Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-10 / 160. szám
Úszás Atlétika Ma: versenyeit a Budapest Nagydíjért A női diszkosszal kezdődik és a férfi 5000 méteres síkfutással fejeződik be a Népstadionban a Budapest Nagydíj elnevezésű atlétikai verseny, öt földrész legjobbjai mérhetik össze tudásukat, köztük volt és jelenlegi világcsúcstartók, olimpiai bajnokok. A magyar atléták most újból bizonyíthatnak. Persze, bizonyíthattak volna eddig is a rangos- hazai versenyeken, az európai előselejtezőkön. De nem tették. A leggyakoribb kifogás, hogy hazai pályákon a legjobbaknak nincs megfelelő ellenfél. Most lesz! Csak pár nevet kiragadva: az új-zélandi Walker két futószámban is listavezető (1 mérföld, 2000 m), ott lesz a férfi diszkoszvetésben az NDK-beli Schmidt, de ha már a férfidiszkoszról van szó, ellenfelei között nem kisebb nagyság szerepel, mint az amerikai Oerter, a többszörös olimpiai bajnok. Hogy a nők között is említsünk valakit, kiemeljük Ulrike Meyfarthot (NSZK), aki magasugrásban 1972-ben szerzett bajnokságot. Mátay ellenfele lesz. A magyar atléták tehát bizonyíthatnak. Hogy hogyan, arról nemcsak azok győződhetnek meg, akik kimennek a Népstadionba, hanem azok is, akik bekapcsolják a televíziót ma, 16 óra 30-kor. Úrival Holtat A Borsodi Szénbányák Vállalat KISZ-bizottsága — hogy az Edzett ifjúságért mozgalomban minél többen vegyenek részt — meghívta „hírverőnek” a hosszútávfutásairól ismert Schirilla Györgyöt. Neve valóban hírverőnek bizonyult, mert a Csanyikban szombaton délután több mint 250 dolgozó vágott neki az 1600 méteres női és a 2800 méteres férfitávnak. Természetesen velük futott Schirilla is. Képünkön ők ketten: középen a neves hosszútávfutó (visz- ■"szafordulva. trikóján felirattal), jobb oldalon pedig a legfiatalabb résztvevő, a hatéves Ágoston Irén, aki még a célban sem akart megállni, annyira belejött a futásba... (Kozma István felvétele) Riba Dalma sikerei Szolnokon, a Damjanich uszodában 23 egyesület csaknem 300 versenyzője szállt vízbe az országos vidékbajnokságon. A háromnapos versenyen Riba Dalma több gyorsúszószámban is első lett, a pontversenyben pedig az MVSC úszói a második helyen végeztek, úgy, hogy az első nap után még nem voltak az első hat között, a második napon már ötödikek voltak. Eredmények: Férfiak: 400 m gyors: 3. Dávid (MVSC) 4:35.0. 4x200 m gyorsváltó: 2. MVSC 8:53.2. Nők: 200 m gyors: 1. Riba (MVSC) 2:19.8; 400 m gyors: 1. Riba 4:47.0; 800 m gyors: 1. Riba 9:51.5; 200 m pillangó: 3. Riba 2:38.8. Az egyesületek közötti pontverseny végeredménye: 1. ZTE 167 pont, 2. MVSC •U33, 3. Rába ETO 128. Súlyemelő sportiskolás csb Bár a DVTK súlyemelői nem értek el országos csúcsokat, a BKV Előre Knopp Imre utcai súlyemelőtermében, több értékes és pontot jelentő helyezésükkel megnyerték a pontversenyt a súlyemelő sportiskolás csb-n. A küzdelemre 42 csapat nevezett, de háromé ér vény tejen volt, hét pedig nem jelent meg. A 32 csapat pontversenyének végeredménye: 1. DVTK (I. csapat) 4252 pont, 2. OBSK 3875 p., 3. TAC 3824 p. Rettenthetetlenül, akár egy idomár... nallíÉö „Rettenthetetlenül kell a pályára lépni, akár egy idomárnak az oroszlánketrecbe. Biztos, hogy az ostor (a piros lap) is használ, de szerintem jobb, ha nem nézünk olyan bőszen a játékosokra, mert akkor ők épp olyan haragosan néznek vissza. Ezeket a tapasztalatokat szűrte le a nyugatnémet Bundesliga futballbírónője az egyik müncheni sportlapban megjelent cikkében. „Köny- nyű neki — mondják férfikollégái —, mert ő nő, és ráadásul csinos. Egy kis túlzással a játékosok úgy ugrálnak, ahogy ő fütyül” ... Azért Maria Franknak sincs könnyű dolga. Mint cikkében írta: neki is számos álmatlan éjszakája volt, az önmarcangolás ellen még az altató sem használt. „Gyakran tettem szemrehányást magamnak, talán igazságtalan voltam, s megfosztottam az egyik csapatot a győzelemtől” — ismerte be Maria. „Gyakran azon voltam, hogy feladom, de azután az idősebb bírótársak ismét feátor- ságot öntöttek belém” — vallotta a bájos müncheni kisasszony. Leírta azt is, hogy a nehézségeken olykor maguk a játékosok segítették át. Hogyan? „Csodálatos érzés, amikor a futballisták az utcán örömmel köszönnek rám, még akkor is, ha legutolsó vesztes meccsüket én vezettem” — így a vallomás. Hatodik újjászületés... A futásnak köszönheti az életét Thomas Pagant már ötször vitte vijjogó, vágtatva utat kérő mentőautó az atlantai szívkórházba. Ötödik „újjászületése” után az ügyeletes orvos a következőket mondta a hozzátartozóinak: — Az „öregnek” vége. Van még mondjuk három hónapja. Készüljenek fel a leg- rosszabbakra. Az ő korában még az is csoda, hogy a történtek után ökölbe tudja szorítani a kezét. Arra vigyázzanak, hogy ha megint talpraáll, naponta öt-hat percnél sokkal többet ne sétálgasson, s főleg napernyő vagy szalmakalap nélkül ne! Ugyanez a Thomas Pagan a floridai Pompano Beach- ben néhány hónap óta heti 30—40 kilométert fut, nem árnyékban, nem ellenzés sapkában, hanem csak úgy, hajadonfőtt... — A kutyafáját neki! Az utolsó időremenésemnél három másodperccel . elmaradtam a tervemtől. Nem is tudom, mi történt velem. Talán túl sokat reggeliztem? Nem, inkább a cipőmmel volt a baj.. Nem találok a lábamra valót. A régi az jó volt, de sajnos elnyűttem. Persze kiszolgált: futottam benne vagy 500 kilométert... Thomas Pagan elmúlt 80 éves. Két évvel azután, hogy az atlantai szívspecialista sötét jövőt jósolt neki, a floridai partvidék legedzettebb „öregurának” számít. — Először is vettem egy szakkönyvet, amelyből mindent megtanultam a légzésről — így beszél a makacs amerikai, aki kétségkívül a futásnak köszönheti az egészségét, mi több, az életét. — Sok-sok légzőgyakorlat után 150 méteres kocogó futással kezdtem, s most már hat nap alatt képes vagyok 40 kilométernél is többet megtenni, s nem is akármilyen tempóban. Lehet, hogy csodaember vagyok, ezért senkinek se tanácsolom azt, hogy kövessen. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy rajtam a futás segített, s másokon is segítene. Az egészben az a legfurcsább, hogy sohasem voltam sportoló, középiskolásként, ha csak tehettem, kihúztam magam a „nagy futásokból”, a rögbimérkőzéseket pedig kifejezetten utáltam. Így hát nekem úgy kellett megtanulnom futni, mint egy kisgyereknek. Mégis sikerült. Sohasem hív társat az edzéseihez, csak időmérőt, ha ellenőrizni akarja magát. — Az én korosztályomban egy nyugatnémet tartja a maratoni világcsúcsot, 5:21.05 órás idővel. Nem nagy dolog. Csak egy kicsit kell keményíteni az edzéseimet, s beígérhetem a rekord ja vitást. Januárban Pagan rajthoz állt Miamiban, a híres „Orange Bowl” maratoni futóversenyen. — Arra a futásra nem lehetek büszke. Hat és fél óra alatt értem célba, ráadásul kétszer 1—1 percre meg is kellett állnom, hogy egy kicsit kifújjam magam. Nem mertem a családom szeme elé kerülni. ' Pagan gyerekei és unokái nagyrabecsülik az „öreg” törekvéseit, s szinte példa nélkül álló akaratát. Megígérték neki, hogy a maratoni futás 80 éven felüli veteránjai világcsúcsának megdöntése után, a „bankettre” meghívják Frank Shortert, az ame- ! rikai hosszúfutás jelenlegi legnagyobb alakját is, akit Pagan példaképeként emle get. Mert olyan kitartó... ’ Képek, kohászokról A krakkói központi kiállítóteremben nem hagyományos kiállítást rendeztek a minap — a festmények, szobrok és grafikai művek zöme a kohászokról, s a munkájukról szól. Ezeket az alkotásokat a Krakkói Lenin Kohászati Művek saját ösztöndíjasai készítették. Néhány évvel ezelőtt a vállalat még csupán a mérnöki vagy közgazdász pályára készülő fiataloknak folyósított ösztöndíjakat. Az elmúlt évek során a gyár vezetői felismerték a munkahely esztétikumának jelentőségét a termelésben, s hogy felkeltsék a tehetséges művészek érdeklődését a munka és annak szépségei iránt, ösztöndíjat adtak a képzőművészeti főiskolák hallgatói számára. Eddig mintegy 30 képzőművész vette igénybe az ösztöndíjat, az ő müveiket állították ki a tárlaton. A vállalat igazgatója szerint a kapcsolat mindkét fél számára igen hasznosnak bizonyult. Egyrészt megváltozott a munkahelyek arculata, ami nagy hatással van a dolgozók esztétikai nevelésére s furcsa mód még a termelékenység növekedésére is. Másrészt; a fiatal képzőművészek, megismerve a munkás hétköznapokat, új ismeretekre tesznek szert, amelyek ihletet adnak további munkásságukhoz. Ital és elvonókúra Nézem a képet. Sovány, pelyhedző bajszú férfi, vékony keretű szemüveggel. Ez már nem az a kerekképű, öntelt tekintetű Biliy Carter, akire más képekről emlékszem. Az aláírásból megtudható: a felvétel akkor készült az amerikai elnök testvéréről, február végén, amikor az elvonókúra után kiengedték Georgia állam egyik kórházából. itt készült vele az a tv-riport, amely úgy kezdődött, hogy a riporter felkiabált a szobájába : „Hé, Billy, van ott fenn legalább egy láda sör?’» A válasz: „Ezek ki akarnak szárítani! De már gondoskodtam az utánpótlásról !” Van abban valami megható, hogy az amerikai elnök még akkor is igyekszik menteni a testvérét, amikor az bizony nem nagyon sikerülhet. Olvastam, a veséje gyengeségét emlegette, amikor egy fél világrész kacagott a repülőtéri ügyön. A napi IZZÓ üveg sört — és némi töményt — fogyasztó Billy elnöktestvérként tagja volt egy külföldi küldöttséget fogadó bizottságnak. A repülőgép késett, a sör dolgozott, Billy nem gondolt a protokollra, félreállt és a gyep szélén könnyített magán. A legjobban az hat meg, hogy most, az újabb sör- és tömény-történetek szaporodása idején a Fehér Ház emberei — akiket Billy egyszer ingerülten „büdös íajankók haszonleső g> űlekezetének” nevezett — azt magyarázzák : nincs ebben semmi rendkívüli. Az Egyesült Államokban családi, üzleti, szerelmi, társasági, lelkiismereti, világnézeti (nem kívánt törlendő) problémák esetén gyakori a menekülés az alkoholhoz. A magyarázathoz friss példákat illesztenek. Alkoholista volt a legutóbbi elnök felesége, Betty Ford, akárcsak a lehetséges holnapi „First Lady”, Joan, Edward Kennedy felesége. Nem mondom én azt, hogy máshol kevesebb az italkedvelő, nem. Csakhogy máshol mintha kisebb lenne a dolog körül a nem éppen ízléses magyarázat. G. TVL (Mező István rajza) Felfújható sisak motorosoknak A motorosok fokozott biztonságát és védelmét szolgálja az az újfajta bukósisak, amelyet nyugatnémet szakemberek fejlesztettek ki. Abból indultak ki, hogy a balesetet szenvedett motorkerékpárosok felét koponyasérüléssel szállítják kórházba. Az orvosoknak ilyenkor nem egy esetben fűrésszel kell felvágniuk a kisebb-nagyobb mértékben de- forthálódptt üvegrostsisakot, különben nem tudják az ütődé» következtében megdagadt fejró eltávolítani. Ez nem veszélytele? eljárás, amellett hátráltatja is a gyors beavatkozást. A kutatói által kialakított sisakban felfúj ható légkamrák helyettesítik a szokványos párnázató!. A moto „«rosnak a sisak felvétele után eg gumilabdával fel kell fújnia a légpárnákat annyira, hogy a sisak jól feküdjön, és a belső párnák tökéletesen hozzáilleszkedjenek a fej és az arc formájához, balesetet követően csak meg kell nyitni a sisakban levő, feltűnően megjelölt szelepet, hogy a levegő kiáramolhasson a párnákból (egyébként ugyanezt kell tenni a sisak levételekor is.) így a sisak könnyen, veszélytelenül és gyorsan eltávolítható a fejről. Az újfajta sisaknak azt is előnyéül tudják be, hogy nem kell belüle többféle nagyságot gyártani. A különböző koponyaméretű felnőttek és gyermekek egyaránt fejükre tehetik az egységes nagyságú bukósisakot, legfeljebb különböző mértékben kell felfújniuk a légpárnákat.
