Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-16 / 165. szám
jfc Múlt századi szenzációk. Híven őriz, mini a márvány f estmény és fénykép Akárhányszor mondjuk festményre, hogy olyan, mint egy fénykép, de maradunk a megállapításnál, és eszünkbe sem jut. hogy a tudatunkban any- nyira különböző művészeti ágak között összefüggést keressünk. Ez ma már csak a szakembereket izgatja, de kétségtelen, hogy a közönség nyer vele ha az általuk érdekesnek tartott összefüggéseket bemutatják Dobrik Istvánnak, a Herman Ottó Múzeum művészettörténészének elképzelése nyomán így jött létre hetekkel ezelőtt a Képzőművészet és fotográfia című kiállítás, amely kétségtelenül az elmúlt időszak egyik legérdekesebb bemutatója. Érdekes mindenekelőtt a tanulmány, amelyet Dobrik István a kiállítás katalógusához írt. A háromrészesre tervezett kiállítássorozat el. so bemutatója a magyarországi fényképezés megindulásától. 1841-től a millenniumig. 1896-ig tartó időszakban mutatja be a képzőművészet és a fotográfia egymás fejlődését serkentő tap- csolatát. Nyilvánvaló, hogy a látogató kezébe adott kalauz a múlt század viszonyainak megismertetésével kezdődik. A művészet elválaszthatatlan a társadalmi viszonyoktól, a szerző tehát arról beszél, hogy a századelő feltörekvő polgársága teszi uralkodóvá a realizmust irodalomban és képzőművészetben. „Ezt az objektív, realisztikus élet- és Thűvészetszemléletet a rohamosan fejlődő tudomány és technika biztosította", és „A nagy felfedezésekhez hasonlóan. a fényképezést is társadalmi igény hívta létre.” Az 1839. január 8-i hírt, miszerint „Jacques Mandé Daguerre úrnak sok évi kísérletezés jutalmául sikerült egy készüléket szerkesztenie, melv oly híven adja vissza a vonásokat, mint a tükör, és oly híven őrzi azokat, mint a márvány”, a művészvilág tragikus felkiáltása fo- godta: „A mai nappal a festészet meghalt!" Az első da- gerrotípiák okozta kétségbeesés azonban rövid ideig tartott: szokatlan ritkán fogad be ilyen gyorsan a világ. A Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Fotóművészek Szövetsége. a Képzőművészeti Főiskola és a Herman Ottó Múzeum anyagából készült kiállítás látogatójának képjegyzéket ad a kezébe a teremőr: a fényképek, festmények nem közismertek. Böngészi hát az ember a fényképezőgép régi mestereinek a nevét, és nagyon megörül, amikor az öreg Liszt Ferenc kis méretű fotográfiáját fedezi fel az egyik, korhűen stílszerü. ovális tablón; amit a kiállítás állít, annak a fele sem tréfa. Petőfi egyetlen hiteles fényképével, a közismert dagerrotípiával együtt mondja el ez az apró. megsárgult papír, hogy a múlt század egyik nagy találmánya milyen óriási szolgálatot tett az emberiségnek, mikor ,.mint a márvány, oly híven” őrizte meg nagyjaink vonásait. Hogy a kezdeti riadalom után milyen szolgálatot tett a festőknek, azt hosszú lenne itt elmondani, de talán egy-két példa bizonyítja. Az első magyar fényképészek festők voltak, és Munkácsy Mihály festményeihez gyakran készített fényképtanulmányokat. A címben sugalltak kapcsán elmondja még a kiállítás. hogy rang és jómód bizonyítékaként telnek meg portréfotókkal a polgári szalonok falai, hogy az újszerű képalkotás milyen hatással volt a kor arcképfestőire, hogyan segítették a fotók a fiatal művészek oktatását. Bemutat egy fényképezőgépmatuzsálemet. de főként megmutatja a kort, amikor ez a masina csodának számított. Az sem kis élmény, hogy felfedezzük: dédapáink tehetségesek, dédanyáink nagyon szépek voltak. M— Nem fotó. festmény. Az akvarell művésze Barabás Miklós, címe: Gräfenberg alakokkal. Az Agria Játékszín ősbemutatója az egri Várszínházban Háromszoros vivát Jóval az előadás megkezdése előtt bebocsáuatast uyei- tem a nézőtérre, s megpillantva a gótikus palota eié épített (azt szinte eltakaró), immár bediszleiczett színpadot, elhüllem. A díszlet — stílusban, formában — gyermekkorom térhatású képeskönyveit idézte; egy nevetséges liliputi országot. Amely azonban mégiscsak a mi országunk groteszk masa; fürdőkádnyi Balatonjával, csupán embernagyságú hegycsúcsaival, doboznyi erősségeivel, törpe fáival, a lombfürészmunkák hatását keltő „kifestett” embercsoportjaival. A fák. bokrok élő zöldje, a valódi füvét légeid kecskegidák. a gyeptéglák között ' kaparászó tyúkok furcsa ellentétben vannak az enyvszagú, kasírozott díszlei- elemekkel. S erre a furcsa világra, mely leginkább egy müvészkedö kiskerttulajdonos „országépítö” monomániáját tükrözi. Árpád-házi királyaink képmásai tekintenek a magasból . . . Mindazonáltal térés ország ez; a Bécs és Verecke közötti távolságot egyetlen pillantással foghatja be szemünk. Igyekszem feleleveníteni a invesztációról szerzett ismereteimet. Itthon a szótárban is ellenőrzőm. A francia eredetű travesztál ige magyarázata: a szerző „komoly tárgyú írásművet — esetleg históriai tényekei — a szerk. — a szatirikus hatás kedvéért anakronisztikus módon át- költ, más viszonyok közé áthelyez”. A színpadkép és a műfaji megjelölés („képtelen krónika"), valamiféle travesztiát ígér — állapítom meg, s be- burkolódzom a kölcsön kapott plédbe. A továbbiakban aztán már nincs időm elméleti kérdésekkel bajlódni, mert a játék magával ragadó, a díszlet kitűnően funkcionál, s az ábrázolt képtelenségek gyökere nagyon is valódi. Vámos Miklós, a fiatal drámaíró, úgy tanít bennünket történelmi önismeretre, hogy szétrombolja az ezeréves nemzeti illúziókat, a szittya hiedelmeket, a „mindjárt vitéz, mihelyt magyar" típusú rossz beid"gZettseaeket, 'szétoszlatja a „nemzeti nagyiét” ködét. Mindehhez csak ürügy a tatárjárás tragikus eseményének felidézése. Hiszen a IV. Béla korabeli magyarok gondolkodása (cselekvése, vagy inkább cselekvűképlelenságe) kísértetiesen hasonlít a jóval későbbi, sőt a mai magyarok mentalitására. Terítékre kerül a darabban „bölcsességünk”, retorikánk, tekintélyelvünk, a bombaszti- kum iránti fogékonyságunk, „sírva vigadó” természetünk. De hát mit sem érne a mű, ha nem volna mához szóló üzenete! Persze, aki ennek az üzenetnek a megfogalmazására törekszik, annak nincs köny- nyű dolga. Mert a muhi csatavesztés — a századok távlatából is! — épp úgy fáj nekünk, mint Mohács, Világos' vagy Trianon. Az egykori bajor krónikást olvasva — Magyarországot ebben az évben háromszázötven éves fennállása után a tatárok megsemmisítették'’ — még ma is megborzongunk. S természetesen nem vitathatjuk, hogy IV. Béla volt a második országalapító. De Vámos Miklós Háromszoros vivát című művében nem is ezt vitatja. S még kevésbé a magyar nép alkotó erejét, asz- szimiláló készségét, mely — többek között — a kunokat is magyarrá tette. De igenis elítéli a veszélyre (a mindenkori bajokra) fittyet hányó, a korlátolt — csak önnös érdekeit néző —, széthúzó, rossz szövetségeket kötő és hasznos barátságokat felrúgó, saját maguk vélt nagyságától begőzölt, uralkodó köröket. Melyek tevékenysége következtében — a muhi csatát követő országalapító munka ellenére — már előre vetítödik Mohács kepe... ■ ■ Tudom: mindez így nagyon is didaktikus. De a szatírát nem lehel, egykönnyen megeleveníteni. Legfeljebb a történelemből is ismert eseménysorozatot. (Az országot 1240-ben a tatárok elözönté- se fenyegeti. Erőt kellene gyűjteni ellenük. A királyi hatalmat széthúzó főúri csoportosulások gyengítik. Béla letelepíti a szövetségesekül ajánlkozó kunokat. A főuraknak ez nem tetszik; viszályt szítanak a félnomád nép és a magyarok között. Megölik a kánt — a kunok rabolva kivonulnak. A tatárok Ve- reckénéí betörnek, s jönnek egyre közelebb. Frigyes herceg nem segít, Béla udvara csak tanácskozik; mindenki mást és másként akar, de most már el kell indulni a muhi csatába . ..) Ebből a történetből lehetne nemes veretű nagyrealista dráma. Vámos azonban — a saját látásmódja szerint — groteszk figurákkal benépesített képeskönyvet nyit ki előttünk. Gyilkos humorral, s talán a kelleténél is szkeptikusadban beszél, ábrázol. Nem is annyira az eseményeket, mint inkább a magatartásformákat tartja fontosnak. Valló Péter rendező — egységes stílust képviselő együttessé szervezve a különböző színházak tagjait — egészen különleges atmoszféráid előadást teremtett. Dra- matikus pamfletét láttunk. Kitűnőek a felhangzó songok (Énekes: Cseh Tamás), mintaszerű a szimultán színpad lehetőségeit felhasználó koreográfia, a perszifláló hangvétel. Ennek legjelesebb képviselői az előadásban Koltai Róbert. Kézdy György és Kern András. Sikeres főszerepek megoldóiként dicsérhetjük még: Kertész Pétert. Gáspár Sándort, Bánsági Ildikót es Hegedűs D. Gézát. Fehér Miklós díszleteiről részletesen szóltunk. Ügy hiszem, az általa teremtett színpadi közeg stilizáltabb jelmezeket követel Jánoskuti Márta díszmagyarjaival és magyar díszeivel érzékeltette a darab eszmeiségét. (gyarmati) HÉTFŐ Kossuth rádió; 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? - 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.32: Rekkenő nyári nap. Novella. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek, időjárás. — 15.10: Molnár Júlia nótákat énekel, Bálint János cimbalmo- zik. — 15.28: Muzsikáló fiatalok. — 16.00: Útközben. — 16.05: Mozart: Esz-dúr szonáta — 16.30: ..Hozunk valamit a csarnokból . . .” Dokumentumműsor. — 17.00: Hírek.. Útközben. — 17.10: Műsorajánlat. — 17.15: Aranyka. pu. Az Újvidéki Rádió és a Magyar Rádió műsorának közvetítése. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Béres Ferenc néodalfelvé- teleiböl. — 19.39: A Magyar Padió Karinthy Színpada. — 20.39: Bruno Walter öröksége. — 22.00: Hírek, időjárás. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpoli. tika. — 22.30: A dzsessz világa. — 23.30: Viorica Corter és Michel Dens operaáriákat énekel. — 24.00: Hírek, időjárás — 0.10: Szörényi Szabolcs és Bródy János táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Endrédi Mimi és Dóry József népdalokat énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél — 13.25: Az élet harmadik korszaka. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig. A Rádió kívánságműsora. — 17.00: Fütő] fáig. (A Velencei-tó.) — 17.30: ötödik sebesség — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.30: Mi lett volna . . .. ha nem rándul meg Galvani békacombja? — 20.00: Újdonságainkból. Külföldi táncdalok. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. Két óra irodalomkedvelőknek. — 22.30: A fehér ló. Operettrészletek. — 23.00: Hírek, időjárás. — 23.15: Népdalcsokor. — 24.00: Hírek, időjárás. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás-jelentés. — Hétről hétre, hétfő este. A műsort szerkeszü: Antal Magda és Nagy István. A stúdió . zenés magazinja. Közben: El szeretném mondani... Gyárfás rmre .iegvzete. — 18.00: F,szak-magyarországi Krónika. — Sport. — Hírösszefoglaló. — FIMSZ1N HAZAK BÉKE: Leszámolás á kocsmában Mb. szí. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés; f4, hn6 órakor műsor A vadnyugat hőskora I—II. Szí. amerikai film Dupla és felemelt helyár! Kezdés: este 8 órakor KOSSUTH: A vadnyugat hőskora I—II. Szí. amerikai film Dupla és felemelt helyár! Kezdes: f3, 6 órakor KOSSUTH. ÉJSZAKAI VETÍTÉS: A fekete kard románca Szí. spanyol film 14 éven aluliaknak nem a jánljuk! Másfél helyár! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: Macbeth Angol film 14 éven aluliaknak nem ajánlluk! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS: Detektív, két tűz között Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: i'4, í6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB: Macbeth Angol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 1:8 órakor SZIKRA: Keoma Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 3. 5 és 7 órakor FÁKLYA: Üzenet a meteoritban Mb. szí. csehszlovák film Kezdés: f4. 16 órakor FÁKLYA FILMKLUB: Brtihó vándorlásai Szí. NSZK film 14 éven aluliaknak nem ajánlluk! Kezdés: f8 órakor PETŐFI: Ragadozó madarak Mb. szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyár! Kezdés: fő, í7 órakor KRÚDY: A bűn története I—II. Szí. lengyel film 16 éven felülieknek! Dupla é,s felemelt hely ár! Kezdés; 6 órakor TAPOLCA, ADY: Piedone Afrikában Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: este 8 órakor ART-KINO: Szenvedély Szí. svéd film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés; este 8 órakor ADY ENDRE MÜV. HÁZ, KLUBMOZI: Kenyér és cigaretta Szí. magyar film Kezdés: 4, 6 órakor SAG VÁRI: Apacsok Mb. szí. NDK filnv Kezdés: 5, 7 órakor PERECES: Vigyázat, rozmárok I Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor HÁMOR: Mindenkinek a maga keresztje Mb. francia—NSZK film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés; fö órakor SZIRMA; Mindenkinek a maga keresztje Mb. francia—NSZK film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt hely ár! Kezdés: 6 órakor GÁRDONYI IFJÚSÁGI PARKMOZI: Férfiak, póráz nélkül Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt hely ár! Kezdés: 19 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek, időjárás. — 8.03: Műsorismertetés. — 8.27: Mi tett volna . . , (ismétlés.) — 8.57: Verbuhkösok, nó, ták. — 9.44 :• A beszélő teve. Gyermekversek, zenével. — 10.00: Hírek. Időjárás. — 10.05: MR 19 —14. Iskolák — őrsök — barátok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kórusok zenés játékokból. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.30: Hírek. — 10.33: Német nyelvű hírek. — 10.36: Zénedel- elött. 4c Dédanyáink szépek voltak.
