Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-19 / 142. szám

Társadalmunk és a sport (AZ ORSZÁGOS SPORTAKTIVA ELÉ) Közismert adatok szerint majdnem minden tizedik em­berre jut Magyarországon egy személygépkocsi — tegyük hozzá: átlagosan 4—5 férőhellyel —, ami természetesen nem jelenti azt, hogy alkalmasint egyszerre személygépkocsiba tudnánk ültetni az egész országot, de kétségtelen tény. hogy egyre kevesebben kényszerülnek saját „közlekedési eszkö­zükre”, azaz lábaik használatára. Mindehhez jön még az, hogy a személygépkocsival nem rendelkezők is egyre több lehetőséget találnak a mozgásszegény életmód kialakítására, s ma már komolyan kell gondolkodnunk azon, hogy a civili­záció áldásai egyben ártalmai is lehetnek. Magyarországon is probléma már mindez, s több mint tíz esztendeje foglalkoztatja a legmagasabb párt- és állami fóru­mokat. Egyre inkább rá kell jönnie arra, hogy az élsport, a versenysportban elért sikerek önmagukban nem fejezik ki az ország lakosságának edzettségét. Nemzetközi sikereink — be keli vallani — egy viszonylag szűk réteg kemény testedző munkájához fűződnek. Közismertek azok a tények, hogy né­hány úgynevezett siker-sportágban a teljes versenyzői lét­szám meg sem közelíti az ezret. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1967-ben hozott alap- határozata óta sok helyen uralkodóvá vált az a szemlélet, amit az előbbiekben taglaltunk. Nagyjából kialakultak az élsport és az ifjúsági, tömegtestedzés helyes arányai, bár sportéletünk szerkezete még sok helyen hiányos, a megfelelő magasságokba vezető lépcsősorokról itt-ott néhány fok hiány­zik. Mindettől függetlenül elmondhatjuk, hogy kialakultak az előbbre lépés feltételei, különösen azáltal, hogy megvaló­sult a sport állami irányítása, s az oktatásban a testnevelést egyenrangú pedagógiai tárgyként kezdik kezelni. Vitathatat­lan, hogy sportéletünk kulcskérdése az iskolai, ifjúsági test­edzés. amely nemcsak az élsport eredményességét határozza meg, hanem ifjúságunk egészségét, munkára és hadra fogha­tóságát motiválja. Ma már óvodai testnevelésről is beszélünk, s nemcsak hirdetjük, hogy a 4—8 esztendős életkor az, ami­kor a sportot életszükségletté lehet tenni. Arról már minden szülő meggyőződött, /hogy gyermeke mozgásigénye szinte kielégíthetetlen, s most azon kell medi­tálni a felnőtt társadalom egészsége érdekében —, hogyan lehetne mindezt átmenteni a későbbi évekre. Az ok nem kíván különösebb magyarázatot. Azt ma már mindenki tudja, hogy a fizikailag jobban felkészült fiatalember a szel­lemi terheket is könnyebben viseli. Emellett azt is tudni kell — ami természetes következtetés —, hogy a felnőtt korban sincs másképp. A munka szellemi és fizikai (!) terhei hosszú távon csak a megfelelő edzettségű test birtokában visel­hetők el. Ha a sportról, a mozgásról, a testnevelésről beszélünk, nem egyszerűen az egyén problémáját vizsgálgatjuk. Sokkal in­kább arról van itt szó, hogy az egyén, az egyének sokasága — egészségesebben, edzettebben — mennyivel többet tud nyújtani a nagy közösségnek, a társadalomnak. Ezért oly fontos, hogy a testedzés mindennapos téma maradjon, s hogy a párt- és állami fórumok rendszeresen napirendjükre tűzzék § az időszerű sportpolitikai kérdéseket. A párt sportpolitikája , ugyanis szerves és elválaszthatatlan része az általános poli­tikának. Ebből természetesen az is következik, hogy a sport és testnevelés szervezése és mind szélesebb körűvé tétele nemcsak a sportot közvetlen irányító szervek feladata. Jó példája ennek, hogy az-elmúlt években az iskolai testnevelés és sport együttes irányítását a művelődési szervek kezébe adták — ezzel is kifejezve, hogy rendkívül szükséges a szel­lemi és testi nevelés összhangja. Holnap reggel kezdődik az az országos, kommunista sport- aktíva, amely a testnevelés, a sport, az egészséges életmód jelenéről és távlatairól tanácskozik, értékeli sportéletünk minden jelentős kérdését. Bizonyos, hogy ezen a tanácsko­záson a „háttér” kapja majd a fő hangsúlyt, az a háttér, ami nélkül nincs élsport, nincs nemzetközi siker, nincs olimpiai eredmény. Miért esik majd több szó az egészségügyi és tö­megtestedzésről? Mert számos példa bizonyítja, hogy első­sorban ezen a téren van adósságunk, önmagunkkal, fiatal­jainkkal, gyermekeinkkel, tehát társadalmunkkal szemben. Ez az adósság most már megfizetésre vár, s ez nagyon is, kellemes feladat. A végeredmény ugyanis az edzett, erős ifjúság, az egészséges ember. HORVÁTH KÁLMÁN +: Trabanttal — az árokpart tetején. Bereczk Józsefné, út­ban a győzelem jelé. AHT Kupa Autók a monoki réten A miskolci AF1T autóver­senyzői számára már ismerős a Monok melletti nagy rét, ahol nemegyszer tartottak felkészítő terepedzéseket. A körpálya sikere adta az ötletet ahhoz, hogy itt rendezzék meg az ez évben először kiírt te­repügyességi verseny első fordulóját. A monoki pályát vasárnap „avatták fel”, ami­kor is 21 autó indult neki a bukkanókkal, árkokkal tarkí­tott, a gépkocsikat alaposan igénybe vevő, mintegy 2 ki­lométeres távnak. Nagyobb baj azonban nem történt, legfeljebb néhány Trabant vesztette el a lökhárítóját. Minden versenyző kétszer áll­hatott rajthoz, s a két futam összesítése alapján dőlt el a végső sorrend. Képeink ér­zékeltetik a „technikás” te­repet. ahol nézők is akadtak. !Dé azt is igazolják, hogy a hölgyek sem riadnak vissza ügyességük ilyenfajta kipró­bálásától, talán arra is gon­dolva, hogy egyszer itt szer­zett rutinjukat még a telek környékén is hasznosíthatják. Eredmények: 600 kcm-ig (hat Induló, vala­mennyi Trabant): 1. Morva, Ta­más 8:3078 p„ 2. Farkas Gyula, 3. Schmidt Károly, 4. Győri La­jos, 5. Bereczk József, f. Lehocz- ki László. 1000 kcm-ig (öt): 1. Nemes András (W. 8:30,2), 2. Horváth János (S.), 3. Takács László (W.), 4. Bene Péter (S.) S. Övári Zsolt (S.). (W=Wartburg, S=Skoda.) 1300 kcm-ig (hét i., valamennyi Lada): 1. Pacher Péter 8:25,3; 2. ^ A Ladák is bizonyítottak, s a terepen is képesek voltak nagy sebességre. A leggyor­sabb Pacher Péter volt. aki az abszolút értékelésben is az első helyre került — Ne­mes András Wartburgja és Morvái Tamás Trabantja előtt. (Keglovich János felvételei) Gell András 8:30.6; 3. Józsa György, 4. Deme Tibor; 5. Éliás József; 6. Barnóczki Tibor; 7. Tóth Sándor. Hölgyek (három): 1. Bereczk Józsefné 9:05,3; 2. Kiss Márta; 3. Takács Józsefné. Kézilabda Vízilabda OB 11 A kis szerencsévé iwäzlrtlt via a M %* » Tegnap az MVSC OB II/A osz­tályú csapata a hódmezővásár­helyi vízilabdásokat fogadta a miskolc-tapolcai strandfürdőn. A mérkőzés előtt 11 fordulót ját­szottak le a csapatok, ami után az állás a következő volt: 1. HITEKA 11 10 — 1 69-42 20 2. Éger SE 11 9 1 1 104-37 19 3. Hódmez. 11 8 1 2 70-46 17 4. KSI 11 7 2 2 67-56 16 5. Tipográfia 11 3 4 4 64-76 10 6. Bánki D. 11 4 1 6 50-57 9 7. MVSC 11 4 1 6 42-57 9 8. Kecsk. SC 11 4 1 6 51-77 9 9. CSMSK 11 2 3 6 49-61 7 10. MAFC 11 3 1 7 48-77 1 "t 11. Cégi. VSC 11 1 3 7 62-70 5 12. Elektromos 11 — 4 7 47-67 4 A papírforma egyértelmű ven­déggyőzelmet ígért, amit meg­erősítettek a szakvezetők is. Az egri mérkőzésre emlékező nézők sédig nullás vereséget vártak. A •sapat összeállítása sem volt a egerősebb. mert hiányzott Ja- cab, Nagy, Katona. Hídvégi—Halasy sípjelére Éder iszott a hazaiak közül a labdá­ért, de nem érte el. Igaz. a ven­dégek sem tudtak mit kezdeni ?ele. lejárt a támadásra fordít­ható idő A következő két perc írinzáé volt. kétszer szerelt tét esen tisztán, az egyik labdával kovács megúszott. Már csak a kapussal állt szemben, de kö­zelről a kapufát találta el. És amint az lenni szokott kihagyott helyzet után, az ellenfél szerzett gólt akcióból (Varga mellett bai szélről a rövid sarokba lőtték a labdát), 0:1. A vasutasok meg­lepően tisztán szereltek térfelü­kön. Báthory is, majd leadva a labdát, megúszott. A labda jó­kor érkezett vissza elé, és ő kö­zelről nem hibázott, 1:1. Volt még egy emberelőnye is az MVSC-nek. de Kovács kissé el­hamarkodottan lőtt. A második negyed a pesszi­mistákat látszott igazolni. Ha nem is voltak sokkal jobbak a vásárhelyiek, de szerencséseb­bek, annak ellenére, hogy Denk nagyot védett. Előbb egy akció­góllal növelték előnyüket, majd a kapusról kipattanó labdát ér­tékesítették, 0:2. A válasz mind­össze egy Éder-kapufa volt. A harmadik negyedre szívesen emlékszünk vissza. Kovács és Brinza játszotta a főszerepet, de a csapat valamennyi tagja so­kat úszott, ügyesen szereltek, és gólt is értek el. Megúszás után kovács volt eredményes. 1:0. Akár ki is egyenlíthettek volna (összesítésben ekkor 2:3-ra áll­tak) de emberelőnyös helyzet­ben lejárt az idő így a lehető­ség odalett. A legtöbb esemény a negyedik negyedben történt. Nemcsak azért, mert ekkor három gól, két négyméteres „esett”, hanem, mert az addig kifogástalanul fú­jó játékvezető kettős — enyhén szólva — nem állt feladata ma­gaslatán. Emberhátránnyal kez­dett a hazai együttes (Viszokait állították ki). Megúszták. Mi­után kiegészültek, Kovács előtt volt gólszerzési lehetőség. Visz- szahúzták, 4 m-es. A sértett ér­tékesítette. A mérkőzés legszebb gólja emberelőnyös helyzetből született. Orbán a 2 méteres vo­nal körül helyezkedve kapott jó labdát, húzásával szemben tehe­tetlen volt a vendégkapus, 2:0. | Még tapsoltak Denk nagy védé- j sének, mikor Orbánt átúszás mi- j att kiállították (volna). Csak­hogy a játékos háttal volt a já­tékvezetőnek, és a játékba hp- zott labdába belenyúlt. Ezt szán­dékosnak minősítették, ezért négyméterest ítéltek a Vasút el­len, Orbánt pedig az egy perc büntető után végleg kiállították (cserével). A 4 méteresből még nem lett gól, a vásárhelyi já­tékos kezéből kiesett a labda! Ám az emberelőnyt végül is ki tudták használni, 2:1. Tehát: MVSC—Hódmezővásár­hely 4:4 (1:1, 0:2, 1:0, 2:1). MVSC: Denk — Orbán, Báthory, ílrinza, Kovács, Éder, Viszokai. Csere: Varga, Imolya, Szabó. Edző: Frank Elemér. Az MVSC F végig egyenrangú ellenfele volt j a vásárhelyieknek, és kis sze- P rencsével győzhetett volna. A • csapatból Denk, Brinza és Ko­vács játszott átlagon felül. D. TÓTH BÉEA Mind a Miskolci Vörös Me­teor, mind a Miskolci Spar­tacus kéziiabdacsapata győ­zött a szombat-vasárnapi for­dulóban. A férfi kézilabda NB 1/B-ben az MVM Szolnokon, az Olajbá­nyásszal mérkőzött, és 21:15 arán5'ban győzött. A miskolciak a védekezésben múlták felül el­lenfelüket, és ezúttal ment a vé­dés a kapusnak, Meguiecznek is: kilenc hétméteresből hatot kifo­gott. Az MVM góllövői: Besse­nyei 12. Németh 4. Verebélyi 3, Molnár 2. Az utolsó hazai mérkőzést (a tavaszi fordulóban) a Dunaúj­város ellen játsszák szerdán, jú­nius 20-án 15 óra 45-kor, a mű­jégpályán. ★ A Miskolci Spartacus női NB II. osztályú kézilabdacsapata már túl van a tavaszi fordulón. Az utolsó mérkőzést Budapesten játszották a VM Közért ellen. A kemény, de sportszerű találko­zón a hazaiak már 5:1 arány­ban vezetted. A II. félidő 12. percében sikerült csak az egyen­lítés, ettől kezdve azonban át-* vették a játék irányítását a miskolciak, és egy góllal győzni tudtak. Miskolc,- Spartacus—VM Közért 13:12 (7:6). Góldobók: Demkó 6. Tóth I., Tóth M. 2—2. Peck, Var. koly, Vályi 1—1. Az ENSZ legutóbbi de­mográfiai évkönyvének adatai szerint a világ lakosságának jelenleg több mint a fele Ázsiában él. 1977-ben a Föld 4 milliárd 124 millióra be­csült lakosságának az 57 szá­zaléka jutott Ázsiára. A töb­bi területre a világ népessé­gének csak jóval kisebb része jut, Európára a 12 százaléka, Afrikára a 10 százaléka és Latin-Amerikára 8 százaléka. A világ lakosságának valami­vel több mint a 6 százaléka él a Szovjetunióban, valami­vel kevesebb mint a 6 száza­léka él Észak-Amerikában és kevesebb, mint 1 százaléka Óceánia területén. Japán gengszterek Japánban kifizető­dő foglalkozás a be­törés. A rendőrség adatai szerint egy átlagos gengsztercso- port-tag több mint négyszeresét keresi annak, amekkora egy átlagos alkalmazóit fizetése. A fenti nyi­latkozat igen felbő­szítette azokat a nehéz ihunkát végző, fizetésből élő japáno­kat, akik még szom­batonként is dolgoz­nak. Épp ezt akar­ta elérni a rendőr­ség, amelynek a ja­pán maffiaellenes harca során újból és újból meg kell állapítania, hogy a szervezett bűnözés a közvélemény sze­mében még mindig valamiféle roman­tikus tekintélynek örvend. A rendőrség két, egymástól függetle­nül dolgozó csoport­ja által kidolgozott egybehangzó érté­kelés kimutatta, hogy a gengszter­bandák a múlt év­ben közel 10 milíárd márkának megfelelő összeget „kerestek”. Ez körülbelül annyi, mint a két legna­gyobb japán vállalat, a Toyota autógyár, és a Nippon Steel acélgyár fél-félévi bevétele. Nemzetközi méretekben a japán alvilág évi összkere- sete az egyesült ál­lamokbeli Xerox cég­gel egyezik meg, amely az ötven, leg­nagyobb forgalmat lebonyolító amerikai cég közül 1978-ban a 38. helyet foglalta el. Japánban 2500 ban­da működik, több mint százezer tag­gal. A Yamaguchi- Gumi, a legnagyobb gengszterbanda 11 ezer tagja a múlt évben 1,02 milliárd márkát zsebelt be. A japán alvilág a bű­nös bevételeket az izgatószer-kereske­delemből, a verseny- és szerencsejátékok­ból, a pénzkölcsön­zésből és a prostitú­cióból szerzi — hogy csak a legfontosabb kereseti ágakat em­lítsük. Ezeknek kö­szönhetően egy gengsztervezér átla­gos évi keresete 300 ezer márka, egy al- vezér kétszázezer márkával számolhat, a „gyalogság” tagjai száz-százezret kap­nak és a besegítők körülbelül 30 ezer márka fizetést tesz­nek zsebre. Mivel a rendőrségi adatok csak a konkrét üzle­ti jövedelmekre vo­natkoznak, így a más úton bejövő össze­gekkel együtt a ban­davezérek lényege­sen többet keresnek. Nemrégiben a rend­őrség nagy csapást mért a garázdálko- dókra, és az akció során több mint háromszáz vezért és alvezért tartóztatott le. A kései rendcsi­nálás oka, hogy a politikusok és a gengszterek hosszú éveken át együttmű­ködtek és kölcsönö­sen védték egymást. Nem meglepő .fért, hogy az egyik, nem­rég Osakában letar­tóztatott gengszter­vezér lakása olyan fényképekkel volt teletűzdelve, amelyen ő maga volt látható különböző kormány­fogadásokon, magas rangú politikusokkal bizalmas kapcsolat­ban. Közülük az egyik, aki az alvilági vezért barátságosan karon fogja az egyik képen, Öhira Masza- josi, jelenlegi japán miniszterelnök. Eb­ből következik, hogy a japán gengszterek nemcsak hogy jól keresnek, de jó RTi- látásaik is vannak a társadalmi előreju­tás útján. Messzire szálló galamb Joggal lepődött meg egy brynj (Nagy-Britannia) ga­lambtenyésztő, amikor olyan levelet kapott a Szovjetunió­ból, amely szerint Priscilla nevű galambja a Fekete­tengernél szállt le. Az állat a múlt évben eltűnt. A tu­lajdonos szerint a galambot az erős szél sodorta keletre. A galamb gyűrűs volt, így a szovjet tenyésztő ki tudta deríteni angol kollégájának címét. Újdonság az állatkertben * A Fővárosi Állat- és Növénykert pálmaházában június 12-iől tekinthetik meg a látogatók a felújított édesvízi akvá­riumokat. A most elkészült harminc darab — egyenként ket­tőszáznegyven literes akváriumban — negyven, hazánkban honos halfajt és harminc trópusi díszhal-fajt mutatnak be az érdeklődőknek. Képünkön: a hazánkban is honos kősüllő az akváriumban. (Branstetter Sándor felvétele) Gyógyító fokhagyma Azt a gyakran hangoztatott véleményt, hogy a fokhagy­ma egészséges, egy kölni tu­dós kutatásai is megerősítet­ték és dokumentálták. A tu­dós arra a következtetésre jutott, hogy a fokhagyma se gít a véredényekben felhal­mozódó zsírok feloszlatásá­ban, és ezen túlmenően csök­kenti a szívinfarktus veszé­lyét is. A fokhagyma elpusz- ítja a diftéria, a tuberkoló­zis és más betegségek bak­tériumait is. Sok esetben erő­sebb a hatása, mint a peni­cillinnek vagy más konven­cionális antibiotikumoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom