Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1979-09-20 / 221. szám
UEFA Kupa, KEK, BEK, KK Bécsben Jó eredmények azOHV megyei bajnokságán Borostyán (képünkön fehér mezben) Bécsben is megmutatta, hogy egyike a legjobb előkészítő csatároknak. Fükő gólja most is az ő átadásából született. (Szabó István felvétele) Tegnap megkezdődtek a Kupa-küzdelmek Európa különböző labdarúgópályáin. Ezekben öt magyar csapat volt érdekelt. Közülük az FTC már tegnapelőtt mérkőzött, és 3:0 arányú vereséget szenvedett Lokomotiv Szófiától az UEFA Kupában. Tegnap a BEK-ben Újpesti Dózsa—Dukla-Praha 3:2, Juventus—Rába ETO a KEK- ben 2:0, a KK-ban Cselik Zenica—DMVSC 2:0 és —a miskolciak nagy örömére — DVTK—Rapid Wien 1:0, az UEFA Kupában. Fükő gólja döntött A mérkőzés jegyzőkönyve: Bécs, 12 000 néző. Vezette: Cesarini (Pallarini, Re dini, mindhárom olasz). Diósgyőr: Veréb — Szántó, Salamon, Teodora, Kutast — Oláh, Tatár, Görget — Borostyán, Magyar, Fekete. Rapid: Feuoer — Krauss, Persidis, Weber, Lefar — Sallmayer, Pregesbauer, Weiss — Keglevits, Kienast, Krejcirik. Csere: Szántó helyett Várnái a 67. percben. Krejcirik helyett Trojan a 73. percben. Kienast helyett Grager a 83. percben, Magyar helyett Fükő a 84. percben. Gólszerzőt Fükő, a 88. percben. Sárga lap: Persidis, az 53. percben. Szögletarány: 6:4 (2:2), a DVTK javára. A gól története: A 88. percben Borostyán iramodott meg a szélen, ügyesen középre gurított, s a jókor érkező Fükő három lépésről a kapu jobb oldalába helyezett. Összefoglaló vélemények a mérkőzésről: Népsport, Varga Béla: „A diósgyőriek taktikusan, ügyesen lefékezték az első negyedórában a hazaiak gyors akcióit, jól fogtak embert, és már az ellenfél térfelén megtámadták a labdát fogó Rapid-játékosokat ... A második félidőben nagyerővel, elkeseredetten támadtak a hazaiak, de a diósgyőri védelem jól állt helyt ebben az időszakban is, sőt egy ellenakcióból a győztes gól is megszületett. A DVTK minden dicséretet megérdemel, hiszen idegenben győzött.” Népszabadság, Muha József: „Váratlan volt a siker, de azt mindenki elismerte, hogy a négy csapat közül a Diósgyőr játszotta a legkorszerűbb futballt. Szabó Géza edző dicsérete, hogy merte vállalni a kockázatot együttese támadójátékáért.” Magyar Nemzet: „Bécsben, a második összecsapás hozott nívósabb, érdekesebb küzdelmet. A DVTK bravúros győzelmet aratott.” Észak-Magyarország, Boros László: „A játékosok a 90 perc alatt belátták és elhitték, hogy van keresnivalójuk.” Ami az egyes játékosok teljesítményét illeti, a tudósítók és az MTI megállapította, hogy Veréb kitűnően védett, több alkalommal is bravúrral avatkozott közbe. A védelemből Szántó tűnt ti, de jó teljesítményt nyújtott Salamon és Kutasi is. A középpályások sokat dolgoztak, Tatár a kapura is veszélyes volt. A csatársorban Borostyán és Fekete érdemel említést, az első félidőben nyújtott aktívabb játékukért. A csereként beállt Fükő gólt szerzett, és ez önmagáért beszél. BEK-mérkőzés a képernyőn A Megyeri úti lelátón 13 ezer néző foglalt helyet, amikor a román Anderco sípszava jelt adott az Újpesti Dózsa—Dukla Praha mérkőzésre, a Bajnok- csapatok Európa Kupájáért. Nagy lendülettel kezdett a Dózsa, de a harmadik percben majdnem a vendégek értek el gólt. Vizek 10 méteres lövését Roíliermel csak nagy bravúrral tudta hárítani. Egy újabb perc, és a labda már az újpesti kapuban kötött ki. Vizek betört a 16-oson belülre, kicselezte Dunait, 12 méterről nagy erővel lőtt. Az újpesti kapus lábbal tisztázott, de a labda — balszerencsére — pont a balösszekötő helyén érkező Gaj- dusek elé pattant, aki az éppen feltápászkodó kapus mellett, a kapu jobb oldalába lőtt. 0:1. Majdnem félórát kellett várni arra, hogy a lila-fehérek mezőnyfölénybe kerüljenek. A gólra pedig a 42. percig. Kisst buktatták a bal oldalon. Tóth András remekül csavarta középre a labdát, és Sarlós ritkán látható szép gólt fejelt a bal felső sarokba. 1:1. A fordulás után sem látszó- dott, hogy a mérkőzést Magyar- országon, a Megyeri úton játsz- szák. A prágaiak tetszetősen adogattak, ‘ és veszélyesek voltak a kapura is. Persze, második góljuk védelmi hibából esett. A hatvanadik percben, egy hosz- szan előrevágott labdára, Nehoda indult, Sarlós kísérte. A hátvéd kapusához akarta továbbítani a labdát, de az kifutott a labda elé, és összeütközött a hátvéddel. Mindketten a földre estek, a labda pedig gurult tovább. Nehoda utolérte, és az üres kapuba helyezte. 1:2. Csak ekkor ébredt fel az Újpesti Dózsa Mindent egy lapra tettek föl, támadást támadás után vezettek. A 65. percben igyekezetük góllá érett. A csereként beállt Nagy senkitől sem zavartatva vezette fel a labdát a bal oldalon, majd 20 méterről — meglehetősen nehéz szögből — lövésre szánta el magát. A labda óriási erővel zúgott a bal felső sarok felé, és a "hálóban kötött ki. 2:2. Továbbra is támadásban maradt az Újpest. A 72. percben Fekete remek csellel tört be a 16-oson belülre, már éppen lőni készült, amikor Foks felvágta. A megítélt büntetőt Fazekas nagy erővel lőtte a jobb alsó sarokba. 3:2. A gól után nyomasztóvá vált az újpestiek fölénye, de újabb gólt nem sikerült elérni. A ^ tévénézők egy igen jó prágai csapatot ismerhettek meg, és bizony, nagy formaj avulás kell ahhoz a Dózsának, hogy idegenben tartani tudja az itthon megszerzett egygólos előnyét. Az MII jelentéseiből öngól, tizenegyes, tisztes vereség — így lehet leginkább jellemezni a Juventus—Rába ETO találkozót, amelyet a Kupagyőztesek Európa Kupájáért játszottak Torinóban Tetszést aratott higgadt játékával a Rába ETO a Stadion Communáléban, abban a stadionban, ahol már több világhírű csapat szenvedett súlyos vereséget a Juventustól. A Rába jól védekezett, de támadásaiban ezúttal kevés átütőerő volt. Az olaszok sem dicsekedhetnek az eredménnyel, hiszen öngóllal és tizenegyessel nyertek, ami a támadójátékra nézve a legélesebb kritika lehet. Tehát, Juventus— Rába ETO 2:0 (0:0). Góllövők: Pozsgai (öngól), Cabrini (tizenegyesből) . Zenicán a KK-ért a Debreceni MVSC mérkőzött a Cselik Zeni- cával. Az első félidő kiegyenlített játékot hozott. A debreceni együttes két gólhelyzetet is kihagyott. A második félidőben feljött a jugoszláv csapat, és a hajrája kitünően sikerült. A 72. percben Raduljovics, majd 5 perc múlva Karacs lőtt gólt, és ezzel alakult ki a végeredmény. Cselik Zenica—DMVSC 2:0 (0:0). D. TÓTH BÉLA Az Ifjúsági Sporttelepen vasárnap délelőtt 9 órától, délután fél egyig bonyolította le az MHSZ megyei vezetősége az összetett honvédélmi verseny borsodi döntőjét. Az elmúlt éviekhez képest több újszerűsége volt a viadalnak. A járások és városaik — Kazincbarcika kivételével — közösen állítottak össze egy-egy csapatot a különböző korosztályú, mindkét nembeli, legjobb nyolc versenyzőjükből, ami eleve biztosította a korábbiaknál színvonalasabb küzdelmet. Újdonság volt az is, hogy a 400 méteres pályán most nemcsak futásból, kézigránátdobásból és célba lö- j vésböl állt a verseny, hanem a két korcsoportba tartozó úttörőknek és a nőknek még 6, az idősebb férfiaknak pedig 9 akadályt is le kellett küzdeniük. Az akadályfutást Miskolc és járása együttese nyerte meg 21.2! - perces összidővel. a második és a harmadik helyen a mezőcsáti járásiak (a leninvárosiakkal együtt), s a kazincbarcikaiak végeztek 23.15, illetve 23.33 perccel. Az egyéni verseny három- három legjobb úttörő résztvevője jövőre Zánkán, az ifjúsági, a junior fiúk, a 15 éven felüli nők és a felnőtt férfiak helyezettjei pedig ez év szeptember 29—30- án Salgótarjánban országos bajnokságon képviselik Borsod megye színeit. A megyei bajnokság részét képezte a párbajlövészet is, aminek során háromtagú csapatoknak összesen 9—9 bukócélt kellett eltalálniuk. E versenyszám eredményei, alsóbb korcsoportok: 1, Miskolc és járása, 2. Mezőcsáti járás, 3. Mezőkövesd és járása; idősebbek: 1. Sárospatak, 2. Me- zőkövesd és járása, 3. Szerencsi járás. Az egyéni helyezetteknek oklevelet és tárgyjutalmat, a csapat- verseny 1—3. helyezettjének egy- egy serleget adott át Mező István alezredes, az MHSZ megyei titkárhelyettese. T. I. Sakk-sarok A 48. sz. feladvány megfejtése A törzsmegfejtőink mellett csak egy-két új névvel találkoztunk a heti posta átnézésekor. Pedig a feladvány nem volt nehéz. Az igaz, hogy a sötét királyt tisztjei teljesen magára hagyták, de a megoldás nem okozott gondot. 1. Vgl. Fenyeget: 2. Vd4! Sötét védőlépései egyúttal káros vonalnyitást hoztak létre, épp ezért — ezáltal — páratlan mattokkal találkozunk: 1. Vgl, Hf2, 2. Val matt. 3. És még egy változat érdemes említésre: 1. Vgl, Hge3, 2. Hí7 és matt. Megnyitottuk há7tBrtá<ú és naníráruIIUI. 1131 Iliül uu boltunkat az Avas-délen [III|l! 1 Ml U (Engels utca) az Unió Áfész ÁBCáruház j/uiiö^a mellett Nyitva: hétköznap 7 .30-131 óráig wUitdetitéle Heged übetegség A vonós hangszerekkel való munkának nemcsak esztétikai, hanem munkaegészségügyi szempontjai is vannak. A hegedű ezek közül a hangszerek közül a legkényesebb. Ez a véleménye dr. Hermann Neugebauernak, a bécsi egyetem docensének. Neugebauer a helytelen testtartás és a hegedülés közötti összefüggést vizsgálta, és az Ärtzliche Praxis című folyóiratban számolt be kutatásainak eredményéről. „A hangszerek egyike sem (kivéve a brácsát) igényel ilyen természet- ellenes és görcsös tartást, mint a hegedű” — véli Neugebauer. Összesen 208 zenészt és három zenekart vizsgáltak meg, és arra az eredményre jutottak, hogy a zenekarba lépés előtt csak két százalékuk, egy bizonyos idő elmúltával már 40 százalékuk panaszkodott „hangszer okozta bánfalviakról'. Neugebauer vizsgálatai szerint különbséget lehet tenni aszerint, hogy a hegedűs fejből vagy kottából játszik. Azok a zenészek, akik kottából játszanak, az úgynevezett servikal- syndrómában, vagyis hát-, váll-, nyak- és fejfájásban szenvednek. A gyerekeket is veszélyezteti a nyakcsigolya fájdalmas elferdülése, amelyet elsősorban az állnak a hegedűre gyakorolt nyomása vált ki. „A naponta több órán keresztüli, gyakran természetellenes és ugyanakkor görcsös tartás ve- szélytényezöt jelent a még növésben levő fiatal szervezetekre és ez más tényezőkkel együtt a mozgásszervek visszafordíthatatlan megbetegedéséhez vezethet” — írja cikkében a bécsi orvos. Kódexek kötése A könyvkötés egyidős a mai könyv ősével, a pergamen- kódexszel. A kódex drága volt — elkészítéséhez nyájak bőre kellett —, ezért gondosan védték a szétesés, szakadás, bepiszkolődás ellen. A pergamenleveleket szíjra fűzték és keményfából készült védőtáblák közé helyezték. A táblákat kapcsok szorították egymáshoz, mert a pergamenlapok nem simultak úgy egymáshoz, mint a papírlapok, és könnyen juthatott közéjük por és piszok. A kódexhez annyira hozzátartozott a kötés, hogy még nevét is innen kapta, a rómaiak ugyanis cau- dexnek nevezték a fatörzset, fa táblát. A fatáblákat később részben vagy egészben bőrrel, vagy valami textilféleséggel vonták be. A díszesebb kötetek tábláira elefántcsontlapokat erősítettek, különféle véretekkel, féldrágakövekkel ékesítették. Szokássá vált, hogy a táblát borító bőrt késsel bemetszették, a bemetszett részt kitágították, s a keletkezett mélyedést pépszerű anyaggal töltötték ki. A felületből az így készített figurák és egyéb díszek domborműsze- rüen emelkedtek ki. Ez a bőrbevágás nagyon munkaigényes eljárás. Ezért már a VIII—IX. századtól kezdve fémbélyegzőket készítettek, s ezek segítségével nyomták a bőrbe a szenteknek és más kiváló embereknek, valóságos és mesebeli állatoknak, virágoknak, koronáknak a képét. Ismerünk olyan kötetet, amelyet 300 bélyegzőnyomat díszít. Betű- bélyegzők is készültek, egy Konrad Forster nevű nürnbergi dominikánus például már 1433-ban, a könyvnyomtatás feltalálása előtt, így nyomtatta a kötésekre a tulajdonos nevét, s a munka cír méfc. A XV. század második felében új díszítő eljárás született meg: préselt lemezekkel készítették a bőrbevágást utánzó táblákat. Díszítésre hengerbélyegzőt is használtak. Ezzel sokkal gyorsabban tudtak dolgozni, mint a közönséges bélyegzővasakkal. Az egyes eljárásokat kombinálták, például a tábla közepét lemezzel préselték, a széleken hengerbélyegzővel csináltak szalagdíszeket. A díszítő elemek mindig az uralkodó stílust tükrözik visz- sza, eleinte a románt, később a gó- tot, reneszánszot, barokkot, rokokót... A könyvművészetnek, így a kötésnek is, sokáig a kolostorok voltak a központjai. Csak a XIV. századtól, az írásbeliség elterjedésétől kezdve létesültek fejedelmi és polgári könyvkötőműhelyek. A mesterek száma fokozatosan nőtt; 1401-ben Párizsban már céhbe tömörültek. Később, másutt is megalakultak a céhek. A reneszánsz és a humanizmus jelentős stílusváltozást jelentett. A nagy bibliofilek gyakran rendeltek fémveretekkcl díszített bársony- és selyemkötéseket. A Corvina jól mutatja a kötés fontosságát a humanista könyvtárakban. Köteteit már kívülről is fel lehetett ismerni a hollós címerrel díszített, sajátos stílusú kötésekről. A papírgyártás elterjedése után gyakoribbá váltak az olcsó papírkódexek, 1450 után pedig a még olcsóbb nyom- tatott könyvek. Ezeket sokkal egyszerűbben, kevésbé drágán kötötték be. Magát a kötést azonban nem hagyták el, a XVIII. század végéig ritka a fűzött könyv. A fatáblák helyét sokkal olcsóbb és könnyebb anyag foglalta el: a papírlemez. Ezt többnyire régi, idejétmúlt, el nem adott könyvek lapjainak összera- gasztásával készítették. Régi kötések javítása, szétszedése közben gyakran találnak ma is íveket ismeretlen müvekből, régi naptárakból . .. A kiáztatott töredékek unikum voltuk miatt nemegyszer többet érnek, mint az a mű, amelyet bekötöttek velük. Szüret előtt (Laczó József felvétele) Egymilliós topáz Brazíliában 20 évvel ezelőtt találtak egy 30 kilogrammos kri'tálvt, n—'Ovnoif a belsejében óriási iék topáz volt A drágakő a lecsiszolás után 21,327 karátos lett. Máig is a világ jegnagyobb ilyen köve. Értéke egymillió dollár.
