Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-10 / 160. szám

# Egyre több hazai turista utazik ki. s egyre több külföldi jön be hazánk határain... (Kerényi László felvétele) Nyáron az őszről, télről, .s la díszről Mindenki utazik... Az 1BLSZ sajtótájékoztatója Tizenöt év a tét I. így épít az ÉflÉY A par héttel ezelőtti ára­dás nyomait már eltüntette az! idő. a Duna most szép volt. nem háborgott, csende­sen folydogált két partja közt. Pedig akkoriban Buda­pesten is elsőfokú árvízvé­delmi készültséget rendeltek el. A Hófehérkéhez címzett motoros hajó az alig-hullá- mokat szelte, folyással szem. ben haladt. Szentendre. Vi- segrád. a Duna-kan.var fele. Az IBUSZ az egykori szerb városban, Szentendrén tartotta sajtótájékoztatóját, ahol az újságíróknak őszi, tavaszi, s — előbbre kíván­kozott volna — téli útjait ismertette, abból az alka­lomból. hogy megjelent az erre az időszakra szóló prog­ramfüzetjük. Az elő- és utószezonban is Magyarország — ezt bát­ran állíthatjuk — az utóbbi esztendőkben az utazó nem­zetek sorába lépett elő. Csu­pán az elmúlt évben 5.4 millió hazai állampolgár utazott határainkon kívülre, s ez 15,9 százalékkal több mint a megelőző. 1978-as étben, összehasonlításképp, az NSZK lakosainak majd HO százaléka látogatott ha­tarain túlra. Az IBUSZ, legnagyobb uta­zási irodánk, szintén csúcs­étet zárt tavaly: csaknem 250 ezer magyar turistát utaztatott, egyénileg, csopor­tosan. s autós túrákat is szervezett. Az 1978-as re­kordforgalom lehetővé tette, hogy tovább bővítsék a ma­gvarok külföldre utazásának lehetőségét. A most megje­lenő, 1979 őszétől 1980 tava­száig szóló programfüzet a magyar kiutazó forgalom időbeni és térbeli széthúzá­sára készült. Elsősorban azért, hogy job­ban kihasználjuk az elő- es utószezon lehetőségeit Ekkor olcsóbb, s több. nagyobb fi­gyelem >s jut a turistáknak, mint nyáron, a főszezonban — mondották a sajtótájékoz­tatón. — A programban hegyvidéki és tengerparti üdülések egyaránt szelepei­nek. s olyan áron. hogy azt sokan elérhetik. Tovább bő­vítik a hétvégi túrákat: há­romnapos utakat szerveznek például Frankfurtba. Amsz­terdamba, Koppenhágába, Párizsba, Varsóba. Az IBUSZ egyik legdina­mikusabban fejlődő ága az egyeni • turistaskodás. Az autós túrák körében most nagy a választék, s szervez­tek package, vagyis csomag­túrákat is. elsősorban Er­délybe. ahol kis és nagykor, utazási lehet tenni. Ne persze, mint minder évben most is vannak ku­riózum. k (már akinek a pénztárcája megengedi!): ez­úttal a thaiföldi repülőút a különlegesség, a 10 napért 28 900 forintot kell fizetni Autósuknak: hosszú víkend Ám a külföldre utaztatás­sal nem merült ki sem az IBUSZ. sem egvetlen ma­gyar utazási iroda program­ja. Természetesen belföldi utakat is szerveznek. Mivel ősszel, télen, tavasszal leg­inkább a hegyvidéket keresi fel a magyar, az. ország észa. ki részein hegyvidéki üdülé­sek lesznek, például Szilvás váradon, Szarvaskőn, Jósva- főn. Ebben az időszakban különösen nagy látogalott- ságna k örvendenek a gyógy­fürdők is: többek közt Zala- karos, Hévíz, Hajdúszobosz­ló, s Miskolc-Tapolca. — Vannak olyan turista- ajánlataink — mondották —, amelyek vidéki színhazak előadásaival kapcsolatosak. Ilyen lesz a szolnoki, gvőri. veszprémi kirándulás. Foly­tatják a gyalogtúrákat, ezen belül a szülő—gyermek, nagyszülő—unoka programo­kat. „Hosszú víkend” cím­mel 1980 tavaszán négyéj­szakás autós túrákat szer­veznek majd. s