Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-25 / 173. szám
Ezer szál köt össze minket JVlagvar—lengve! barátsági gyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Amriskó Gúsztál- rövid köszöntőjében az együtt ünneplés öröméről, a két nép hagyományos, új történél-, műnkben. új tartalommal ^ gazdagodott barátságáról szólt. Ezután dr. Havasi Béla mondott ünnepi beszédet Az MSZMP megyei Bizottsága nevében köszöntötte a vendégeket. Elöljáróban népeink hagyományos barátságáról, azonos vagy hasonló történelmi sorsáról szólt. A t'üggellen- seg védelmében, megóvásában azonosak .voltak a két nép élményei, de kapcsolataink nemcsak politikai -jellegűek voltak. Magyar diákok tanultak a nagy hírű krakkói egyetemen. Bújdosó magyarok találtak hazát lengyel honban, bújdosó lengyelek találtak otthont nálunk. Ezer és ezer szál kötött össze minket — mondta az előadó, és történelmi példákat sorolt, Bem tábornok. Chopin. Liszt Ferenc, majd a barátnők 21,5 százaléka dohányzik. A középiskolás korosztályúak között 36.6 százalékos •z az arany. Más alkalommal azt is megállapítottak, ság egy új tartalma: 1919- ben a Varsói Munkásküldöttek Tanácsa foglalt állást a Tanácsköztársaság mellett. A Tanácsköztársaságért két lengvel zászlóalj fegyverrel is harcolt. A fehérterror idejen sok menekült kapott otthoni Lengyelországban. Történelem az is — mondotta dr. Havasi Béla —. hogy a két világháború között az uralkodó osztályok a lengyel—magyar barátságot megpróbálták kisajátítani, de ez sem akadályozta meg a barátság haladó hagyományainak ápolását. A második világháború kitörése előtt magyar önkéntesek gyülekeztek lengyel földön, és harcoltak a lengyel hadseregben. 1939 szeptemberétől Lengyelországból tömegesen menekültek hozzánk. A barátság számtalan példáját adta a második világháború is. A háború után új fejezet kezdődött népeink történelmében. A szocialista építés időszakában először kerültaknál. A nyílt láng, a parázs ugyanis ott sem kevésbé veszélyes. DEREGÁN GÁBOR lek Kelet-Európa népéi közös arcvonalba. E történelmi leplekkel mérhető fejlődés gyökere, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme volt/ Előadásának második részében dr. Havasi Béla arról szólt, hogy mi. magyarok sokan ismerjük Lengyelország óriási gazdasági eredményeit. Tudjuk. hogy a Lengyel Népköztársaság tekintélye világszerte növekszik. Az előadó ezután a mi eredményeinkről beszélt. Elmondta gondjainkat is. hozzátéve, hogy rendelkezünk a szükséges feltételekkel, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarattal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal emelésében elért vívmányainkat, s megteremtsük előrehaladásunk biztos alapjait. Beszéde zárórészében dr. Havasi Béla a két nép eredményeinek és gondjainak hasonló természetéről, internacionalista szövetségünkről, a kommunisták kötelességéről szólt. A hasonló történelmi sors, a hasonló fejlettségi szint, a hasonló közeli és távoli célok mellett népeinket és pártjainkat a marxista—leninista elmélet tisztaságának őrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése köti össze — mondotta. A gyűlésen felszólalt dr. Tadeusz Pietrzak nagykövet is. — Arra készültem — mondotta —. hogy tartok egy jo órás előadást, de amit én mondtam volna, azt elmondják itt előttem. Én azt a beszédet elfogadom, a magaménak vallom, és ez is bizonyítja. hogy mennyire egyformán látunk, érzünk, gondolkozunk. Szólni szeretnék viszont arról, hogy mi Íven nagy haszna van a találkozásoknak. Legfelsőbb szinten is, de nemcsak ott. Ötök Katowicével tartanak kapcsolatot, rendszeresen találkoznak a párt- és állami vezetők, de az is fontos, hogy magyar bányászok pihennek Zakopánéban. lengyel bányászok a Balaton partján. Hadd mondjak még annyit: az élet minden területén kellünk egymásnak és ez nagyon jól van így. A barátsági gyűlés a byd- goszczi népi együttes szép műsorával zárult. * Este hat órakor’ dr. Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete fogadást adott az Avasszálló Matyótermeben. A fogadáson megjelentek a megye és a város párt-, állami és gazdasági vezetői, a magyar—lengyel barátsági hét házigazdái, szervezői. Részt vett a fogadáson dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. B. G. Rendőrségi közlemény j A Miskolc városi és járási Rendőrkapitányság vezetője 1974. július fti-án 1—ÍZ óra közötti időben fogadónapot tart. Helye: Miskolc I., Rudas László tt. 14. s*., II. emelet 17. szoba. Szülői áldással Füstölnek a fiatalok Kis országunkban tavaly ->6.5 milliárd darab cigaretta fogyott el. Ez a mennyiség száz tehervonat rakományának felel meg. Egy tutball- palyát több mint három méter vastagságban borítana be. Földgolyónkat pedig háromszor gyűrűzhetnénk körül az Egyenlítő mentén az egymás után rakott „koporsószögek- böT\ MINDEN ÖTÖDIK KORHÁZI AGYAT Nem újdonság, s ma már egyenesen kétségbevonhatatlan. hogy a dohányzás ártalmas az egészségre. Mértéktartó vélemények szerint átlagban minden ötödik kórházi ágyat olyan nő vagv férfi foglal el. akinek betegségét — legalábbis részben — a mértéktelen dohányzás váltotta ki. Éppen ezért különösen nyugtalanító a nonstop növekedés: 1960-ban més ..csak'’ 15 milliárd 300 millió darab cigarettát adlak el Magyarországon. azóla évről évre félmilliárddal több fogy. Ha a cigarettafogyasztást vizsgáljuk. kiderül. hogv minden állampolgárra, még a csecsemőkre is. 2400 cigaretta jut évente. De mivel a dohányzás szempontjából számba vehető lakosságunk mintegy 7 millió, s — a felmérések szerint — a felnőtteknek csak mintegy fele dohányzik, minden tényleges dohányos évente átlag 7600. naponta 20—22 darabot füstöl el. Dr. Füsti Molnár Sándor. az. Országos Egészségnevelési Intézet szaktanácsadója arra is felhívja a figyelmet a közelmúltban közzétett tanulmányában. hogy ma már a napi 50—60 darabos fogyasztás sem ritkaság. Ugyanakkor új meg új csoportok csatlakoznak a dohányzók táborához, nagyobbrészt a tanulóifjúság, a fia- 4 'ok köréből. A FELNŐTTEK PÉLDÁJÁRA Az Országos Piackutató Intézet egynéhány évvel ezelőtti felmérése szerint Magyarországon a férfiak 49. a hogy az elsős gimnazistáknak meg csak körülbelül 10. a másodikosoknak 24. a harmadikosoknak pedig 42 százaléka cigarettázik rendszeresen. A szakmunkástanulók körében pedig még ennél is nagyobb az arány. A fővárosi szakmunkástanulóknak több mint 49. a vidékieknek pedig több mint 43 százaléka ugyanis rendszeresen rágyújt. A gimnazistáknak nagy része saját bevallása szerint a szülök jóváhagyását is elnyerte egeszségtelen szokásához, csupán minden negyedik mondotta azt. hogy édesanyja vagy édesapja tiltja a cigarettázást. Miért dohányoznak az iskolások? Füsti doktor arra a következtetésre jut. hogy azért, mert a felnőttek — a szülök, a tanárok, az orvosok. a lévé kamerái előtt szereplők — is mind-mind azt teszik. NEVELNI? TILTANI? A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás elleni fellépés csak hosszú távon hozhat eredményt. Mindenekelőtt a rászokási kellene megakadályozni. elsősorban a fiatalok nevelésével. Jó lenne, ha az orvos- és pedagógusképzők tantervében is helyet kapna a dohányzási ártalmakra és az ezzel kapcsolatos magatartásra vonatkozó ismeret- anyag. Emellett azonban több tiltó rendelkezés is elkelne a fiatalok egészségének védelme érdekében. Régebben szigorúbban felléptek az iskolások és általában a fiatalok dohányzásával szemben. Ügy tűnik, hogy nagyapáink jobban tudták, hitték, komolyabban vették, hogy a dohányzás fokozottan ártalmas a fejlődő fiatal szervezetre. A tiltás enyhítése, a nagyobb elnézés nem mérsékelte a káros szenvedély vonzerejét. Az iskolákból, az egyetemek. főiskolák tantermeiből is száműzni kellene a cigarettázást: a tanulók ne láthassák füstölgő cigarettával nevelőiket —1 hangsúlyozza Füsti doktor és azt is hozzáteszi. hogy a tévékamera előtt éppúgy tilos legyen rágyújtani. mint a benzinku# .4 földszinten patika ran. az emeleten' fiatal gyogyszerésznök részére kialakított szállás. Erre is, arra is szükség van, azaz pótolni kell, akárhogy döntenek A OH várospolitikai fóruma Lebontják, otthagyják, eltolják? • Késik a döntés • Aggódnak a gyógyszerészek • Az öreg patika jövője Többször szerepelt lapunkban az utóbbi hónapokban az az öreg, árkádos hejöcsabai epület melyet 1M5 óia patikának használnak. Az ok: a fő közlekedési út építése miau bizonytalanná vált a sorsa. Két-három évvel ezelőtt az illetékesek (városi tanács, Gyógyszertári Központ, KPM) arra az álláspontra juiottak —■ bizonyítja egy koordinációs értekezlet jegyzőkönyve —. hogy lebontják é* a KPM hozzájárulásával új patikát építenek helyette. lijabban olyan hírek keltek szárnyra, hogy a másutt már alkalmazott, bevált technológiával hátrább tolják vagy tíz méterrel és ezzel lehetővé teszik az úttest szélesítését, illetve a közművesek elhelyezését. Az útépítési munkálatok már a műemlék jellegű épület közelében zajlanak és még mindig nincs végleges döntés. Dr. Nádler Viktor. a Gyógyszertári Központ igaz- galó.ia július 10-én kelt levelében. a7. épület sorsának felülvizsgálatát sürgette, és határozott állásfoglalást kért a városi tanács elnökétől. Beszélgetésünk alkalmával azzal indokolta ezt a lépést, hogy eddig ők csak másodkézből kapott információk alapján értesültek arról 'a tervről, miszerint hátrább tolják és felújítják az épületet. Aggódnak emiatt, mert szerintük az öreg falak nem bírják majd a tortúrát, meg- roskad. használhatatlanná válik az épület, és a környék lakossága patika nélkül marad. Nekik az. a variáció sem felel meg. hogy a jelenlegi helyén marad a gyógyszertár, hiszen közvetlenül a homlokzata előtt húzódna a nagy forgalmú út. olt dübörögnének el a jármüvek, és ilyen körülmények között — ha egyáltalán bírnák a falak a szüntelen rázkódást! — lehetetlenné válna az elmélyült munka. Attól is tartanak, hogy a döntés körüli huzavona miatt visszavonja korábbi álláspontját a KPM, azaz nem járul hozzá anyagilag az. új patika felépítéséhez. Hozzá kívánkozik mindehhez. hogy a közeli avasi lakótelepen sem készült még el a végleges gyógyszertár és bár a lakosság lélekszámá- hoz viszonyítva nincs kevés patika Miskolcon, közülük sok elavult, vagy ideiglenes jellegű. A lakosság ellátását $ Különösen érdekessé teszik az öreg épületet a körbefutó árkádok. (Kerényi László felvételei) látják tehát veszélyeztetve a központ vezetői, és nem értik, miért késik a döntés. ■ ■ Az érem másik oldala: Miskolc igen szegény műemlékekben. de még műemlék jellegű épületekben is. A hejöcsabai gyógyszertár épülete hozzá tartozik a városképhez. és ha nem patikának, akkor más célra használhatnák — felújítás után. A legnagyobb -kérdés: van-e reális alapja annak az elképzelésnek, hogy eltolják az út mellől? Jelenlegi helyén ugyanis — bármilyen funkciót adnak neki — aligha maradhat. A városi tanács kérésére, az. ESZAKTERV fiatal mérnökei — társadalmi munkában —. készítettek egy kis tanulmányt. Szerintük az épület állaga megfelelő, tehát bírná az áthelyezést is. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat műszakilag fel van készülve egy ilyen jellegű munkára, es készséget is mutat az áthelyezésre. Leegyszerűsítve úgy zajlana le a manőver, hogy alábetonoznák az épületet és egy betonlapon hidraulika segítségével arrább csúsztatnák. A tízméteres utat körülbelül fél év alatt tenné meg — pincéjével együtt! — a kétszintes épületmonstrum. Hozzávetőleges becslés szerint két-, két és fél millió forintba kerülne az egész, természetesen a később sorra kerülő felújítás nélkül. A tervezők több javaslatot tettek arra. milyen célra kellene használni az épületet. A boltíves, hatalmas pincében borozót, vagy sörözőt rendezhetnének be. (A nagy forgalmú út mellé egyébként is kívánatos vendéglátó üzleteket telepíteni.) A földszinten. illetve az emeleten ifjúsági. vagy nyugdíjas, klubot, mini-galériát alakíthatnának ki. A kínálkozó lehetőségek köre ezzel természetesen nincs bezárva! De hol kapna helyet a gyógyszertár? Abban az L- alakú szolgáltatóházban, aminek a telepítésére van bőven hely, a Csaba élelmiszeráruház, illetve a régi patika épülete mellett. Mindannyian szeretnénk, ha megmaradna kevéske műemlékeink egyiKe. Helyes, hogy körültekintően mérlegelik jövőjét, a megmentésére kínálkozó lehetőségeket a városfejlesztők. Azt viszont — a Gyógyszertári Központ vezetőihez hasonlóan — mi sem értjük, hogy miért nem zajlottak le a szükséges vizsgálatok, és született meg ; végleges döntés már jóvá korábban. Ha már kész len ne, vagy legalább készüln az új patika, akkor a csa baiak is nyugodtabban vát nák a további fejleményeke (bckes)
