Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-25 / 173. szám

A mennyiségtől a minőségig „Mit akar (tehet) r rr | a népművelő: A miskolci nyári egyelem ne Hány előadásán művelődési házak igazgatóival, népműve­lőkkel is találkozhattunk. Ez korántsem volt véletlen; eb­ben az időben folyt nyolc szek­cióban a közművelődés munka­társainak a továbbképzése. Nem nagy ügy — legyinth él­nénk —, hiszen egy szűk ré­teg szakmai-módszertani-poli- tikai „fejtágítójáról'’ van szó. De ha meggondoljuk, hogy pél­dául egy-egy faluban, kisvá­rosban, kerületben ez a néhány ember meghatározhatja a nagy közösségek művelődési lehető­ségeit. annak minőségét is. ak­kor nagyon is fontossá válik a kérdés. Erről beszélgettünk Barna Károllyal, a Hónai Sándor Művelődési Központ igazga­tóhelyettesével, a továbbkép­zések vezetőjével. — Miért van szükség tovább­képzésre? — A közművelődési intéz­ményhálózatunk az ötvenes években alakult ki. Akkor az volt a cél, hogy a nagy tö­megekhez vigyük a kultúrát, a tudományt. Ekkor épültek az úgynevezett „nagytermes" házak, ahol a TIT-előadás- tól az amatőr produkciókig mindent szervezlek. Ma a művelődési házak rendelte­tése speciális. Mindenekelőtt az. hogy a lakosság magáé­nak érezze, hogy a napi gondjaikra kapjanak választ. Ehelyett sok helyütt meg ma is nagyrendezvények és klubfoglalkozások vannak. Szükség van ezekre is. de nem ezek teszik otthonossá a házat. Tíz kullúrházból ele­ve nem működik jól öt. de csak egy működik rendelte­tése szerint. Kazincbarcikán például kísérleti jelleggel működik a nyitott ház. Azt vizsgálják, hogy milyen mó­don lehet a lakosság igénye­it közvetlenül kielégíteni, ho­gyan lehet művelődési kö­zösségeket létrehozni. Ezt kell a népművelőknek meg­tanulni, ezt szolgálja a to­vábbképzés. Meg kell azon­ban jegyeznem, hogy a hiba nem mindig a népművelők tudatában van. Sok még a megmerevedett hagyomány. Még mr is a mennyiséget kérik számon rajtuk. Szük­séges a lépésváltás, az, hogy az irányítás, a vezetés szem­lélete is megváltozzon. — Ma még sok vita folyik a közművelődésről. A Népműve­lés-ben (szakmai lapjukban) eppen „Mit akar a népműve­lő'.”' rímen . . , — Idéztünk a legutóbbi (júliusi) számból. Merő Béla cikkéből: „Kit nevezünk nép­művelőnek? Maróti Andor bürokratizált foglalkozásnak nevezi. Vitányi Iván tágabb értelemben az egész értelmi­ség népnevelő szerepéről be­szél, szűkebben a kultúrát közvetítő intézmények dol­gozóiról. Ügy gondolom, hogy ezek tartoznak a népművelő szűkebb fogalmába, akik az iskolán kívüli művelődés, a kultúra közreadását biztosí­tó és annak befogadását se­gítő intézmények munkájá­ban formálisan, nevelői cél­zattal részt vesznek. Ez a formális kapcsolat jelenthet főfoglalkozást, mellékfoglal­kozást. TIT-előadóságot is. Sokkal bonyolultabb a tá­gabb fogalom és nem korlá­tozódhat az értelmiségre". A másik cikk. Végh Péteré már a címével: „Politizálni!" is jelzi a munka jellegét. ,.A népművelő politizálni akar! Élesztőként, kovászként, ka­talizátorként. jó sóként, ce­mentként.. . Azaz:.a közmű­velődés szemléleti középpont­jául is a szociológiai-politikai látásmódot teszi meg." — De térjünk vissza a to­vábbképzésre . . . — A nyolc szekcióban évente 300 embert képezünk. Mást kapnak a hivatásosak, akik főfoglalkozásként műve­lik. s megint mást. akik tár­sadalmi munkában, mellék­állásban csinálják: az ifjúsá­gi klub. a báb-, s a színját­szó-, a díszítőművész-, a pá­vakörvezetők. A cél ez utób­biaknál, hogy miután meg­kapták az alapképzést, s vizsgát tettek C-kategóriá- ban. működési engedélyt is kapjanak. A szakmai mini­mum megszerzését nem sza­bad a spontaneitásra bízni. Ezért szervezzük a bentlaká­sos tanfolyamokat, amelyek­re országos tekintélyeket, szakembereket hívunk meg előadónak. Az egyetem min­denképpen ideális hely, s a miskolci nyári egyetem né­hány előadása jól beilleszke­dett a mi tematikánkba is. Ma már egyre többen dol­goznak a megyében az itt végzettek