a tervek közt szerepel az is. hegy lesz hói - gászüdülés. s télen sí-, il lel - ve szánkóbérlés. Pénzköltő külföldi!k Most még nyár van — ha az időjárás nem is ezt ma­tatja —. de az IBUSZ már a következő évszakokra gon dől. s tervez, ősszel, télen, tavasszal 80 ezer embernek nyújtanak szervezett üdülés', s — lehet, hogy azért, hogy több utas legyen — a ked­vezményes utazások számát is növelik: a nyugdíjasok­nak. üzemi csoportoknak nyújtanak kedvezményt. Ennek a programfüzetnek az anyagát, az utakat szá­mítógépre „vitték” — a szo­cialista országok között az IEUSZ komputerizalta első­ként túraajánlatait —, s ez a társasutazások eladását es vetelet nagymértékben meg- könnvit' A külföldiek is egyre több pénzt költenek az IBUSZ ut- •ain, s ez nemcsak az ula-. z?..-i irodának, hanem a nép­gazdaságnak is kedve* 1 Emelkedett az. év első öt hó­napjában a Nyugatról érke­zők száma, s a vendégéjsza­kák száma is. s ez nem utolsósorban a jól szervezet', programoknak köszönhető. S még valami: nem is oly légen zömében csak a fővá­rosiak utaztak külföldre. Most ez az arány, ha nem is sokkal, de eltolódott: a külföldre igyekvők 60 szá­zaléka vidéki. S ez jó, mert az utazás országos méretűvé nőtt. A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége Borsod megyei Szer­vezetének lapja ez alkalom­mal a Gépipari Tudományos Egyesület miskolci szervezete tagjainak tanulmányait közli. Ebből az alkalomból külön előszót olvashatunk. Szerző­je. dr. Terplán Zénó tanszék- vezető egyetemi tanár, a GTE miskolci szervezetének elnöke, elöljáróban megálla­pítja. hogy egyesületük 1978- ban érte el a csúcsot, sok ak­tív tagjának szervező, rende­ző és előadói munkája nyo­mán. Tények bizonyítják, hogy sok országos feladat megoldását vitték előbbre, és adtak impulzust további tu­dományos kutatási kérdések megoldására. Ezzel, és több más tevékenységükkel az egyesületi élet kiléphetett a város határain túlra is. Nem­régiben például a miskolci szervezet átadhatta tapaszta­latait Nagykanizsa és Békés­csaba hasonló szervezeteinek. A lap első hosszabb írása — e szám jellegének meg­felelően — a GTE miskolci szervezetének történetét köz­li, amelyet dr. Kiss Lajos, egyetemi docens, a GTE miskolci szervezetének titká­ra állított össze. A szerző hű A vtasvar Szocialista Mun­káspárt 19;s. október 12-i ülé­sén áttekinteite az mar-ben el - fosadotl az építőipar fejlesz­tései szolgaló 15 éves távlati koncepciót amelynek végre­hajtásai elemezve, meghatároz, ta újabb tő évre a feladato­kat. F határozatot a megyei pártbizottság és a városi párt­végrehajtóbizottság a helyi sa­játosságoknak megfelelően adaptálta, s az érintett válla­latok is sajátos feladataiknak megfelelően tekintettek át az elmúlt másfél évtized tevé­kenységét. határozták meg tennivalóikat. Ma az Észak- magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat partbizottsága, holnap pedig a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat párt- bizottsága határozatának főbb vonásait, a kezdeti intézkedé­seket ismertetjük. Az ÉÁÉV kollektívája az elmúlt másfél évtizedben nagyvállalati szintet ért el. Mintegy négyszeresére nőtt ez idő alatt a termelési ér­ték. amely elsősorban a bor­sodi iparvidék hatalmas ipa­ri létesítményeiben testesült meg. Az ő munkájuk révén épült tel a Lenin Kohászati Müvek, az Ózdi Kohászati Üzemek több új gyáregysé­ge, a Borsodi Vegyikombinát olefingyára, a Szerencsi Cso­koládégyár, a Bocsi Sörgyár, a Hejőcsabai Cementgyár—. hogy csak a legkiemelke­dőbbeket említsük. Számot­tevő volt a vállalat munká­ja Miskolc. Űzd és Kazinc­barcika. később Leninváros lakas- és közműépítésében, különböző közintézmények kivitelezésében. Ezek együt­tes értéke az elmúlt 15 év­ben meghaladta a 9 milliárd forintot. A fejlődés persze nem volt — nem is lehetett — töret­ben. A beruházási piac fe­szültségei, gondjai kísérték végig e másfél évtizedet. Hogy mégis sikerült úrrá lenni ezeken a gondokon, an­nak bizonyítéka: a vállalat ez idő alatt több ízben nyer­te el a Kiváló Vállalat cí­met, többször kapott elisme­rő oklevelet, építészeti nívó­díjat. képet ad a miskolci gépgyár­tás kialakulásáról, fejlődésé­ről, a szakmai-tudományos munkában történt lépésekről. Napjaink igen fontos kérdé­sével foglalkozik dr. Artin- ger István, a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanszékvezető tanára, aki Szerszámanyagok gyártása. tulajdonságainak javítása és minősítése cím­mel közli tapasztalatait. Hangsúlyozza, hogy a gép­ipari technológia fejlesztésé­nek egyik kulcskérdése a gyártóeszközök minőségének javítása, élettartamának nö­velése és kellő mennyiségű előállítása. Rávilágít arra. hogy a ..nagy"’ szerszámozási költségek nem is annyira a magas szerszámárakban, ha­nem az azok rövid élettarta­mából és gyakori elhaszná­lódásából származó költség- többletekben jelentkeznek. A hosszú élettartam, a jó mi­nőségű szerszámok előállítá­sának egyik feltétele a meg­felelő minőségű szerszám­anyag kiválasztása, amire fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a szakemberek­nek.' Szinte a fentiekhez kap­csolódik Esküdt Józseí, az Dinamikusan fejlődött a vállalati gazdálkodás haté­konyságát jelző mérleg sze­rinti nyereség. A 60-as évek közepének szerenv 90 milli­ós nyereségét több mint 9 éven- keresztül 70—75 milliós váltotta tel, az utóbbi évek­ben pedig már meghaladta a 100 millió forintot is. 1978- ban például már 180 millió forintra rúgott a nyereség. A termelés csaknem négysze­res növekedését a létszám- növekedés 22 százalékban.- míg a termelékenység növe­kedése 78 százalékban befo­lyásolta. Mintegy 200 millió forintot fordítottak az utób­bi években gépi beruházásra, aminek köszönhetően a gé­pek kihasználása 70 száza­lék körüli. Jelentősen csök­kentették a nehéz fizikai munkát is­A pártbizottság ülése elé került beszámoló önkritiku­san elemzi a hiányosságokat is. Csak néhány kiragadott mondat.. Nem ^voltunk elég­gé kezdeményezőek a profi­lunkba vágó közműépítésben mindinkább megvalósuló köz­műalagút. közműtolyosó al­kalmazásában. elterjesztésé­ben. Nem lehetünk elégedet­tek a már máshol — itthon és külföldön — kikísérlete­zett és eredményesen alkal­mazott eljárások, módszerek, anyagok vállalati hasznosítá­sával, a tudományos kutatá­sok eredményei alkalmazá­sának készségével. Az elkövetkező 15 év fel­adatait a vállalatnak nehéz volt behatárolnia. Nem vé­letlenül; az ÉÁÉV. egyedi nagyberuházások kivitelezé­sére szakosodott, a vállalati kapacitás mintegy 80 száza­lékát ez kötötte le. A beru­házási tevékenység vissza­szorítása arra ösztönözte a vállalat vezetését; vegye fon­tolóra, hogy az egyéb épí­tőipari tevékenységből mire konvertálható az ÉÁÉV te­vékenységi köre. Felmerült a megyén — netán ország­ipari Szerelvény- es Gépgyár főmérnökének cikke, aki a keményfémgyártás jelenlegi helyzetével és a legutóbbi évek tejlesztési eredményei­vel foglalkozik. A szerző a többi között megállapítja, hogy az elmúlt néhány évti­zed alatt a keményfém fel­használási területe állandóan bővült. A KGM intézkedései figyelemre méltóak, de a megtett lépések még nem elegendőek az igények kielé­gítéséhez. A Borsodi Műszaki és Gaz­dasági Élet több írása is a szerszámgyártás növekvő igé­nyeivel foglalkozik. Helyi szakemberek — dr Erdódi László egyetemi adjunktus, dr. Gribovszki László tan­székvezető egyetemi tanár, Michel József, a MEZŐGÉP miskolci gyárának főmérnö­ke, dr. Fridrik László egye­temi adjunktus, dr. Gyáni Károly egyetemi docens, dr. Detzky Iván egyetemi ad­junktus — adják közre ta­pasztalataikat. javaslataikat. A GTE munkájának szen­telt lapszám méltó elismeré­se, tükörképe annak a tevé­kenységnek, amit a helyi szervezetben működő szak­emberek végeznek. Sz. M. határon — kívüli munkavég­zés lehetősége is. A vállalat alapvető feladatának a párt­bizottság továbbra is azt tart­ja: munkája jobban szolgai­ja a vele szemben támasz­tott reális igények kielégíté­sét. Intézkedéseket kell ten­ni annak érdekében, hogy a vállalat sajátosságainak meg­telelő mértékben kapcsolód­jék be a közmű- és mély­építési feladatok megoldásá­ba. Ugyanakkor — a BÁÉV- vel közösen — meg kell vizs­gálni, hogyan lehetne meg­valósítani a komplex lakóte­lepek építését. Indokolt a vállalatnál a szakipari tevé­kenység további fejlesztése. Ennek érdekében jelentős feladat, • hogy a szakipart olyan mértékben fejlesszék a jövőben, ami lehetővé teszi a vállalati munkákhoz kap­csolódó szakipari tevékeny­ség teljes körű elvégzését is. A fejlesztés során tovább kell folytatni a munkafolya­matok gépesítését, törekedve a tipizálásra, homogén gép­park kialakítására, javítani a munkaerő-gazdálkodást, hogy a munkaerő összetéte­le jobban igazodjék a kor­szerű technika alkalmazásá­nak és fejlesztésének köve­telményeihez. Tovább kell javítani a munkafegyelmet, a bérezés gyakorlatát annak érdekében, hogy az fejezze ki a tényleges teljesítményt, s a minőséget is. A szerve­zettség és a technológiai fe­gyelem javítása megköveteli, hogy korszerűbb munkaién-' det vezessen be a vállalat. Tovább javítják a program- szerűséget, a munkaerő és az eszközök koncentráltabb' fel­használását, csökkentik az egyszerre folyamatban levő munkák számát. A beruhá­zókkal. tervezőkkel az együtt­működés javítása érdekében közös munkaprogramot dol­goznak ki minden beruhá­zásit. T. Z. Orvos-egészségügyi eszoerantó konferencia A második nemzetközi or­vos-egészségügyi eszpereran- tó konferenciát tegnap nyi­tották meg a hódmezővásár­helyi tanácsháza dísztermé­ben. A tanácskozáson nyolc­van magyar és több mint száz külföldi vendég vesz részt. A vendégek tegnap Hód­mezővásárhely egészségügyi helyzetéről, a városfejlesztés kérdéseiről és a helyi mun­kásmozgalom történetéről hallgattak meg tájékoztató­kat. A konferencia tudományos programja ma kezdődött. Szombatig mintegy negyven eszperantó nyelvű referátum hangzik el. Az egyes orszá­gok képviselői előadásaikban ismertetik hazájuk egészség- ügyi ellátásának helyzetét, a fejlesztési terveket. Megvi­tatják, hogy az orvosok, ál­latorvosok. gyógyszereszef milyen módon kívánnak hoz­zájárulni a vizek és a levegő tisztaságának megőrzéséhez, r környezetvédelemhez. I. S. Hatókörük túlnő a városon Gépipari szakemberek írják A Borsodi Műszaki és IGazdasági Elet legújabb száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom