Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-19 / 142. szám

Tábornyitás Csillebércen Ünnepi díszbe öltözött teg­nap Csillebérc: Szűcs István- nénak, a Magyar Úttörők Szö­vetsége főtitkárának megnyi­tó beszédével kezdetét vette az idei úttörőnyár; hivatalo­san is megkezdődött a tábo­rozási idény. Az dén. a két központi tá­borban — Zánkán és Csille­bércen —, valamint a csak­nem 200 helyi úttörőtáborban mintegy 200 ezer pajtás tölti el szabad idejét. Az úttörő- mozgalom egyik legnagyobb múltú, legromantikusabb tá­borhelyén. Csillebércen — amely az elmúlt 30 évben több mint 10 ezer pajtásnak adott 2—3 hétre otthont — már elfoglaltág helyüket az első lakók: az a több mint száz kisdiák, aki a rádió- gyermekkórusok nemzetközi találkozójára érkezett Buda­pestre. Zánkán 20 ezer úttörő és kisdobos nyaral az idén. Itt nyaralnak az Éneklő Ifjúság- vetélkedő legjobbjai. Külföldi táborokba is eljut­nak — az idén is — a ma­gyar gyerekek; mintegy 200-an 15 nemzetközi táborban nya­ralnak. .Jy «lüL m ¥ '-J-L.'Cz »''«Éöll < M \ í jg|EHi : m : 1 m . f Aj, • Várakozó állásponton (Kerényi felv.) (Folytatás az 1. oldalról) A MEDICOR — hangsú­lyozta — az egészségügyi tö­megellátás műszereivel, azok kifejlesztésével és gyártásá­val foglalkozik. A sajnálatos csak az. hogy a körzeti or­vosok ' jelentős része még mindig jobban bízik a fo- nendoszkópban, mint a vi­lágszerte elismert műszerek­ben, Holott ezek kezeléséhez asszisztensnői seggdiét is elég, s az orvosra már csak azf-adatok kiértékelése hárul. Vitathatatlan: az iparnak is vannak még jelentős felada­tai e téren — a szervizhá­lózat kiépítése, az alkalma­zási terület szélesítése —, ám a műszeres táskákkal el­látott körzetekben lakók jó véleménye egyértelművé te­szi, mi a jövő útja. A jelenlevő több mint 200 orvos ezt követően a komp­lex tásk&diagnosztikai beren­dezésekről készült filmet te­kintette meg — a művelő­dési központ előterében egyébként „élőben” is lát­hatták e műszereket —. majd dr. Szacső Gusztáv körzeti főorvos és dr. Pósalaky László helyettes kórházigaz- ^ttó főorvos a táskadiagnosz- tikai műszerek körzeti orvosi gyakorlatban szerzett tapasz­talatairól tájékoztatta a szép­számú hallgatóságot. Egye­bek között elmondották: a város III. kerületében, a diósgyőri városközpontban 1978 őszétől dolgoznak KTD —1. illetve később KTD—2 jelű táskákkal, a lakosság megelégedésére; ugyanakkor az orvosi munkát is jeleni tősen segíti a berendezés. Nem elhanyagolható az sem, hogy ha a mérési eredmé­nyeket kartonon rögzítik, megoldható a lakosság szű­résé* is — mondotta egyebek, között dr. Szecső Gusztáv. Érdekes példával illusztrálta a diagnosztikai táska jelen­tőségét dr. Pósalaky László. Egyik bányaüzemünkben a közelmúltban rövid idő alatt négy bányász halt meg in­farktusban. A többiek szinte féltek leszállni a föld aló. A táska segítségével 350 bá­nyászt a föld felett, majd 4 órai munka utón a bánya mélyén „szűrtek le”, s de­rítették ki 38-ról, hogy al­kalmatlan ilyen munkára. Azóta a légkör nyugodt, megszűnt az elvándorlás, s a Borsodi Szénbányák Vállalat két táskadiagnosztikai beren­dezést azonnal meg is vásá­rolt a további vizsgálatok végzéséhez ... A XII. orvostechnikai szim­pozion ma újabb három elő­adással folytatja munkáját, A résztvevők a kora délutá­ni órákban a MEDICOR OREL-t, e készülékek gyár­tóját, valamint a Vasgyári Kórházat, az első, s leginten- zívebb felhasználók egyikét keresik fel, hogy a gyakor­latban is tapasztalatokat sze­rezzenek e rendszerek mű­ködéséről. TÓTH ZOLTÁN Miskolc 1981—1995. I. A népesség alakulása Demográfiai hullám ♦ Kevesebb bejáró Hogyan élünk 15 év múlva; hány lelket számlál a város: megszünik-e a lakásínség; kényelmesebb lesz-c a közlekedés? — csak néhány kérdés azok közül, melyekre a városlakó szívesen választ kapna. A városfejlesztőket azonban nem a puszta kíváncsiság, hanem a szükség készteti arra, hogy elő­re tekintsenek legalább másfél évtizedre. A tervszerű, ará­nyos fejlesztés ugyanis elképzelhetetlen ilyen fokú előrelátás nélkül. Ma még csak koncepció az az anyag, melyet a közel­múltban megvitatott és ja­vaslatokkal egészített ki a városi pártbizottság várospo­litikai munkabizottsága. Elő­re láthatólag szeptemberben kerül a koncepció a városi tanács és a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának közös plénuma elé, majd a városi tanács hagyja jóvá. Tovább finomodnak tehát az elképzelések, mi­előtt olyan tervvé kovácso- lódnak, mely másfél évti­zedre megszabja a fejlesztés fő irányát. Csak remélhet­jük, hogy futja majd az or­szág és a város anyagi ere­jéből mindarra, amit — a reális igényekből kiindulva — a koncepcióban megfo­galmazott a városi tanács tervosztálya. Büszkék vagyunk rá, hogy Miskolc az ország második városa, bár mi is tudjuk, hogy e szép címet nem min­den „mutató” igazolja. (Gon­doljunk csak a kulturális életre!) Annyi bizonyos, hogy az ipara és a lélekszám alapján ma még megilleti ez a rang. A lélekszám alakulása fon­tos kérdése a hosszútávú Fórum a Miskolci Rádióban Olimpikonok és kocogok A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója június 25-én. hétfőn délután 17 óra 5 perctől fó­rum-műsort sugároz „Olimpi­konok és kocogok” címmel. Nem nehéz kitalálni; olyan, sokakat érintő témáról lesz szó, mint élsport és tömeg­sport jelentősége és helyzete Borsod, illetve Heves megyé­ben. Á stúdióban helyet foglaló vendégek ezúttal a sport szé­les témaköréhez tartozó kér­désekre válaszolnak. Szó lesz egyebek mellett a két megye létesítmény-ellátottságáról, újabb pályák és csarnokok, valamint uszodák építésének feltételeiről, az egyesületi, is­kolai és városi létesítmények kapuinak megnyitásáról a sportolni vágyók előtt, az él­sportolók felkészülésének za­vartalan biztosításáról. De a labdarúgó-bajnokságok szín­vonalának fokozásáról, a já­tékvezetés és az átigazolás tisztaságának megőrzéséről, az olimpiai előkészületekről is kérdezhetnek a hallgatók, illetve ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolnak a stú­dióban helyet foglaló szak­emberek. A kérdéseket június 23-án, szombaton délig kérjük a Magyar Rádió Miskolci Stú­diójának címére (3327 Mis­kolc. Bujcsy-Zsilinszky út 15.) elküldeni. Az adás időpont­jában a miskolci hallgatóink a 16-427-es és a 35-5I0-es te­lefonon. az egriek pedig a 12-946 telefonszánton kérdez­hetnek. Közvetítőkocsink hét­főn délután 17 órától a váro­si sportcsarnok előtt levő tér­ségen lesz, az érdeklődők ott is kérdezhetnek. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! Magjar Rádió Miskolci Stúdiója Pályázat A SZAKMUNKÁSOK KATONAI FŐISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMÁRA A Honvédelmi Minisztérium je_ lentkezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálata iránt érdeklődő es azt hivatá­suknak választó szakmunkás fiatalokat, akik a Magyar Nép­hadsereg tisztjei kívánnak len­ni. Vállalják és szilárd elhatá_ rozást éreznek, hogy eredménye, sen fejezik be a 8 hónap idő­tartamú előkészítő tanfolyamot, majd tanulmányaikat a katonai főiskolák valamely szakképzett­ségüknek és érdeklődésüknek is megfelelő szakán folytatják. A Honvédelmi Minisztérium varja mindenekelőtt­— az ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok je_ l'entkezését. akik elsősorban »echnikaí jellegű (vas. és gép­ipar. villamosság és műszer­ipar). vagy a néphadsereg igé, nyélnek megfelelő más szak­képzettseggel rendelkeznek, és szakmájukban dolgoznak. Mun­kájukban. a magatartásban és a közösség érdekében végzett te­vékenységben kitűntek, és a ka, tonal főiskolai felvétel egyéb követelményeinek is megfelel­nek ; — a szakmunkásképesítéssel rendelkező katonafiatalok je, lentkezését, akik a katonai szol­gálat teljesítésében, a szocia'is. ta versenymozga lomban kitűni tek. a magatartásban, szorga­lomban és a közösségi életben példamutatóik, és a katonai fő- iskolai felvétel egyéb követel, ményeinelc is megfelelnek. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság. — büntetlen es feddhetetlen előélet. — erkölcsi-politikai megbízha. tóság, — hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, — szakmunkásképesítés (leg­alább jó eredménnyel), — nőtlen családi állapot. — 23 évnél nem idősebb élet. kor. 2. A tanfolyamra pályázók jelentkezési lapot a megyei had. kiegészítési és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadki­egészítő) parancsnokságtól. a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezési laphoz mellé­kelni kell: — sajat kezűleg írt önéietraj. zot, — erkölcsi bizonyitványt, — 2. számú statisztikai lapot, — a végzést igazoló szakmun­kás-bizonyítványt — a tbc-gohdozótntézet által kiadott. 3 hónapnál nem régeb­bi mellkas röhtgenernyő fény. képet vagy igazolást. 3. A jelentkezők bármely, de elsősorban a katonai főiskolák azon szakjaira pályázhatnak amelyek leginkább felelnek meg polgári szakképzettségűknek, il­letve érdeklődésüknek. Abban hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, az előké­szítő tanfolyamon tanúsított eredményei, szorgalma, vala­mint kérelmének figyelembevéte. level történik döntés. 4. A pályázók évenként szep­temberben a kijelölt katonai fő­iskolán felvételi vizsgán vesz. nek részt, melynek időpontjáról értesítést kapnak, A felvételi vizsga anyaga: — egészségi alkalmassagi vizs. gálát, — speciális katonai képesség­vizsgálat, — a jelentkezők felkészültségi szintjének (szakmunkásképző in­tézet tanulmányi követelményei) teszt és beszélgetés útján törté, nő ellenőrzése. 3. A felvételre kerülő fiatalok részére a katonai főiskolai elő, készítő tanfolyam kezdete: éven­ként november lő. Helye; Kilián Györgv Repülő Műszaki Főiskola (Szolnok). A polgári fiatalok behívásra, a sorkatonák vezénylésre kerül­nek. A tanfolyamon eltöltött idő beszámít a sorkatonai szolgálat időtartamába. A tanfolyamot eredményesen befejező hallgatók katonai főiskolai tanulmányaikat az általuk választott szakon kéz. dik meg. A katonai főiskolákon folyó képzésről, a hallgatók életéről, ellátásáról a főiskolákra vonatko­zó pályázat és egyéb kiadványok részletes tájékoztatást adnak. A katonai főiskolai előkészítő tanfolyapira a pályázati határ­idő; évenként augusztus 30. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM tervezésnek is. A koncepció így fogalmaz: ....... alapkö­vetelmény, hogy a város ki­emelt felsőfokú szerepkörét nem népességének és terü­letének folytonos növelésé­vel, hanem az e szerepkörhöz szükséges intézmények ki­építésével, sokoldalú, ará­nyos fejlesztésével biztosít­suk.” Másképpen fogalmaz­va: nem az a döntő, hogy há­nyán cinek itt 1995-ben, hanem az, hogyan. A várospolitikai munka- bizottság ülésén néhány an úgy vélekedtek, hogy túl op­timistán becsülték meg a ta­nácsi szakemberek a népes­ség-szaporulatot, noha szá­moltak a demográfiai hul­lámvölggyel. A szülőképes korú nők létszámának csök­kenése miatt a VII. ötéves terv időszakában az előző tervidőszakéhoz viszonyítva 10—12 százalékkal mérséklő­dik a természetes szaporulat, s csak a VIII. ötéves tervben emelkedik ismét 8—9 szá­zalékkal. Várhatóan csökken a be­vándorlásból adódó „nyere­ség” is, mégpedig éy.ente 3— 3,5 százalékkal. A mostaninál lényegesen kevesebben járnak majd be Miskolcra dolgozni, inkább csak a közeli településekről ingáznak majd az emberek. Mindent összevetve az 1981-ben várható 217 ezerről 241 ezerre növek­szik Miskolc népessége 199ö-ig. Lényeges mutató, hogy a munkaképes korú lakosok száma lassan növekszik ugyan, de aránya csökken. Ugyanakkor emelkedik a nyugdíjkorhatáron felüliek aránya. Az ipar irányítóinak számolni kell vele, hogy a munkaerő-tartalékok foko­zatosan kimerülnek. Még nagyobb szerepe lesz a ter­melékenységnek az életszín­vonal megalapozásában. Szükséges emelni a szakkép­zettség szintjét, ugyanakkor a gépesítés, anyagmozga­tás korszerűsítésével csök­kenteni kell a nehéz fixi, kai munka részarányát. Érdekes kép rajzolódik elénk, ha a bölcsődés, óvo­dás és általános iskolás ko­rú gyermeklétszám várható alakulását vizsgáljuk. Legje­lentősebb változás az általá­nos iskolai korú gyermekek számában várható, mégpedig pozitív irányban. Ennek csak örülhetünk, ám — mint a koncepcióban megfogalma­zódik — jelentős fejleszté­sekre van szükség, hogy a tanulólétszám növekedése el­lenére is javuljanak az is-- kólái körülmények, csökken­jen a zsúfoltsági (Folytatjuk) (békés) Kis lakók gyűlése az Avasou Ez a mi házunk a mi várunk A tegnapi évzáró után át­öltözni sem volt idejük a gyerekeknek, s úgy üneplő- sen gyülekeztek az avasi la­kótelep Oszip utca 14. szá­mú ház előcsarnokában. Kü­lönleges lakógyűlést tartot­tak, úgymond rendhagyót, mégpedig a gyerekeknek. Aki összeverbuválta őket, Havasi Pál, a 73-as számú lakóbizottság elnöke, jó pe­dagógiai érzékkel „fogta meg” a nebulókat. Három tízemeletes ház — az Oszip utca 12—(-14—16. — kisdobo­sait és úttörőit hívta meg er­re a kis tanácsokzásra, hogy ők legyenek a házak tiszta­sági őrei. Lelkesedésben nincs is hiány. Sőt, már van is mire vigyázni, hiszen a iép- csőház máris virágoktól dí­szes, nem beszélve arról : közös vagyonról, amit gyerek nek, felnőttnek — amikor va lami szépet és újat kapna] —, óvni, vigyázni illenék. A gyerekek, akik az >t megalakult tisztasági őrség ben feladatot kaptak — ősz sz'esen harminchatan vanna — tudják, mire vállalkoztál A három gyerek rajtitká mellett, egy anyuka és ké apuka patronálja munkájú kát. Sőt, a városi úttörő-el nökség si, amely karszalago kát adott a kis tisztaságőrök nek. Az aprócskák lakógyűléséi egyébként részt vett Sipo Ferencné, a városi úttörőéi nők is, aki követendőnél tartja a példát, hiszen a nyá ron a gyerekeké a ház. Tulajdonkeppen eddig tartana a tisztasági őrség megalakulásáról szóló kis tudósítás. De ide kívánkozik, hogy eszembe jut erről a mi felso-majlalhi hazunk. Azt hiszem, mi elmulasztottuk „megfogni” a csemetéinket. Nem kaptak feladatot, titulust, sőt elég okos, meggyő- zó szót sem. Az anyukák, apukák elfelejtettek leülni elbeszélgetni egy kicsit, mit is jelent egy új lakás. Valahogy az ő nyelvükön meg­értetni azt, hogy egy kevésbé szépből egy szebb otthonba költöz­tünk, amely nemcsak a küszöbön túl a mienk, hanem a bejárati közös ajtótól kezdve, a liften át fej egészen a tizedik emeletig. S ta­lán jó lett volna valami módon ráeszméltetni a gyerekeket .arra is hogy itt keli élni — kellene szépén és jól — évtizedeken át. Irigylem azt a szép, tiszta avasi lépcsőházat. Szép majláthi környé­künkkel óriási kontrasztban áll a házunk. A lift tetejének műbőr huzatát leihasították, filctollal kör beit-kálták. Foghíjasok a lépcső- ház mozaikcsempéi, piszkosak a falak, tizenévesek „leleménye”, hogy kormozva Is firkáltak rá. A beszélgetésen kívül még egy‘ le­hetőséget is elmulasztottunk, mi felnőttek. ízek a gyerekek valahol, valamikor tombolni akarnak, ha kikerülnek naponta az iskola és napközi meglehetősen fegyelmezett világából. Hová menjenek egv félórát’», órácskára focizni, tollasozni, pingpongozni? Hói éljék ki óriási mozgásigényüket? Pedig nemcsak tízéves korig gyerek a gye­rek ... Igaz, játszóterek szempontjából az avasiak sincsenek rózsásabb helyíetben. De a felnőttek tudjak, hogy égetően szükség van rá, így tehát társadalmi munkában építenek itt egyet. A gyerekek őssé- komforijához ennek is lenni kell. OLÁH ERZSI XII. orvostechnikai szimpozion Világszerte elismerik, mégis tartanak tőle

Next

/
Oldalképek
Tartalom