közül. H. S. £ Vannak közismerten nehéz hangszerek ... (Kiss József felvétele) Ma este a tévében Eklézsia-megkövetés Németh László történelmi drámái közül való ez a mű, amelyet a József Attila .Szín­ház ' kitűnő előadásban mu­tatott be, s amelyet felvétel­ről közvetít most a televízió. A főhős Misztótfalusi Kis Miklós, az Erdélyből indult, s világhíressé lett nyomdász. Aki külhoni sikert, hírnevet elhagyva, visszatér hazájába, s itt vallalva a szegénységet, a meg nem értést, nyomdát alapít. Hitessé válik kolozs-' vári könyvnyomtató műhe­lye, egymás után adja ki kortársainak könyveit. De annyi kicsinyességgel, rossz- indulattal találkozik, l)9gy már-már leladná a mun­kát . .. Misztótfalusi alakját Horváth Sándor formálja meg, hitelesen, művészi erő­vel. (Este nyolctól láthatjuk.) Honismereti diáktábor Az idei országos honisme­reti diáktábort tegnap nyi­tották meg Nagykanizsán. Az egyhónapos táborozáson az országos diáknapokon honis­mereti pályadíjban részesült több mint 100 fiatal vesz reszt. Móricz Zs és Sárospatak Kiállítás a Nag) könyvtárban A magyar realista széppró­za legkiválóbb képviselője. Móricz Zsigmond születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából kiállítást rendezett Sárospatak város Tanácsá­nak művelődésügyi osztálya és a Tudományos Gyűjtemé- nvek vezetősége a kollégiu­mi Nagykönyvtár kiállítási termében. Sajátosan pataki­vá teszi a kiállítást), hogy an­nak minden írásos és tár­gyi darabja a nagy írónak és szüleinek sárospataki kapcso­lataira utal. Móricz Zsigmond ugyanis nemcsak pataki diák volt, aki Debrecen után a gimná­zium negyedik, ötödik osz­tályát és a hatodik osztály első félévét végezte az ősi skólában. hanem a szülei >js Sárospatakon laktak. Édes­apja. Móricz Bálint ácsmes­ter két házat is épített a Hé- ce nevű városnegyed elején, közvetlenül a kollégium szomszédságában, nagy csa­ládja számára. Ezenkívül a kollégium és a református egyház ácsmunkáit is elvé­gezte. a környéken, főképp a Bodrogközben sok iskolái, házat, csűrt, istállót építtet­tek vele. Az ezekkel kapcsolatos írá­sok, számlák, folyamodvá­nyok, a négy Móricz fiú gim­náziumi bizonyítványai, az őket tanító századvégi taná­rok arcképei, különböző is­kolai felszerelések nagy számban láthatók a kiállí­tási szekrényekben. Hason­lóképpen bőséges anyag ta­núsítja. milyen érzelmekkel viseltetett Móricz Zsigmond már híres író korában egy­kori iskolája iránt. Sárospa­taki látogatásainak, irodalmi előadásainak emlékét is sok érdekes dokumentum őrzi a kollégiumban. Mackó vitéz Nemigen tudok (akarok?, szeretek?) becézni. De már nemegyszer rajtakap­tam magam, hogy azt mondom valaki­nek — aki nekem különösen kedves: Mackó vitéz. Ami persze rendkívül su­ta dolog, s nem vall nagy fantáziára. Már régen sejtem, hogy valami gyerek­kori komplexus továbbéléséről van szó, a dolog azonban csak most vált bizo­nyossá, hogy találkoztam Vele. Magával Mackó vitézzel! A találkozás megdöbbentett. Legalább húsz éve nem láttuk egymást. S most, hogy benyitok a húgomék balatoni házába, ki néz ve­lem szembe? Ü maga — a Mackó. Er­nyedt tagokkal — körülbelül 75 száza­lékos rokkantsaga minden külső és bel­ső nyomaival — ült a sarokban. A sze­me azonban (szép. mélybarna üveggo­lyócskák) töretlenül csillogott. — Maci! Hát te még élsz? — szólítot­tam meg, s azonnal otthon éreztem ma­gam a sose látott, friss vakolatéi házban. A Mackó már nem tudott szólni. A tör­ténelem viharában elvesztette kellemes, mély. bőgő hangját, de azt hiszem meg­ismert. Fölemeltem, kicsinek, törtnek, ványadtnak talaltam, de a tapintása a régi volt... — A mackó nem a tiéd, hanem a Va- likáé! — szólt édesanyám egy réges-ré- gx háborús karácsonyon, mikor a fa alatt (mit sem törődve a szeretet ünnepével) tépni kezdtük egymást húgommal a Mackó mistt. Nagyon elszontyolodhat­tam. mert anyám hozzátette: azért te is játszhatsz vele. Sok játékunk volt, de csak percekig, vagy napokig tartottak. (Kivéve talán egy rendkívül masszív hintalovat, de ké­sőbb ezt is feltrancsíroztam, úgy ahogy a hentestől láttam a borjú szétszedését. Vagyis az anatómiai vonalaic mentén.) A Mackó azonban megmaradt, s ö lett minden játékunk hőse. Nexn volt könnyű épen maradnia, mert életre-ha- lálra játszottunk. Persze minden gyerek kegyetlen, de mi háborús gyerekek vol­tunk. A visszavonulás napjaiban fél­óránként hozták a katonai mentőautók az iskolakórház udvarára a vérző se­besülteket. Eleinte elkergettek bennün­ket a szanitécek, aztán már arra sexn jutott idejük. Most is látom a fiatal se­bészt, amint odatérdel egy-egy hord­ágy mellé . .. Akiken még lehetett segí­teni. azokat bevitték a tanterembe. Egy lepedőkkel elkerített rész volt a műtő. A két aranycsillagot viselő sebész (nagy tudományos karriert jósoltak neki a pesti klinikán) naphosszat yOperált. Zubbonyban csak vacsoránál láttam. Mi is naphosszat operáltunk. A min­denkori sebesült a Maci volt. Általában haslövéssel fektettük a hokedliből elő­léptetett műtőasztalra, s mindannyiszor megmentettük. De aztán vissza kellett mennie a frontra, s másnap már ismét sebesült volt. Persze kezét, lábát is ér­ték találatok. Néhányszor már-már el­kerülhetetlennek látszott az amputálás (e célból behoztam a kamrából a kisfü- részt), de a húgom mindig megmentette. Aztán a kórház elmenekült. Kivéve Tónit — az orvos tisztiszolgáját —. aki­nek nagyanyám civil ruhát adott. Mind­ez persze csak jóval később derült ki, mikor már oroszul tanítottuk a Macit. Egy gyerekképű orosz katona egyik este elvitt bennünket a tábori moziba. (A fiúhoz épp úgy ragaszkodtunk, mint néhány héttel előbb Tónihoz.) Nagy paj­ta fehér falára vetítettek, s mi a kato­nákkal a földön ültünk a langyos októ­beri estében. Közöttünk természetesen a Mackó. — Medvezsonka! — örvendeztek neki a katonák, s dobálták egymásnak, mi­közben a Maci panaszosan bőgött. A filmen katonatemetést is láttunk, síró asszonyokkal, komoly bajtársakkal, diszsortűZzel. Másnap — a kertben, a cseresznyefa alatt — megcsináltuk a te­metést. Sajnos, a díszlövésekre már nem ke­rülhetett sor 'pedig volt kapszlink elég), mert jött édesanyám, aki nem akarta tudomásul venni, hogy a Mackó kaput. Később aztán föl kellett akasztanunk a Mackót. Feketéző lett, s mi naponta hallottuk! halál a feketézőkre! Akkoriban azt mondták rólunk, elve­temült, gaz kölykök vagyunk. Mit gondolsz, Mackó vitéz, tényleg azok voltunk? (gyarmati) SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? - 12.35; Országutak mai vándorai. — 12.55: Operaslágerek. — 13.23: örökzöld dzsesszmelódiák. — 11.20: Magyar szerzők verseny­művel. — 15.00: Hírek. — 15.10: Goar Gaszparjan operaáriakat énekel. — 15.28;' Nemzetközi gyermekkórus-talalkozó Magyar, országon. — 10.00: Útközben. — 10.08: Kritikusok fóruma. — 10.18: Népdalok, néptáncok. — n.oo: Hírek. Útközben. — 17.07: Eco- mix. Gazdasági mindenféle. — 17.32: Bach: E-dúr h:g:d iver­seny. — 17.53: Ludovic Sp:-ss Lopez operettjeiből énekel. — 18.15: Hej volt. hol nem volt . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Küllőidről érkezett... — 19.35: Bemutatjuk új Liszt-lemezün­ket. — 20.27: Planquette opetett- dalaiból. — 21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthiradó. — 22.25: Tíz perc külpolitika. — 22.35: Li. geli György: Lux aeterna. — 22.45; Hihetünk-e az intelligen­cia-teszteknek? — 2.’.00: Masse­net operáiból. — 24.00: Hírek. — o.lü: Filmzene. Pelöli rádió: 12.00; Énekszóval, muzsikával. — 12.30: Hűek. — 12.33; Tánczenei koktél. — 13.20: Sokak közt magányosan. — 13.30: Labifintus. — 14.00: Kettőtől né- gj.g... — 10.03: Romai regek. — 10.50: Hírek. — 10.33: Útköz­ben. — 10.35: Egészségünkért 1 — 10.40: Fiataloknak! — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: A hanglemezbolt kony- nyuzenei újdonságai. — 18.55: A tudó tudatlansága. — 19.13: Nem zavarok? — 19.45: A beat kedve­lőinek. — 20.30: Hírek. — 20.33: Ságvári Endre. — 21.30: Nóták. — 22.10: A tegnap slágereiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Köny- nyüzene éjiéiig. — 24.00: Hírek. \ Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — liz perc mezőgazda­ság. Szerkesztő-riporter: Borsodi Gyula. Gépszemlék aratás köz­ben. Van-e alkatrészprobléma? — A Kolinda együttes műsorá­ból. — Vendégségben a brigád­nál. Riporter: Tolnai Attila. A miskolci Volán Vállalat autóvil­lamossági szerelő brigádjánál. — Sergio Mendez és a Brasil 66 fel­vételeiből. — 18.00: Eszak-ma­gyarországi krónika. (Egyete­misták nemzetközi brigádjai az LKM acélműi építkezésen. — A miskolc-tapolcai Eden kemping­ben.) — Lap- és müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor; 16.15: Hí­rek. — 16.20; A turisták Párizs­ban. — 17.15; Egészségünket! — 17.25: Pergő képek. — 18.0a: Kí­sértei? — 18.45: Staféta. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00; Ne- meth László; Eklézsia-megköve­tés. — 21.45: Magyar tudósok. — 22.30: Tv-híradó 3. Televízió, 2, műsor: 20.01; Al­fa holdbázis. — 20.50: Szemle. Társadalomtudományi körkép. — 21.45: Tv-híradó 2. — 22.05: A Szovjetunió népeinek VII. nyári spartakiádja. Szlovák televízió: 14.10: Hírek. — 14.25: A Szovjetunió népeinek VII. nyári spartakiádja. — 16.00: A Z—79 hullámhosszán. - u 20: A Szovjetunió népeinek \ II. nyári spartakiádja. — 17.10: Egy kiállításról. — 17.15; Do­kumentumfilm. — 17.40: Esti mese. — 18.00: Tv-hiradó. — 18 30: Zenés vetélkedő. — 19.10: Rüvidlilmek. — 20.30: Tv-hiradó — 21.00: Kubai film. — 22.30: A Szovjetunió népeinek VII. nyári spartakiádja. — 23.30: Hűek. Kiállítások: Min: Galéria (10— 18): Gyermekrajzok ’79. — Mis­kolci Galéria (10—18); Czeizing Lajos fotói. — Vasas Galéria (14—19) : Munkásélet ’79. — Her­man Olló Múzeum (10—18): Erii- ber és munka. — A kelták Eszak-Magyarországon. — Her­man Ottó-emléknáz (10—18) : Herman Ottó élete és munkás­sága. — Diósgyőri vár (9—19) : A Diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr cl étében. — Déryné-ház (9—19): Déryné Síép- pataki Róza- és Lévay, József- emlékszobák — Miskolci Képtár (10—18) : 250 ev magyar festésze­te. — Kondor Béla-emlékkialU* tas. — Vörösmarty Művelődési Ház (10—18) : A Ficzere László vasutas képzőművészeti szakkor kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BEKE Papucs és rózsa I—11. Mb. szí. angol Ilim Dupla helyár! Kezdés: 14 órakor Mackenna aranya Szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Hosszú hétvége Mb. szí. spanyol film 14 even aluliaknak nem ajánljuk! Kezdes: 13, hnS, 7 órakor SAGVARI ’ Szabadíts meg a gonosztól Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor TAPOLCA, ADY Fantozzi Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: este 8 órakor VASAS PARKMOZI Es az eső elmos minden nyomot Mb. szí. NSZK—francia film 14 even aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: este 8 órakor ART KINO Trombitás Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: este 8 órakor ADY ENDRE MCV. HÁZ KLUBIMOZI A tizenöt éves kapitány Mb. spanyol film Kezdés: 4, 6 órakor GÁRDONYI IFJÚSÁGI PARKMOZI Huszadik század III—IV. Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Dupla helyár! Kezdés; este f9 órakor SZIRMA A friss széna bóditó illata Mb. NDK film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f6 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuih rádió: 8.00: Hitek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Reggeli kórusmuzsika. — 8.45; Szerpen­tin. — 9.44: Muzsika Zsuzsika mesei. — 10.00: Hírek. — 10.05: Hobbi-dominó. — 10.35: Giocon- da. Operarészletek. — 11.25: Né­pi ellenőrök vizsgáltak. — 11.40: A sziget. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 3.05: Jindrich Bauer fúvósegyüt­tese polkákat játszik. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Nótacsokor. —9.30: Jessel és Koll operettjeiből. — 1».W: Zenedélelött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom