Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-01 / 127. szám

A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Kizárás a szakszervezetből sakor. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági vezető köteles ki­kérni a bizalmi véleményét, de dönthet másképpen is, ha azt kellőképpen indokol­ni tudja. A bizalmi korrekt, objektív véleményt kell, hogy mondjon, ha az érintett dol­gozó valóban rosszul dolgo­zik. magatartása kifogásol­ható. Nem fontos — sőt ilyen esetekben az lenne a helytelen — feltétlenül vé­delmezni az ilyen munka-* társai ... függetlenített szakszti rá­vezeti titkárt kinevezik, avagy választják? Véleményem sze­rint ez bizalmi funkció, tehát a dolgozók együttes döntése szükséges választásához Ná­lunk mégis ellenkezője történt. Mi erről a véleménye? — ér­deklődött névtelen levelében egy miskolci rádióhallgató. .— A válasz egyértelmű: minden esetben választják! Két választás között, ha a titkár, vagy a szakszervezeti bizottság más személyében változás történik, az kooptá- lás útján lehetséges. Ez eset­ben a titkár, vagy más vá­lasztott (függetlenített) tiszt­ségviselő személyére a szak- szervezeti bizottság tesz ja­vaslatot, s azt a szakszerve­zeti tanács ülése választja meg. T. Z. Városi tanácstagok fogadóórái 1979. június 2. Novák Bertalan, Vologda u. 6.,‘ 17 órától; Titkó István, Szabó E. u. 70., 17 órától; Rózsavölgyi József, 1/5. pártalapszervezet. Kassai u. 86*., 18 órától. 1979. június 4. Dr. Gyimesi Béla. III. kér. Hi­vatal, II. c.. 3., Marx K. u. 9b., 14 órától; Harhai József, Mosoly­gó A. u. 17., 17 órától; Hell Ist­ván, Virág K. u. 4., 18 órától: Kiss Mártonná, napközi otthonos óvoda, Kacsóh P. u. 8., 12 órá­tól; Majoros Ferenc. I 6. párt­alapszervezet, Tanácsház tér 2.. 16 órától; Molnár Miklós, lakás­szövetkezeti iroda, Katowice u. 7., 18 órától; Nagy Károlyné. Rozgonyi P, u. 6., 18 órától; Papp Gyula, III/10—11. pártalap­szervezet, Győri k. 57., 18 órá­tól; Somossy Katalin, 1/5. párí- alapszervezet, Kassai u. 86., 18 órától; Schön Péter, tűzoltólak­tanya, Kerpely A. u. 12., 17 órá­tól; Szaniszló Bálint, Benedek u. 7., 18 órától; Szőnyi Gábor, III. kér., Hivatal. Marx K. u. 96., 18 órától; Sztrelcsik Ferenc. Jege- nyés u. 4., 17 órától; Tóth Imre, 1/3. pártalapszervezet, Tízes hon­véd u. 21., 18 órától; Vanczák Gyula, III/2. pártalapszervezet, Győri k. 123., 17 órától. 1979. június 5. Csetneki Józsefné, III14. párt­alapszervezet. Győri k. 123., 17 órától; Kerepesi Ferenc, ÉSZAK. TERV, igazgatói iroda, Zsigmon­dy u. 2., 16 órától; Kormos György, tsz-iroda. Major u. 4.. 17 órától; Koval Pál, 16. párt­alapszervezet, Tanácsház tér 2., 16 órától; Tasnádi László, Ma­gyar-Szovjet Barátság tér 2.. BAÉV, munkaügyi osztály. 18 órától; Vindt Márta, Brigád u, 18., 17 órától. 1979. június 6. Budai Barnánc, 111,1-’. pártái»p- szervezet, Árpád u., 18 órától; Sebők Ferenc, Közdomb u. 46., 18 órától; Vágó Péter, Fazola k, utcai Ált. Iskola, 17 órától. 1979. június 7. Gáspár Sándor, Erdei Termén keket Feldolgozó Vállalat, Szeat- peteri k. 5—7., 18 órától. helyzetének javítása során például már méteres, má­sodperces előnyök kivívásá­ért folyik a küzdelem. Ilyen helyzetben meghatározó je­lentőségű, hogy a tudomá­nyok hogyan segíthetik a közlekedés résztvevőit, dol­gozóit. Máris számos ered­ményük van a kutatásoknak, ám az igazság az, hogy a járművekről, utakról lénye­gesen többet tudunk, mint a közlekedő emberről. Igaz, van már nálunk is közleke­dési pszichológia, működnek közlekedési vállalatoknál munkalélektani állomások, a szociológia, a pedagógia, az orvostudomány mind több te­rületen lép kapcsolatba a közlekedéssel, a közlekedő emberrel, ám mindez — ke­vés. Hol tartunk az orvostudo­mány és a közlekedés, a köz­lekedő ember kapcsolatainak vizsgálatában? Ezt boncol­gatta dr. Somogyi Endre professzor is. Kétmillió ma­gyar állampolgárnak van jo­gosítványa. Köztük sok az élettani fogyatékos, a testi és lelki beteg. Milyen szere­pük van nekik a balesetek­ben? A közlekedésben nem­csak a legalkalmasabbak vesznek részt. Sokszor te­szünk engedményeket cukro­sok, nagyothallók, csökkent látóképességűek számára ... Hihetetlenül felszökött ha­zánkban az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás. Milyen mértékben hat ez a reakció­időkre, a balesetekre? Az ergonómiai kutatások, a köz­lekedési orvostan feladatai egyre nagyobbak. Elmondot­ta a közismert professzor, hogy megvizsgálták kétszáz, közúti közlekedési baleset halálos áldozatának vérét. Kiderült: 23-nál konkrétan, kimutatható volt a gyógy­szer, 70-nél pedig a gyógy­szermaradvány ! Tovább foly­tatva a vizsgálatot, rájöttek, hogy a 200 ember közül 40 saját hibájából halt meg. S ezek több mint felének vé­rében is alkoholt és gyógy­szert mutattak ki... > Vajon lehetséges-e veze­tésre alkalmatlanok kiszűré­se a nagy tömegből? Ezt a kérdést vizsgálta egy másik kutatópszichológus, dr. Per­esei Tamás, az ATI Alkal­masság vizsgáló Intézetének igazgatója. A vezetővel szem­ben követelmény az észle­lés, a döntés, a döntés utá­ni kivitelezés. Az első két fázisról már sokat beszé­lünk. az utóbbiról egyre ke­vesebbet. Tudjuk, hogy egy ember azért halt meg. mert a kanyarban helytelenül vá­lasztotta meg a sebességet. Ám nem tudjuk, mit csinált ott, a kanyarban,, milyen volt a döntéskivitelezés, mi okozta tulajdonképpen az ember halálát... Ezért kon­centrál most egy tudomá­nyos kutatási program, kí­sérletsorozat keretében az intézet a harmadik fázis, a döntéskivitelezés vizsgálatá­ra, elemzésére. Máris látják: orvosok, biológusok nélkül néni juthatnak előbbre... Tart egy nagyszabású kísér - lelsorozat megvalósítása a KÖTÜKI-nél is. Megmér­ték : az autóbuszvezetők pul­zusa az indulásnál 75, nehéz közlekedési helyzetben 90— 100, kritikus helyzetben 120 —130! S ez már az orvostu­dományra is tartozik ... Ugyanígy a közlekedési ma­gatartásvizsgálat is. A fővárosi szeminárium első lépés volt affelé, hogy a közlekedés hazánkban is mind jobban használja fel az orvostudomány eredmé­nyeit, hogy összefogva még többet tehessünk a közleke­dő ember védelmében. Ny. I. A közlekedés — veszélyes tizem. Szerte a világon egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz­nek a biztonságos közlekedés feltételeinek javításáért: ha­zánkban is korszerűsödik, ja­vul az úthálózat, sokasodik a biztonságtechnikai berendezé­sek száma, egyre korszerűbb jármüvek jelennek meg az uta­kon. Az utóbbi időben azon­ban — a balesetek sokasodó száma hívta fel rá a szakem­berek figyelmét — mind több­ször kerülnek szóba a közle­kedés emberi tényezői. Fontos erről beszélni, mert c téren elmaradásban vagyunk a ten­nivalók meghatározásával, vég­rehajtásával. Ezért tűzte na­pirendre a kérdést a Magyar Biológiai Társaság mozgás bio­lógiai szakosztálya is, amely tegnapelőtt Budapesten, a Technika Házában neav sikerű szemináriumot rendezett ,.A közlekedés biológiája és a biz­tonságos gépkocsivezetés” cím. mél. Dr. Tözsér István, a KPM főosztályvezetője megnyitó előadásában hangsúlyozta: egyre égetőbb feladat fel­mérni a közlekedés és a bio­lógia kölcsönhatásait, meg­határozni a tennivalókat. A tudományok és a közleke­dés kapcsolata sokoldalú, komplex kérdés, amelynek a vizsgálatát a motorizáció magyarországi fejlődése is sürgeti. Hazánkban már 800 ezer személygépkocsi közle­kedik. számuk a tervidőszak végére eléri az egymilliót! Emellett 160—170 ezer te­hergépkocsi, 20 ezer autó­busz járja az utakat, nem beszélve a hazánkon évente átmenő mintegy 3 millió idegen személygépkocsiról, 100 ezer tehergépkocsiról, 32 ezer autóbuszról! Más oldal­ról vizsgálva a kérdést: a közúti közlekedés ma már olyan nagy feladat, amely­nek szervezésében, a jármű­park, az utak gondozásában mintegy 300 ezer ember vesz részt. A forgalom szer­vezése egyre nagyobb gond, különösen a csúcsidőszakok­ban. A fővárosi közlekedés Június 8-án kerül forgalomba „A vasút fejlődése” elnevezésű, 16 Ft névértékű. 7 bélyegből ál­ló sorozat, melv 493 30« fogazott és 7900 fogazatlan példányban, több színű ofszetnyomással az Állátlii Nyomdában — Varga Pál grafikusművész tervei alapján — 5ü bélyeget tartalmazó bélj^i- ívekben készül. Valamennyi bé­lyeg keskeny kettős fekete színű keretben különböző háttérszínben 1—t mozdonyt mutat be. Mind­egyik bélyegen szerepel az 1VA ’79 (Internationale Verkehrs­Ausstellung - Nemzetközi Köz­lekedési Kiállítás) emblémája fe­kete színnel. ★ A nemzetközi gyermekév al­kalmából az Egyesült Nemzetek postája május 4-én négycínilétű sen t adott ki. Névértékűk 15 és 31 amerikai cent, 0.S0 és 1,10 svájci frank. Az egyes értékek különböző bőrszínű gyerekeket, illetve gyermekrajzot ábrázol­nak. Példányszámuk 2,1—2,3 mil­lió. A kiadás napján első napi boríték is jelent meg, illetve el­ső napi bélyegzőt használtak. V. Gy. Szilvásváradi lovasnapok T erephajtók a Szána völgyében Ma délután egy órakor kezdődik a Szilvásvárad! Ál­lami Gazdaság ez évi lovas­programjának első rendezvé­nye. Elsőként a Caprilli díjlo­vaglás versenyszámait bonyo­lítják le a ménesudvari gya­korlópályán, maid négy órától a lovaspólyán a kezdőlovak díjugratására kerül sor. Júftius másodlkán. szom­baton reggel nyolc órakor a Szána völgye ad otthont a kettesfogatok terephajtó ver­senye résztvevőinek. A mé- resudvari gyakorlópályán ugyanebben az órában kez­dődik egy utólag beiktatott program, az ifjúsági díjlo­vaglás. A lovaspályán 1U órától folyamatosan peregnek «z események: a női kettes- fogatúak bemutatója, majd csikósbemutatók, azt lovas­torna követi, utána pedig az ötös landemhajtásra kerül sor. Az ifjúsági díjugratás után ebédszünet, majd 110 centiméter magasságon díj­ugratóverseny, ezt díjkiosztás követi. Négy óra előtt tíz perccel kezdődik a ménkarusszel, amit a serdülő lovasok ver­senye. majd a négyesfogatok bemutatója követ, utolsó szá­maként a szombati rendez­vényeknek. Vasárnap reggel nyolc óra­kor az úgynevezett könnyű- és középosztályú díjlovaglás­sal kezdődik a lovasnapok programja a ménesudvari pá­lyán. Ugyanitt rendezik meg kilenc órától a kettesfogatok díjhajtását, amit a gyakorló- pályán tíz órától az ugró csapatversenv első fordulója követ. Fél tizenkettőkor kez­dődik a csikósbemutató, majd ménkarusszelt láthatnak a Szilvásváradra kirándulók. A délelőtti programot az ötös. fogatok bemutatója zárja. Délután két órától a sza. lajka-völgyi pályán felvonul valamennyi, a versenyen részt vevő lovas, és húsz perc múlva kerül sor az ugró csa­patverseny második forduló­jára. Három óra tíz perckor eredményhirdetés, díjkiosztás, ezután lovastomával szóra­koztatják a nézőket. A napi programot, és egyben a há­romnapos rendezvénysoroza­tot csikósbemutatóval, ötös tandemmel, ménkarusszellel, 130 centiméteres díjugratás­sal. kettesfogatok akadály­hajtásával. és a női kettes­fogatok versenyével zárják Szilvásváradon. Üzemi demokrácia és ér- dekvédelem. Ezzel a címmel rendezett Fórum-műsort hét­főn a Magyar Rádió mis­kolci stúdiója. Mint meg­annyiszor, most is rövidnek bizonyult az adásidő. Ma Tóth Józsefnek, a Szakszer­vezete^ Borsod megyei Ta­nácsa vezető titkárának az adásban el nem hangzott kér­déseit, s az azokra adott vá­laszait közöljük. 0 Mindenki lehel szakszer­vezeti tag, tehát szervezett dolgozó. Ez egyben elismerést is jelent, de még nem hallot­tam olyan retorzióról, hogy amennyiben valaki érdemtelen­né válik erre, kizárják a szak- szervezet soraiból. Építőipari vállalatnál dolgozom, a közel­múltban egy börtönbüntetését letöltött férfi került vissza hozzánk. Nemhogy a tagságát nem szüntették meg, de még segélykérelmet is beadott. Ho­gyan lehetséges ez? — érdek­lődött K. Z. aláírásu levelében egy rádióhallgató. A Magyar Szakszervezetek Alapszabálya szerint a szak- szervezetnek tagja lehet min­denki, aki híve a munkásha­talomnak, egyetért a szocia­lista társadalom céljával és felépítésével. Aki a fenti kö­vetelményeknek nem . felel meg. természetesen nem mél­tó arra, hogy szakszervezeti tag legyen. Ezek alapján vizsgálat tárgyát kell hogy képezze az, hogy a kérdező vállalatánál miért kapott sza­badságvesztés büntetést a le­vélben említett dolgozó. Ne­künk egyébként több esetről van tudomásunk, amikor méltatlan magatartás miatt kizárás történt a szervezet­ből. Legutóbb például a Mis­kolci Közlekedési Vállalatnál rövid időn belül három dol­gozót zártak ki a szakszerve­zetből. Q A szakszervezet nemcsak a dolgozók érdekképviselete, hanem egyben felelős a válla­lat termelőtevékenységéért is. Éppen ezért, fegyelmi ügyek­ben — ha a dolgozó hibát kö­vetett el —, a dolgozóval szem­ben is állást kelj foglalnia. Ta­pasztalatom az, hogy ilyenkor a szakszervezeti bizalmi — rosszul értelmezett módon — tartózkodik, Mj erről a véle­ménye? — kérdezte Cséry Fe­renc a Győri kapuból. — A szakszervezeti bizal­minak vélményezéj joga van a fegyelmi eljárás’lefolytatá­belyeggyujtes (sólymos) STOP! KÖZLEKEDÜNK! Az ember, aki gépkocsit vezet Vajon hogyan döntött ott, a kanyarban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom