 d) Miskolci üzemek, intézmények munkája 1 2 28 e) Miskolc kulturális élete 1 2 29 f) A miskolciaké a szó 1 2 g) Színe és fonákja i 2 3 h) Hét végi kalauz 1 2 ül í) Stop! Közlekedünk! 1 2-I j) Kertészkedőknek ajánljuk 1 2 3 k) Anyakönyvi hírek 1 2 1) Hirdetés 1 2 as| m) Egyéb, éspedig 1 2 i 3 9. Milyennek tartja a lapot olvasmányosság, értékesség és frisseség szempontjából? többnyire ritkán nem 10. Az ön által vásárolt lapot összesen hányán olvassák? (Családtag, rokon, szomszéd stb.) Csak ön olvassa (1 fő) 1 2 fő 2 3 fő 3 4 fő 4 4\nél többen 5 11. A Déli Hírlapon kívül milyen más lapokat olvas még? a) olvasmányos 1 2 3 38 b) értékes 1 2 3 39 c) friss, aktuális 1 2 3 401 igen nem a) Népszabadság 1 2 0 b) Észak-Magyarország 1 2 |«s| c) Egyéb napilap (Népszava, T7TÍ Magyar Nemzet, Magyar Hírlap) 1 2 Ül d) Esti Hírlap 1 2 N e) Nők Lapja f 2 M f) Képes Újság 1 2 0 g) Magyarország 1 2 |48 h) Ludas Matyi 1 2 |t9 0 Elet és Tudomány 1 2 0 J) Egyéb, éspedig 1 2 M STATISZTIKAI ADATOK t2. Neme-: no férfi 13. Életkora: 20 év alatt 21—35 éves 36—50 éves 51—60 éves 60 év felett W. Iskolai végzettsége; alapfokú középfokú felsőfokú 53 |54| 15. Milyen munkát végez? szellemi munkát fizikai munkát 16. Lakhelye: Miskolc Borsod megyei Egyéb 56 17. Ha miskolci tokos, hány éye lakik ebben a városban? 1 évnél kevesebb ideje 1 1—5 éve 2 6—10 éve 3 H—20 éve 4 20 évnél hosszabb ideje 5 57 DÍJMENTES DELI HÍRLAP szerkesztősége MISKOLC Bajcsy-Zs. út 15. 3527 * ~ . Még sajtcímkét is... A szakértők a Földön je­lenleg 1019 különböző gyűj­tőszenvedélyt tartanak szá­mon. Szinte lehetetlen felso­rolni, mi mindent gyűj­tünk: bélyeget, érmét, köny­vet. kerámiát. különféle címkéket, borotvapengét, ke­reket, szekeret, hogy csak néhányat említsünk. Csehszlovákiában már lét­re is hozták a „különleges­ségeket gyűjtők klubját”. Az ország különböző részén élő lelkes gyűjtők ezrei léptek be a klub tagjainak sorába. A gyűjtők a klubon belül különböző szekciókba tömö­rülnek, és elnököt is válasz­tanak maguk közül. Az úgy­nevezett sajtcimkegyűjtők szekciójának elnöke például a prágai Ladislav Llkler, akinek gyűjteményében — saját bevallása szerint — már 42 000 címke van, és a kollekció még korántsem, teljes. A fel­forgató játék , Szaúd-Arábiában sokáig ti. Ios volt a sakkozás. A sakkot ugyanis „diverzáns” játék­nak tartották, mivel a játé­kosok a királyra „vadász­nak”. A sakkjátékot tiltó rendelkezést csak nemrég szüntették meg. , Istenítélet Hammurabi kódexe nagy fontosságot tulajdonított az olyan bizonyítékoknak, ame­lyeket a bíróság az úgyneve­zett istenítélc. alkalmazásá­val szerzett. Ez a bizonyítási eljárás abból állt, hogy a gyanúsítottat bemerítettek a folyóba és vártak: ha meg­fulladt, ez bűnösségét bizo­nyította, ha azonban életben maradt, ártatlansága többé, nem volt kétséges. Ezt a faj­ta „jogi procedúrát” később, a középkorban felújították és nagyméretekben alkalmazták. Az istenítélet egy változata az afrikai Bimika törzsnél még a XIX. században is dí­vott: a gyanúsított bűnössé­géről úgy győződtek meg. hogy figyelték, milyen irány­Mindenféle Olajkutak északon A múlt évben az előzőekhez viszonyítva nagymértékben nö­velték az olajtermelést a Komi Autonóm Köztársaságban. Az olajkutatók mind északabbra jutnak cl a tajgán és mocsara­kon át, új és gazdag lelőhelye­ket találnak. Különösen kegyetlen az éghaj­lat. ezen a tájon. A vad hidegek, hótorlaszok, az úttalan utak és h néha különösen mélyen fekvő olajrétegek alaposan próbára te­szik az „olajosokat”. A Komi Autonóm Köztársaság­ban csak a közelmúltban kezdő­dött meg az olaj kitermelése, bár jelenlétéről már a múlt szá­zadban is tudtak, Nem sokkal az Októberi Forradalom győzel­me után Lenin javaslatára kez­dődött meg itt az olajkutatás. Az első ötévé« terv idején (1028— 32) indult meg a több mint 415 ezer négyzetkilométer nagyságú terület meghódítása, de ennek az új iparágnak, az olajbányászat­nak a fejlődése csak néhány éves. Ezekben az években új le­lőhelyeket nyitottak, olajvezeté­keket építettek, amely összeköti az olajkutakát az ország köz­pontjával. Jelenleg a Komi Autonóm Köz­társaság az olaj, a kondenzál um és a földgáz termelésének ös­szességét tekintve igen fontos szerepet tölt be a Szovjetunió népgazdaságában. Gyógyító algák Ai algák gyógyító hatása nem újdonság. A kínaiak már régóta alkalmazzák, mint számos betegség gyógy­szerét, így a ráktól a vize- nyősségig és a menstruációs zavarokig. A XVIII. századi Angliában is használtak egy vörös algát izzasztószerként. Egy másik vörös algát több országban használtak, mint féregűző' Szert. Bizonyos tró­pusi tengeri moszatokat In­diában a. húgyhólyag zava­rainak gyógyítására használ­nak, Dél-Ameri kában pedig a vese- és a golyvapanaszok gyógyítására .szolgál. Ez utóbbi betegség nyilván azért fordul elő olyan ritkán Kínában és Japánban, mert a rendszeresen fogyasztott algák sok jódot tartalmaz­nak. Jóllehet, az algák gyógyító hatását már régóta ismerik és felhasználják, a modern gyógyászatban alkalmazásuk mégis igencsak új keletű, fel­dolgozásuk pedig rendkívül bonyolult és drága. A rákkutatók ezrével vizsgálják a különböző ten­Söróra A Ruhlában (NDK) ]evő érdekes óragyűjtemény a he­lyi óragyártás ijéjlődését mu­tatja be. A gyár, amely nem­régiben már kvarcórák soro­zatgyártását is megkezdte és rengeteget szállít exportra is. fennállása óta néhány ku­riózumot is készített. Ilyen Volt például egy idő méré­sére és a sörfogyasztás szá­mon tartására egyaránt al­kalmas óraszerkezet, amely csengetett, amikor a vendég megitta a tizenkettedik kor­só sört. geri fajokat abban a re­ményben, hogy a rákot gyógyító anyagra bukkan­nak. ba fordul az erre a célra al­kalmazott teknősbéka. Ha a teknősbéka a gyanúsított felé indult, ezt a bírák a bűnös­ség bizonyítékának tartották.. A tranzisztor és korunk 46 A lengyelországi Bydgoszczban mű­ködő Vnita-Eltra gyár kis méretű, még­is nagy teljesítményű rádiókészüléke, amely természetesen kiváló minőségű tranzisztorok beépítésével készül. évek egyik első, de legjelentősebb mű­szaki találmánya minden bizonnyal a tranzisztor volt, amely új irányba te­relte az elektronikai ipart, A találmányt bejelentő jegyző­könyv szigorúan ra­gaszkodott a tényék­hez, de a tranzisztor alkalmazásának az elektroncsőéhez ké­pest mutatkozó elő­nyét — kis méret, onergiamegtakarítás stb. — csak szeré­nyen említi, noha ezzel a találmánnyal kezdetét vette az elektronikus készülé­kek miniatürizálása — egyebek között a rádiókészülékeké is. Ma olyan parányi elektronikus kapcso­lási elemeket is gyár­tanak. amelyekből egy köbcentiméterbe több tízezer elhelyez­hető. Ha egy tranzisztor tokját óvatosan eltá­volítjuk, egy pará­nyi fémlapot talá­lunk alatta. Ennek közepén van a kris­tálylemez, amely egy elektródhoz közvetve, két másikhoz pedig rendkívül vékony aranyhuzalokkal kap­csolódik. A lemezke a tranzisztor lelke, működő része. Azt hihetnénk, hogy e lemezke már nem „szedhető szét” to­vábbi részekre, pe­dig három, különbö­ző feladatot ellátó része van, de e ré­szek szabad szemmel nem különíthetők el egymástól. Ugyanis egyetlen lemez kris­tályszerkezetét az adott helyen meg­változtatják. A tranzisztorok — és általában a fél­vezető eszközök — csak nagyon pontos összetételű anyagból készülhetnek. A gyár­tás mindig a félve­zető anyag tisztítá­sával kezdődik, s a tiszta anyag „szeny- nyezésével” folytató­dik. így pontosan olyan szerkezetű és összetételű lesz az anyag, amilyen a tranzisztor működé­séhez szükséges. iVIa már fel sem sorolhatók azok az eszközök, műszerek, elektronikus beren­dezések, amelyek tranzisztorokkal mű­ködnek. Mindannyian naponként azonban találkozunk velük a rádió- és tévékészü­lékünkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom