Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1979-09-20 / 221. szám
a miskolciaké a szó Honnan akasszunk le előfutót? Országjáró kirándulásra szállítottam szeptember 14-én a Budapesti Vegyipari Szakközépiskola diákjait. Egyik úti- célunk a bánküti turistaház volt. Bányahegy felől szerettük volna elérni. A bányahegyi út sorompójánál azonban az erdészet őre közölte velünk: szálláshelyünkre, a bánkúti turistaházhoz, nem engedhet fel bennünket autóbusszal, csak akkor, ha a busz előtt motoros előfutó megy. (Erre azért van szükség, hogy még időben jelezze az útviszonyokat a motorozó „futár”, s ha netán szembejövő forgalom van, a megfelelő szélességű útszakaszon biztosítsa az elhaladást.) Értettük — mondtuk —, rendben is van, fizetjük a motorost, jöhet tehát az elől'utó. Csakhogy az őr kevés híján kinevetett bennünket. Ott bizony motoros „futár” nincs, arról nekünk kell gondoskodni. Mit tegyünk. Budapestről, sajnos, nem hoztunk magunkkal ilyet. Megfogadtuk az erdészet őrének tanácsát, s Ómas- sa felé vettük az utunkat, lévén, hogy ott nincs sorompóőr. Rendben is lett volna minden, hiszen az út arra jó. Csakhogy: BánUntig található rajta három olyan kanyar, amely a rossz kiképzés miatt nem kevés gondot okoz a vezetőnek. Nagy üggycl-bajjal persze túljutottunk rajta. Ám azóta is töröm a fejem: vajon miért kell ilyen komplikált módon megközelíteni hazánk egyik legszebb hegyvidékét, ha kirándulóbusszal akar eljutni oda egy'-egy csoport. Úgy vélem, minimális költséggel ki lehetne igazítani azt a három kanyart, s alkalmassá lehetne tenni a buszközlekedésre az utat. Higgyék el: megérné a miskolciaknak is. Fohn Mihály Budapest. Eötvös u. 26. sz. (a GD 18-57-es autóbusz vezetője) '...nyitott kapukat döngetett az Avas-délen lakók nevében Virág Dávid (Miskolc, Bokányi Dezső u. 27. sz.) olvasónk. aki rovatunk legutóbbi számában közölt levelében kérte: tegyék lehetővé az illetékesek, hogy az Avas-délen is legyen olyan üzlet, ahol a vasárnap délelőtti tej- és kenyér- vásárlást az ott lakók meg tudják oldani. Dr. Sugár János, a Miskolc; Vendégíá- tóipari Vállalat igazgatóhelyettese tegnap telefonon értesítette rovatunkat: mire olvasónk levele nyilvánosságra került, a kért lehetőség már adott volt. Szeptember lö-án — vasárnap — ugyanis az Avas-délen levő Ifjúsági Étterem nyitásának „főpróbáján” (hivatalosan hétfőn avatták az egységet), már azzal startoltak, hogy reggel 7-töl tejjel, kenyérrel. friss cukrászsüteménv- nyel és literes üdítő italokkal várták a lakótelepen élőket. S ez nemcsak a „főpróba” napjára szólt. A továbbiakban az Ifjúsági Ét- tej'em minden vasárnap biztosítja az ellátást ezekből az árukból. ... a Volán 3. számú Vállalata írásbeli figyelmeztetésben részesítette azt az autóbuszvezetőt, aki szeptember 6-án este — miután egy közúti karambol miatt az eredeti útvonalról Bükkaranyos—Ernőd felé terelték a forgalmat — Nyékládházán sorsukra hagyta a Mályiba gorúan betartsák a higiéniai szabályokat. A jövőben a szabálysértőkkel szemben fegyelmi felelősségre vonást alkalmaznak. A kenyér és pékáru szabályszerű rakodását a vállalat illetékesei, vezetői személyesen is ellenőrzik. (Augusztus 27-i számunkban H. D. miskolci olvasónk tette szóvá: mire a kenyér a fehér csomagoló- . papírban a vásárlóhoz, kerül, a szállítás és rakodás helytelen módszerei miatt alaposan szennyeződik az utca porával. A sütőipari vállalat olvasónk észrevételét köszönettel vette.) Ez a vitrin Edda és Dinamit Vasárnap — az előzetes hírekkel ellentétben — az Edda együttes is fellépett a Dinamit együttes műsorában a Vörösmarty Művelődési Ház kertjében. A ti órára hirdetett kezdést hét órára módosították a rendezők, mivel az érdeklődőket — csaknem hétszáz fiatalt — komoly nehézségek árán tudták elhelyezni. A most már ..budapesti” Edda együttes nagy sikert aratott, de az igazi „csemege” az újonnan alakult Dinamit együttes műsora volt. A fiúk a vártnak megfelelően kemény rockot játszottak. nagy sikerrel. Mindössze egy észrevételem lenne. Miért nem lehetett ezt a koncertet olyan helyen megrendezni (pl. a Rónai Sándor Művelődési Központban). ahol lálhattuntí is volna valamit. A Vörösmarty- ban ugyanis még egy dobogót sem tettek az együttesek alá, s aki hátul állt. bizony semmit sem látott. Azonkívül: már nagyon hidegek az esték. Ilyenkor mar a. fiatalok is fáznak . ..! Takubik László Miskolc ilyen céllal, ám ezeknek sorsa sajnos, ismeretlen. Ügy látszik, a képeslapokat forgalmazó vállalat nem látott fantáziát abban, hogy a mi vitorlástavunkról is forgalmazzanak színes képeslapot. Mondhatná bárki: mit akarok, hiszen kapható képeslap a Mályi-tóról, ha nem is színesben. Csakhogy: az a képeslap 15 évvel ezelőtt készült, azóta rá sem lehet ismerni a Mályi-tó környékére, a tájra. Pedig lenne mivel dicsekedni nekünk is. Éljünk vele! M. A. > ' Miskolc is üres! tartó utasokat. A vállalat Illetékesei megerősítettek, hogy a továbbiakban a rendkívüli helyzetek miatt adódó útirány-változtatások ellenére is a kért helységbe kell szállítani az utasokat. (A válasz a lapunk szeptember 10-1 számában. Gyalogtúra soron kívül címmel megjelent olvasói panaszra érkezett.) ... a Miskolci Sütőipari Vállalat sürgős intézkedéseket tett azért, hogy a pékárut szállító «dolgozóik sziA MISKOLCIAKÉ A S20 Rovatvezető: Radváayi Éva Levélcím; Déli Hírlap szerkesztősége 3521 Miskolc. Batesv -Zsilinszky út 15. Telefons2ám: ís-aai j)c A Béke mozi műsorait propagáló vitrin előtt korábban sokan megálltak. Pár hónapja azonban üresen árválkodik a jobb célokra szánt szekrényke. Üvege betört, nyilván ezért hiányzanak a tablóról a képek. Dilemmám: vajon nincs a moziüzemi vállalatnak üvegezésre pénze? 3. L. Miskolc, Lévay J. u. 14. sz. Üzenet a XXI. századnak? ajt Talán furcsának tűnik a cím, de mint a kép is bizonyítja, helyénvaló. A felvétel a 32-es busz Szemere utcai végállomásánál készült, ahol már régen elkezdték az épületek . szanálását. De nem mindegyiket. Ebben a csúnya, igazán nem belvárosba illő házban sajnos, még mindig laknak. Mikor rendeződik a városnak ez a része ...? Miskolc Szépséghiba Az ötödik szélvédő Örömmel értesítem a szerkesztőséget, hogy a Szeles utca és az Eperjesi utca sarkán megjelent a zsákutcát jelző KRESZ-tábla, miután e rovatban közölték az ezzel kapcsolatos észrevételt. Köszönet érte. Szépséghibája persze ma. radt az ügynek: vajon miért nem vette észre a táblahiányt már fél évvel ezelőtt az arra illetékes? Nincs ellenőrzés ? Ujváry Ottó ny. alez. Miskolc, Szeles u. 80. sz. (Lapunk szeptember 6-t számában közöltük olvasónk közérdekű észrevételét a hiányzó tábláról, Kár a benzinért címmel. Az illetékesek példás gyorsasággal intézkedtek tehát. A szerk.) A néző „nézőpontja” Figyelemre méltó gondolat ragadott meg és késztett írásra, amikor kedd este a televízióról beszéltek — a televízióban, a Nézőpont című műsorban. Fölvetette az egyik vitatkozó, miért nem lehet a tévében lejátszott olyan műsort, amit a kritika később kiemel, valamilyen módon újra közönség elé vinni, hogy az is lássa, akinek érdeklődését a kritika felkeltette, de nem látta. Azt hiszem, nemcsak azoknak a számára lenne érdekes egy-egy műsor úfra játszása. akik nem látták (elsősorban persze azoknak), hanem olyan nézőknek is, akiket megragadott és szeretnék inra látni, újra átgondolni. Állandó problémám: a könyvnek óriási előnye a televízióval szemben, hogy újra kézbevehetem, ismét megnézhetem belőle azokat a részeket, amelyek egyszeri olvasásra felkeltették figyelmemet, de szeretném jobban agyamba vésni a mondandót. A tévéműsor lepereg, és többet nem látom. Még a legjobb memóriával is legfeljebb »0 százaléka marad a fejemben annak, amit láttam, pedig az egész érdekelne. Ezért lenne feltétlenül jó a fontosabb téveműsorszámok megismétlése, hogy ugyanúgy agyamba véshessem, mint a többször elővett könyv passzusait. M. I. Az autó hároméves, de az utóbbi két év alatt — bármilyen hihetetlen is —, az ötödik szélvédőüveget cserélik rajta. Megyénk útjain ugyanis (Leninváros, Tokaj, Sárospatak, Bodrogkeresztúr, Nyékládháza stb. felé), a ka- vicsszállító járművek rosszul íelpakolt rakományai nyomán a lehullott kövek, kavicsok egyre veszedelmesebbek. Ügy rémlik, hogy van olyan rendelet, amely szerint a sarat, meszel, olajfoltot, lepergett kavicsot a jármű vezetőjének el kellene takarítani az utakról. Rá is lehetne szorítani őket, hiszen a „tettesek” sokszor nyomon követhetők — ha veszi valaki a fáradságot. (Az Állami Biztosítónak bizonyara van olyan statisztikája, amely tanúsíthatja, mekkora összeget fizetnek ki esztendőről esztendőre a kavics és kő okozta sérülések miatt. Az AUTÓKER pedig a megmondhatója annak, hogy nem egyszerű a szélvédőüvegek beszerzése sem.) Az ésszerű takarékosság szép példája lenne az, ha a sóderes autók vezetői vállalkoznának arra, hogy a jövőben óvják közutaink tisztaságát, s nem „kövezik ki" a bitument. A nemtörődöm szemetelőket pedig jó lenne végre Olykor-olykor legalább megdorgálni. Cs. Éva Miskolc Lassan uzsonnát rendezhetünk... ... mármint azokból az élelmiszerekből. amelyeket olvasóink ilyen-olyan kifogások miatt szerkesztőségünkbe hoznak a háborgásaikkal együtt. Legutóbb kátránypapírtekerccsel együtt panírozott sült hallal leptek meg bennünket. Most három kiflit kaptunk, Aranyosi József (Miskolc, Középszer u. 9.' sz.) olvasónktól.. Fáradságot és postaköltséget nem sajnálva juttatta el hozzánk a küldeményt, az alábbi levéllel: „Mellékelten küldöm önöknek ezt a három kiflit, amelyet az Unió A.Ccsz 100. sz. ABC-áruházában vásároltam. Tudjuk, hogy takarékosság van. de gondolom, hogy a vásárlók kárára takarékoskodni nem egyenes dolog. Ezek a kiflik — mint a melléklet tanúsíthatja — ugyanis még formájukra nézve is túlzottan kicsik, súlyuk is jelentősen alatta marad a szabványban megkövetelt határnak. Meg- érdeklödtem a sütőipari vállalatnál, hogy hány grammnak kell lennie a kiflinek, s közölték: az előírás 42—4t> grammot ír elő. Megmértem e kiflik súlyát. Közülük egy 31 gramm, kettő pedig 3« gramm volt. Ezek szerint a három kifli nyersanyagából kispóroltak egy negyediket. Vajon nem gondolnak arra az illetékesek, hogy az ilyen súly csonkít ás az áremelkedés után a korábbinál is jobban bosszantja a vevőket? Hiszen ha nem kapjuk meg a pénzünkért az előírt adagot, minőséget és mennyiséget, óhatatlanul felmerül a gondolat: tulajdonképpen nem is tíz fillérrel, hanem annak duplájával növelték a kifli árát. örülnék, ha erről tudomást szerezne a sütőipari vállalat is, és gondoskodna arról, hogy az ilyen méreten és kritikán aluli péksütemény ne kerülhessen kereskedelmi forgalomba.” (A kifliket szerkesztősé- gunkben őrizzük. Az illetékes mikroszkópot is hozhat mdgaval. A szerk.) Hideg (van? lesz?) Ószintén örülök, hogy betört a hideg. Kiöli a lappangó, vagy mar garázdálkodó bocikat, és helyet csinál a nátha és megfázás kórokozóinak. Mit vegyek fel, hogy könnyű legyen levenni délben, amikor az átlagjavitó 20 fok körüli kiimát kell elviselni a reggeli kettő helyett? Aktuális lett az örökzöld téma — a fűtsünk, ne fűtsünk?! Kerülendő az előző évi ismétléseket, kizárólag rideg számításokon alapuló érveket szeretnék felsorakoztatni, különös tekintettel az energiatakarékosságra! Ha egy jól begyakorolt mozdulattal indítják a központi fűtést, és a lakásokban a fehérneműt izzasztó klíma (30 fok) kétharmad része (20 fok) meleg lesz, akkor a lakó: — nem füt a gázsütövel (a gázra ráhelyez két darab krumplit és ellenőrzés esetén bevallja, hogy azokat akarja sütni); — nem füt hajszárítóval, grillsütővel, elektromos teafor- ralóval, pirítóssütővel; — nem fűt elektromos olajradiátorral; '— nem fázik meg és nem megy táppénzre: — az irodában dolgozik, és nem pokrócba bugyolálva szidja azt a rendeletet, amelyik nem a külső hőmérséklettől teszi függővé a fűtést, hanem a több napos átlagtól. „Mert bizony mondom (már évek óta figyelem), három, ■nap hívös után három dögmeleg lészen, felváltva egészen azon időig, mígnem az emberiség rágyön arra, hogy ne rendelje el a napnak az ö sütését, hanem őseinek jól bevált módiját tegye: akkor melegedjék, ha fázik!” (óegyiptomi hő-kö felirat: i. e. 472. aug. 5.) Bérezés- József I A Mályi-tóról miért nincs? A közelmúltban csodálatos szép. színes képes levelezőlapot kaptam, amelytől az első pillantás után úgy véltem, hogy valahol a Balatonon készült. Vitorlások, kajakozok. vidám fürdözők népesítik az ábrázolt tó vizét, s háttérben csodálatos panoráma a hegykoszorú. Csupán a lap írott feléről derült ki, hogy szó sincs róla. nem balatoni a kép, hanem a pécsi tóról — amelyet egyébként ortfűi tónak is neveznek — készült. Emlékezetem szerint jó pár évvel ezelőtt a Mályi-tóról is csináltak színes felvételeket